Karácsonyi elmaradhatatlan: Zimtsterne – die besten! :-)

2011. december 23. péntek | 06:13 | 7 hozzászólás

Kicsit meg vannak csúszva a dolgaink. Részemről – belegondolni is szégyenletes -, csak a héten vehette kezdetét az igazán nagy süticunami, és sajnos még most sem tiszta minden részlet. Ilyenkor szokott eluralkodni a Dusha-féle őskáosz a csöpp konyhánkban, oly mértékű rombolással, hogy az eltervezett mindössze 30%-át viszem csak véghez..

A Zimtsterne már biztos kelléke a szentestei házsorköszöntőnknek. Hurrá, már lapul valami a fémdobozban, csak nem koplal majd a szomszédsereg! Ez a prímán roppanós fahéjas keksz, tükörsima cukormázzal ugyanis kiváló eltarthatóságában, ráadásul a tésztaveszteségen sem kell bosszankodnunk, merthogy olyanja nincs. A maradék mindig visszagyúrható, íze ezerízű – épp amilyen olajos magot dolgozunk az alapba. Már Münchenben megigézett az apró ötágú, habár abban az időben kissé túladagoltatták velünk a dolgot. Ha jól emlékszem, Noémi egy ízben 223 darab kiszúrt sajátjáról tudósított..! Ezalatt természetesen én büszkén viseltem homlokomon a “tudatlanság-áldás” jelmondatot.

A napokban egyébként megjelent egy hangulatos videó a Richartbeli életről (és vele együtt csúnya elhalálozásaim rémképeivel, amikor belibbent rajta Franciska.. Ehe ehe , iszonyú jó érzés volt ismét végigbandukolni a hatalmas termeken. Így megszépült volna minden? Nem kicsit visszavágyódom, ez a dolgozói légkör olyan barátságossá vált, miután “beilleszkedtem”, kicsit kibékültem magammal. Nahát, két hónap után hiányzik a hely! Teljesen fellelkesülve mutogattam Anyunak, milyen részlegeken tüsténkedtünk például Potterrel vagy Sookie-val. “Sookie” egyébként a pék különítménynél rajta is van a videón, nézzétek meg magatok, mennyire hasonlít a True Blood vámpírszerelmes lányára.

Érdemes egy pillantást vetni rá (39 perces, de durva!), nem akármilyen ez a kezdés a riporter bájos szerencsétlenkedésével. Oh, néha mintha magamat látnám. :-)))) A 18. percben épp a Zimtsterne alapon ügyködnek, a 21.-ben pedig lelkesen szurkálnak a már megszáradt lapból. A csajszit, aki felvilágosított a kiszúró agyafúrt működéséről (később beszereztem ilyet, baromi jó) meg is szólaltatják.

Hozzávalók

A tésztához:

400 g őrölt olajos mag (mandula, törökmogyoró, dió, vagy ezek elegye)
3 tk. fahéj
2 M-es fehérje
1 csipet só
100 g porcukor
1 tk. vaníliapaszta/20 g házi vaníliás cukor

A mázhoz:

1 M-es fehérje
~200 g porcukor, porfinomságúra tovább őrölve
1 tk. citromlé/ecet

Elkészítése

1. A magőrleményt a porcukorral és a fahéjjal összevegyítjük, félretesszük.
2. A fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, hozzáadjuk a vaníliapasztát és az egészet a száraz keverékre kaparjuk. Egy habkártyával/falapáttal/fakanállal összeforgatjuk a hozzávalókat, majd fóliába csomagolva minimum 2 órát, de akár egy éjszakát pihentetjük a hűtőben.
3. Másnapra összeérnek a hozzávalók, színe is kicsit sötétebbre vált. Kivesszük a tésztát, és mandulalisztes deszkán átgyúrjuk kicsit. Két folpack között 1 cm vastagra nyújhtjuk.
4. Elkészítjük a mázat: A fehérjéhez a porcukrot apránként hozzáadagoljuk, ezt célszerű egy apró szemcséjű szitán hozzászitálni. Végül a citromlével ízesítjük, és a kinyújtott tésztánkra kanalazzuk. Legjobb a sűrűn folyó, de tényleg folyó állag! Meg fog szilárdulni, amikor pihentetjük szobahőmin, emiatt nem kell tartanunk. Viszont így picit megszívja a tésztát, nem fog kiszáradni, szóval csúcs szuper lesz. Kenőkéssel elterítjük a mázat. Érdemes a folpackot eltávolítani róla alulról is, és inkább átcsúsztatni egy sütőpapírra. Így könnyedén le tudjuk rázogatni kicsit, hogy szépen, egyenletesen terüljön a máz. Félretesszük pihenni, úgy nagyjából fél órára. Ekkorra széle kissé megdermed, de nem szilárdult vissza teljesen.
5. Egy edénykében vizet melegítünk, és előkapjuk a Bäko márkájú kiszúrónkat (baromi jó termékek, az egész Rischart ilyen eszközökkel volt felszerelve). Forró vízbe mártjuk, majd elkezdjük kiszúrogatni a csillagokat. A máz egyenletes, alatta a tészta puha – tökéletes!
6. 120°C-os sütőben 10-15 perc alatt készre sütjük, ez sütőfüggő is. Ekkor a tésztaalap még kissé puha, de már átsült, tetején a máz pedig hófehér maradt. Nem szabad megpirulnia!

Megjegyzés: Hetekig eltartható, egy jól záródó dobozban vagy fóliába alaposan beburkolva!

Pin It» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény 7 hozzászólás » | 860 olvasás

Karácsonyi inspiráció-buborék + vaníliapaszta, vaníliarúd olcsón!

2011. december 9. péntek | 09:01 | 5 hozzászólás

Új recept hiányában – nyugalom, tartogatok azért még meglepetéseket, éppen a hétvégére terveztem nagy aprósütis dömpinget – az eddigi gyűjteményből emelnék ki párat. Sokat idén is megsütök belőle, ugyanis mi vagyunk sorosak a karácsonyi házsorköszöntőben… A körítés a kis “aprósüti-szelvényeken” többnyire új lesz, érdemes ezeket az ajánlójat átbogarászni azért. Figyelem, durván karácsonyízűek, és még addiktívebbek lesznek!

Szeretetpuszedlik, több ízben	Szeretetpuszedlik marcipános-narancsos, illetve diópralinés ízvilággal – müncheni mintára. A Rischartba ugyanis már október közepén megérkezett egy futószalagos gép, ami alatt ezek a parányi puszedlifélgömbök áteresztve, csokoládébevonatot kaptak. Talpukra pedig egy cégjelzéstetkót (mintha nem tudná az ember, ha jót falatozott süteményből, az csakis a Rischartból gyühetett). Úgy képzeljétek el, hogy mikor a berendezés másik végén felbukkantak, a csokibevonat már gyönyörű matt fényűre szilárdult. Nekünk már csak rakodni kellett ládákba, többszázadmagukkal együtt. Lényeg a lényeg, a marcipános narancstölteléket onnan csentem el. Fenomén egy ízvilág!
Mogyorós-étcsokis havas csúcsok	Egy az egyben olyan íze van, mint a kakaós Győri Édes keksznek. Ezen meg is lepődtem. Roppanós és omlós, a hamisítatlan és csupa nagy betűs keksz állag, tetején hósipkával, valami ízes német fehér csokiból. Szóval szeretjük, nálam idén abszolút befutó és egyedülálló favorit.
Mandulás-mézes szarvacskák	Finom porhanyós, és mézes, a pörkölt mandula jól kiérződik! Nagyon is illik tetejibe egy vaskos csokibevonat, de ha másra gondoltunk csokibevonatot fahéjas kristálycukorban meghempergetni őket.
Mézes-mandulás kocka	Erre a csudisütire – a többi karácsonyi mézessel szemben – nem kell hosszú napokat várnunk, míg élvezhetőre puhul. Ellenkezőleg, melegében vajpuha, csak a napok előrehaladtával kezd száradni. Érdemes ezért fémdobozban tárolni, de még jobb egy csokoládés vaskos burok köré. Élvezeti értéke így garantáltan kitart az ünnep végéig!
Égetett cukros puszedli	“Elhatároztam, hogy megsütöm Nagyi receptjét, amit Karácsony környékén írt le nekem. Annyi élmény, emlék fűződik hozzá. A hosszú szobában voltak elrejtve, az ajtó melletti szekrénykében. Ahogy indult elővenni, még parányi termete alatt is recsegett az öreg fa. Akkor előkerült a mély fémdoboz, s közben csillogott a szemem. Emlékszem, szinte torkomban éreztem a szívdobogásom, olyan izgatottan vártam a titkot. Levette a fedelét, és megcsapott az a varázslatos karamellás-fahéjas illat. Égetett cukros puszedlik voltak, képtelenség összetéveszteni bármi mással. Lapult ott kakaós és mézes is, de ez volt mind közül a legkülönlegesebb, a legfinomabb. És tegnap amikor beleharaptam a sajátjaimba, ugyanúgy éreztem. Egyszerre az izgalmat, és a melengető érzést – pont olyan lett, mint az övé…. Sűrű, vajpuha tészta, az égetett cukor fűszeres aromájával.” Ez lesz az első Karácsonyunk Nagyi nélkül. Érezni is, hogy nincs itt.
Narancsos keksz, pisztáciakrémmel	Nagyon csippantom ezt a kekszet! Akár egy héttel korábban be lehet gyúrni, addigra hűtőben is jól összeérnek ezek a citrusos ízek. Könnyen kezelhető tészta, egy irtó klassz ízvilággal. Pisztáciás krémmel (horrorára miatt csak smaragdkrémként emlegetem) pedig valami igazi csoda.
Gyömbéres szivecskék	“Itten tobzódnának az újabb aprósütemények. Most egy arany gyöngysorral próbálok túladni rajtuk… ) No persze nem hiszem, hogy nagyon tukmálgatnom kéne, ugyanis káprázatos az ízvilága. Hihetetlen miféle aromát ad neki a kandírozott gyömbér, a különféle fűszerek és a kókuszreszelék. Tökéletes párosítás, csak valahogy mindig elpárolog… “
Drazsépuszi	Nincs Karácsony Drazsépuszik nélkül. És mint az idén kiderült, nyár sem múlhat el úgy. Egyedüli buktató a dologban, hogy maximum egy hétig marad friss, még fémdobozos betonbiztonságos tárolás mellett is. Ahogy akkoriban emlegettem, “frissen sülve igazán töménnyé tette a rengeteg kókusz, másnapra ez számomra határozottan enyhült, kiérződött a többi ördögi összetevő is. Külön-külön celofánba burkolva nagyszerű ajándék lehet az ünnepekre!” Fenntartom!
Mogyorós-pisztáciás habcsókok, fehércsoki mousse-al	Látjátok a képet? Szinte megelevenedik előttünk Karácsony másnapja; bent a konyhában még álmoskásan, a Szenteste csomagbontós izgalmai után, egy bögre forró kapucsínót megmarkolva ülünk le Családi körben.. Miközben halovány napsütés melengeti arcunkat. Tudjátok, amitől szikrázóan szokott csillogni a hó odakinn. És hogy kik ők, akik talán még emlékezetesebbé teszik a reggelt? Pörkölt mogyorós habcsókok, fehér csokimousse-al összetapasztva, majd pisztáciában jól meghempergetve. Maga a tüneményesség, itthon bolondulunk az efféle finomságokért. Másnapra már egészen megszívják magukat a töltelékkel, ami a napok előrehaladtával csak még inkább ellágyul, szinte eggyé válnak. A tejszín ne tévesszen meg senkit, nem fog megromlani. Forralt formájában egy jó hónapig kihúzza. Persze akkorra úgy sem marad belőle semmi.
Mogyorós dán vajas keksz	Karácsonyfát enélkül ne is hozzanak az angyalkák! Ez a karika ugyanis dekorációnak sem utolsó, főleg nem Gabika fáján, aki beléjük van habarodva. Kis klasszikus, igazi omlós, most épp pörkölt mogyorós! Ha másért nem is, a hangulatos fémdobozok miatt biztos beruháztunk már egy-egy végeláthatatlan mélységű dán kekszre. És akkor bizony tudjuk, milyen finomak is. Január meg úgyis csendes hónap, akkor mehetünk elvonóra mogyorós vajaskarika-függőknek!
Vörösbársony labdacsok	Tökéletes ajándék a konyhából, afféle örök barátoknak. A posztban egyébként elsősorban a csokoládétemperálásról regélek. Ez a tükörsima, matt fényű, macerás bevonó elkészítési módja, de egyszer mindenképp érdemes kipróbálni. Megdöbbenünk, mennyire jó cucc. Házi közegben is tökéletesen megvalósítható, méregdrága márványasztal sem szükséges hozzá – bár meg kell hagyni, segítségével az elbíbelődési időtartam lényegesen lerövidül -, egyszerűen a hőfokokra kell odakoncentrálni, türelmesen várakozni, pontosan betartani minden időt. Good luck!
Karamellás-magvas bolyhocskák	Nem csak a virító díszek miatt van karácsonyi beütése ennek a sütinek. A karamell nálam alapjáraton dísze az ünnepnek. Van egy hagyomány nálunk, Szenteste a terített vacsora előtt egy-egy gerezd almát, narancsot és darab diót osztunk szét egymás között. Ez a családi együttlétünket, az egymáshoz tartozást jelképezi. Az olajos magtöretburokkal ez az aprósüti ezt idézi számomra… Sajnos idén kicsit félek a pillanattól.
Diós marlenka, az elmaradhatatlan	“Nem az süteményféle, amihez csak úgy az idő elütésére fog hozzá az ember  – bár ha van fölös belőle, egyértelműen a legjobb, amit tehetsz vele. Erre igenis rá kell készülni! Nemcsak anyagiakkal és szabadidővel, de lélekben is. Persze a göröngyös út ellenére is imádom minden mozzanatát, még ha közben gyakoriak is az érzelmi kitörések. Bizony, általában nagy szitkozódások és kétségek közepette készül a remekmű, de így van ez jól. Egyébként sem közvetlenül a vendégsereg érkezése előtt kell akcióznunk, a tökéletes sütemény érdekében néhány nappal korábban kell megcélozni a konyhát. Igazi megmérettetés, felér egy lelki gyakorlattal; de a zárókép majd tényleg mindent kárpótol. Csak a munkafolyamat alatt pateroljuk el a családot. Nem, még annál is messzebbre.” Eltarthatósági ideje amúgy egy hónap, vagyis akár ma neki lehet látni. Az ünnepre jól megszívja magát, már-már lehetetlen felismerni melyik volt egykor tésztalap, melyik karamellkrém. Idehaza ezt az állapotot még nem sikerült megtapasztalnunk, és gyanítom soha nem is fogjuk.
Dióhabos-szilvalekváros pitecsoda	…amolyan békebeli-nagymamásan, a hagyományos ízek kedvelőinek! A pitetészta már önmagában is jelenség, elképesztő milyen ízessé, milyen gazdaggá teszi a sok tojássárgája! És akkor a tömény, vaskos dióhabról, no meg az alatta húzódó csípős, beregi szilvalekvárról még nem is beszéltünk… …De azthiszem nem is kell, beszél ez önmagáért!
Kagylólak - belga csokikrémdesszert	Kitűnő desszert lehet belőle Szentestére! Az elgondolás egy Potter adaptáció nyomán született meg: Kagylólak a hetedik kötet egyik kulcshelyszíne, egy meleg otthon, sötét időkben is biztonságos menedék. Remélem ezt sugallta a süti is, én amolyan romantikus “kettecskéndesszertnek” címkézném. Tészta gyanánt csakis az omlós, mascarponés-vajas jöhetett szóba, nem mellesleg tök dekoratív is lett! A nugátkrém pedig Isten ajándéka, én mondom… Nem volt abban olyan nagy tudomány, mégis a belga csokik ízvilágát juttatta eszembe, és akkor már megérte, hát nem? Hát de! Tessenek csomagolni, mert Kagylólak immáron kiadó: Becuccolás kizárólag édesszájúaknak, roppanós zsírtészta no meg mogyorónugát szívlelőknek!
A kávékrémes, francia ihletésű torta	Vállalkozó szelleműeknek – fodrozódó csokihullámmal a tetején, krokanttal az oldalán. Na meg extravagáns csokicsipsszel, fekete trüffelgolyóbisokkal ráadásként. Bon apetit!

Illetve! Fiúk-lányok, még kapható vaníliapaszta (2500 Ft egy üvegcse), vaníliarúd (3000 Ft 10 dkg) a szegedi cukrászkellékesben! Akit érdekel a dolog, még be tudok neki szerezni hét elején, egy elsőbbségi csomaggal oda is ér hétfőn! Jelezzétek a kommentekben, ha van rá igény!

Pin It» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ajánló, aprósütemény, egyebek 5 hozzászólás » | 1,469 olvasás