Sütimizéria » Blog Archive » Cukiságok a Stop cukrászdában II.
Ilona Praktikái Ajándékbolt   Sütimizéria receptkönyv   Tortarendelés   Sütiklub   Latin Negyed csokibolt  

Cukiságok a Stop cukrászdában II.

2009. augusztus 15. szombat | 06:25 | Még nem érkezett hozzászólás


Berregett az ébresztő, azonnal kipattant a szemem. Suliidőben egyszerűen Szundi üzemmódba kapcsoltam volna, most azonban más volt a helyzet: fantörpikus dologban vehettem részt, még ha hajnali négykor is vette kezdetét. :-D

Szóval “energikusan” kikecmeregtem az ágyból, magamra kaptam a ruhát, majd sebtiben arcot festettem magamnak, és szántam néhány hosszú percet apukám ébresztésére. Szegénykém, nem elég, hogy 1 körül ért haza, még Dorozsmára is fuvaroznia kellett……

Odafele menet természetesen egy lélekkel sem találkoztunk (:nevetos:), és 4:50-kor már jóízűen szippantottunk a dorozsmai levegőbe – nincs is jobb a frissensült péksüti bódító illatánál. Szerintem Szeged határában is érezni lehetett Imiék Masnicskáit, kár hogy mindenki durmolt. :-))

Öt órát tölthettem a sajtos rolók, pogik, kókuszgolyók, na meg persze egy tündéri társaság körében. És miközben Ancsi egymás után gyártotta a tortacsodákat, folyamtosan mesélt. Néhány krém összetételéről, a szakma szépségéről és hátulütőiről, megmutatta a munkáit albumokba szedve, és még a családja is szóba került! Olyan közvetlen volt. :-) Végére egészen feloldódtam, kérdezni és kóstolni is mertem. No meg csibészesen ellesni néhány trükköt. ;-))

A süteményeik teljesen eltérnek otthoniaktól. (Micsoda megállapítás! :-))) Szerintem nincs is ezzel semmi baj, ekkora mennyiségben lehetetlen kivitelezni a hazai ízeket. Használnak különböző porokat, aromákat is, a töltelékeket pedig nem vajjal, hanem egyszerű tejszínhabbal dúsítják. A maguk módján finomak, a mogyorónugátos krémért roppanós ostyadarabkákkal például teljesen odavoltam. :-)) Láttam is múltkor a cukikellékesben – 5 kilós kiszerelésben, 7000 FT körül.
De azért csalódtam kicsit. A cukrászat ezen része inkább a monotom munkafolyamatokról szól, mintsem a szakma szeretetéről és szépségéről… :-( Biztos nem tudnám elviselni, ha naponta 100 egyforma tortát kellene legyártanom úgy, hogy csak a díszítésben kapok szabad kezet… Viszont ha megrendelésre kell dolgozni, kiélik benne magukat. Sose felejtem el Ancsi tortáját, azzal az imádnivaló cicafejjel. :-))
» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: énblog, gasztrotéma Megjegyzés küldése » | 385 olvasás




Hozzászólás publikálása


* = kötelező kitölteni
Az üzenetben használhatsz HTML-tageket.

Spam Protection by WP-SpamFree





Bad Behavior has blocked 183 access attempts in the last 7 days.