Sütimizéria

Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

Sajtos puffancsok

2008. október 23. csütörtök | 21:04 - 2 hozzászólás

Iringó vendégeket várt. Nagy társaságba, jó bor mellett gyorsan fogynak ezek a pufi falatkák… :meno: Böbsi receptjét már régóta szerettem volna kipróbálni (sajtos kockák), így kedd este meggyúrtam a tésztát, majd szerda délelőtt kisütöttem a kis paralelogrammákat (? ).. Olyan kis könnyed, a mihamarabbi elfogyásztásra késztet…

Samaris receptje – Hozzávalók:
- 50 dkg liszt,
- 25 dkg ráma,
- 20 dkg sajt,
- 2 tojássárgája,
- négy mokkáskanállal só
- 2 dkg élesztő felfuttatni – 1 dl tejföllel és egy pici cukorral
+ 1 dl tejföl az összegyúráshoz. A tészta legyen könnyen gyúrható, pihentessük egy éjszakát hűtőben, majd süssük 210°C-on ~20 percig.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: SÓS SÜTIK 2 hozzászólás » | 565 olvasás

2 hozzászólás - “Sajtos puffancsok”

margit2 üzenete:
2008. október 23. csütörtök, 22:52
Nekem is van hasonló recim, nagyon szeretjük! %razz%
Móni üzenete:
2008. október 25. szombat, 13:14
Én ( lusta háziasszony módjára) a boltban veszek hajtogatott leveles tésztát. Hasonló jellegű, habkönnyű sütik lesznek belőle. De a tiéd nagyon -nagyon finom lehet!

Hozzászólás publikálása

Magamról

Egy 20 éves de töppeteg, vadalma mosolygós, tündértorta láttán csillogó szemű, sütibolond lány vagyok. A zöldellő Újszegeden lakunk, ahol mindig tiszta a levegő és házacskánk már majdhogynem a nyugalom szigete. ;) A család amolyan jófajta-túlméretezett, mindig akadnak éhes szájak:

Anyu a töménytelenédes, Gabika nagynénim a kétharmad hab - egyharmad tészta híve, míg Apuci megrögzött mákpárti vagy egy tálca krémes jóbarátja. Dóra nővérkém és népes családja az aprósütikért rajong, Babszi és Gábor sógor szíve a sós sütik felé húz. (update: Ez hazugság, Gábor ugyanis szemtelen nagy Marlenka rajongó!) Iringó pedig mindent szeret, amiben a málna előkelő helyen szerepel. És én...? Én Csenge vagyok, az immáron túlbuzgó cukrásztanonc.

Szeretem a lágyan fodrozódó, habos csokimousse-t, a macerás, de mennyei marlenkát, a markáns keserűcsokikat, és bizony azokat a kunkori végű vaníliarudakat is. Történetem mintha végtelenítve lenne, mindig úton vagyok a konyhába. Mindig sütök, de ha épp nem, valahol biztosan álmodozom róla... :)

Oldalkinézet/Design by Barbara Zsidek