Sütimizéria

Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

Iri néném arculatterve

2009. február 20. péntek | 15:03 - 1 hozzászólás

Dóra blogja után újabb “megbízást” kaptam! Most Iri oldala volt a feladat, angol tanfolyam után majd bekódolom. Átlátható, letisztult és egyszerű lett. Mivel elsősorban referenciájáról lesz képanyag, nem szerettem volna, ha másra kerülne hangsúly. Lehet kicsit túlzottan szolíd, de Iri szerint ez igazán tükrözi leendő vevőinek stílusát. Majd meglássuk, remélem tényleg így lesz… :meno: Ideje volt elkészülnie, a motort már hetekkel ezelőtt telepítettem. Akárcsak a blogom, WordPress alapú lesz. Ez könnyenkezelhető, sokoldalú és segítségével teljesen egyedivé tudja szabni. A munkáit majd lessétek meg, iszonyú tehetség a kiscsaj! :vidor:

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: énblog 1 hozzászólás » | 232 olvasás

1 hozzászólás - “Iri néném arculatterve”

orsi üzenete:
2009. február 20. péntek, 15:34
Cenge ez nagyon jól néz ki!Gratulálok,tényleg nagyon tetszik!
Majd rólam se feledkezz meg! :szivecskezo:

Hozzászólás publikálása

Magamról

Egy 20 éves de töppeteg, vadalma mosolygós, tündértorta láttán csillogó szemű, sütibolond lány vagyok. A zöldellő Újszegeden lakunk, ahol mindig tiszta a levegő és házacskánk már majdhogynem a nyugalom szigete. ;) A család amolyan jófajta-túlméretezett, mindig akadnak éhes szájak:

Anyu a töménytelenédes, Gabika nagynénim a kétharmad hab - egyharmad tészta híve, míg Apuci megrögzött mákpárti vagy egy tálca krémes jóbarátja. Dóra nővérkém és népes családja az aprósütikért rajong, Babszi és Gábor sógor szíve a sós sütik felé húz. (update: Ez hazugság, Gábor ugyanis szemtelen nagy Marlenka rajongó!) Iringó pedig mindent szeret, amiben a málna előkelő helyen szerepel. És én...? Én Csenge vagyok, az immáron túlbuzgó cukrásztanonc.

Szeretem a lágyan fodrozódó, habos csokimousse-t, a macerás, de mennyei marlenkát, a markáns keserűcsokikat, és bizony azokat a kunkori végű vaníliarudakat is. Történetem mintha végtelenítve lenne, mindig úton vagyok a konyhába. Mindig sütök, de ha épp nem, valahol biztosan álmodozom róla... :)

Oldalkinézet/Design by Barbara Zsidek