Egy külföldi blogon pillantottam meg a receptet: Roppanós kekszkorongok, dulce de leche krémmel összetapasztva. Nagy volt az öröm, az efféle falatnyi nassoktól eleve repkedni tudok, hát még ha ez a mennyei karamellkrém is képbe jön… Lehet ragad tőle az ember, mert mohó módon kétszer annyi krémmet igyekszik kettő közé paszírozni, dehát… legyen. Megbírkózunk vele valahogy! :-) Ráadásul, amióta rábukkantam a szegedi tejdiszkontra, bagó áron szerzem be a konzerv sűrített tejet, szinte az ember után hajítják. Nem is kell sokat kutyagolnom, csak néhány háztömbnyit a sulimtól. Oda meg úgyis gyakran betér az ember, akkor legyen már valami haszna! ;-)) Eddig a Sole tubusos változatát használtam. Horror ár - 300 Ft – mindössze 170 g-ért, ami semmire sem elég. Esetleg reggeli kávéba. Ellenben a Markomilk, majd 400 g-os termékét 350 Ft-ért vásároltam. Mi ez, ha nem JÓ ÁR, csupa nagybetűvel! :-)
Az eredeti recepten alakítottam, merthogy a lágy karamellhez puha, omlós kekszet tudtam csak elképzelni. Olyasfélét, ami két harapásra eltűnik, jó vajas – ha lúd, legyen kövér alapon – és van benne dió. Rengeteg sok aprított dió fahéjjal bolondítva, mert azt ki ne szeretné. A molyraj sajnos jól felkajálta a diókészletünket, így egy ideje nem volt itthon. :-( Viszont a napokban - Velenceieknek nagy puszi érte
- végre sikerült két butyorral is beszerezni! Olyan gyönyörűek, nem fonnyadtak, egészségesek, aranyszínűek! Nem aggódom, most dióra ily módon kiéhezve, biztos gyorsabbak leszünk a molyoknál. ;-))
A korongok alapja klasszikus omlós tészta, az ebből készült golyóbisokat forgattam pirított dió és fahéj keverékébe. Titka, hogy gyors mozdulatokkal állítsuk össze a tésztát, nehogy “leégjen” kezünk alatt - vagyis figyeljünk oda, a zsiradék meg ne olvadjon! Legyen tehát a vaj mindig jól lehűtött, és érdemes a kezünkre is hideg vizet folyatni előtte. Nem rossz megoldás az se, ha a robotgép spirálos tésztagyúró fejét lehűtjük, majd egy perc alatt könnyedén összedolgozzuk a hozzávalókat. Most nagyon jól sikerült, porhanyós és jó pörkös ízű lett a magvaktól.
Lehet egyébként kicsit túlaggódom ezt a tésztatípust, az elsőéves vizsgám óta. :-)) Nem szabad túlstresszelni, tessék mihamarabb kipróbálni:
Felhívnám figyelmeteket az elefántos késre. Van katicás villánk is. 
Hogy tetszik a recept? –
Omlós tészta
Hozzávalók: 360 g finomliszt, 2 tk. sütőpor, csipet só, 250 g lehtűtött vaj, 150 g porcukor, 2 tojás, 75-75 g pörkölt, durvára aprított dió és pekándió, 1 ek. őrölt fahéj
Elkészítése: A vajat apró kockákra vágjuk, és az átszitált, sütőporos-sós liszttel elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a porcukrot, majd a tojásokkal együtt, gyúrófejjel ellátott kézi robotgéppel összeállítjuk a tésztát. Hűtőbe tesszük 30 percre. Gömböket formálunk belőle, kicsit lelapítjuk, és egyik oldalukat a diófélékkel elkevert fahéjba forgatjuk. Egymástól 5 cm-re, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, majd 190°C-ra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt aranyszínűre sütjük.
Dulce de Leche
Hozzávalók: 1 konzerv sűrített tej
Elkészítése: A sűrített tejet egy lábosba helyezzük, felöntjük vízzel, majd alacsony lángon másfél-két órán át főzzük. Teljesen kihűtjük, csak utána nyitjuk fel.






(4 szavazat, átlaga: 4.25)
És már mindenki unja a mondókámat - szerintem kerülnek is… Nem probléma, legalább csökken a százalékos aránya, hogy megfertőződöm… :-))))
Mókát félretéve, tényleg istenkirály a süti. Nem a megszokott tésztaalappal készül, ami nekem első körben kissé idegen is volt. Ránézésre annyira pitetészta, annyira azt várja az ember! Csakhogy ez lepénytészta, 30 dkg áttört túróval selymesítve.
És ez nekem nagyon gyerebe volt! Kívül ropogós, belseje pedig lágy, szinte krémszerű folyam… :-) Igazán tömős desszert (különösen mogyoróval), abszolút elég belőle egy tálka. Legalábbis egy időre, mondjuk a nappali-konyha közti távolság megtételéig. :-))) Mivel a felfújtakat tojásfehérjével lazítjuk, állományuk hamar összeesik, így megköveteli a gyors tálalást. Magas hőfokon újramelegíteni vétek lenne, kiszáradhat, megkeményedik. Együk hát frissiben, emiatt mindenképp dekkoljunk még fél órát a vendégségben! :-))











