Sütimizéria

Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

Az első hét után…

2009. szeptember 6. vasárnap | 09:50 - 4 hozzászólás

…nem látom a fáktól az erdőt. Lenne még jó néhány kérdésem, ezekre gondolom majd apu kap választ az első szülőin. A tanárok iszonyú sokat meséltek, de még így sem mindenről. Habár hét elején megkaptuk az órarendet, követte két átdolgozott kiadás. Mindhármon szerepelt, hogy ez bizony már a végleges verzió. :-)) Hétfőn nem kell bemennem, kedd délelőtt elméleti óráim, délután meg gyakorlat lesz - este fél 7-ig. Iszonyúan várom, szerintem már jövőhéten belevetjük magunkat a sűrejébe. :-) Szerdán reggel szintén gyakszi, utána szabadok vagyunk. Ez lesz talán a leggördülékenyebb nap. :-) Csütörtökön és pénteken már csak elmélet, élelmiszer ismeret (imádnivaló a tanárunk… :-D) és vendéglátói gazdasággal foglalkozunk. A számításoktól némi gyomorgörcs kerülget. :fancsali:

Lesz valódi, cukrász munkaruhánk is! Tudjátok, az a buggyos ujjú, előlgombolt, elegáns viselet. :-)) Nem olcsó, főleg, ha a munkacipőt is előírják. De a tanárunk – K. Tamás - szerint mindenképp érdemes beszerezni, balesetveszélyes lehet egy szandál vagy csúszós talpú cipő viselete. Mivel nagyon szigorúan veszik az öltözetet, nem tudom addig hogyan lesz a gyakorlat. Hétfőn veszik le a méreteket, és kitudja mikorra készül el… talán addig otthoni cuccokban, talpig fehérben kell megjelenni…? Asszem nincs is fehér pólóm.

Kiss Tamás egyébként nagyon elismert a szakmában, 5 év kihagyásától eltekintve ő vizsgáztatta Szeged cukrászait. Ez idő alatt kiosztott jó néhány “Cukrász mester” és “Mestercukrász” képesítést, ismeri az összes fejest, rengeteg pályázatra jelentkezett, sokat meg is nyert…. Tényleg inspiráló a munkássága. Megköveteli az anyagot, és a késéseket sem szereti. Gyakorlat előtt fél órával már elvárja, hogy teljes puccparádéban várakozzunk. Emellett az iskola alapító tagja is, rengeteg energiát ölt az alapítványba, szóval le a kalappal. Mesélte, hogy övé volt az első, 600 m2-nyi területű (!!!) cukrászüzem. 50-en dolgoztak ott, és több mázsányi sütit gyártottak le naponta. Akkoriban ilyen nagy igény volt rá, mára azért jócskán visszaesett a hazai piac. Mondta is, hogy nehéz dolgunk lesz a nyáron, amikor gyakorlatra megyünk külső cukrászdákba. Hiába van szükség a tanulókra, ha egyszer nem tudják őket megfizetni…

Jön majd egy hölgyemény Pestről, aki különböző, korszerűsített technológiákat fog szemléltetni. Ilyen példul a bonbongyártás, marcipándíszek, fondant megmunkálása és díszítése. Szerintem tök jó, hogy beszervezte, ezzel tényleg kibővíti az ismereteinket. Alig várom. :-))
November 27-én aztán végetérnek a gyakorlatok. Vizsgáznunk kell a tárgyakból, elméletből és gyakorlatból egyaránt. Szép lassan visszatérünk a hétköznapokba, megkapjuk az új órarendet, az unalmasabbnál unalmasabb tananyaggal. :-)) Nem baj, azért szuper izgalmas és egyben kimerítő lesz ez a 10 hét. Nem leszek telhetetlen, nyáron meg úgy is folytatódik a dolog, külső gyakszival.

Az angol órákon most kimondottan a “cukrászszókincset” fejlesztjük, nagyon élvezem. Lesznek gyakorlati órák, melyeken az angoltanár is résztvesz, nekünk meg beszélnünk kell az eszközökről és a munkafolyamatokról.

Meglestem a könyv mellé csatolt CD-t is. Nekem tetszik, szerintem áttekinthető a felépítése is. Viszont kezdek szembesülni vele, mekkora hiány van a fejemben. :-D Hihetetlen, milyen sokrétű szakma, én meg annyi mindent tudni szeretnék! :-)))

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: énblog 4 hozzászólás » | 685 olvasás

4 hozzászólás - “Az első hét után…”

Evi üzenete:
2009. szeptember 6. vasárnap, 20:54
Ne izgulj, mindenbe belejossz.. Es ha valaki azt csinalhatja amit szeret, akkor igen szerencses ember…En is ilyennek vallom magam..:)
Gabi üzenete:
2009. szeptember 8. kedd, 20:02
Hú, de irigyellek! ^^
Csenge üzenete:
2009. szeptember 9. szerda, 05:42
De Nektek már csak egy évetek van! Utána bármibe belefoghattok, amit szerettek…. Lehet, hogy nekem szuper lesz ez a 10 hét meg a nyári gyakszi, de utána..? 11. után ugyanúgy érettségiznem kell, szóval a konyhát messzire kerülni fogjuk. :-(((
Móni üzenete:
2009. szeptember 20. vasárnap, 22:03
Csenge! Kicsilány!!! Nagyon klassz csaj vagy!!!!
Szorítok neked nagyon, ügyes vagy, sikerülni fognak a vizsgáid is!! szivecske

Hozzászólás publikálása

Magamról

Egy 20 éves de töppeteg, vadalma mosolygós, tündértorta láttán csillogó szemű, sütibolond lány vagyok. A zöldellő Újszegeden lakunk, ahol mindig tiszta a levegő és házacskánk már majdhogynem a nyugalom szigete. ;) A család amolyan jófajta-túlméretezett, mindig akadnak éhes szájak:

Anyu a töménytelenédes, Gabika nagynénim a kétharmad hab - egyharmad tészta híve, míg Apuci megrögzött mákpárti vagy egy tálca krémes jóbarátja. Dóra nővérkém és népes családja az aprósütikért rajong, Babszi és Gábor sógor szíve a sós sütik felé húz. (update: Ez hazugság, Gábor ugyanis szemtelen nagy Marlenka rajongó!) Iringó pedig mindent szeret, amiben a málna előkelő helyen szerepel. És én...? Én Csenge vagyok, az immáron túlbuzgó cukrásztanonc.

Szeretem a lágyan fodrozódó, habos csokimousse-t, a macerás, de mennyei marlenkát, a markáns keserűcsokikat, és bizony azokat a kunkori végű vaníliarudakat is. Történetem mintha végtelenítve lenne, mindig úton vagyok a konyhába. Mindig sütök, de ha épp nem, valahol biztosan álmodozom róla... :)

Oldalkinézet/Design by Barbara Zsidek