A megdöglesztett vírusokról

A megdöglesztett vírusokról

2010. január 3. vasárnap | 22:13 | 3 hozzászólás

Jelentem, az összes trójai elpusztult… Újra van blogom! :-)

Köszönet a segítségért Krisznek.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: egyebek 3 hozzászólás » | 615 olvasás

3 hozzászólás - “A megdöglesztett vírusokról”

Notburga üzenete:
2010. január 3. vasárnap, 23:21

Hát ezért nem tudtam tegnap benézni Hozzád… örülök, hogy nincs nagyobb baj. :mosoly:
cricri üzenete:
2010. január 4. hétfő, 07:42

És hogy lehet megszabadulni tőlük? Merthogy én begyűjtöttem, karanténban van, de nem vagyok nyugodt miatta. Nem lehet vhogy teljesen levakarni a gépemről?
Ms. Poppy üzenete:
2010. január 4. hétfő, 09:21

Végre, végre! Ügyes voltál, hogy kiűzted őket!:P

Hozzászólás publikálása

Magamról

Egy 20 éves de töppeteg, vadalma mosolygós, tündértorta láttán csillogó szemű, sütibolond lány vagyok. A zöldellő Újszegeden lakunk, ahol mindig tiszta a levegő és házacskánk már majdhogynem a nyugalom szigete. ;) A család amolyan jófajta-túlméretezett, mindig akadnak éhes szájak:

Anyu a töménytelenédes, Gabika nagynénim a kétharmad hab - egyharmad tészta híve, míg Apuci megrögzött mákpárti vagy egy tálca krémes jóbarátja. Dóra nővérkém és népes családja az aprósütikért rajong, Babszi és Gábor sógor szíve a sós sütik felé húz. (update: Ez hazugság, Gábor ugyanis szemtelen nagy Marlenka rajongó!) Iringó pedig mindent szeret, amiben a málna előkelő helyen szerepel. És én...? Én Csenge vagyok, az immáron túlbuzgó cukrásztanonc.

Szeretem a lágyan fodrozódó, habos csokimousse-t, a macerás, de mennyei marlenkát, a markáns keserűcsokikat, és bizony azokat a kunkori végű vaníliarudakat is. Történetem mintha végtelenítve lenne, mindig úton vagyok a konyhába. Mindig sütök, de ha épp nem, valahol biztosan álmodozom róla... :)

Oldalkinézet/Graphics by Barbara Zsidek
Kódolás/Styled by SounDal