Zsiri, ne is mondd! Különösen az a szélvihar egyik nap… Egyedül a szelet nem szeretem, annak bizony világvége hangulata van. Múltkor épp sulibamenet történt, hogy Kisházi Sanyiék a rádióban a “Napfény járja át a szivem újra, csak egy szál bikinit hoztam el az útra” kezdetű dalocskát játszották le… közben meg majd levitte a cúg a búrámat :-))) De ettől eltekintve imádom ezt az időt, ahogy pirulnak a levelek, ahogy az esőben megfestik a földet… ez tök jó! A vásárépítésről írja blogodon is!!!

Kedves badoki, nagyon köszi! :-)) Láttad már, hogy a csillag ánizs tanfolyamot indít? Tök jó lenne, olyan kár, hogy minden Pesten van… :-(

Ma bukkantam a blogodra, és csak gratulálni tudok!
Imádom a gasztroblogokat, főzni is sokat szoktam ( egyszer majd én is elvégzek egy szakácstanfolyamot, a kis trükkök miatt), de vhogy mindig a tökéletesen elkészített sütemények látványa fog meg leginkább!
Nagyon jók a receptjeid, a csokis marlenka elkészítéséért pedig hatalmas riszpekt!
Ráadásul büszke is vagyok Rád, mert én is szegedi vagyok, és alig várom, hogy megtörd az Akapella méltánytalan egyeduralmát!
Csak így tovább!

Végre, végre valaki, aki szintén szereti az őszben azt, amit a poszt elején leírtál :) Én kifejezetten vágyom az ilyen napokra a nagy nyári melegek után, mikor az ember behúzódhat a szobába. A ködös őszi párás reggelek… :) Persze csak addig, amíg nem kell munkába indulnom, mert nem jó ködben vezetni :P
A mi családi vállalkozásunkban, egy kertészetben pedig minden évben elég nagyszabású karácsonyi vásárt szoktunk rendezni, aminek az építése lassan kezdődik (köv hétvége), úgyhogy a karácsonyi hangulat majd engem is utolér :P
További jó sütögetést, és sok sikert a sulihoz, csak ügyesen :)