Diós-fahéjas borzas, dulce de leche-vel
2010. március 30. kedd | 16:10 |
5 hozzászólás
Egy külföldi blogon pillantottam meg a receptet: Roppanós kekszkorongok, dulce de leche krémmel összetapasztva. Nagy volt az öröm, az efféle falatnyi nassoktól eleve repkedni tudok, hát még ha ez a mennyei karamellkrém is képbe jön… Lehet ragad tőle az ember, mert mohó módon kétszer annyi krémmet igyekszik kettő közé paszírozni, dehát… legyen. Megbírkózunk vele valahogy! :-) Ráadásul, amióta rábukkantam a szegedi tejdiszkontra, bagó áron szerzem be a konzerv sűrített tejet, szinte az ember után hajítják. Nem is kell sokat kutyagolnom, csak néhány háztömbnyit a sulimtól. Oda meg úgyis gyakran betér az ember, akkor legyen már valami haszna! ;-)) Eddig a Sole tubusos változatát használtam. Horror ár - 300 Ft – mindössze 170 g-ért, ami semmire sem elég. Esetleg reggeli kávéba. Ellenben a Markomilk, majd 400 g-os termékét 350 Ft-ért vásároltam. Mi ez, ha nem JÓ ÁR, csupa nagybetűvel! :-)
Az eredeti recepten alakítottam, merthogy a lágy karamellhez puha, omlós kekszet tudtam csak elképzelni. Olyasfélét, ami két harapásra eltűnik, jó vajas – ha lúd, legyen kövér alapon – és van benne dió. Rengeteg sok aprított dió fahéjjal bolondítva, mert azt ki ne szeretné. A molyraj sajnos jól felkajálta a diókészletünket, így egy ideje nem volt itthon. :-( Viszont a napokban - Velenceieknek nagy puszi érte
- végre sikerült két butyorral is beszerezni! Olyan gyönyörűek, nem fonnyadtak, egészségesek, aranyszínűek! Nem aggódom, most dióra ily módon kiéhezve, biztos gyorsabbak leszünk a molyoknál. ;-))
A korongok alapja klasszikus omlós tészta, az ebből készült golyóbisokat forgattam pirított dió és fahéj keverékébe. Titka, hogy gyors mozdulatokkal állítsuk össze a tésztát, nehogy “leégjen” kezünk alatt - vagyis figyeljünk oda, a zsiradék meg ne olvadjon! Legyen tehát a vaj mindig jól lehűtött, és érdemes a kezünkre is hideg vizet folyatni előtte. Nem rossz megoldás az se, ha a robotgép spirálos tésztagyúró fejét lehűtjük, majd egy perc alatt könnyedén összedolgozzuk a hozzávalókat. Most nagyon jól sikerült, porhanyós és jó pörkös ízű lett a magvaktól.
Lehet egyébként kicsit túlaggódom ezt a tésztatípust, az elsőéves vizsgám óta. :-)) Nem szabad túlstresszelni, tessék mihamarabb kipróbálni:
Felhívnám figyelmeteket az elefántos késre. Van katicás villánk is. 
Hogy tetszik a recept? –
Omlós tészta
Hozzávalók: 360 g finomliszt, 2 tk. sütőpor, csipet só, 250 g lehtűtött vaj, 150 g porcukor, 2 tojás, 75-75 g pörkölt, durvára aprított dió és pekándió, 1 ek. őrölt fahéj
Elkészítése: A vajat apró kockákra vágjuk, és az átszitált, sütőporos-sós liszttel elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a porcukrot, majd a tojásokkal együtt, gyúrófejjel ellátott kézi robotgéppel összeállítjuk a tésztát. Hűtőbe tesszük 30 percre. Gömböket formálunk belőle, kicsit lelapítjuk, és egyik oldalukat a diófélékkel elkevert fahéjba forgatjuk. Egymástól 5 cm-re, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, majd 190°C-ra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt aranyszínűre sütjük.
Dulce de Leche
Hozzávalók: 1 konzerv sűrített tej
Elkészítése: A sűrített tejet egy lábosba helyezzük, felöntjük vízzel, majd alacsony lángon másfél-két órán át főzzük. Teljesen kihűtjük, csak utána nyitjuk fel.
Publikálta: Csenge
Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK
5 hozzászólás » |
1,529 olvasás
5 hozzászólás - “Diós-fahéjas borzas, dulce de leche-vel”
Hozzászólás publikálása
Bad Behavior has blocked 264 access attempts in the last 7 days.


(4 szavazat, átlaga: 4.25)













Tudni mindig könnyebb, de kimondani...az a nehéz.
Óóó, az az elefántos kanál!!! Persze a süti is nagyon szép, meg biztosan finom, de az a kiskanál!
Ugye ugye? :-))))
Hát ha hiszed, ha nem a nagyobbik lányomnak (30 éves) is volt egy ilyen kanala (elefántos). Valamikor még az ösidökben vette neki a papám. Most, hogy mondod, elökeresem…
Nőrem is akkörül van, és övé volt a készlet, ha jól emlékszem! :-)))
Kipróbáltam, isteni lett. :) Csodálatosak a receptjeid. Csak így tovább! ^^