Csokiparány blogja

Gabika! Hajnali három van, én meg kicsit magamra maradtam a gondolataimmal. A környezetemben mindenki egyenletesen szuszog, csak én vagyok takonypóc. :-) A fejem akár egy medúzáé, nyomott az egész ábrázatom, és a tegnapi nap után picit meggyörtört is vagyok. A te alvókád sem valami jó, talán most is ébren vagy… meghallgathatsz.

A megfázás a szokásos, de legalább pár napig igazoltan vagyok távol a suliból. ;-)) Kell egy kis pihenő, mostanában nagy volt a hajtás, ráadásul tudom mennyire jól jönne Apunak, ha tandíjmentes lennék. Gyakran agyalok ezen, talán kicsit unalmas is vagyok már.

Tegnap megmért a Gabi néni, hát a szorongás látszik a súlyomon is. :-S 2 kg-val vagyok kevesebb. Nem olyan durva, de aggasztó, hogy lényegében eredménytelenül telnek-múlnak a hónapok. Küzdök a dekákkal, hol felmegy egy kevés, máskor meg mintha ott sem lett volna. Nyaggatott, hogy reggelente okoz-e gondot felkelni az ágyból. Nem okoz. Boldog vagyok, boldogabb mint valaha, csak kicsit lestrapált. :-) Tudom, hogy a törődés szól belőle, és én nagyon szeretem is ezért! De sokat változtam azóta. Nemcsak súlyban vagyok több, fejben is rengeteget fejlődtem. Inkább csak apróságokon látszik meg, de néha ez is boldoggá tesz… Amikor bekerültem, lövésem se volt róla, miből mennyit egyek. Később “megtanultam”, de egyes ételekhez nagyon ragaszkodtam. Amiket szerettem vagy könnyebben csusszantak. Reggelire és vacsira mindig rozsos párnát ettem. Mostanában minden újat kipróbálok, sokkal nyitottabb vagyok.

Azért vicces, nem? Mások ilyesmin nem agyalnak. Vesznek a sulibüféből egy sonkás szenyát vagy kettőt, és elvannak vele ebédig. Nekem kicsit komplikáltabb volt a dolog, folyamatos koncentrációt igényelt… Már nem!

Gabi néninek valami új asszisztense is van… Vagyis hát remélem csak ideiglenes, mert nem volt valami szimpi. ;-)) Úgy nem szeretem, ha fürkésznek, ez amolyan fájdalmas dolog… Nem tud rólam az ég világon semmit, csak hogy vékony az alkaltom. Lerítt róla a bizalom hiánya. Hogy szándékosan csinálom magammal, meg hogy hánytatom magam……… De ez annyira sekélyes felfogás… Elmúltam 18 és vannak életcéljaim! Nem is akármilyenek ami azt illeti! :-))

De azért én is megijedtem. Engedtem hát, hogy egy rég nem látott smerős ismét csatlakozzon mindennapjaimhoz, minimum 10 alkalommal. Pedig iszonyatosan utálom az Ensure-t. No nem az ízéért, és nem is azért, mert hosszan szürcsölgetni kell. Egyszerűen a tudat, hogy szükségem van rá, ismét. Az emberek többsége elhagyja a tápszert, ha lekerül róluk a pelenka. :-) Persze tudom jól, hogy jól jön most… Legalább nem kell szoronganom emiatt, suli mellett.

És hogy hogyan köthető mindez egy gyűrű kuglófhoz? Hát, gobndolom nehezen… :-)))  Picit színesíti a bejegyzést. :-P Még hét elején készült, már nagyon irritált, hogy nem volt jelenésem feltölteni. Pedig isteni finom volt csak úgy magában is, de még jobb ezzel az öntettel. Régen annyira utáltam a citrommázat (no a klasszikusat még ma is.. :-P), de hihetetlen milyen pikáns lesz tőle egy krém! Úúúúgy megdobja a tejszín és a mascarpone, olyan nagyon krémes lesz…. Mentségünkre legyen mondva nem egy nagy darab, de azért könnyűszerrel eltűntettük egy délután alatt.. :-))))

Yum. Yum, Yummy!
Hogy tetszik a recept? – (3 szavazat, átlaga: 4.33)
 Loading ...

Hozzávalók

A tésztához:

• 160 g finomliszt
• 1 1/4 mk. szódabikarbóna
• csipet só
• 4 mk. őrölt fahéj
• 3 tojás
• 250 g barnacukor
• 150 ml olivaolaj
• 3 közepes répa, lereszelve
• 90 g pörkölt, durvára aprított mandula

A krémhez:

• 120 g krémsajt
• 80 ml tejszín
• 1 ek. frissen facsart citromlé
• 1 citrom reszelt héja
• 1 mk. vaníliakivonat
• 90 g porcukor

Elkészítése

1. A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra. A kuglófformát kivajazzuk, lisztezzük – a gyűrű körül picit vastagabban.
2. A lisztet a sóval, a fahéjjal és a szódabikarbónával együtt átszitáljuk, félretesszük.
3. A tojást összedolgozzuk a cukorral és az olajjal, majd robotgéppel közepes fokozaton krémesre keverjük (4-5 perc).
4. Házzáadjuk a lisztet , majd belekeverjük a reszelt répát és a durvára vagdalt mandulát.
5. Formába kanalazzuk, majd 50 percig sütjük, tűpróbával ellenőrizzük.
6. A krém hozzávalóit összedolgozzuk, és tálaláskor a kuglófra kanalazzuk.

Az Angyalkáknak van egy bátyjuk! :-) Anna még pár hete jelezte, hogy közeleg Andy 13. születésnapja, ráadásul hivatalosan most lép a tinédzserkorba, ezért valami nagyon franya tortával kellene meglepni! ;-) Ha jól emlékszem, amikor én voltam 13, Babsziéktól megasztáros koncertjegyet kaptam. :-)) Pont június 7-én léptek fel az Etelka-soron, és hosszas küzdelem után, végül autogrammot is sikerült szereznem nagy szerelmemtől, Bella Levitől. :-)) Szóval igenis megvan a bűvös 13-as varázsa! Hamarosan nyolcadikos lesz, és ballagóként lehet terrorizálni a kisebbeket… Persze én nem ilyen voltam. :-))

A torta maga négyzetes, 23 centis volt – jó sok tejszínhabbal, joghurttal és pezsgővel! Kicsit tartok is tőle, hogy az emiatt nem mindenkinek volt gyerebe… :-( én is elmúltam 18, de a pezsgő nem tartozik kedvenceim közé…. Viszont megkóstolva úgy együtt, szerintem marha fini, egészen extrém az ízvilága! Ráadásul az alatta húzódó fanyar meggykrém is befutó szerintem. Tényleg amolyan pasis torta – és méginkább Gabikás :-))) - a rengeteg tejszínhab miatt. A férfiak hiába tagadják, imádnak habfellegen csücsülni. Apu ha bevásárolni megy, a kávéra való tejszínhabot tuti nem felejti el. :-)))

Remélem tényleg nem fogtam mellé, még visszajelzést nem kaptam. :-( Viszont a bonbonokról mindenképp mesélnem kell még. Sajnos a belsejébe nem a legjobb fehércsoki került, ez ki is érződik. Picit zsírosabb, nehezebb.. Nem légies, mint egy bonbonnak kéne. Pedig maga az elképzelés nem volt rossz, (pezsgős-fehércsokis trüffel) csak legközelebb muszáj lesz Milka vagy Boci fehércsokit venni a töltelékhez.

Jaj úgy izgulok, tök rossz érzésem van… Remélem nem volt vele gáz..

Bocsi a béni fotókért, nagyon kapkodtam!

Az Apukám olyan erős! Hihetetlen elszánt, talpraesett.. és erős! Hétfőn ugyanis hosszas tervezgetés után, belevágott rendbetenni az előteret. Annak rendje-módja szerint, csákánnyal és nagyrobajjal… :-) A dolog egy óriáskonténerrel a kertben és rengeteg törmelékkel jár, de megéri… végre jól megérdemelt műtermet kap a fótóművész, és ami a legfontosabb: újra itthon! :-) Egy ideje már ingázik, mostanában egy szegedi szállóban kattogtat. A Horváth Mihály és Deák Ferenc utcai kudarcunk után végre hazaköltözött, és ott folytatja, ahonnan sok-sok éve minden elkezdődött. Ezért nagyon hálás vagyok ám… Anyuval sokszor beszéltük, mennyire hiányzik a jelenléte. Lényegében semmit sem kommunikáltunk vele, mert amikor este 9-10 felé hazaért, ő is jócskán fáradt volt már.

Szóval gondoltam munka mellé jól esne egy kis pogi, hagymás-töpörtyűs krémmel hajtogatva. És persze rég nem volt már sós, ideje hát kedvezni a Babszi nevezetű családtagoknak is. :-)) Így is lett végül, inkább mi kajoltuk föl a pöttöm pogikat, Apunak nem jutott rá idő.  Egyébként szerintem remek vendégváró lehet belőle Húsvétra, igazán különleges íze van. Igaz, lehet szegényeknek be kell majd fújni magukat is az ócska pacsulikkal, inkább az érvényesüljön vendégségben az erős hagymaszag helyett… :-P A hagymatölteléket picit elsóztam. Nem kétség, jól csusszan utána az itóka, de legközelebb azért erre ügyelni kell! :-)

A boroskehely is pakolás közben került elő, igazán nagyon lovagkori szerintem :-)) Azt mondják minél több bort töltenek bele, annál jobban szívja meg magát a fa. Isteni illata lesz.

Hogy tetszik a recept? – (2 szavazat, átlaga: 5)
 Loading ...

Hozzávalók

A hagymatöltelékhez:

• 2 ek. libazsír
• 4 közepes fej vörihagyma
• só, frissen őrölt bors

A tepertőkrémhez:

• 150 g darált töpörtyű, sóval, borssal ízesítve

A tésztához:

• 500 g átszitált finomliszt
• 1 csomag porélesztő (vagy 25 g friss)
• 50 ml tej
• 1 csipet cukor
• 1 ek. só
• bors
• 3 gerezd fokhagyma
• 250 ml tejföl
• 1 tojás

A kenéshez 1 tojás
A nyújtáshoz kevés finomliszt

Elkészítése

1. A párolt hagymához a hagymát megpucoljuk, felkarikázzuk, a karikákat gyűrűkre szedjük. A libazsírt mérsékelt tűzön megolvasztjuk egy 30 cm átmérőjű serpenyőben, majd hozzáforgatjuk a hagymát, sózzuk-borsozzuk, és lefedve, de néha átkeverve kb. 20 perc alatt puhára pároljuk. Félretesszük hűlni.
2. A tésztához a tejet meglangyosítjuk, picit megcukrozzuk, elkeverjük benne az élesztőt, és megvárjuk, amíg az élesztő felhabosodik. A fokhagymát megpucoljuk, összezúzzuk. A lisztet összevegyítjük a sóval, a borssal, a habos élesztővel, a tojással, a tejföllel és a zúzott fokhagymával egy nagy tálban. Az egészből közepesen kemény tésztát gyúrunk (ha nem áll össze a tészta, esetleg 1 evőkanál tejfölt tehetünk még hozzá), tetejére finoman folpackot nyomkodunk, és félretesszük 30 percre.
3. Ezalatt megdaráljuk a tepertőt, és sózzuk-borsozzuk.
4. A tésztát lisztezett deszkán, lisztezett nyújtófával kb. 36×27 cm-es, 1 cm vékony négyzet  alakú lapra nyújtjuk. Rászórjuk a tepertőt, majd a párolt hagymát, úgy, hogy a tészta szélein hagyjunk szabadon 1,5 – 2 centis tésztacsíkot.
5. Következik a hajtogatás első menete. A tésztát képzeletben elharmadoljuk függőleges irányban, aztán bal oldali részt behajtjuk középre, erre pedig ráhajtjuk a jobb oldali részt. Ezután elfordítjuk 90 fokkal, hogy az egyik hosszabbik oldala legyen velünk párhuzamos, tehát fekvő téglalap alakú legyen. Ha ez megvan, kinyújtjuk az eredeti méretére, és mint az előbb, megint képzeltben függőlegesen elharmadoljuk, aztán a baloldali részt behajtjuk középre, és ráhajtjuk a jobb oldali részt.
6. Az első menet után a tésztára finoman folpackot nyomkodunk, és 30 percig pihentetjük.
7. A hajtogatásból hátra van még 3 menet, köztük 30 perces pihenőidővel. Mindegyik menet ugyanúgy történik, ahogy az első.
8. A sütéshez a sütőt előmelegítjük 220 fokra (gázsütőn 7-es fokozat). A tésztát 3 cm vastagra nyújtjuk, a tetejét késsel bekockázzuk, és 4,5 cm átmérőjű, lisztbe mártott pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Összesen kb. 40 db pogácsát kapunk.
9. A szaggatás után 2 nagy tepsibe sütőpapírt terítünk, és 20-20 pogácsát leteszünk rájuk egymástól 3 cm távolságra. Az egyik adagot berakjuk a hűtőbe, hogy hidegben várakozzon, a másik adagnak pedig óvatosan bevagdossuk a tetejét átlósan, majd vékonyan megkenjük enyhén felvert tojással.
10. A tojással lekent adagot betesszük a sütőbe, a sütő hőmérsékletét visszavesszük 200 fokra (gázsütőn 6-os fokozat) és a pogácsákat 30-35 perc alatt megsütjük. Ezután újra felforrósítjuk a sütőt 220 fokra, majd a hűtőben tartott, még nyers pogácsák tetejét szintén bevagdossuk, majd lekenjük tojással, és betesszük őket a sütőbe. 2 perc múlva lejjebb állítjuk a sütő hőmérsékletét 200 fokra, és 30-35 perc alatt készre sütjük benne ezt az adag pogácsát is.

Forrás: Stahl.hu

Újfent kókuszosak, de még mindig elfogynak. Habár szerintem, most hétvégén a többség eltűntetéséről én gondoskodtam. :-)) Legutóbbi próbálkozásomhoz hasonlóan, itt is a kókusz dominál, ám teljesen más típusú finomságról kell most beszéljek! Ezzel az egyszerre fanyar és édes, gyümölcsös krémmel szívta meg magát a tészta, így az egész kicsit lágyabb lett, mint elődje volt. Nagy szerepet játszott ott is a pudingkrém, de nagyon ügyelni kellett az arányokra, nehogy fullasztó legyen a végkifejlet. Itt azthiszem sikerült kiküszöbölni ezt a problémát, abszolút légiessé vált az egész. Tejszínhabrózsával együtt meg pláne! :-)

Pedig nagy félelmem volt a benne reljő citrusféle, az ananász. Mindig is ódzkodtam tőle, valahogy túl távoli az íze. Nem tudom mi az oka, de most nagyon ízlett, a helyén volt minden. Lehet ez is tipikusan az a gyümi, amihez fel kell nőni…? Vagy talán a Briannel kötött életreszóló barátságom szerettette meg velem..? :-))) Akárhogy is, most nagyon büszke rám. ;-) Tény, hogy nem is érződik ki olyan intenzíven, épp csak amennyire szükséges.

Szóval franya egy süti, mindenképp tessenek elkészíteni! Merthogy méregdrága pomeló nélkül is nekiállhatunk, egyszerűen helyettesítsük más egzotikummal!

Hozzávalók

A tésztához:

• 500 g finomliszt
• 12 g sütőpor
• 120 g porcukor
• 370 g vaj
• 6 tojássárgája

A töltelékhez:

• 3 tojás
• 100 g kristálycukor
• 75 g kókuszreszelék
• 225 ml kókusz tej
• 100 ml jó zsíros tejszín
• 1 lime reszelt héja, leve
• másfél bögrényi felaprított ananász és pomelo

A tetejére:

• 300 ml tejszín
• 2 ek. kristálycukor
• 10 g házi vaníliás cukor
• 3 lapzselatin
• 4 ek. ananászlé
• kókuszreszelék

Elkészítése

1. A tészta alapanyagaiból, a szokott módon pitetésztát gyúrunk. Hűtőbe tesszük néhány órára, vagy akár egy éjszakára.
2. 2-3 mm vastagra nyújtjuk, a kosárkaformákat kibéleljük vele, majd 190°C-ra előmelegített sütőben 10 perc alatt vakon elősütjük. 
3. A töltelékhez a tojásokat a cukorral habosra keverjük, beleforgatjuk a többi hozzávalót, majd hozzáadjuk az apróra vagdalt gyümölcsféléket is.
4. A kosárkákat peremükig töltjük, a sütő hőmérsékletét visszavesszük 170°C-ra, majd visszatoljuk őket 20-25 percre. Akkor jó, ha tetejük enyhén pirulni kezd. Teljesen kihűtjük.
5. Díszítésként a tejszínt a kétféle cukorral kemény habbá verjük, majd a feloldott lapzselatint kevés ananászlével együtt a habba keverjük. Csillagcsöves nyomózsákból krémrózsákkal díszítjük, végül kókuszreszelékkel meghintjük.

Napjainkban nem a beszűrődő fények ébresztenek… Többször fölébredek éjszaka, és negyed 6-nál tovább nem is megy a durmolás… Van, hogy ébren várom az ébresztőórám csörgését. Ez annyira kiborít… Aztán persze este hamar el is nyom az álom, ami csak még jobban felhergel. Lehet beállt a szervezetem erre az időpontra, és egyszerűen kipattan a szemem… merthogy mostanában marha sokat tanultam, aztán ismételtem reggel 5-től.

Az egész olyan, mint azelőtt… Persze más dolgok nyugtalanítottak akkor, és mások most.. de akkor is megrémít. Görcsben áll a gyomrom tőle.

Ma perdig nem megyek be suliba, anyukám leigazolja. Szörnyű, már itt tartunk… Tegnap semmit sem tudtam tanulni töri tz-re, Babsziék csak 8 után mentek el. Nem volt baj, imádom Lucát, meg ahogy énekli a Lépesmézről szóló dalocskáját. Ő maga írta, amiben kizárólag a lépesméz szó cseng ismerősen, a többi halandzsa. :-))) Egész héten nem láttam őket. Tudjátok, tanultam… Annyira nagyon hiányoznak…. Pedig Babszinak szüksége van ránk, és valójában nekem is rájuk.

Nem mehetek ma suliba, nem ronthatom el a törit, amikor 3-as röpdolgozatok után végre 4/5-t írtam! A törit, ami az egyéni fejlesztési lapom “hosszú távú terveinek” rublikájában az elsődleges cél. Négyes évvégén. Teljesen megkattantam, ugye…?

De fontos számomra ez az iskola… Egyedül itt vesznek emberszámba.
Egyedül itt kaptam könyvjutalmat.

Kép forrása: Internet, flickr.com