Sütimizéria » 2010 » augusztus
Ilona Praktikái Ajándékbolt   Sütimizéria receptkönyv FejesRibizke   Sütiklub   Latin Negyed csokibolt  

Zabbantanivaló zabkekszek, melaszosan. Tejcsokisan. Kókuszosan!

2010. augusztus 31. kedd | 21:19 | 10 hozzászólás


Vannak illatok, amelyek megmosolyogtatnak. Mások megmelengetik minden porcikámat, felhőtlenné téve az egész napomat. Legyen az bármilyen borongós. Egy süti utolsó sütőben töltött percei önmagban is feldobják az embert – ahogy az illatok átjárják az egész lakást, otthonhangulatot teremtve… még az ablak alatt elhaladó szomszéd is lassít a tempón, hátha így eszünkbe jut beengedni egy szeletre. Csokis brownie-k, a marlenka nyers tésztája, a kunkori végű vaníliarudak…  Azok a fahéjas-aszalt szilvás kockák vagy épp egy frissensült péksütemény illata! Emlékszem rájuk, még most is a fejemben kavarognak. Vajon ők idézik elő ezt a fatális nagy ködöt olykor odabent? :-)))

És ott az aranyló nádcukor. Nem tévesztendő össze a Koronás aranybarna cukorral, ami semmiben sem különbözik fehér bőrű rokonától; egyszerűen hozzáadott melasszal pofátlanul megfestik. A nádcukor ezzel szemben frissen aratott, valódi  cukornádból készült egzotikum, Dél-Amerika izgalmas tájairól. Teljesen bódító hatású, sütés előtt gyakran elidőzőm a nyitott zacskó aromafelhője felett. :-)) Abszolút megnyílik előttem az Új Világ. Szerencsére itthon is kezd beleégni a köztudatba, egészségügyi hátteréről is csupa-csupa pozitívumot olvashatunk.

Nem mellesleg, némi zabpehellyel és kókusszal bolondítva, az egyik legkapósabb aprósüteményt készíthetjük el belőle. Két doboz – három nap alatt. Egyszerűen csak nyomuk veszett:

A nádszárak összezúzása során fennmaradó, természetes melasztartalom kölcsönzi a nádcukor különös ízvilágát, jellegzetes, aranyló színét. A hazánkban is elhíresült fajták közül, én most Demerara-t használtam. Ez lenne az arany középút – a Turbinado-nál jóval finomabb szemcséjű, de nem is porfinomságú, mint a Muscovado.


Hozzávalók

  • 260 g finomliszt
  • 1 tk. sütőpor
  • csipet só
  • 200 g zabpehely
  • 100 g kókuszreszelék
  • 2 nagyobb tojás
  • 150 g kristálycukor
  • 150 g demerara nádcukor
  • 250 g vaj
  • 120 g tejcsoki, finoman felaprítva
  • néhány csepp kókuszaroma

Elkészítése

  1. A sütőt 180 fokra előmelegítjük, két tepsit kibélelünk sütőpapírral.
  2. A finomlisztet a sütőporral és a sóval átszitáljuk. A kókuszt finomra daráljuk a zabpehellyel úgy, hogy néhány nagyobb darab azért maradjon benne, majd a finomra vagdalt tejcsokival a lisztes keverékhez adjuk.
  3. A vajat a kétféle cukorral, robotgéppel közepes fokozaton, néhány perc alatt habosra keverjük. A tojásokat egyenként hozzáadjuk, külön-külön jól kikeverjük. Néhány csepp kókuszaromával pluszban ízesíthetjük még.
  4. A száraz hozzávalókat a vajas masszába keverjük, és teáskanálnyi adagokat szaggatunk belőle az előkészített sütőlemezekre. Sütőbe toljuk 10-12 percre, amíg érezhetően keményedik és aljuk picit megpirul.
  5. A kekszeket néhány percig még a sütőlemezen hagyjuk, majd ropogtathatjuk is.

*** Figyelem! Ezt a kekszet nem szabad lefedni, szobahőmérsékleten fogja megszívni magát, akár a klasszikus  háztartási kekszek.

Pin ItFollow Me on Pinterest
Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK 10 hozzászólás » | 3 266 olvasás

Dóra tortája és az áfonyás-öszibarackos, bizsergető muffinok

2010. augusztus 24. kedd | 08:11 | 4 hozzászólás


Azt mondják, huszadikával véget ér, szép lassan lecsendesül minden. A madarak azért most is csiripelnek, de a nap már érezhetően később kel, és korábban is int búcsút. Néhány hete ilyenkor már a sövény fölött járt, takargattam is a laptopomat előle, minden bosszantó fényárban úszott. Valóban itt van, nincs mit szépíteni. Egy teljes, meg egy csonka hét, ennyi maradt a nyárból.

Hétvégén a srácok is elmentek, kezd minden visszazöttyenni a régi kerékvágásba. Szombaton még megünnepeltük Dóra szülinapját, habár csak szűk családdal, tortával és gyertya nélkül. :-)) Áfonya-szedres mascarponekrémmel készült, ami lehetne akár Orsi tortájának 2.0-s verziója is.. :-)) Botrányos volt egyébként az a kapkodás, amit aznap produkcióztam. 6 tojásból készült a piskóta, amit egy 22 centis formába szándékoztam beleszuszmákolni. Meg is lett az eredménye: látványra átsült, amúgy meg dobhattam a kukába, mert egy hatalmas kráter kacsintott vissza rám a belsejéből.

Ízre viszont csudijó volt, a krém és a csokis piskótalapok roppantmód passzoltak egymás mellé. Könnyedén vágható volt, és amolyan selymes az egész. Dilidóra meg a torta:

Úgy tűnik egyenbe öltöztek :-))

Fotóra nem volt sok időm, sem erőm, őszintén szólva elég gagyik lettek. De legalább lesz róla emlékünk. 🙂

Tegnap pedig muffint sütöttem, hosszú idő után újra itthon is! 🙂 Mi mindig nagyon szerettük, pedig sokan nem repesnek érte a sütőporos beütés miatt..  Kati néni is így lehetett vele, mert a benti csokis muffint mindig szódabikarbónával kellett készítenem. Na de ebből aztán hótzityi, hogy sem a sütőpor, sem a szódabikarbóna nem fog kiérződni! Kizárólag egy intenzív gyümölcsös íz a nyár utolsóival, amelyekbe külön-külön is, de együtt még inkább bele vagyok habarodva: az áfonya és őszibarack, bolondító párosa. Fogyasszák egészséggel. 🙂

Hozzávalók

  • 1 1/2 csésze finomliszt
  • 1 1/2 csésze félfogós liszt
  • 1/2 tk. őrölt fahéj
  • 1 tk. vaníliaeszencia
  • 1 ek. méz
  • 1 ek. szódabikarbóna
  • csipet só
  • 3 tojás
  • 1/2 csésze kristálycukor
  • 1/2 csésze barna cukor
  • 1 csésze tej
  • 1/2 csésze olvasztott vaj
  • 1 csésze áfonya
  • 1 csésze őszibarack, apróra vágva, villával pépesítve

A tetejére:

  • 2 tk. kristálycukor
  • 1/2 tk. őrölt fahéj
  • 1/2 tk. őrölt szerecsendió
  • 2 ek. vaj

Elkészítése

  1. Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra. Egy 12 darabos mély magasfalú muffinformát vajazzunk ki.
  2. Szitáljuk össze a lisztet a szódabikarbónával,a  fahéjjal és a sóval, majd tegyük félre.
  3. Egy másik tálban keverjük habosra a tojásokat a kétféle cukorral, a mézzel és a vaníliaeszenciával. Öntsük hozzá az olvasztott vajat és a tejet.
  4. Fakanállal dolgozzuk bele előbb a száraz hozzávalókat, majd a barackpürét és az áfonyaszemeket.
  5. A kész masszát adagoljuk ki a sütőforma mélyedéseibe, és toljuk sütőbe 18-20 percre. Miután átsült (tűpróba!) a tetejére olvasszuk fel a vajat a cukorral, adjuk hozzá a fűszereket, majd ecsettel kenjük le vastagon  a muffinok kalapját. Melegen tálaljuk, úgy a legbizsergetőbb. 🙂
Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, muffin 4 hozzászólás » | 4 124 olvasás

Omlós tészták és ezerarcú kekszalapok – 2. rész

2010. augusztus 19. csütörtök | 07:55 | 7 hozzászólás


Előző kitekintésünkben a  gyúrt omlós tésztákról elmélkedtünk, kerestük a választ: vajon miért úgy harangozzák be, mint a legegyszerűbb cukrásztésztát? Például nyújtottál már almás lepényhez olyan 30×30-as linzeralapot, ami inkább hasonlított a Nagy Magyarországra, mintsem egy négyzetre? Vagy islert, aminek lapjai együttesen túl vastagok lettek ahhoz, hogy átszellemülten átharapd? Kati néni szerint az első 20 év valóban komplikáltabb cukrászként, a többi már csak nehezebb. :-))
Most hogy minden rizikóra rávilágítottunk, talán még jobban félünk belevágni. Épp ezért elhoztam az “oldalbordát”, amely sokkal egyszerűbb fajtája lesz az omlós tészták témakörének. Biztosan mindegyikünk ráismer majd, hiszen ez minden roppanós, vajas, nemcsak kisgyerekek által körülzsongott keksz alapja: Beszélgessünk a kevert omlós tésztákról!

Még több zsiradék, még több egész tojás kerül bele, így tésztánk nem gyúrható, lényegesen puhább massza lesz – egyneműsítése is keveréssel történik.  Ilyenkor levegőbuborékokat juttatunk a tésztába, ami elősegíti a lazább szerkezetet. A tésztát általában robotgéppel vagy egyszerűen fakanállal alakítjuk ki, minden hozzávalót körültekintően  homogénre keverve.

Először a vajat keverjük krémesre. Szerintem ajánlott picit rámelegíteni, hogy krémesebb állagot kapjunk. Ügyeljünk persze arra, hogy ne olvadjon meg a vaj – elég néhány másodperc a sikerhez. Ezután a finom szemcséjű cukrot hozzáadva (porcukor, finomított kristálycukor, muscovado nádcukor) robotgéppel krémesre keverjük, majd egyenként beledolgozzuk a tojást/tojásokat is. 2-3 perc alatt kellően habos tésztát kapunk, a cukorszemcsék is feloldódnak – belekerülhet a liszt, és az egyéb járulékos anyagok. Ami bármi lehet, csak fantáziánk szabhat határt.

Leggyakrabban nyomózsákból formázzuk a süteményeket, hiszen kézzel sokkal nehézkesebb.  Ettől függetlenül nem lehetetlen, belisztezett mancsokkal is adagolhatunk halmokat.

A kevert omlós tészták sütését egy ütemben végezzük, általában gőzmentes sütőben. A sütési hőmérséklet a gyúrt omlós tésztákénál valamivel nagyobb (190-200°C), a nagyobb zsiradékhányad miatt.

Fajtái:

  • nyomózsákból formázott halmok – például néró-vagy pathétészta
  • lapnak kikenve – például a kevert linzi lap
  • formában sütve – mint mondjuk a gyümölcskenyerek

Sárgadinnyés-mogyorós keksz, kevert omlós tésztából

Anyaghányada:

  • 380 g finomliszt
  • 1 1/2 tk. sütőpor
  • 1/2 tk őrölt fahéj
  • 1/4 tk só
  • 125 g puha vaj
  • 125 g puha margarin
  • 2 tojás
  • 200 g finom barna cukor
  • 100 g aszalt sárgadinnye
  • 3 ek sárgadinnye-lé
  • 50 g mogyoró-krokant vagy pirított mogyoró, finomra vágva
Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK 7 hozzászólás » | 5 815 olvasás

Omlós tészták és a tökéletes linzerkarikák – 1. rész

2010. augusztus 16. hétfő | 09:21 | 5 hozzászólás


Igazi csemege. A nyár abszolút kedvence lett, a gyakorlatnak hála megtanultam valódi omlós tésztát begyúrni, na meg végre-valahára higgadtan nyújtani. 2009, november, elsőéves cukrászvizsga és isler-romok. Rémlik, nemde? :-)) Mert bár úgy hírlik, legkönnyebben elkészíthető tésztatípus ez, azért van egynéhány buktatója… és nem utolsó sorban, egy jó linzertészta maradék morzsáiért bunyózna az ember.

Kosárkák omlós tésztából

A cukrászat is szereti, hiszen összetételük miatt nem drágák. A modernkor előszeretettel cseréli fel a vajat növényi pótlékára, de a finomabb harapnivalóhoz azért itt is érdemes például teavajat használnunk. Hótzityi, hogy magasba repteti majd a társaságot. 🙂 Az alapanyagok összemérésekor mindvégig a 3:2:1-es arányt kell szem előtt tartanunk – vagyis 3 rész liszt, 2 rész zsiradék, 1 rész porcukor a tészta alappillére. Omlósan laza, porhanyós szerkezetét a tésztába juttatott nagyobb zsiradékmennyiségnek köszönheti. Ennek a lazítási formának a lényege az, hogy a zsiradékszemcsék beékelődnek a liszt-és cukorszemcsék közé, összetapasztják őket, de egyben el is választják azokat. Így biztosítják a sütés utáni omlós, morzsalékosan laza szerkezetű tésztát. Tehát akkor dolgoztunk jól, ha a süti roppan és valóban omlós, de semmiképp sem porlad szerteszéjjel. 🙂 Ha jól bánunk vele, nem ugrik össze és nem hólyagosodik fel.

A főbb összetevők mellett persze szerepelnek még egyéb járulékos anyagok: a biológiailag is értékes tojássárgája, egész tojás, tojásfehérje, tej, tejszín, víz, olajos magvak, édes morzsa, kakaópor, őrölt fahéj, citromhéjrsezelék, vaníliás cukor vagy akár vaníliarúd kikapart magjai, sütőporok és só. Lényegében ezen járulékos anyagok fajtája és mennyisége dönti el, hogy milyen omlós tésztafajtát készítünk.

Jellemző az omlós tésztákra, hogy összeállításukkor kevés folyadékot is felhasználunk. Ez lehet a korábban említett tojássárgája, fehérje vagy egész tojás, de én gyakran szoktam könnyíteni a tészta kialakításán egy kevés hideg vízzel is.

Léteznek olcsóbb készítmények, amikor kevesebb zsiradék, több folyadék hozzáadásával készül a tészta. Ez a liszt-és cukorszemcsék összetapadását segíti ugyan, de az omlós szerkezetet nem. Ilyenkor adagolunk a tésztához különböző lazítóanyagokat: Leggyakrabban a CO2 gázt előállító sütőport vagy szódabikarbónát, ritkábban az ammóniagázt is fejlesztő szalalkálit használjuk kémiai lazítóként.

Az omlós tészták térfogata sütés közben kismértékben nő csak meg, állaguk rugalmatlan. Hajlítással, nyomással szemben csökkent ellenállást mutatnak, hajlamosak a szétesésre.

A tésztakészítési művelet alapján az omlós tésztákat két csoportra osztjuk, melyek közül első ízben a gyúrt omlós tésztákéval ismerkedünk meg:

Anyaghányad:

  • 450 g liszt
  • 250 g vaj vagy margarin
  • 50 g sertészsír
  • 175 g porcukor
  • 3 tojássárgája
  • 1/2 vaníliarúd kikapart magjai
  • 1/2 citrom reszelt héja

Hála Kati néninek, megvan a tuti biztos omlós tészta recept. A sertészsírt, mint főbb alapanyagot a modern cukrászat már nem alkalmazza, holott régen Nagyikám csak és kizárólag ezzel készítette azokat az emlékezetes lekváros-dióhabos kosárkákat. 🙂 Noha teljes egészében zsírral dúsítani a tésztát, nyilvánvalóan nem tesz jót a koleszterinnek, mindenképp érdemes belegyúrni egy keveset. Higgyétek el, csodákat tesz!

  • Ügyeljünk rá, hogy minél rövidebb ideig gyúrjuk a tésztát!
  • Alakítása előtt legalább 30 percre tegyük hűvösre!
  • Még jobb, ha előző este begyúrjuk, felhasználás előtt néhány perccel pedig szobahőmérsékleten pihentetjük.
  • Egy kisebb súlyú tészta nyújtása sokkal könnyebb munka. Lisztezzünk alá gyakran, és sose teljes erőnkkel nehezedjünk a nyújtófára.

Elsőként a zsiradékot morzsoljuk el a liszttel és a porcukorral, majd a folyékony alapanyagok hozzáadásával gömböccé gyúrjuk. Lehetőleg egy kézzel dolgozzunk, minél gyorsabban. Nagyüzemben egyébként, ha géppel készül, kettős Z-karú fejet használunk.

Linzer sárga linzi tésztából, vastagon dióval

Fajtái:

  • sárga linzi tészta – a legismertebb linzi tészta. Készül belőle linzer, de ez az almás vagy meggyes lepény, rákóczi-túrós alapja is.
  • barna linzi tészta – olajos magvak hozzáadásával (pl: isler)
  • angol linzi tészta – lisztkilogrammonként 10 tojás kikeverünk, tortakarikában enyhén megsütjük, majd szitán áttörve a tésztához adjuk
  • fehér linzi tészta – tojássárgája nélkül, fehérjével készül. Kevesebb zsiradék, több folyadék, illetve lazítószer kerül bele.
  • kakaós linzi tészta – lisztkilogrammonként 50 g kakaóport kerül a tésztába
  • sós linzi tészta – cukrot nem tartalmaz, csak tejszínben elkevert sóval ízesítjük.
Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK 5 hozzászólás » | 16 411 olvasás

Áfonyazselés-étcsokikrémes kosárkák

2010. augusztus 12. csütörtök | 17:57 | Még nem érkezett hozzászólás


Eltelt egy újabb hét. Bizarr ez a rohamtempó, nemde? Maholnap vége a gyakorlatnak, és vele együtt lassacskán a nyár is elröpül. 🙁 Kora hajnalban, melóba menet nem érezni még… de azért gondolatban kezdek felkészülni a csípős szeptemberi reggelekre. Amit egyébként legalább annyira várok, mint ódzkodom tőle. Szeretem, mert emlékeztet az első sulis napokra, amikor még kislányos naivitással vártam a nagy füzetbevásárlást, az évnyitót meg a vakációs élménybeszámolókat, de még a tanórákat is!  Csak aztán a lelkesedés mindig alábbhagyott. :-)) És kicsit félek is tőle, mert az idei év különbözni fog a többitől. Mindössze 8 hónap van hátra érettségiig, és én annyira esetlennek, butának érzem magam. Tuti óriási hiányosságaim vannak, a stresszhelyzet pedig mindig gigantikus krátereket robbant a fejembe. Leblokkolok majd. Elvérezek, ha mondom.

No mindegy is, valójában a kosárkák miatt jöttem. Áfonyazselés, étcsokikrémes, némi szederrel bolondítva. Idén lett nagy sláger nálam az áfonya meg a szeder, tényleg remegek értük. Meglepő, de képzeljétek, a legfranyább találkozásomat idén az áfonyával, egy 200 g-os dobozka hozta meg. Egyenest a Tesco-ból! Mézédes volt, hamvas-kövérkés és amolyan igazi áfonyaízű! Az alföldi példányokról sajnos nem mindig lehet ezt elmondani. 🙁
Az áfonyazselében kellemesen csalódtam, nem az a gumiízű, zselatinos őrület. És hát ugye áfonyás. =) Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én imádom ezt a gyönyörű harsogó-kék áfonyaszínt.

Hétfőn pedig megérkeztek a kiskrapekok dunakesziről két hosszúúú hétre. Imádom őket. :-))
Íme egy tegnapi pillanatkép Lucacicáról és Ábrándkirályfiról:

Hozzávalók

Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, énblog Megjegyzés küldése » | 2 172 olvasás

Korábbi bejegyzések