Sütimizéria

Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

           

Diós-marcipános karikák

2009. november 12. csütörtök | 08:25 - 5 hozzászólás

Egy doboznyi karácsony! Maga a ládikó szalvétatechnikával készült, Babszi nővérkém keze munkája! :-) Nagyon ügyes a csajszi, és csúcs az ollóhasználatban (nem mindenkinek megy ez ám olyan egyszerűen…) na meg ilyen kreatívhobbis dolgokban. A technikát németországi kinntlétük alatt tanulta… Furcsa most visszaemlékezni ezekre az időkre, Babszival annyira egyformák vagyunk, csudijól kijövünk! Hiába látogattak haza havonta, rettenetesen hiányzott. Ilyenkor aztán nem győztük agogyönlelgetni őket – én legalábbis mindig igyekeztem feltöltődni Babszi illatával. :-))

Hihetetlen, de sokáig nem tartottam különösebben nehéznek ezt a technikát. Csak ragasztgatni, hagyni száradni, és már pikk-pakk kész is van… Aha, gondoltam én! Tavaly aztán volt szerencsém kipróbálni, és hát elég gyengére sikeredett, még szerencse hogy Babszi besegített. :-))) Szóval egyik karácsonyra kaptam ezt a szépséget.  Bár itt nem látszik, a tetejét sok sok rénszarvas borítja! Az összhatás meg úgy teljes, ha zsúfolásig tömködjük különféle aprósütikkel – teszem azt, diós-marcipános karikákkal! :-)))

Hozzávalók

A tésztához:

• 200 g puha vaj
• 100 g porcukor
• fél vaníliarúd kikapart belseje
• 1 tojás
• 300 g finomliszt
• csipet só
• 100 g darált dió
• 2 ek. tej
• 100 g natúr marcipánmassza

Továbbá:

• csokitallér, mandulaszem és aszalt sárgabarack a díszítéshez
• vaníliás porcukor a szóráshoz

Elkészítése

1. A marcipánmasszát reszeljük le.
2. A porcukrot a vajjal és a vaníliarúd kikapart belsejével keverjük nagyon habosra, majd adjuk hozzá a tojást és egy csipet sót.
3. Szitáljuk át a lisztet, vegyítsük el benne a darált diót.
4. Keverjük a száraz alapanyagokat a vajas masszába, lazítsuk 2 ek. tejjel, majd dolgozzuk bele a lereszelt marcipánt is.
5. Melegítsük elő a sütőt 190°C-ra, töltsük csillagcsővel ellátott habzsákba, és nyomjunk vele köröket. Közepét egy-egy csokitallérral vagy mandulaszemel – esetleg aszalt sárgabarackkal, de ilyenkor ügyeljünk rá, meg ne égjen – díszítsük. Formálhatunk golyókat is, ilyenkor közepükbe mélyedést nyomunk, ide kerül a csokitallér. Kihűtésük után olvasztott csokival díszítjük.
6. Toljuk sütőbe, és 10-12 perc alatt addig süssük, míg a széle pirulni kezd. Helyezzük hűtőrácsra, és még melegen szórjuk meg vaníliás porcukorral.

Főbb alapanyagok: aszalt sárgabarack, csokitallér, dió, finomliszt, mandula, marcipánmassza, porcukor, só, tej, tojás, vaj, vaníliarúd

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, karácsony 5 hozzászólás » | 1,944 olvasás

5 hozzászólás - “Diós-marcipános karikák”

1. ChefViki üzenete:
   2009. november 12. csütörtök, 09:52

   Jaj de gyönyörűek! Hihetetlen, hogy nemsokára karácsony :-)

   Nővérednek innen is gratula a kézügyességéhez! Így van, ahogy mondod: nem megy ilyen flottul mindenkinek! De nem ám!

2. chriesi üzenete:
   2009. november 12. csütörtök, 10:59

   Nagyon szépek!

3. Tündi üzenete:
   2009. december 17. csütörtök, 13:06

   Szia!
   Nagyon guszta! Meg is csinálom csak az lenne a kérdésem , hogy meddig tárolható!?
   A gyerekeknek fenyő alakú tortát szeretnék csinálni nincs valami jó tipped?

4. orsi üzenete:
   2011. március 31. csütörtök, 15:20

   Szia
   Arról érdeklődnék, hogy a marcipán rudat lehet-e “helyettesíteni” (tudom, hogy ízhatásban nem,de úgy amúgy) aromával? csak mert a marcipán cukros én meg nem ehetek cukrot:( köszi előre is!!!! :))))

   u.i.: imádom ezt az oldalt!

5. Csenge üzenete:
   2011. április 1. péntek, 05:24

   Kedves Orsi, köszi a drága hozzászólást! :)
   Rögtön az ugrott be, hogy Cukroskata írt nem is olyan régen egy édesítővel készített marcipánmasszáról, a marcipános-narancsos muffinjai kapcsán! Nem vagyok túl jártas az édesítők világában, de szerintem ezzel helyettesítve is tökéletesen átüt majd a marcipáníz: “A marcipánt úgy csináltam, hogy a mandulát édesítővel finomra daráltam a robotgéppel, tettem hozzá színtelen keserűmandula aromát, és vizes kézzel addig gyúrtam, amíg összeállt. A kezemet közben többször bevizeztem. Mennyiségeket nem tudok írni, én közben kóstolgattam, hogy elég édes-e.”

   Nagyon, de nagyon finom kekszféle, tényleg vétek lenne kihagyni. Sok sikert hozzá! :)

Hozzászólás publikálása

Neved (required)

E-mail címed (rejtve marad) (required)

Webcím

* = kötelező kitölteni
Az üzenetben használhatsz HTML-tageket.

Notify me of followup comments via e-mail

Spam Protection by WP-SpamFree