Csokiparány blogja

Volt ismét egy megrendelésem! Most négy fiú 18. szülinapjára készült torta, hármat közülük ismerek is. Inkább csak látásból, hiszen nagyjából ovisak lehettünk, amikor utoljára beszéltünk… Csanád emlékeim szerint mindig bajba került, tán egyszer lábát is törte valami csínytalankodás miatt. :-))) Marci napjainkban a Déribe jár, és gondolom Ő is jövőre ballag, ha minden igaz párhuzamosan velem. Gombos Dáviddal pedig azthiszem egyszer fociztam a BMX pálya melletti pusztán! Persze többedmagával volt, biztos nem is emlékszik rám. Jó pali, göndör, barna fürtökkel! :-D

Téglalap alakú tortát rendeltek, talán picit nagyobbra is számítottak… Nagyobbra, és kevésbé szecessziósra? :-)))) Az indaborította burkolat nem tükrözte ugyanis, hogy életerős, immár nagykorú férfiaknak készül a nyalánkság… És még örülhetnek, hogy rózsa nem került rá! :-)) Dehát ugyanmár, teljesen rám bízták a külsőt.  A belseje egy korszerűsített feketeerdő – joghurtos-meggyes mascarponekrémmel, meg egy meggyes-pudingos sűrítménnyel. Megkóstoltuk, itthon igazán gyerebe volt. :-) Remélem nem kevesellték a krémréteget belőle, a mascarponekrémből lehetett volna a dupláját venni. Mindenesetre abban bízom, hogy a több réteggel együtt elegendő volt. Még akkor is, ha elsősorban fiúkról beszélünk. :-))

A képen nemigen látszik az indás minta, pedig szépen körbetekeredett az oldalán. Levéldíszecskék is színesítették, meg egy-egy kupac pötty, amolyan termés gyanánt. :-)

Úgy adódott, hogy ma elmarad a dupla olasz órám, szóval gondoltam lesz időm mesélni picit az elmúlt napok történéseiről. 2-án megtartották a szülői értekezletet, ahol többek között kiosztották az első éves cukrászeredményünket is! :-)
Amiiiiit – dobpergés pampamparapampam – sikeresen zártam, így érettségi után 3 év helyett mindössze kettőt kell teljesítenem a szakmai címig!!! :-)))))) Meglepően szép eredménnyel zártam, holott azt reméltem, az uccsó produktumommal épphogy a hármas szintet súrolom majd. Foghatjuk azt a kudarcot külső tényezőkre, de a vizsgamunkám végeredményben akkor sem sikerült. Mondhatni egy kalap sz*r volt, és ezt csak alátámasztja a tény, miszerint másnap bedarálták kókuszgolyónak… :-)))) Nem érdemeltem még ötöst, hiszen nem is vagyok minden területen “példás”! Még. Remélem fejlődni fogok. :-) Rengeteget kell tanulnom, gyakorolnom, hogy ne rettenjek meg egy anyaghányados laptól. Hogy kiegyensúlyozottá, magabiztossá és éretté váljak minden területen. :-) De elégedett lehetek azthiszem.

Az egyes tantárgyaknak a szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített súlya van a modulokon belül. Ez alapján számítottak súlyozott átlagot, majd írták át osztályzatra. Váltottunk pár szót erről tegnap az osztályfőnökömmel. Mondta, hogy ez amolyan többnapos, jócskán szürkületbenyúló program volt a tanárok számára. Szegények…

“A szakközépiskolai tanulók esetében a modulok sikeres teljesítése a beszámíthatóság feltétele, a szakképző évfolyamokon tanulók esetében pedig a továbbhaladásé, illetve a tandíjmentességé.” Kishíján tandíjmentes lettem, de végül mégsem jött össze. A törin múlt minden, levehettem volna apu válláról egy plusz terhet… Legalábbis fél évre biztos. Mínusz 38 000 Ft… :-(

Végül egy táblázattal zárták a tájékoztatót, ebből lehet kiböngészgetni az eredményeimet! :-) A Vega jegyre nem vagyok valami büszke, de egyben nagy kérdőjel is számomra a dolog. A tíz hét alatt becsúszott ugyan egy rosszabb jegy, de a többi dolgozatot 80-100%-osra írtam meg. És mégis, a szintvizsgás eredményem kettes lett!? Nagyon bosszant a dolog, mert meg sem mutatták nekünk, nem is tudom mit rontottam el… Ráadásul annyira előttem van, boldog voltam amikor végeztem a feladatsorral. Úgy éreztem jól sikerült, és többen hasonló eredményeket kaptak a számolásokra! Egyszerűen nem értem…

Hááát akkor ünnepeljünk! Hoztam sütit is, merthát mégicsak úgy tuti a buli. És ez valami igazán nagyon jó sütemény! Ha lesz cukrászdám, helyet kap benne, a Meggyes-kakaós kevert omlóssal együtt. :-)) Hasonló kaliberű süti, tésztáját a mascarpone és vaj keveréke teszi krémessé! Ezt a puhaságát pedig sokáig megőrzi, pár nap elteltével is méltán helyet kap egy bögre tej mellett. A fahéjas-kakaós összhatást csak a benne rejlő aszalt szilva-darabkákkal lehet űberelni, de azokkal nagyon! :-) Mint egy formabontott szilvásgombóc, csak méég extravagánsabb ízvilággal! :-)))

Végezetül pedig szeretnék gratulálni Márk barátomnak, aki kereken 80 ponttal zárta a központi felvételit! :-) Pedig azt harsogták a hírekben, hogy messze a legbrutálisabb feladatsort okoskodták össze. Kívánok neki sok sikert az elitgimiben! :-)))

Hogy tetszik a recept? – (3 szavazat, átlaga: 5)
 Loading ...

Hozzávalók

• 350 g finomliszt
• 2 ek. őrölt fahéj
• másfél tk. sütőpor
• 400 g kristálycukor
• 2 ek. keserű kakaópor
• 250 g vaj
• 250 g mascarpone
• 2 tk. vaníliaeszencia
• 4 tojás
• 70 g süthető csokipasztilla (55-60%-os)
• csipet só
• 1 bögre aszalt szilva, felaprítva

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, és béleljünk ki sütőpapírral egy 30×22-es, téglalap alakú tepsit.
2. Szitáljuk át együtt a lisztet, a sütőport és a sót egy közepes méretű tálba.
3. Egy másik, kisebb tálkában keverjünk össze 100 g cukrot a fahéjjal és a kakaóporral. Tegyük félre.
4. A vajat keverjük habosra a mascarponéval, a maradék cukorral, és a vaníliaeszenciával, majd egyenként adjuk hozzá a tojásokat – keverjük ki jól.
5. Vegyítsük össze a lisztes keverékkel, végül az apró csokipasztillákkal.
6. A tészta felét terítsük el a tepsiben, szórjuk meg a fahéjas-kakaós-cukros keverék felével, és dobáljuk rá az aszalt szilva darabkákat is. Fedjük be a maradék tésztamasszával, újból hintsük meg a fahéjas keverékkel, és egy éles késsel márványozzuk meg a tetejét.
7. Toljuk sütőbe, és süssük nagyjából 40 percig, Hagyjuk kihűlni a tepsiben.

Bővül a házi készítésű csokik köre, ííí, tök jó! :-) Ugye Bounty-val kezdtem a sort még tavaly, amit múlthéten a szívdobogtató Twix rudacskákkal folytattam, most hétvégén pedig a Snickers házi változatát igyekeztem reprodukálni…  Jelentem, az egész házat intenzív mogyorókrém illat lengi be, és már fáj a gyomrom a sok nyalakodástól. :-)) Voltak aggodalmaim. Több külföldi blogot átfutottam, ötleteket merítettem, de sajnos legtöbbször már a hozzávalók összetételénél elakadtam. Ilyen alapanyag volt például a “pillecukor krém“, amit könnyedén leemelhetnénk a polcról, csak egy amerikai diszkontba kellene beszabadulnunk. :-)) Persze bizonyára ezt is elő lehetne állítani házi közegben, de gondolom legtöbbünknél szempont egy tempósabb elkészítési mód, meg hogy a végösszeg lehetőleg ne haladja meg egy karton Snickers árát… :-)) 

Azt sem szerettem volna, ha a karamellréteg kemény lesz. A Snickers ugyan nyúlánkabb, ragacsosabb a Twixnél, de szerintem senkinek sem hiányzik egy extra időpont fogászatra! :-)) Így maradtam a dulce de leche krémalapnál, feltuningolva a Snickersre jellemző összetevőkkel!

Ha összességében nézzük – márpedig úgy a legjobb falni – szerintem egyben van! Persze van még mit finomítani rajta, de engem emlékeztet a bolti változatára, és a tejszínes krémalap is hozta a megálmodottat. Pedig attól aztán tartottam!

Hogy tetszik a recept? – (8 szavazat, átlaga: 4.63)
 Loading ...  

Hozzávalók

A tejszínes krémalaphoz:

• 250 ml tejszín
• 1 vaníliarúd szőröstül-bőröstül
• 200 g fehér csoki
• 1 púpos tk. földimogyikrém (a krémesebből)
• 150 g tejpor (sovány vagy zsíros)

A karamellkrémhez:

• 1 konzerv sűrített tej (400 ml)
• 2 púpos ek. földimogyikrém (a darabosabból)
• fél csésze aprított, sózott, pörkölt földimogyoró

A bevonáshoz: 200 g tejcsoki + 2 ek. olaj

Elkészítése

1. A tejszínt a felhasított vaníliarúddal felfőzzük, majd “kérgével” együtt félretesszük, hogy jól átjárja a vanília zamata.
2. Ezalatt a fehér csokit óvatosan felolvasztjuk, majd – a vaníliarúdak eltávolítása után – a tejszínnel elegyítjük.
3. Apránként hozzáadjuk a tejport, a törökmogyikrémet és egy sütőpapírral bélelt, 23×23-as tepsibe tapigatjuk. Néhány órára (vagy akár egy éjszakára) hűtőbe tesszük.
4. Közben elkészítjük a karamelltölteléket: A szokott módon, pár óra alatt aranybarnára karamellizáljuk a sűrített tejet, majd kihűtjük.
5. A törökmogyikrémet megolvasztjuk, homogénre keverjük a dulce de leche-vel, végül beleforgatjuk a sózott mogyidarabkákat is.
6. Rákanalazzuk a tejszínes krémalapra, és visszatesszük hűtőbe. Egészen meg fog dermedni a karamellkrém is, könnyebben vágható lesz, mint a Twix volt.
7. Csokival bevonjuk, majd tetejére késsel, elnagyolt mintákat karcolunk.

Végül pedig Rúzsa Magdi napokban megjelent dala… Imádom ezt a csajt!

Pénteken ismét Ildiékkel plázacicáskodtam, és újfent beültünk mozizni is! Úgy fest, sikerül mindig ráhibáznunk a “kasszasikerekre”, avagy más néven Z-kategóriás gyöngyszemekre. Egy bizti: Hozta a korstílus élethű hangulatát, mert igazi másfélórás kínzóeszközt dobtak piacra, csekély 11 és fél milliós költségvetésből. Persze euróban – szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai a filmdráma. Az egész számomra egy katyvasz volt, ahogy a tényszerű történelmi szálakat összeeresztették a legendával. Nagy misztikum, de tessenek megnézni maguk is. Persze Anna Friel nagyszerűt alakított, és a kamerázó-görkorizó-hegyről_leugró szuperfeltaláló szerzetesek is mosolyra derítettek alkalmasint. Ildinek állítólag egy könnycsepp is legurult az uccsó produkciójukban.

Kaptam egy növényt ajiba, amit locsolni kell! :-)))) Szerelempáfrány helyett mini tuja, tavasszal ki kéne ültetni a kertbe! Csak ki ne harapja egy macska. Tegnap már meg is öntöztem egy kupica vízzel, és duruzsoltam is neki pár kedves szót. :-)

Magam pedig kekszekkel színesítettem az estét, bár igazán tejjel jó ez a nyalánkság! Ripsz-ropsz megvan, nincs is vele sok gond, csak egy pöttyös bögrét és egy literes tejet kell szerválni, mártogatós gyanánt. :-) Mozi után felugrottunk Gabikához, ott folytattuk a csivitelést. Annyira jó volt, úgy hiányoznak…… de legközelebb inkább teaházba megyünk. :-)))))

Hozzávalók két tepsi sütihez

• 60 g puha vaj
• 1 bögre barnacukor
• 2 tojás
• 1 narancs reszelt héja
• másfél bögre liszt
• 2 tk. sütőpor
• 1 bögre kókuszreszelék
• csipet só
• vaníliás porcukor a hempergetéshez

Elkészítése

1. Egy nagyobb tálban keverjük habosra a vajat a cukorral, a tojásokkal és a reszelt narancshéjjal.
2. A lisztet szitáljuk át, adjuk hozzá a sütőport és a sót, majd apránként dolgozzuk a vajas keverékbe.
3. Keverjük bele a kókuszreszeléket is.
4. Lefedve tegyük a masszát 1 órára hűtőbe, majd formáljunk belőle kisebb gömböket és hempergessük meg vaníliás porcukorban.
5. Melegítsük elő a sütőt 150°C-ra. Egymástól 5 cm-es távolságra – jól átalakulnak majd.. :-) – helyezzük őket, sütőpapírral bélelt tepsire. Süssük 15-20 percig, míg a szélük aranysárga lesz, és kókuszillat lengi be a házat. :-)

Tároljuk hűvös, száraz helyen, fénytől védve! Mondjuk dobozban.
Bár úgyis elfogy.

Sötét középkorom eledele… :-)) Régebben, amikor nagyon magam alatt voltam, mindig csokit ettem. Akár Gombóc Artúrnál, nálam is felváltotta a főétkezéseket – reggel mindig azzal kezdtem a napot, csak hogy jól induljon… Olyan buta voltam. De magányos és szomorú is egyszerre, ez meg némi támaszt nyújtott. Egy darabig.
Mostanában már nem eszem csokit. Nem-nem, félreértés ne essék, a csokoládéért - mint ördögi összetevőért :-)) - egy sütiben például megvadulok! Viszont venni egy twixet, 3bitet, marsot vagy épp snickerst a boltban… az fájó dolog. A csokievés “rituáléja” rendít meg leginkább, azthiszem. Eszembe jut, ahogy azokban az időkben izgatottan hámoztam le a csomagolást, lassan ettem, hogy tovább járjon át a melengető érzés, és olykor bevillan az is, ahogy rátaláltam egy-egy üres papírra, elszórtan a holmijaim között.

Házi körülmények között azonban más elkészíteni egy ilyen finomságot! Magaménak érzem, egy újabb süteménynek, kihívásnak, ami számomra oly nagy boldogság. :-) Amelyet étkezések után fogyasztunk családi körben, jóízűen falatozva, s közben jóízűen nevetve!
Sokat foglalatoskodtam vele, hogy a megfodrozott karamellréteg a tetején, az eredeti hatást keltse… :-)) Itthon nagyon kapkodós volt, fotóra is már csak pár rudacska maradt. Isteni finom! A dulce de leche karamellkrém lágyan fodrozódik, a tésztája omlósabb, mint a boltié, a tejcsokis nyakonöntésnek hála pedig: egy az egyben Twix!
…csak fájó emlékek nélkül. :-)

Hozzávalók

A kekszalaphoz:

• 3/4 csésze szobahőmérsékletű vaj
• 1/4 csésze barnacukor
• 1 vaníliarúd/1 tk vaníliaesszencia
• csipet só
• másfél csésze finomliszt
• 1 púpozott ek mascarpone
• 1 tojás sárgája

A karamellkrémhez (dulce de leche):

• 1 konzerv/4 tubus sűrített tej (Markomilket használtam)

A bevonathoz:

• 200 g tejcsoki
• 2 ek olaj

Elkészítése

1. A sűrített tejet egy lábosba helyezzük, felöntjük vízzel, majd alacsony lángon másfél-két órán át főzzük.
2. Ezalatt elkészítjük a kekszrétegünket: A vajat kihabosítjuk a cukorral, hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart belsejét illetve a sót, majd apránként hozzászitáljuk a lisztet is.
3. Morzsalékos állagot kell kapnunk, amit most egy kis megmaradt krémsajttal lazítottam, de tökéletes erre a tejföl is! Egy tojást is beledobok, ezzel növelve biológiai és élvezeti értékét ;-))
4. 180 °C-ra előmelegített sütőben, 20-25 perc alatt aranysárgára sütjük. Hagyjuk hűlni.
5. Közben elkészült a sűrített tejünk is. A vizet leöntjük róla, a konzervet pedig teljesen kihűtjük. Felnyitása után aranyszerű, pudingszerű állagot kell kapnunk.
6. A tésztánk tetejére kanalazzuk (nyugalom, néhány kanállal jut a bendőbe is…), majd hűtőbe tesszük.
7. Másnap, vagy néhány órával később csíkokra vágjuk, és bevonjuk csokival. Tetejére csíkokat fröcskölünk, maximááálisan twixhatást keltve! ;-))