Sütimizéria

Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

A gyakorlatról

2010. július 13. kedd | 21:26 - Még nem érkezett hozzászólás

Olyan meleg van, mállik le rólam a ruha… Szenvedünk gyakorlaton is, munka közben gyakran elteleportálom magam egy kietlen strandra, magam mellett Lucacicával meg Babszival. Azt is elképzelem, hogy valójában nem izzadok, csak a Balaton vize löbözgeti hátamat… :-D
Amúgy nagyon élvezem, csak délután, már itthon jön ki rajtam a fáradtság… Most is nagyokat pillogok, meg olyan bénán fogalmazok… amire gondolom csak rátesz egy lapáttal az agylohasztó Barátok közt. :-))

Írok néhány szót a Novotelről! Most Kati nénivel csak kettecskén vagyunk, Peti (csoporttársam volt a tíz hét alatt) majd jövőhéten fog becsatlakozni. Nagyon segítőkész, türelmes itt egyébként mindenki, szeretnivaló egy társaság :-) A műhely pici, de igazán otthonos, és legalább munka végén gyorsan kipucolható. ;-)) Apró minden zug, a rengeteg folyosóval mégis igazi útvesztő számomra.. még most is csomószor rossz helyre megyek be, eltévedek, nem találom a különböző raktárakat meg hűtőket. De mint mondtam, türelmesek. :-))

Nem dolgozom túl sokáig, reggel 6-ra megyek és 1 után már szabadulok is. Mostanában nincs sok rendelés, hamar végzünk vele. Hétfőn hajtogatott vajas tésztát csináltunk húzómargarinnal, megtöltöttük a csokimámoros kosárkákat és begyúrtunk egy adag töpörtyűs pogit mára. Ma amerikai palacsintával kezdtük a napot, aztán a személyzetnek készítettünk somlói galuskát ebédre (juj dejó dolguk van! :-)), végül megsütöttük a pogikat is. Annyira finom lett és a rétegek is gyönyörűen elkülönültek.

Ujuj, nagyon nem forog az agyam, egy órája biztos pötyögök már a semmiről. Helyette inkább itt egy kép a mai alkotásról, holnap délután meg igyekszem pótolni az elmaradt recepteket. Jó éjt! :-)

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: egyebek Megjegyzés küldése » | 430 olvasás

Hozzászólás publikálása

Magamról

Egy 20 éves de töppeteg, vadalma mosolygós, tündértorta láttán csillogó szemű, sütibolond lány vagyok. A zöldellő Újszegeden lakunk, ahol mindig tiszta a levegő és házacskánk már majdhogynem a nyugalom szigete. ;) A család amolyan jófajta-túlméretezett, mindig akadnak éhes szájak:

Anyu a töménytelenédes, Gabika nagynénim a kétharmad hab - egyharmad tészta híve, míg Apuci megrögzött mákpárti vagy egy tálca krémes jóbarátja. Dóra nővérkém és népes családja az aprósütikért rajong, Babszi és Gábor sógor szíve a sós sütik felé húz. (update: Ez hazugság, Gábor ugyanis szemtelen nagy Marlenka rajongó!) Iringó pedig mindent szeret, amiben a málna előkelő helyen szerepel. És én...? Én Csenge vagyok, az immáron túlbuzgó cukrásztanonc.

Szeretem a lágyan fodrozódó, habos csokimousse-t, a macerás, de mennyei marlenkát, a markáns keserűcsokikat, és bizony azokat a kunkori végű vaníliarudakat is. Történetem mintha végtelenítve lenne, mindig úton vagyok a konyhába. Mindig sütök, de ha épp nem, valahol biztosan álmodozom róla... :)

Oldalkinézet/Design by Barbara Zsidek