Karácsonyi inspiráció-buborék + vaníliapaszta, vaníliarúd olcsón!

2011. december 9. péntek | 09:01 | 5 hozzászólás

Új recept hiányában – nyugalom, tartogatok azért még meglepetéseket, éppen a hétvégére terveztem nagy aprósütis dömpinget – az eddigi gyűjteményből emelnék ki párat. Sokat idén is megsütök belőle, ugyanis mi vagyunk sorosak a karácsonyi házsorköszöntőben… :-) A körítés a kis “aprósüti-szelvényeken” többnyire új lesz, érdemes ezeket az ajánlójat átbogarászni azért. Figyelem, durván karácsonyízűek, és még addiktívebbek lesznek!

Szeretetpuszedlik, több ízben	Szeretetpuszedlik marcipános-narancsos, illetve diópralinés ízvilággal – müncheni mintára. A Rischartba ugyanis már október közepén megérkezett egy futószalagos gép, ami alatt ezek a parányi puszedlifélgömbök áteresztve, csokoládébevonatot kaptak. Talpukra pedig egy cégjelzéstetkót (mintha nem tudná az ember, ha jót falatozott süteményből, az csakis a Rischartból gyühetett). Úgy képzeljétek el, hogy mikor a berendezés másik végén felbukkantak, a csokibevonat már gyönyörű matt fényűre szilárdult. Nekünk már csak rakodni kellett ládákba, többszázadmagukkal együtt. ;-) Lényeg a lényeg, a marcipános narancstölteléket onnan csentem el. Fenomén egy ízvilág!
Mogyorós-étcsokis havas csúcsok	Egy az egyben olyan íze van, mint a kakaós Győri Édes keksznek. Ezen meg is lepődtem. Roppanós és omlós, a hamisítatlan és csupa nagy betűs keksz állag, tetején hósipkával, valami ízes német fehér csokiból. Szóval szeretjük, nálam idén abszolút befutó és egyedülálló favorit.
Mandulás-mézes szarvacskák	Finom porhanyós, és mézes, a pörkölt mandula jól kiérződik! Nagyon is illik tetejibe egy vaskos csokibevonat, de ha másra gondoltunk csokibevonatot fahéjas kristálycukorban meghempergetni őket.
Mézes-mandulás kocka	Erre a csudisütire – a többi karácsonyi mézessel szemben – nem kell hosszú napokat várnunk, míg élvezhetőre puhul. Ellenkezőleg, melegében vajpuha, csak a napok előrehaladtával kezd száradni. Érdemes ezért fémdobozban tárolni, de még jobb egy csokoládés vaskos burok köré. Élvezeti értéke így garantáltan kitart az ünnep végéig!
Égetett cukros puszedli	“Elhatároztam, hogy megsütöm Nagyi receptjét, amit Karácsony környékén írt le nekem. Annyi élmény, emlék fűződik hozzá. A hosszú szobában voltak elrejtve, az ajtó melletti szekrénykében. Ahogy indult elővenni, még parányi termete alatt is recsegett az öreg fa. Akkor előkerült a mély fémdoboz, s közben csillogott a szemem. Emlékszem, szinte torkomban éreztem a szívdobogásom, olyan izgatottan vártam a titkot. Levette a fedelét, és megcsapott az a varázslatos karamellás-fahéjas illat. Égetett cukros puszedlik voltak, képtelenség összetéveszteni bármi mással. :-) Lapult ott kakaós és mézes is, de ez volt mind közül a legkülönlegesebb, a legfinomabb. És tegnap amikor beleharaptam a sajátjaimba, ugyanúgy éreztem. Egyszerre az izgalmat, és a melengető érzést – pont olyan lett, mint az övé…. Sűrű, vajpuha tészta, az égetett cukor fűszeres aromájával.” Ez lesz az első Karácsonyunk Nagyi nélkül. Érezni is, hogy nincs itt.
Narancsos keksz, pisztáciakrémmel	Nagyon csippantom ezt a kekszet! Akár egy héttel korábban be lehet gyúrni, addigra hűtőben is jól összeérnek ezek a citrusos ízek. Könnyen kezelhető tészta, egy irtó klassz ízvilággal. Pisztáciás krémmel (horrorára miatt csak smaragdkrémként emlegetem) pedig valami igazi csoda.
Gyömbéres szivecskék	“Itten tobzódnának az újabb aprósütemények. Most egy arany gyöngysorral próbálok túladni rajtuk… ;-)) No persze nem hiszem, hogy nagyon tukmálgatnom kéne, ugyanis káprázatos az ízvilága. Hihetetlen miféle aromát ad neki a kandírozott gyömbér, a különféle fűszerek és a kókuszreszelék. Tökéletes párosítás, csak valahogy mindig elpárolog… “
Drazsépuszi	Nincs Karácsony Drazsépuszik nélkül. És mint az idén kiderült, nyár sem múlhat el úgy. Egyedüli buktató a dologban, hogy maximum egy hétig marad friss, még fémdobozos betonbiztonságos tárolás mellett is. Ahogy akkoriban emlegettem, “frissen sülve igazán töménnyé tette a rengeteg kókusz, másnapra ez számomra határozottan enyhült, kiérződött a többi ördögi összetevő is. Külön-külön celofánba burkolva nagyszerű ajándék lehet az ünnepekre!” Fenntartom!
Mogyorós-pisztáciás habcsókok, fehércsoki mousse-al	Látjátok a képet? Szinte megelevenedik előttünk Karácsony másnapja; bent a konyhában még álmoskásan, a Szenteste csomagbontós izgalmai után, egy bögre forró kapucsínót megmarkolva ülünk le Családi körben.. Miközben halovány napsütés melengeti arcunkat. Tudjátok, amitől szikrázóan szokott csillogni a hó odakinn. És hogy kik ők, akik talán még emlékezetesebbé teszik a reggelt? Pörkölt mogyorós habcsókok, fehér csokimousse-al összetapasztva, majd pisztáciában jól meghempergetve. Maga a tüneményesség, itthon bolondulunk az efféle finomságokért. :-) Másnapra már egészen megszívják magukat a töltelékkel, ami a napok előrehaladtával csak még inkább ellágyul, szinte eggyé válnak. A tejszín ne tévesszen meg senkit, nem fog megromlani. Forralt formájában egy jó hónapig kihúzza. Persze akkorra úgy sem marad belőle semmi. :-)
Mogyorós dán vajas keksz	Karácsonyfát enélkül ne is hozzanak az angyalkák! Ez a karika ugyanis dekorációnak sem utolsó, főleg nem Gabika fáján, aki beléjük van habarodva. Kis klasszikus, igazi omlós, most épp pörkölt mogyorós! Ha másért nem is, a hangulatos fémdobozok miatt biztos beruháztunk már egy-egy végeláthatatlan mélységű dán kekszre. És akkor bizony tudjuk, milyen finomak is. Január meg úgyis csendes hónap, akkor mehetünk elvonóra mogyorós vajaskarika-függőknek!
Vörösbársony labdacsok	Tökéletes ajándék a konyhából, afféle örök barátoknak. :-) A posztban egyébként elsősorban a csokoládétemperálásról regélek. Ez a tükörsima, matt fényű, macerás bevonó elkészítési módja, de egyszer mindenképp érdemes kipróbálni. Megdöbbenünk, mennyire jó cucc. :-) Házi közegben is tökéletesen megvalósítható, méregdrága márványasztal sem szükséges hozzá – bár meg kell hagyni, segítségével az elbíbelődési időtartam lényegesen lerövidül -, egyszerűen a hőfokokra kell odakoncentrálni, türelmesen várakozni, pontosan betartani minden időt. Good luck!
Karamellás-magvas bolyhocskák	Nem csak a virító díszek miatt van karácsonyi beütése ennek a sütinek. A karamell nálam alapjáraton dísze az ünnepnek. Van egy hagyomány nálunk, Szenteste a terített vacsora előtt egy-egy gerezd almát, narancsot és darab diót osztunk szét egymás között. Ez a családi együttlétünket, az egymáshoz tartozást jelképezi. Az olajos magtöretburokkal ez az aprósüti ezt idézi számomra… Sajnos idén kicsit félek a pillanattól.
Diós marlenka, az elmaradhatatlan	“Nem az süteményféle, amihez csak úgy az idő elütésére fog hozzá az ember  – bár ha van fölös belőle, egyértelműen a legjobb, amit tehetsz vele. Erre igenis rá kell készülni! Nemcsak anyagiakkal és szabadidővel, de lélekben is. Persze a göröngyös út ellenére is imádom minden mozzanatát, még ha közben gyakoriak is az érzelmi kitörések. Bizony, általában nagy szitkozódások és kétségek közepette készül a remekmű, de így van ez jól. Egyébként sem közvetlenül a vendégsereg érkezése előtt kell akcióznunk, a tökéletes sütemény érdekében néhány nappal korábban kell megcélozni a konyhát. Igazi megmérettetés, felér egy lelki gyakorlattal; de a zárókép majd tényleg mindent kárpótol. Csak a munkafolyamat alatt pateroljuk el a családot. Nem, még annál is messzebbre.” Eltarthatósági ideje amúgy egy hónap, vagyis akár ma neki lehet látni. Az ünnepre jól megszívja magát, már-már lehetetlen felismerni melyik volt egykor tésztalap, melyik karamellkrém. Idehaza ezt az állapotot még nem sikerült megtapasztalnunk, és gyanítom soha nem is fogjuk. ;-)
Dióhabos-szilvalekváros pitecsoda	…amolyan békebeli-nagymamásan, a hagyományos ízek kedvelőinek! :-) A pitetészta már önmagában is jelenség, elképesztő milyen ízessé, milyen gazdaggá teszi a sok tojássárgája! És akkor a tömény, vaskos dióhabról, no meg az alatta húzódó csípős, beregi szilvalekvárról még nem is beszéltünk… …De azthiszem nem is kell, beszél ez önmagáért! :-)
Kagylólak - belga csokikrémdesszert	Kitűnő desszert lehet belőle Szentestére! Az elgondolás egy Potter adaptáció nyomán született meg: Kagylólak a hetedik kötet egyik kulcshelyszíne, egy meleg otthon, sötét időkben is biztonságos menedék. Remélem ezt sugallta a süti is, én amolyan romantikus “kettecskéndesszertnek” címkézném. :-) Tészta gyanánt csakis az omlós, mascarponés-vajas jöhetett szóba, nem mellesleg tök dekoratív is lett! A nugátkrém pedig Isten ajándéka, én mondom… Nem volt abban olyan nagy tudomány, mégis a belga csokik ízvilágát juttatta eszembe, és akkor már megérte, hát nem? Hát de! Tessenek csomagolni, mert Kagylólak immáron kiadó: Becuccolás kizárólag édesszájúaknak, roppanós zsírtészta no meg mogyorónugát szívlelőknek! :-)
A kávékrémes, francia ihletésű torta	Vállalkozó szelleműeknek – fodrozódó csokihullámmal a tetején, krokanttal az oldalán. Na meg extravagáns csokicsipsszel, fekete trüffelgolyóbisokkal ráadásként. Bon apetit!

Illetve! Fiúk-lányok, még kapható vaníliapaszta (2500 Ft egy üvegcse), vaníliarúd (3000 Ft 10 dkg) a szegedi cukrászkellékesben! Akit érdekel a dolog, még be tudok neki szerezni hét elején, egy elsőbbségi csomaggal oda is ér hétfőn! Jelezzétek a kommentekben, ha van rá igény!

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ajánló, aprósütemény, egyebek 5 hozzászólás » | 771 olvasás

OREO kekszek. Azok a házi OREO kekszek!

2011. július 31. vasárnap | 15:59 | 6 hozzászólás

Rég volt itthon keksz. Hát még ilyen jó keksz! Ráadásul úgy vettem észre, az utóbbi időben rémisztően konganak a fémdobozaink. Pedig egyik rossz szokásom, hogy aprósütiket mártóztatok meg a reggeli hosszúkávékban. Elmaradhatatlan “gyorsító” a babapiskóta csillámmorzsa-panírral, meg a Győri kekszek sok ízben (tudniillik múltkor Apu fölvásárolt egy raklappal, csak hogy csinos sárga kötényt szerválhasson nekem, hozzá passzentos sütőkesztyűkkel. :-)), dehát valljuk be, egyiknek sincs otthonillata. Szóval fellapoztam néhány vaskosabb süteményes könyvet, a nemes él érdekében. “A liszt felét cseréld kakaóra” kezdetűek igazán meghatottak, így kötöttem ki végül Martha Stewart házi OREO kekszeinél.

Viszed? – (8 szavazat, átlaga: 4.88)
 Loading ...

Nem akármilyen a keksz mintája, igaz? Görgess a receptig a “titok nyitjához”!
Hohó, el a kezekkel. Előbb mesélek! :-)

Kis megszállottság övezi külföldön, azt hiszem ezt nem túlzás kijelenteni. Hasonló sikere van, mint itthon a Pilóta talléroknak, ám az OREO kekszek úgy látszik mindig meg tudnak újulni – egyszerű vendégváró nass mellett még megannyi lehetőséget kínál. Rögtön bevillantak például Xiaolu tündértortái, illetve egy kevésbé fogyasztható formájában, fülbevalókként igazi addiktoknak. :-) És bizony megjelentek holmi monumentális példányok is, itt és itt. Nagyon beteg, de kétség kívül zseniális!
És persze, a Pilóta Örök, de bevallom én szintúgy behódoltam ezeknek a csípett tetejű feketéknek. Látványra sem utolsó (=nagy képen az igazi!), eteti magát, kiváló vendégváró és még miegymás!

A klasszikus darabban egyszerű vajkrém húzódik, ami talán elengedhetetlen is az összképhez. Sokvajas, még több cukorral, némi vaníliaesszenciával és tejszínnel lazítva. A vajkrém klasszikus, a vajkrém időtálló, és egyszerűen odavaló. Másnaposan nem akármilyen ízélmény, ahogy a fehér, habos csíkjaikkal megpuhítják a kekszkorongokat! Tetszik, ahogy ez a krém megszilárdul, a tésztával együtt egészen porhanyóssá válik.

És íme, egy még csokisabb verzióban. Lehet túl szemtelen megtriplázni a kakaótartamot…
…De ha egyszer finom!

Az ún. “Midnight Ganache” egy égetett cukros csokoládékrém. Vagyis karamell is kerül bele, némi tejszínnel és vajjal összefőzve. Ezt kevered aztán magas kakaótartamú csokoládéhoz, illetve forró vízben feloldott kakaóporhoz. Majd röpke 6 óra hűtés követi, és amiben ezután részed lesz… az remélhetőleg neked is életed egyik legmaradandóbb, legeuforikusabb pillanata lesz. Egyszerűen hihetetlen finom, nem utoljára használtam az biztos. Álomszép lesz, különösen tortabevonónak. És naná, hogy a kultikus OREO keksz töltelékének. ;-)

 

Milyen a két krém együtt?
Hát… Azt mondom rossz, és meghagyhatod nekem!

Hozzávalók

A kekszhez:

1 1/4 csésze finomliszt
1/4 csésze + 2 ek. keserű kakaópor
1/2 tk. sütőpor
1/2 tk. szódabikarbóna
csipet só
112 g vaj
2/3 csésze lágy világosbarna nádcukor (muscovado)
1 nagy tojás
1 tk. vaníliapaszta

A vajkrémhez:

82 g vaj
1 csésze porcukor
2 ek. tejszín
1 tk. vaníliaesszencia

A “Midnight Ganache”-hoz (Rose Levy Beranbaum nyomán):

108 g kakaópor
1 csésze forralt víz
1 1/4 tk. vaníliapaszta
1 ek. kávélikőr
200 g fekete csokoládé (70%)
240 g cukor
1/4 csésze víz
1/2 csésze + 2 ek. tejszín
34 g vaj

Elkészítése

1. A kekszekhez a lisztet a kakaóporral, sütőporral, szódabikarbónával és egy csipet sóval összeszitáljuk. A nádcukrot a szobameleg vajjal habosra keverjük 2-3 perc alatt, majd hozzáadjuk a tojást és a vaníliát is. Tovább keverjük míg kissé kifehéredik. Alacsony fokozaton hozzáadjuk a lisztes keverék felét. Szépen eldolgozzuk. A maradék lisszttel simára gyúrjuk a tésztát. Kissé lágy, könnyen formázható masszát kell kapnunk.
2. Alufólián rúdra igazítjuk, majd egy éjszakára hűtőbe tesszük. Meg fog keményedni szépen. 3 mm-es szeleteket vágunk a “szaláminkból”, majd gömböt formálunk. Egy sütemény bélyegzővel ellapítjuk. (Az enyém egy “valaminek a valamije” volt, hogy Apu szavaival éljek. :-)) Valójában egy mosogatógép alkatrész lehetett, de hosszasan megsuvickoltam, kicsinosítottam. Tökéletes mintázó!) 175°C-ra melegített sütőben, többi társával együtt megsütjük.
3. A vajkrémhez a vajat a porcukorral, fakanállal eldolgozzuk, majd robotgéppel kihabosítjuk. Hozzáadjuk a vaníliát és a tejszínt. Tovább verjük 5 percig és kész is. Félretesszük.
4. A “Midnight Ganache”-hoz a kakaóport (jó minőségű, fekete kakaópor legyen!) forralt vízben feloldjuk. Hozzáadjuk a kávélikőrt és a vaníliát. Nejlonfóliával befedjük, 30 percig pihentetjük.
5. Egy nagyobb tálba, nagyon finomra reszeljük a csokoládét.
6. A karamellhez egy lábasba öntjük a vizet a cukorral, közepes fokozaton melegíteni kezdjük. Amikor a cukor feloldódott, a szirup buborékolni fog. Várjunk néhány percet, míg borostyán színűre vált. Ekkor húzzuk félre, és öntsük bele a tejszínt. Óvatosan, a forró karamell gőze éget! Csipkedjük bele a vajat.
7. Az egészet a csokoládéra öntjük, és folytonos kevergetés mellett felolvasztjuk. Végül belevegyítjük a langyosra hűlt “kakaókrémet”. A kész krémet egy órát szobahőmérsékleten hűtjük, majd 5-6 órára (vagy egy éjszakára) hűtőbe tesszük.
8. A kekszeket sima csővéges habzsákból összeragasztjuk. Egy karika vaníliakrém kívülre (ne teljesen a széléig, picit ki fogja nyomni) kevés csokikrém a közepébe. Nekem így, felemásan ízlett a legjobban! :-)

A folytatásban a recept angolul is elolvasható! / Press “Folytatás” URL for recipe in English!

Folytatás

Főbb alapanyagok: étcsokoládé, ganache, karamellkrém, midnight ganache, oreo, vajkrém

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK 6 hozzászólás » | 1,889 olvasás

Barackkrémes képviselőfánkok, marcipánöntettel

2011. július 5. kedd | 08:42 | 5 hozzászólás

Ez a marcipánöntet valami zseniális! Most már kezdem továbbgondolni a dolgot,  nem csak hígabb formájában, hanem különböző tortakrémekbe is belecsempészni, kikísérletezgetni mi mindenre jó. Mert a marcipán nagyon ütős tud ám lenni, csak az egyensúlyt kell megtalálni, hogy összhatásában ne legyen túl gejl!

A barack pedig hihetetlen jó idén, legyen szó sárgáról vagy ősziről, egyfolytában ott gömbölyködnek az uzsonnás tálkában. Furcsa, de csak most ébredtem rá, engem milyen boldoggá tesz ez a nyári gyümölcsözön! Mennyire jó már, hogy ahová lépek illatokba, színekbe botlom… Áfonya, barack, szeder, málna – hihetetlen mi minden fér be az ember gyomrába. :-))

De a barack mindig közel állt hozzám, érdekes, olyan elérhetetlen boldog időket juttat eszembe… Olyan az egész, mintha nem is mi lettünk volna. Volt időnk egymásra, nyári összeverődésre, sok őrültségre.. De lehet csak gyerek voltam még. Emlékszem, akkor még volt deszki kertünk, és mindig mentünk a családdal szüretelni. Barackot, rengeteg sok sárgabarackot. Ez is egy program volt az együttlétre, nem szegte kedvünket jóformán semmi, egyszerűen csak csináltuk. Egy alkalommal például cefet nagy viharban. :-)) Ó, a Nagyi is ott volt! Én bent reszkettem a kocsiban, míg a többiek mennydörgésben, villámlásban mentették a barackokat. Iszonyúan aggódtam, természetesen nem a kintiekért, sokkal inkább magamért, hogy menten ott csap belém a villám. Hm. Úgy látszik ilyen téren nem sokat változtam, már akkor szétfeszített a paranoia. No mindegy is, otthon aztán rosszullétig ettük magunkat finom érett gömbökkel, és persze mázsaszámra főztük be lekvárnak. Igaz, egy alkalommal Apu beújított, akkor házi pálinkával vagánykodott az udvaron. Sokáig működött, érlelődött, a szomszédok megcsodálták, aztán…hát hirtelen felrobbant. Ez volt Apu első és utolsó akciója a szeszbizniszben.

Szóval a barackban tényleg valami több van. :-) Képviselőfánkot még nem töltöttem ilyen krémmel, pedig nagyon passzol, különösen a már említett tejszínes-marcipános találmánnyal nyakon öntve! Érdemes kipróbálni, pont olyan partifalat szösszenet grillezés utánra. Csak jönne már egy kis meleg, mert most is majd’ szétfagyok…!

Hozzávalók

A tésztához:

A képviselőfánk alaptésztájáért ide kattints!

A barackkrémhez:

500 g érett sárgabarack
100 g kristálycukor
1 tk. vaníliaesszencia
barackpálinka, ízlés szerint
40 g kukoricakeményítő (vaníliás pudingpor)
100 g krémsajt (philadelhpia)
100 g felvert tejszín

A marcipánöntethez:

150 g natúr marcipán
100 ml tejszín
100 ml felvert tejszínhab

Balra: modern képviselőfánkok, marcipánöntettel
Jobbra: Klasszikusan, porcukorral meghintve

Elkészítése

1. A képviselőfánkot a szokott módon megsütjük, majd félretesszük hűlni.
2. Ezalatt elkészítjük a barackkrémet: A sárgabarackot egy pillanatra forró vízbe mártjuk, bőrét egy mozdulattal lehúzzuk róla. Egy (teflon)serpenyőbe pakoljuk, rászórjuk a cukrot, barackpálinkával ízlés szerint meglocsoljuk, vaníliaesszenciával és egy kevés vízzel nagyon puhára pároljuk. Egy botturmix segítségével pürésítjük, majd a keményítővel besűrűsítjük. Félretesszük hűlni.
3. A krémsajtot elkeverjük a barackkrémmel, majd óvatosan beleforgatjuk a felvert tejszínt is. Hűtőbe tesszük egy órára.
4. A marcipánöntethez közben lereszeljük a natúr marcipánt, és a tejszínnel egy lábasban melegíteni kezdjük. Időnként megkevergetve megvárjuk, míg a marcipán teljesen feloldódik. Szintén jól lehűtjük, csak utána adjuk hozzá a felvert habot.
5. A képviselőfánkok kalapját háromnegyedüknél levágjuk, betöltjük a barackkrémmel, végül a csodát marcipánöntettel nyakon öntve, mandulaszirommal tálaljuk.

Sárgabarackok felezve, egészben, mindenhogy szeretve.

Főbb alapanyagok: képviselőfánk, sárgabarack

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, forrázott tészta 5 hozzászólás » | 683 olvasás

Csokoládétemperálás, bevonó csokik és a vörös bársony labdacsok

2011. május 8. vasárnap | 05:05 | 4 hozzászólás

Hát újra itt! Eltelt egy Húsvét, virágba borultak a fák, megjelentek az első tavaszi zöldségek és gyümölcsök! Roppant inspiráló, múlthéten például Anyu spárgalevesét tüntettük el pillanatok alatt, pedig igencsak mély tányérból kanalaztuk. ;-) Tudjátok az a klasszikus édeskés, zöldellő, mosolycsalogató spárgaleves volt ez, ami elfeledteti az ember ügyes-bajos gondjait, meg végre felrázza kicsit: Hé, te ott, ne sopánkodj már annyit! Van élet az örökös reszketésen kívül, nem is akármilyen! Semmi begyöpösödöttség, csak a Carpe diem!
Láttam már epreket is, habár még kissé gyengélkedtek, színük is csak látszat-pirospozsgás volt. Remélem a mostani jó idő azért megteszi hatását, hogy végre betegre ehessük magunkat a színes magyar epersokaságból! Komolyan visszatérő rémálom az a tavalyi termés, szegények jól meg voltak töppedve a nagy esőzésektől… :-(

Közben sulájban is peregnek az események, zárjuk le a jegyeket, nagyban készülünk a ballagásra, és a héten végre kikerül a tablónk is! Életnagyságban itten skubizd, az országos versenyen pedig emitt szavazhatsz ránk! Mindegyikünk hátterébe egy-egy hobbi, megrögzött szenvedély vagy épp emlékfoszlány került.. Tök jó lesz pár év múlva felidézni, tizenéves fejjel mi foglalkoztatta az elmeroggyantakat. :-) Volt aki nagyon benne volt a dologban, más nehezebben hangolódott rá, de végül csak összehoztuk! Holnap ér még egy megmérettetés töriből – tessenek is rám gondolni az ötödik órában, 12:40-től -, egy másik csütörtökön szállodaismeretből, de nagyjából ennyi. Aztán röpke nyolc hét, és végre nem csak a tablóképemen élhetek a sütésnek. Sebtiben elillan meglásd, jippiájé.

Nem volt sok locsolkodóm tegnap, pedig annyira belejöttem a golyóbisgyártásba! A végén már egészen bámulatosan temperáltam az étcsokit, spricceltem tetejibe a fehéret, meg a fotó kedvéért haraptam bele egy kész példányba. Hát létezik ennél dekoratívabb harapásnyom?! :-)) Elsősorban a csokoládétemperálásról regélnék most, mert már időtlen idők óta ígérem a receptet egy tükörsima, matt fényű bevonóról. Házi közegben is tökéletesen megvalósítható, méregdrága márványasztal sem szükséges hozzá – bár meg kell hagyni, segítségével az elbíbelődési időtartam lényegesen lerövidül -, egyszerűen a hőfokokra kell figyelni, türelmesen kivárni, pontosan betartani minden időt.

A folyamat elvégezhető magas kakaótartamú (70-80%-os), vagy alacsonyabb ét-és tejcsokoládékkal (40-50%), de dolgozhatunk akár fehér csokival is. A tökéletes bevonó ismérve minden esetben:

- játék a bevonás, mert a csokoládé állaga nem túl sűrű, de nem is egészen folyékony
- kérge éppen ezért vékony marad és csudi roppanós
- gyorsan dermed, megszilárdulásukhoz nem kell többet várni 2-3 percnél
- ezután sem hagy ujjlenyomatot, ha hozzáérünk
- szép, egészséges a fénye
+1: elég hozzá rápillantani, már az endorfint szabadít fel… :-))

Bevonócsokikból nem egyet ismerünk, a baj leginkább az, ha a termék egész egyszerűen ócska. Ki kacsintgat manapság a kakaómasszából készült Mikulásfigurákra vagy még aktuálisabb cimboránkra, a húsvéti nyúlra? Pedig volt idő, amikor ez volt a minden, amikor az igazi csokoládé fogalma ha szóba is került, soha senki sem tudta mivel párosítani. Anyukám gyakran mesél ezekről az időkről, kiskorában ilyesféle apró, kakaómasszás pénzérméket gyűjtögetett. De nem ám magának, mindig a nagymamának adta, mert Ő aztán tényleg odavolt értük! Micsoda rituáléja, megbecsülése, értéke lehetett egy-egy ilyen korong elmajszolásának is…
Csokik között akkoriban ez volt az egyetlen élvezeti forrás, ami még megfizethetőnek számított. És valljuk be, napjainkban is megmaradt luxuscikknek, például a latin negyedben vett minőségi táblákért most is több ezret kérnek el. A különleges bonbonokról nem is beszélve. A bevonócsokikkal egészen más a helyzet, persze közöttük is jól érezhető a minőségbeli eltérés. Ha már így benne vagyunk a témában, a Lidlben lehetett kapni valamikor egy Belbake nevű bevonót, na az nekem sokáig nagyon bevált. Minden követelményben maximálisan helytállt, és mindemellett tényleg finom is volt. Ha nem akarsz házi bevonóval babrálni, simán ezt vedd szerintem! Ha pedig többre vágysz, görgess lejjebb! Marikát, Katicát, Szerencsit is volt szerencsém tesztelni, ők is rengeteget fejlődtek régi önmagukhoz képest. De tavaly a Novotelben például rendszerint Party bevonót, Milka és Boci fehér csokit használtunk efféle tettekhez. :-)

Ami a temperálás elengedhetetlen eszköze lesz, és enélkül értelmetlen is az egészhez hozzáfogni: egy igazi, konyhában használatos hőmérő. Persze használhatjuk apukánk laboros hőmérőjét is, a lényeg, hogy 40-50 fokokat könnyűszerrel leolvasson. De talán a legjobb akkor már erre a célra beszerezni egy húshőmérőt, azt még cukrokhoz is használhatjuk.

Másra lényegében nincs is szükség, hacsak az alapanyag nem számít annak! :-)  Választhatunk tehát az imént felsoroltakból fehér, tej, közepes ét vagy brutál étcsokit (legalább egyszer mindenkinek kötelessége ezzel is kipróbálni, én mondom ég és föld!):

A minimum 40%-os csokoládét egy jobbfajta késsel nagyjából fél centi vastagságú szeletekre vágjuk.
2/3-át duplafalú lábasba tesszük (vagyis gyöngyöző vízfürdő fölött végezzük a műveletet), és 40-45°C-ra melegítjük.

A tűzről levéve hűvös helyre állítjuk, majd hozzáadjuk a maradék csokoládét. Folyamatosan kevergetjük, amíg 27-28°C-ra hűl, és egyneművé válik. Persze nem baj, ha nem olvad meg teljesen, egyedül a fokokat tartsjuk be szigorúan.

Újból melegítjük, a midnenkori hőmérsetere. Ez tej és fehér csokinál 30-31 fok közötti hőmérsékletet jelent, míg étcsokinál 32-33°C-ot.

Ha elértük az ideális hőfokot, meg is volnánk. Próbát végezhetünk, ha belemerítünk egy kést. 2-3 perc alatt meg kell szilárdulnia. Amennyiben tovább tart, túl kevés kristály képződött, ilyenkor elölről kell kezdenünk a folyamatot.

És akkor a lényeg, most alkalmazzuk gyakorlatban! :-))

Folytatás

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, bonbon, ÉDES SÜTIK 4 hozzászólás » | 1,776 olvasás

Riadalom? Szorongás? Nyugibogyók helyett egyen tündértortát!

2011. április 17. vasárnap | 05:52 | 7 hozzászólás

Azt hittem, majd ha felvásárolok néhány vaskos receptkönyvet, a magyar és külföldi gasztromagazinok teljes palettáját, illetve kismillió csentrest ételfotózásra, majd csillapíthatom a sütés iránti megszállottságomat efféle sivárságos időkben. :-)) Oké, most már belátom mekkorát tévedtem. A gyűjtögetés rossz, pláne ha szétfeszít az önmegvalósítás meg egyebek. Eleinte csak lappang benned, majd gyülemlik, végül kész, vége, elhatalmasodik feletted. Aztán a kitörés cudar nagy hanggal, meg kismillió tündértortával jár együtt.

Szóval minden megy a szokott módon, suliban újra és újra, mindig másképp végeznek ki, mert legtöbb tanár most kapott észbe, mennyi hiányosságunk van és milyen menthetetlen egy bagázs a miénk. :-)) De gondolom senkinek sem újdonság, valahogy csak átevickéltünk rajta mindannyian… mert ugye így lesz velem is…?
Egy héttel a verselemzéses szösszenet után (ami valóban csak hármasra futotta, hurrá…) írtunk még egy minden hájjal megkent érvelést is. Nagyon jó téma volt, igazából sokkal inkább magaménak éreztem. Természetesen izgultam, de igyekeztem minden tanácsot megfogadni, gyors reinkarnációkat lebonyolítani, amikor épp úrrá lett rajtam a pánik. :-)) Bevált, ötös lett és még egy “Szép dolgozat.” gyöngybetűs közleményt is dekorált nekem Gy. a végére! Rövid, velős, hát odavoltam a gyönyörtől. :-))) Igazából ennél a témánál inkább azt éreztem, hogy tudtam volna még miről írni, lehetett volna kerekebb az egész, de most nem volt rá dupla óránk. Kezd körvonalazódni bennem a választott feladat – remélem most is olyasvalami lesz, amihez TÉNYLEG hozzá tudok szagolni. Jaj Istenem, csak add, hogy így legyen…….. Mindenesetre a verselemzés kiesett a pixisből, az hótzityi! :-))

Mindig kövesd a mandulaszirmokat.

Sütésre tényleg zéró időm marad, gondolom ezzel magyarázhatók azok a hisztérikus rohamok. Tudjátok, amiket Pest magasságában is hallani… :-)) Pedig suliban általában korán végzem, de teljesen leszívja az agyamat a sok próbatétel, a felkészülés a kövi napra. Na meg a kósza rémhírek – merthogy vannak. Legutóbb azt csiripelték a madarak, hogy töri-magyar szakos elnökünk lesz. Pontosabban elnöknőnk, ami engem pillanatokon belül a földdel tett egyenlővé. Teljes megsemmisülés. Azt hinné az ember, ennél rosszabb hírekkel már nem szolgálhatnak, erre megkapjuk a szóbeli vizsga időpontját: nemhogy iskolán belül, de gyanítom az egész megyében mi leszünk az utolsó halálraítéltek, ezzel a JÚNIUS 28-i időponttal.

Ami a hétvégéket illeti, rácuppantam a töltött tündértortákra. Mindig tetszett, hogy végtelen sok kombinációjuk létezik, és hogy ANNYIRA etetik magukat. Különösen a fügés jelenség, ez a mézes-mesés kalóriabomba. Mindig is fügepárti voltam, Anyuval tavaly el is tettünk néhány üveggel. Kár, hogy megbuggyantak, az első napokban hihetetlen jó illatuk volt.

Jótékony hatásairól még nem spekuláltunk a blogon, szerintem megérdemelne néhány sort: Az hazai füge évszázados távlatokban gyökerezik, korábban csak Kis-Ázsia, Izrael területén termesztették. Jó termőhelynek manapság Franciaországot, Spanyolországot említik, de az itthoni, szentendrei fügéről – személyes tapasztalatok alapján – is csak eszelős tekintettel áradozhatok. Az ugyanis függővé tesz: pont mint a nagykönyvben, mézédes, puha, vörös a húsa és rettentő lédús. A mennyei manna.
Nem mellesleg, ami zene egy érettségiző diák fülének: az idegekre nyugtatólag hat – írja a szakirodalom gyógyhatásai között. Mi az egyértelmű következtetés ebből? Elhasaltál az idei érettségin? Nem probléma! Majd az októberi vizsgaidőszakban újra próbálkozol! Annyi különbséggel, hogy az asztalodon elfekvő könyveken helyet kaphat egy tál érett füge is! Brutál jó nass-célzattal!

Hogy tetszik a recept? – (7 szavazat, átlaga: 5.00)
 Loading ...
Képzeljétek, néhány képemet kiállították múlthét pénteken a suliban! :-)
Többek között őket is.

Hozzávalók

A tésztához:

3 ek. pörkölt mandulaszirom
110 g vaj
2/4 csésze lágy, világosbarna (muscovado) nádcukor
1/4 csésze melasszal színezett barnacukor
1 db M-es tojás
1 + 1/4 csésze finomliszt
1 ek. + 1/4 tk. sütőpor
1 tk. mandulakivonat
csipet só
120 ml tej
120 ml tejszín
2 ek. dulce de leche karamellkrém

A töltelékhez:

125 g mascarpone
100 ml tejszín
fél csomag habfixáló
2 ek. méz
70 g fehér csokoládé
120 g fügelekvár
házi vagy bolti fügelikőr

A díszítő krémhez:

165 g vaj
2 csésze porcukor
2 ek. tejszín
1/4 csésze dulce de leche

Elkészítése

1. A tésztához a lisztet a sütőporral, az előzőleg megpörkölt, majd ledarált mandulával és egy csipet sóval összeforgatjuk. A vajat a kétféle cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tojást, jól kikeverjük. Egy tk-nyi mandulaaromával ízesítjük, és tovább keverjük. A tejet, a tejszínt és a karamellkrémet hozzá öntjük, végül beleforgatjuk a száraz hozzávalókat. Muffin kapszlikba egy-egy gömb tésztát adagolunk, majd 175°C-ra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütjük. Ekkorra már finom mandulás-marcipános illat lengi be az egész házat. Egy órát hagyjuk hűlni.
2. Közben elkészítjük a tölteléket: A fehér csokit fémtálkában, vízgőz fölött megolvasztjuk. Levéve a tűzről néhány perc múlva hozzáadjuk a mascarponét, a mézet és a sűrű fügelekvárt. A tejszínt habfixálóval habbá verjük – így kicsit majd szebb tartása lesz -, és az előzőekhez adjuk.
3. A muffinok közepét kivájjuk (én egy egészen mini pogácsaszaggatót használtam), aljukba 1-1 tk. fügelikőrt és 1-1 tk. fügelekvárt kanalazunk. Szépen elkenjük. Simacsövses habzsákból ezután megtöltjük krémmel, és egy órára hűvös helyre tesszük.
4. Eközben elkészítjük a tündértorta díszét. A vajat a porcukorral, fakanállal eldolgozzuk, hogy ne legyenek benne rögök. Hozzáadjuk a tejszínt és 5 perc alatt robotgéppel készre keverjük. Dulce de Leche krémmel ízesítjük, ez gyönyörű, bézs színt ad a tortácskáknak. Csillagcsöves nyomózsákkal díszítjük, s hűtőbe téve hagyjuk teljesen megdermedni.

A legjobb, ha pihentetjük egy éjszakát hűtőben, ekkorra az ízek csuda klasszul összeérnek.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, muffin, piskóta 7 hozzászólás » | 1,209 olvasás

Korábbi bejegyzések Újabb bejegyzések