



Kreatív blogger díj
2010. január 24. vasárnap | 12:29 |
3 hozzászólás
Ms. Poppy, Notburga és Á la carte lepett meg még jó múlthéten ezzel a kedves díjjal! Ölelés mindhármójuknak érte!
7 dolgot már meséltem magamról, ezért most inkább arról csacsognék, ami nagy vágyálmam az életben! …Fene a dolgomat, mindig csak ezek a nagyravágyó kívánságok… :-)))
- Dolgozni pár hetet egy kizárólag marlenkákkal foglalotoskodó cukrászüzemben (
), illetve a Sugar Shop-ban. Ott akár hosszabb ideig is eltengődnék! - Talán a legközelebbi vágyálom: Sopronba menni nyáron, és ellátogatni a Harrer Chocolate-ba. Az bizony rendkívül faintos lenne.
- Elgaloppolni egy bonbonkészítő tanfolyamra, már ha van ilyen.
- Megnyerni a sulis tanulmányutat - vagyis kiutazni külföldre nyelvet tanulni, és különféle cukitechnológiás fortélyokat elsajátítani.
- Rendet tenni a kertünkbe olyannyira, hogy merjem természetes fényekben kamatoztatni tudásomat.. fotózás terén!
- Legyen kitartásom a gyógytornában- és persze úgy mindenben -, hogy egészséges lehessek. Ne akadályozzon a gerincem a cukrászatban, mert abba beleőrülnék.
- A jövőben picit kevesebbet költekezni, kevesebbet “akarni” - mások vágyálmainak is teret engedni.

- Tudom, ez már a nyolcadik. :-)) De ennek még itt kell lennie… (Áhá, látjátok… Mindig többet és többet akarok.. ;-))) Közel élni mindhárom nővéremhez. Nem feltétlenül szószerinti megfogalmazás. Egyszerűen maradjon mindig jó a kapcsolatunk. Dórával, aki mindig mindent véleményez, és komoly dolgokban sokszor sokat segítenek a beszélgetéseink. Babszival, aki egyben a legjobb barátnőm is. Mindig tizenéves, és mindig shoppingolni akar - és én ezt is nagyon szeretem benne. És Iringóval, akivel bár látszólag gyakrabban veszekszünk, szerintem hasonlítunk egymásra. Céljainkban, gondolatokban, vagy épp vágyálmainkban..
» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez. 
Publikálta: Csenge
Kategória:
928 olvasás








A 2. pontban tudok segíteni, a többi főleg rajtad múlik, de jó szóval, esetleg diétás tanácsadással szívesen támogatlak.:)
Kedves Csenge!
Tegnap akadtam a blogodra.
Leszerelt, de a szakmámat még mindig szenvedélyesen szerető cukrász vagyok! Ennek és maximalizmusomnak köszönhetően önmagammal és másokkal szemben is elég kritikus, ha főzésről, sütésről van szó. De téged szeretnélek megdicsérni! Bárcsak minden tanuló ilyen lelkesen és alázattal közelítene a szakma felé!
Ha elfogadsz tőlem egy tanácsot, az egész alakos fotódat elnézve. Tornázz, ússz amennyit csak lehet! Próbáld ezeket a “nemszeretem” tevékenységeket megszeretni és minél jobban megerősödni fizikálisan. Én akkor fogtam hozzá, mikor már totálisan tönkrementek az ízületeim és az orvos eltanácsolt a szakmától.
További jó munkát és szép feladatokat kívánok neked! És maradok olvasód!
Szívböl kívánom, hogy teljesüljön minden pont