A nem elfeledett körtés-diómorzsás süti
2010. szeptember 12. vasárnap | 06:18 |
7 hozzászólás
Annyira finomak a körték mostanság! Mézédes és lédús és illatos, nem úgy mint a Novotelbeli, gyümölcssaliba feldarabolt egyedek. Persze akkor még nyár volt.
Ez a sütemény, hogy is mondjam… ne szépítsünk, nem egy diétás darab. Valójában ő lenne Az Ok, amiért a fogyókúra bedöglik. Elnapolódik… már a gondolata is elillan! :-) Ráadásul ezek az őszi ízárnyalatok, a dió-fahéj-körte együttese… Nagyon szeretem, belop egyfajta ünnepi hangulatot a konyhába. Tudjátok, én már október környékén Karácsonyra készülök, már aggatnám az égősort. :-))) Amint kicsit jobban lehűl, nincs mese…egyszerűen benne van a levegőben, jobb ha hagyod magad sodródni.
A tésztája nem az a fojtós, száraz piskótakocka. Lágy, puha, tömény. :-)) Az összes íz egyszerre van jelen, amit a vajon megforgatott-karamellizált körtefalatok csak tovább bolondítanak. A diómorzsa pedig egyfajta meglepetést tartogat; pörkölt diós és jó vaskos, akár őszi éjszakákon egy meleg dunyha. :-) Az egészben talán ez a kedvencem.
Hogy tetszik a recept? –
Hozzávalók
A karamellizált-vajas körtéhez:
- 1 ek. vaj
- 1 ek. lágy, sötétbarna nádcukor
- 2 db lédús, puha körte
A tésztához:
- 100 g vaj
- 2 tojás
- 175 g lágy, sötétbarna nádcukor
- 1 szál vaníliarúd kikapart belseje
- 200 g finomliszt
- 1 tk. sütőpor
- 1 csipet só
- 1/2 tk. őrölt fahéj
- 100 ml natúr joghurt
A diómorzsához:
- 30 g finomliszt
- 85 g demerara nádcukor
- 1/2 tk. őrölt fahéj
- 50 g hideg vaj
- 4 ek. dió
Elkészítése
- A karamellizált körtekockák elkészítésével kezdjük: A körtét félbevágjuk, magházát eltávolítjuk, majd közepes, 1.5 centis kockákra daraboljuk. A vajat a cukorral egy teflonserpenyőben felhevítjük, majd amikor elkezd karamellizálódni, a körtefalatokat is beleborítjuk. Megforgatjuk, néhány percig pároljuk, hagyjuk az ízeket összeérni. Félrehúzzuk, kihűtjük.
- A diómorzsához a lisztet a fahéjjal és a cukorral elkeverjük, majd a vajdarabkákat hozzáadva, morzsás állagú keveréket készítünk. A diót felaprítjuk, serpenyőben kissé megpörköljük – nem kell sokáig, a sütőben lesz még ideje pirulni. Miután teljesen kihűlt, hozzáadjuk a morzsás keverékhez. Hűtőbe tesszük, míg a tészát elkészítjük.
A sütőt 180°C-ra előmelegítjük. - A vajat a cukorral habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojásokat és a vaníliamagokat. Néhány perc alatt jól kikeverjük.
- Külön tálban a lisztet a fahéjjal, a sütőporral és a sóval együtt átszitáljuk.
- Felváltva a masszába forgatjuk előbb a száraz hozzávalókat és a joghurtot, majd a karamellizált körtedarabokat, végül sütőpapírral bélelt, 20 centis formába kanalazzuk. Rászórjuk a diómorzsát, és sütőbe toljuk 50-55 percre. A formában hagyjuk kihűlni.
1 ek. vaj
1 ek. lágy, sötétbarna nádcukor
2 db lédús, puha körte
A tésztához:
2 tojás
175 g lágy, sötétbarna nádcukor
1 szál vaníliarúd kikapart belseje
200 g finomliszt
1 tk. sütőpor
1 csipet só
1/2 tk. őrölt fahéj
100 ml natúr joghurt
A diómorzsához:
30 g finomliszt
85 g demerara nádcukor
1/2 tk. őrölt fahéj
50 g hideg vaj
4 ek. dió
A karamellizált körtekockák elkészítésével kezdjük: A körtét félbevágjuk, magházát eltávolítjuk, majd közepes, 1.5 centis kockákra daraboljuk. A vajat a cukorral egy teflonserpenyőben felhevítjük, majd amikor elkezd karamellizálódni, a körtefalatokat is beleborítjuk. Megforgatjuk, néhány percig pároljuk, hagyjuk az ízeket összeérni. Félrehúzzuk, kihűtjük.
A diómorzsához a lisztet a fahéjjal és a cukorral elkeverjük, majd a vajdarabkákat hozzáadva, morzsás állagú keveréket készítünk. A diót felaprítjuk, serpenyőben kissé megpörköljük – nem kell sokáig, a sütőben lesz még ideje pirulni. Miután teljesen kihűlt, hozzáadjuk a morzsás keverékhez. Hűtőbe tesszük, míg a tészát elkészítjük.
A sütőt 180°C-ra előmelegítjük.
A vajat a cukorral habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojásokat és a vaníliamagokat. Néhány perc alatt jól kikeverjük.
Külön tálban a lisztet a fahéjjal, a sütőporral és a sóval együtt átszitáljuk.
Felváltva a masszába forgatjuk a száraz hozzávalókat és a joghurtot, majd sütőpapírral bélelt, 20 centis formába kanalazzuk. Rászórjuk a diómorzsát, és sütőbe toljuk 50-55 percre. A formában hagyjuk kihűlni.
Publikálta: Csenge
Kategória: ÉDES SÜTIK, piskóta
7 hozzászólás » |
1,756 olvasás
Már megint blundeltészta – és a fahéjas csigák!
2010. szeptember 6. hétfő | 05:29 |
Még nem érkezett hozzászólás
A recept megjelent a Kifőztük magazin 4. számában is.
Didergek – plédbe bugyoláltan! Ma suliból jövet ugyan nem szakadt rám az égbolt, azért a fehér nacómban meglehetősen rettegtem egy kiadós záportól. Lógott az eső lába, a cúg piszkosul borzolta burámat, már magam viharos egy jelenség lehettem. :-)) Úgy tűnik menthetetlenül beköszöntött az ősz. Oda a jó időnek, a Laposon töltött délutánoknak, sőt még a kint ülős nyári estéknek is… Igen, miközben a többiek siratják ami elmúlt, egy cukrásztanonc szeme felcsillan a pléd alatt. Higgyétek el, ilyenkor lehet csak igazán megrögzötté válni sütésügyileg. :-))
» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge
Kategória: ajánló, ÉDES SÜTIK
Megjegyzés küldése » |
643 olvasás
Pimpa megszólalt: A mesebeli énem is folyton liheg. Irritáló egy alak.
2010. szeptember 4. szombat | 07:58 |
5 hozzászólás
Pimpa egy olasz nagymacsó mesehős, lengő fülekkel és szépségpöttyel, aki inkább egy túlméretezett nyúlra emlékeztet, mintsem kutyára. Bosszantó a lihegése, amint elhallgat a bagólesője, kidobja a nyelvét. Mindenesetre az idei olaszórákon feltétlenül indítványoznom kell egy-egy epizód lejátszását, ez ugyanis alapmű és nem mellesleg jó okító. ;-)) Kíváncsiságból nyitottam egy Google szótárt is, tudniillik az olasz szókincsem nem túl fejlett a pimpa szó értelmezéséhez. Az eredmény újfent magáért beszél. :-)) Talán inkább a pimpante (életvidám) szóból származhat, de jövő szerdán tuti rákérdezek a tanárnőnél. :-))
Szóval megint volt egy tortamegrendelésem! Már ezer éve tervezem feltölteni, egészen pontosan ma két hete annak, hogy Pimpát beszabadították egy kislányos-rózsaszínes szülinapi banzájra. :-) Végre elégedett lehettem a cukormassza borítással, eszköz nélkül is jól rásimult, egész pofás lett! És végre könnyedebben tudom pakolgatni a tortákat. Utáltam már, hogy a tálat mindig krémtől maszatosan adtam át. Viszont ideje lenne egy masszívabb kenőkést beszereznem, a mostanink van vagy százéves. Az utóbbi időben inkább csak palacsintaforgatónak használtuk.. :-)
A krém könnyed nyárvégi hangulatú lett, most épp erdei gyümölcsös-mascarponekrémmel. Sokkal jobban szeretem a tejszínes-mascarponés alapot, úgy vettem észre mások is szívesebben kebelezik be, mint a nehezebb vajkrémeket. Ráadásul nagy melegben hamar megindul, Orsi tortája óta mérhetetlenül rizikó-kategóriás. :-))
» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge
Kategória: egyebek
5 hozzászólás » |
839 olvasás

Bad Behavior has blocked 154 access attempts in the last 7 days.





















Tudni mindig könnyebb, de kimondani...az a nehéz.