Sütimizéria » 2010 » június
Ilona Praktikái Ajándékbolt   Sütimizéria receptkönyv FejesRibizke   Sütiklub   Latin Negyed csokibolt  

Velencei álom

2010. június 28. hétfő | 09:24 | 6 hozzászólás


A hét elején becsöngetett Ági. Tudjátok, a Thomas-tortás szomszéd Ágink. 🙂 Két tortát rendelt a prüntyőkéknek, rögtön fel is dobódtam tőle! 🙂 Egynéhány ötletmorzsát is elszórt, hogy legyen min ötletelgetni csütörtökig. Az egyiket elődjéhez hasonlóan csurig-csokisra tervezte, amiről azért nyugodtan csúcsosodhat egy kisebb méretű marcipánhegy is, merthogy azért remegnek a fiúk. Képesek a kőkeményre merevedett figurákat is elmajszolni. Mondjuk most hiába borzongok meg tőle, pár éve még én is imádtam! A levélkéket lelopkodtam, anyuval meg rendszerint megküzdöttünk a táblácskáért, még ha nem is a mi nevünkre szólt.  :-))) Tudjátok azt lehetetlen több darabba törni, ezért csak egyetlen személyre szól.. :-))) Jó pár éve pedig, amikor Pécsen jártunk, a macskaköves útról befordultunk egy boltocskába is. Telis-tele volt marcipánnal, na meg azzal a jellegzetes marcipánillattal…Voltak apró figurák, nagyobbacskák, a hátsó teremben pedig gigantikus marcipánszobrok, híres emberekről. Anyu le is fotózott, ahogy Elvis mellett pózolok.

Na de ne kanyarodjunk el ennyire a témától, nem is a marcipánnal díszített tortáról hoztam fotót! Mivel csütörtökön jelenésem volt Körsztinnel a plázában – Ezerééves barátság ez, itt is kívánok neki nagyon boldog 18. szülinapot! 🙂 – nem jutott időm fotót készíteni. Apu hazarohant hát a városból és kattintott helyettem párat, míg mi üdítőkkel meg csipsszel felpakolva, kényelembe helyeztük magunkat a mozi 9-es termében. Az “Utolsó dal” című kasszasikert választottuk, jócsaj Hannah Montana-val a főszerepben. Csúcsszuper egy film, bizton állítom. 😛

A torta… Végre elégedett voltam vele! :-)))) Úgy éreztem, ha vannak is apró hibái, végre szépet és finomat alkottam, mi több: megfeleltem az elképzeléseknek! Az apróbbik ugyanis az 1 éves fiúcskának készült, aki még nem igazán evett tojást, ezért Ági arra kért, piskótáját valami minimál mennyiségű tojásból hozzam össze. A neten böngészve aztán találtam néhány receptet tej-és tojásérzékenyeknek… Elgondolkodtató, mennyien küzdenek ezzel a betegséggel is…. 🙁 A tej, a tejszín, a vaj, olyan lehetetlennek tűnik nélkülük élni… és olyan szép, ezeket a blogokat anyukák írják más, hasonló cipőben járó anyukáknak. Azon fáradoznak, hogy a beteg gyerkőceiknek ne kelljen nélkülözniük egy tortát a szülinapjukon… Ez engem nagyon is megérintett… Emlékszem még alsós voltam, amikor délután egy apró kislány odajött hozzám a suliban. Éppen az uzsira kapott vajas-mézes kenyeret flamoltam, gondoltam hát elfelezem vele. Az anyukája percek múlva odacsörtetett hozzám és elkezdett kiabálni, hogy a kislánya tejérzékeny, ő nem ehet ilyesmit. Kissé megilletődtem, szerintem nem is igazán értettem. Inkább csöndben vártam tovább apuékra.

Szóval a piskóta tojásmentes, a töltelékből pedig elhagytam a tejet. Almaszeleteket puhítottam meg almalében, majd vaníliás pudingporral sűrűsítettem be. Tettem bele egy ízfokozó vaníliarudat is, nagyon finom lett! A kisült piskótát félbe vágtam, azon egyengettem el a tölteléket. Jó vaskos lett, és olyan szépen kirajzolódtak az almaszeletek! Nem volt szívem bevonni semmivel, így került elő a Bonbonettis dobozka. Azzal rakosgattam körbe, majd hogy a felnőtteknek is élvezhetővé váljon a dolog, nugátkrémes Milka csokit fodroztam a tetejére. A bonbonok belsejébe Ízbolygó almazselés szaloncukra került, ami nagy találmány! 🙂

Iringó szerint az egész olyan hatást kelt, mint egy velencei kikötő… Asszem szeretnék egyszer oda is eljutni, mindenképp Iri nénémmel. 🙂

Fotó © Az én önzetlen és szeretnivaló édesapum
Dusha Béla fotóművész úr 🙂

Hogy tetszik a torta? – Semmi pénzért nem készíteném el.Gyenge recept.Egyszerű, de nagyszerűTetszik, izgalmas.Csúcsszuper! (32 szavazat, átlaga: 4,75)
Loading...

Hozzávalók

A piskótához:

  • 250 ml 100%-os almalé
  • 120 g nádcukor
  • 1 szál vanília kikapart magjai
  • 1/2 citrom lereszelt héja és leve
  • 250 g finomliszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 mk. szódabikarbóna
  • 6 ek. étolaj

Az almakrémhez:

  • 1 csomag vaníliás pudingpor
  • 1/2 szál vaníliarúd kikapart magjai
  • 3 ek. barna cukor
  • 1 mk. őrölt fahéj
  • 300 ml almalé
  • 4 nagyobb alma felaprítva

A csokibevonathoz:

  • 170 g reszelt, nugátos tejcsokoládé
  • 120 g sűrített tej
  • 60 g vaj

Továbbá:

  • bonbonetti rudak
  • Ízbolygó almazselés szaloncukrai bonbonformákba töltve

Elkészítése

  1. Egy 20 centis tortaformát kivajazunk, liszttel enyhén behintünk. A sütőt előmelegítjük 200°C-ra.
  2. Az almalét a cukorral, a citrommal és a vaníliakivonattal habosra keverjük. A többi száraz hozzávalót elvegyítjük, az almalés keverékhez adjuk, végül belekeverjük a 6 evőkanál étolajat. Állagra teljesen olyan lesz, mint egy kevert tésztáé.
  3. A tésztát az előkészített formába simítjuk, majd a forró sütőbe toljuk. 5-8 perc után a hőmérsékletet visszavesszük 180°C-ra és tovább sütjük, kb. 25 percig.
  4. Ha a piskótakorong kihűlt, félbevágjuk.
  5. Elkészítjük az almatölteléket: A felaprított almát elkeverjük a citrom levével és héjával, néhány percig állni hagyjuk.
  6. A pudingport elkeverjük a cukorral, és egy kevés almalével az egészet kikeverjük.
  7. A maradék almalét a darabolt almával alacsony lángon összefőzzük, fahéjjal és a vaníliamagokkal ízesítjük. Néhány percig nyugodtan beledobhatjuk a rudakat is, hadd járja át a vanília zamata.
  8. Ha félkeményre puhult az alma, a pudingporos keverékkel besűrűsítjük. Teljesen kihűtjük.
  9. Az egyik piskótakorongra halmozzuk, majd a másikkal befedjük. Tetejére a nugátos tejcsoki, a cukrozott sűrített tej és a vaj keverékéből készítünk glazúrt (egyszerűen vízgőz fölött alaposan elvegyítjük a hozzávalókat, amit aztán alacsony lángon összeolvasztunk). Egy részét zsákba kanalazzuk, és hagyjuk közepes hőmérsékletűre dermedni, amikor már tudunk vele díszíteni. Ebből csinálunk körbe a szélére fodrokat.
  10. Oldalára bonbonettirudakat tapasztunk, az összhatást Ízbolygó almazselés bonbonjaival bolondítjuk. 🙂
Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: bonbon, ÉDES SÜTIK, torta 6 hozzászólás » | 6 676 olvasás

Meggy, datolya, dió – egy sütiben hajj dejó…

2010. június 25. péntek | 13:24 | 2 hozzászólás


Nem most készült, még a hét elején. Valamiért mindig eljegeltem a feltöltését, pedig igazán mámorító süti ez! 😎 Eleve remegek a dió-datolya duettekért, hát még ha mindezt fanyar meggyszemekkel bolondítjuk… Rájártunk napjában többször is, nagy késsel.  Amolyan emberes adagokat szelni.

Igazság szerint az alaprecept egy brutál kanadai csoda – “Pecan Toffee Cake” néven futott a GoodFood egyik 2008-as számában. Amondó vagyok, vegyük szemügyre a receptet, a fölötte lévő fotóval együtt. Alapja a kontinensen őshonos dióféle, a pekándió. Ez a hazainál kicsit zsírosabb, aromásabb, édeskésebb és nekünk minden szempontból drágább csemege. 🙂 Kilója – még az ebay-en is!!! – 6-7 ezer forintra tehető. Az itteni 200 g-os csomagokról pedig ne is beszéljünk, már 1000 forintért is láttam. Sok, sok, rengeteg, pedig azért kipróbálnám egyszer. Még ha Iringó szerint békaseggre is emlékeztet. :-)))))))
Az eredeti recept szerint 300 g kerülne bele, egy része őrölt formájában, egy része pedig a tetejére, egészben. Csípem én a magvas szeleteket, de szerintem ez picit sok.
A pépesített datolyaszemek nagyon megbolondítják. Eleve nagy datolya rajongó vagyok az adventi csoda óta, ritka klassz összetevő – habár a töménység fokát megint csak egekbe emeli… :-)) De ettől szerintem tekintsünk el, a dati-dió párosítás kimondottan jó húzás!!!

Na de mivel tálalja mindezt a kanadai nép? Naná, hogy a már védjegyükké vált juharszirupban tocsog… és ha mindez nem lenne elég, nem egyenes út a megkínáltak tragikus kimenetelű halálához, még mindig ott figyel be jolly-jokerként: Nini, egy óriásgombóc juharszirupos fagyi a tányér szélén! :-)))))

Így került pekándió helyett magyar dió a tésztájába, tetejére pedig sűrűn meggy szemek, picit tompítva a desszert töménységén. Ebben az összhatásban nagyon is gyerebe volt!

Hogy tetszik a recept? – Semmi pénzért nem készíteném el.Gyenge recept.Egyszerű, de nagyszerűTetszik, izgalmas.Csúcsszuper! (3 szavazat, átlaga: 3,67)
Loading...

Hozzávalók

  • 100 g dió, pirítva és megőrölve
  • 140 g pépesített datolya
  • 200 g puha vaj
  • 200 g barna cukor
  • 1 tk. fahéj
  • 4 nagy tojás
  • 140 g félfogós liszt

Elkészítése

  1. A diót megpirítjuk, majd aprítógépben finomra őröljük.
  2. A datolyát kimagozzuk, egy kisebb edénybe tesszük annyi vízzel, hogy épp ellepje. Főzzük, míg teljesen megpuhul, majd hűtsük ki. Pépesítsük turmixgépben.
  3. Melegítsük elő a sütőt 160 fokra. Egy 20 centis formát vajazzunk ki és liszttel hintsünk be.
  4. A vajat a cukorral keverjük krémesre, adjuk hozzá a datolyapépet, az őrölt diót, egy csipet sót, végül a tojásokat egyenként. Mindegyikkel külön-külön keverjük ki.
  5. A lisztet keverjük el a fahéjjal, majd óvatosan forgassuk a nedves hozzávalókhoz.
  6. Süssük 40 percig, majd emeljük fel 200°C-ra további 5 percig. Akkor jó, ha a beleszúrt fogpiszkálóra már nem ragad tészta.
Pin ItFollow Me on Pinterest
Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, piskóta 2 hozzászólás » | 3 547 olvasás

Sztracsatella csokis madeleine

2010. június 21. hétfő | 07:33 | 6 hozzászólás


Hiszitek vagy sem, hatalmas focidrukker vagyok! Már a 2006-os német VB-t is végigizgultam, a botrányos döntőt meg a Széchenyi téren tomboltuk végig. Azon a nyáron fejeztem be az általános sulit. Emlékszem belém is nyilallt, hogy négy év múlva ilyenkor érettségizni fogok, hátam közepére kívánom majd az egész vébét.. :-)) Végül nem így alakult. Hála a megkezdődött szünetnek, majdnem minden meccset láttam.. kissé egyhangúak is tűnhetnek a mindennapjaim, dehát ugyanmááár… :-))))) Négyévente egyszer van ilyen! Mexikónak és Elefántcsontpartnak drukkolok, utóbbiak tegnapi veresége után hullajtottam néhány könnyet.

No de egy hölgyeményt sem szeretnék elriasztani – beszéljünk inkább a hüvelygombáról. 😛 A legszebb ebben az egészben egyébként, hogy apukámmal megint több időt töltünk együtt, beszélgetünk, latolgatunk, este nyolckor a tévé elé csoportosulunk. Anyu is, csak másnapi vigaszként le kell játszanom a Barátok Közt elszalasztott részét :-)))))))

Szóval ilyesféle estékre sütöttem Madeleine-t. A sütemény egy varázslat, olyan hosszan, kellemesen bizserget… és története is szívmelengető. Kis nyomozás után a következőkre bukkantam:

Lescsinszki Szaniszló a 18. században két ízben is Lengyelország királya volt, második uralkodásának 1736-ban lett vége. A trónról letaszított uralkodó Franciaországba emigrált, ahol kárpótlásképpen megkapta Lotaringia hercegségét, és Nancy városába költözött. Egy alkalommal épp hatalmas vacsorát készült rendezni, ám főszakácsa és cukrászmestere összevitatkozott a fogásokon. Végül a cukrász szó nélkül otthagyta a kastélyt. Szaniszló főherceg kellemetlen helyzetbe került, hiszen nem fordult még elő olyan, hogy a fogások között ne szerepelne desszert. Végül főlakája, Maurice tanácsára az egyik szobalányt kérték fel a sütemény elkészítésére.

A fiatal cseléd nagymamája receptjét felhasználva különleges falatokat kreált a lakomára. A herceg és a vendégek annyira elégedettek voltak a lány munkájával, hogy Szaniszló magához hívatta, és gratulált neki. Amikor azonban a desszert neve után érdeklődött, a szolgálólány megszeppent, mivel a recept mellett nem állt semmilyen név. A herceg megkérdezte a fiatal lány nevét, és elismeréseként róla keresztelte el az azóta is híres Madeleine süteményt.

Az alapreceptből kiindulva számtalan változatát kóstolhattuk már, vagy ha mégsem, biztos szerettünk volna beosonni néhány blogíró madeleine illatú konyhájába :-)) Ott vannak például Reni káprázatos zöldjei matcha teával, mintegy igazi kagylómásolatként, vagy épp Varga Gábor mandulásai, még folyamatábrákkal is illusztrálva… Piszke pedig  abszolút az én szájízem szerint sütötte őket, kókuszosan, eperszósszal melléje.. 🙂 De nem kell messzire mennünk egy sós nassolnivalóért sem, Édes és Keserű parmezános-rozmaringos madeleinejei láttán tuti megkordul a gyomrunk. Vigyázat, a madeleine túlzott fogyasztása szeretettúltengéssel jár! 🙂

Én magam az egyik kedvenc sztracsatellás csokimmal oltottam be, majd ebbe is mártottam végüket. Hát brutál jó lett, imádom!

Hogy tetszik a recept? – Semmi pénzért nem készíteném el.Gyenge recept.Egyszerű, de nagyszerűTetszik, izgalmas.Csúcsszuper! (2 szavazat, átlaga: 5,00)
Loading...

“A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez, megremegtem, mert úgy éreztem, hogy rendkívüli dolog történik bennem. Bűvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerű káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem, s mint hogyha csak megtöltött volna valami értékes eszenciával: jobban mondva, az eszencia nem bennem volt, én voltam az.”
Marcel Proust – Az eltűnt idő nyomában
Gyergyai Albert fordításában

Hozzávalók

A tésztához:

  • 90 g vaj
  • 110 g finomliszt
  • 25 g holland kakaópor
  • 110 g kristálycukor
  • 3 nagyobb tojás
  • 1 tk méz
  • 50 g sztracsatellás csokoládé
  • 1 marék krokant

A bevonáshoz:

  • 50 g sztracsatellás csokoládé

Elkészítése

  1. A formákat előkészítjük: Vajjal vékonyan kikenünk 12 kagyló bemélyedéssel ellátott sütőformát. Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra.
  2. Olvasszuk fel a vajat egy kis lábasban, amíg pirulni kezd. Húzzuk félre, majd néhány perc múlva adjuk hozzá az apróra darabolt csokoládét.
  3. Szitáljuk át együtt a lisztet a kakaóporral.
  4. A tojásokat egy nagyobb tálban a cukorral keverjük ki krémesre. Dolgozzuk össze a vajas csokoládé felével, majd finoman forgassuk a masszába a lisztes keveréket. Végül adjuk hozzá a maradék csokoládét.
  5. Adagoljunk 1-1 tk-nyi masszát a mélyedésekbe, és süssük két felvonásban, 10 percig, míg tetejük enyhén ruganyos lesz.
Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: egyebek 6 hozzászólás » | 5 605 olvasás

Cupcake-hegyek magaslanak

2010. június 17. csütörtök | 15:02 | 7 hozzászólás


Végre megérkezett a nyári szünet, és vele együtt a kánikula is! Mit tesz ilyenkor a lelkes cukrásztanonc; öthetes gyakorlata előtt befészkeli magát a konyhába, ahonnan aztán trükkök százával sem lehet kirobbantani. ;-))) Igen ám, de most épp rekkenő hőség van. Néha úgy érzem csak a hozzám hasonló fanatikusok elég elvetemültek ahhoz, hogy ilyen időben vízpart helyett a sütőkhöz masírozzanak.

A héten épp ezért olyan édességekkel kedveskedek, amelyeknek nemcsak sütése villámgyors, de összeállítása is rém egyszerű! A végeredmény pedig nemcsak szemet gyönyörködtet, de gyomorkímélő is – ráadásul jól behűtve igazán hűsítő, egzotikus desszert tud lenni!

Hamarosan itt a málnaszezon, hoztam hát egy egyszerű, ámde annál nagyszerűbb cupcake receptet. A szokásos formavilág, kivájkált muffinok egy fanyar, pudinggal besűrűsített málnakrémmel töltve. Még aranyára van a málnának, így csak mirelit gurulósból (ha ez számít valamit :-)) készült. Remélhetőleg azért a nagy esőzések ellenére is fog lejjebb menni az ára, mert 500 ft/apró dobozkából nehéz lesz rosszullétig enni magunkat.

A tetejére kanyarintott csokikrémről még egy szót: Törökmogyorókrémes-étcsokis… durván étcsokis. Természetesen aki nem szívleli a mogyorókrémet nyugodtan kihagyhatja, de higgyétek el, nem olyan erőteljesen érződik ki. Csak éppen jelen van. Fontos, hogy hozzá vajat, ne margarint használjunk. A fénye is szebb lesz, az íze is krémesebb…iszonyú finom, meg kell hogy mondjam.

Még többet a bezs.hu-n!

Málnás-törökmogyis cupcake

A csokis muffinokhoz:

  • 1/2 csésze víz
  • 6 ek. holland kakaópor (cukrozatlan)
  • 1/4 csésze joghurt
  • 1 vaníliarúd kikapart belseje
  • 1/2 csésze vaj
  • 1 csésze cukor
  • 2 nagy tojás
  • 1 csésze liszt
  • 1 tk. szódabikarbóna

A málnakrémhez:

  • 300 g málna (mirelit vagy friss)
  • 80 ml málnaszörp
  • 1 csomag vaníliás pudingpor
  • kevés víz, ha friss málnával dolgozunk

A törökmogyis-étcsokis krémhez:

  • 250 g 70%-os étcsoki
  • 100 g vaj
  • 5 ek. mascarpone
  • 2 ek. méz

Elkészítése:

  1. A sütőt előmelegítjük 175°C-ra, a muffintepsi mélyedéseit kibéleljük kosárkákkal. A kakaóport a forró vízben feloldjuk, majd a vaníliával együtt a joghurthoz keverjük. A vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tojásokat egyenként, és külön-külön jól kikeverjük. A lisztet a szódabikarbónával és a sóval átszitáljuk, félretesszük. A kakaós-joghurtos keveréket a nedves hozzávalókhoz öntjük, végül hozzáadjuk a száraz hozzávalókat is. 16-18 percig sütjük.
  2. A málnakrémhez a málnát szitán átpaszírozzuk. Én húsát is bele szoktam tenni, szeretem a magokat… 🙂 A pudinport a szörppel kikeverjük, majd felfőzzük a málnával. Ha besűrűsödött, kihűtjük és felhasználásig hűtőbe tesszük.
  3. A muffinokat kivájjuk, megtöltjük a krémmel, és egy éjszakára hűtőbe tesszük.
  4. Másnap a mogyis-csokikrémmel indul a nap: Vízgőz fölött a csokit megolvasztjuk. A mascarpone-t a vajjal és a mézzel együtt egy kis lábasban kikveerjük, majd hozzácsurgatjuk a megolvadt étcsokit is. Ha picit hűlt, elkeverjük benne a mogyikrémet is.

És végül a kókuszkrémes darabok. Hajaj, nem győzöm hangsúlyozni, mennyire szeretem a kókuszt… 🙂 Kókuszos, ezért tömény, de semmiképp sem fullasztó! A blogomon igen sűrűn fordulnak elő mascarpone-krémek, most is efféle finomsággal tömködtem színig. Hát öhm…Mondhatni elég jó. Annyira selymes lesz tőle az egész… 🙂 A natúr piskótákat is klasszul feldobja (legyen az például egy reggeli kuglóf), nyugodtan készítsétek el mellé öntet formájában is! Ilyenkor egyszerűen a tejszínt ne felvert, hanem folyós állapotában keverjük a többi összetevőhöz. És ne felejtsünk el  néhány kanállal félretenni belőle, tudjátok…csak szolidan, szeretett családtagjainknak… ;-))

Kókuszkrémes cupcake

Hozzávalók:

A muffinokhoz:

  • 110 g vaj
  • 3/4 csésze barna cukor
  • 1 nagyobb tojás
  • 1 + 1/4 csésze finomliszt
  • 1 + 1/4 tk. sütőpor
  • 1 rúd vanília kikapart belseje
  • csipet só
  • 1/2 csésze + 2 ek. (házi) tej

A kókuszkrémhez:

  • 250 g mascarpone
  • 4 ek. méz
  • 50 g kókuszreszelék
  • 40 ml kókusztej
  • 100 ml felvert tejszínhab

Elkészítése

  1. Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra. Szitáljuk össze a lisztet, a sütőport és a sőt egy kisebb tálkába. Egy másik, nagyobb méretű tálban néhány perc alatt keverjük krémesre a puha vajat a cukorral, majd adjuk hozzá a tojást és a vaníliakivonatot. Öntsük bele a tejet, végül a száraz hozzávalókat és süssük 15-18 percig, míg a beleszúrt fogpiszkálóra már nem ragad tészta. Hűtőrácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni.
  2. A kókuszkrém hozzávalóit összekeverjük, felhasználásig hűtőbe tesszük.
  3. Összeállítása hasonlóképp történik a továbbiakban, mint málnás cimboráinál. 🙂

Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, muffin, piskóta 7 hozzászólás » | 3 265 olvasás

A 11. évfolyam utolsó percei

2010. június 13. vasárnap | 18:24 | 7 hozzászólás


Pénteken a suliban mozgássérültekkel közösen tartottunk sportnapot. Voltak különböző feladatok (ami alól a gerincem miatt ismét kibújhattam…) és néhány előadásra is beültünk. Egy egyetemi süketnéma tanárnő beszélt az életéről, mindennapi nehézségeiről, és mutatott néhány kézjelet is. Az ékszerteknős annyira kifejező, nagyon tetszett :-)))

Aztán tettem egy nagy felfedezést. A négy év alatt először kezdem otthon érezni magam egy iskolában… Az osztálytársaim közé nehéz beilleszkednem mai napig, de azt hiszem kezdek oldódni. A Déris évek nagyon megviseltek, és bár a Vedresben rátaláltam Ildi és Nóri barátságára, ott sem éreztem jól magam. A Hanságit kezdem megszeretni. Azt a hosszú, semmitmondó folyosóját, rajta végig üvegablakokkal, amik óriási meleget adnak az utolsó hetekben… A már-már rémisztő termeit a dekoráció legapróbb jele nélkül, de még az omló vakolatokat is az udvaron, mert előtte jópofa retró-fotókat lehet kattintgatni. :-)))

Ez a hosszú-hosszú folyosó fotózás szempontjából a lehető legjobb! Héé, ha valaki föntről olvassa, a ballagásunkat délelőtti órákra tegyék, mert olyaan naaagyon gyönyörűű szórt fények voltak pénteken is! Leginkább a lányokról készültek képek, elképesztő némelyikük mennyire nincs zavarban kamera előtt.. :-)) Ezt abszolút pozitívan mondom, tényleg tök jó mennyire ismerik az arcukat, hogy tudnak pózolni…

Sütöttem is, és megint körülzsongtak! :-))))) Egy egyszerű vöriáfonyás-étcsokis cookie-ről van szó. Különlegessége abban rejlik, hogy életemben először használtam félfogós lisztet hozzá. Úgy hallottam ugyanis, hogy süteményekbe kiváló, különösen a piskótáknál szokás használni. Nem tudom ennek köszönhetőe, de félfogós liszttel amolyan selymes, puha belseje, ugyanakkor könnyen roppanó állaga lett. Szerintem érdemes kipróbálni, különösen piskóta-és muffintésztákhoz!

Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: egyebek 7 hozzászólás » | 2 449 olvasás

Korábbi bejegyzések