Szegedi Halnapok

Szegedi Halnapok

2009. szeptember 7. hétfő | 13:47 | 2 hozzászólás

Tegnap este kinéztünk a Halfesztiválra. Rendszerint szeptember elején tartják itt a szegedi Rakparton, mi is minden évben végigsétálunk. Általában a nagy bográcsból mérünk, de idén azt a fülest kaptuk, hogy az Algyői a legízesebb - így hát beálltunk a tömött sorba. Sokszínű volt egyébként a kínálat, az sem maradt éhen, aki messziről kerüli a halászlét. :-) Rántva vagy roston sütve, halpaprikást csuszával, de még nyáridéző hekket is lehetett kapni.

Az úriember ott bal fennt pedig nem sok hallal gazdagította az adagunkat. Viszont levében nem volt hiány. :-D Azért megbocsátandó bűn, bizonyára hullafáradtak voltak a nap végére… :-P

Egyébként apu nem ivott, bármennyire is úgy fest. :-D

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: énblog, gasztrotéma 2 hozzászólás » | 933 olvasás

2 hozzászólás - “Szegedi Halnapok”

Limara üzenete:
2009. szeptember 8. kedd, 09:40

Mi szombaton álltunk be a sorba, kereken 2 órát várakoztunk náluk a halászléért. Ennyi idő alatt megjártuk volna, ha kimegyünk a halászcsárdába, de tényleg nagyon finom volt.Egy dolgot kifogásoltam, hogy a halszeletek nagyon erősen be voltak borsozva. Nekünk még jutott bele hal is egész szép mennyiségben, persze, nem annyi mint itthon! :))
gabriel üzenete:
2009. december 16. szerda, 02:06

akkor arc a faterod amúgy :D már más képeken is feltűnt

Hozzászólás publikálása

Magamról

Egy 20 éves de töppeteg, vadalma mosolygós, tündértorta láttán csillogó szemű, sütibolond lány vagyok. A zöldellő Újszegeden lakunk, ahol mindig tiszta a levegő és házacskánk már majdhogynem a nyugalom szigete. ;) A család amolyan jófajta-túlméretezett, mindig akadnak éhes szájak:

Anyu a töménytelenédes, Gabika nagynénim a kétharmad hab - egyharmad tészta híve, míg Apuci megrögzött mákpárti vagy egy tálca krémes jóbarátja. Dóra nővérkém és népes családja az aprósütikért rajong, Babszi és Gábor sógor szíve a sós sütik felé húz. (update: Ez hazugság, Gábor ugyanis szemtelen nagy Marlenka rajongó!) Iringó pedig mindent szeret, amiben a málna előkelő helyen szerepel. És én...? Én Csenge vagyok, az immáron túlbuzgó cukrásztanonc.

Szeretem a lágyan fodrozódó, habos csokimousse-t, a macerás, de mennyei marlenkát, a markáns keserűcsokikat, és bizony azokat a kunkori végű vaníliarudakat is. Történetem mintha végtelenítve lenne, mindig úton vagyok a konyhába. Mindig sütök, de ha épp nem, valahol biztosan álmodozom róla... :)

Oldalkinézet/Graphics by Barbara Zsidek
Kódolás/Styled by SounDal