Szerdán bent jártam a Forrásban, tudjátok, a jelenlegi munkahelyemen. Kérdeztek, én pedig válaszoltam – már amire tudtam, már amivel akartam szembesülni. Még számomra sem tiszta az út, nem tudom mi vár rám a következő hetekben, hónapokban… Hát nekem szegezheti bárki is a kérdést, csak úgy mellékesen félvállról, hogy akkor befejezem a szakma tanulását vagy sem? Mintha épp a heti programomról faggatna… Félre ne értsetek, itt egyedül bennem van hiba.. Túl fájdalmas belegondolni egy esetleges ‘nem’-be. Nem is hiszem, hogy képes lennék rá.. beletörődni. Szeretném előbb megnézetni az eredményeimet, hogy aztán alternatívákat hallhassak a járhatóról és a járhatatlanról. És végül tudjátok mit szeretnék? Harcolni, jobban küzdeni, mint eddig bármikor.

Amit tehát most tudunk: Továbbra is bitang rossz, 80 éves néniével megegyező a csontsűrűségem. A csontjaim – persze csak ha minden maradna a régiben -, előbb-utóbb egyszerűen elporladnának. Szerencsére még visszafordítható, erre kaptam most cseppeket – durva, a maxi napi adag háromszorosát kell benyelnem. A gerincem szintén csapnivaló és gyakran fáj, de orvos még nem látta a leleteket. A rehabilitáció hatékonyságában viszont töretlenül bízom. :-)  Szuper jó a gyógytornászom, bízom benne, hogy gyorsan belerázódom a dologba. Az idő pedig nekem dolgozik. Csak ne lenne akkora türelemjáték. :-)

Házi tejjel, fölével és macaronnal indulhat a nap...

Nem vagyok egyébként túl kreatív mostanság, kissé beszürkültem. Az az igazság, a mindennapos fizikoterápia-gyógytorna könnyűszerrel kicsinálja a napot, és persze agyilag is rendesen kipurcanunk a családdal. Ha akad is egy-egy szabad délelőtt, folytonos csúszásban, időhiányban vagyok.

Na persze ilyen tartalmas körítés mellett ideje a macaronról is szót ejteni. Igen, ott a fotón, a bögre mellett kedves-barnás színben. Fényárban született, akkor csak jó lehet, nem?

2012: Mogyorós macaronok toblerone töltelékkel

Valóban rafinált kis apróság ez a macaron. viszont legnagyobb fegyvere talán maga a neve, meg a hely ahonnan jött. Mert ugye ha valami francia, akkor az feltehetőleg

macerás, fondorlatos és roppant időigényes
mütyür munka
tele elhasalós buktatókkal
persze ettől még nem lehetetlen vállalkozás
a könyörtelen megpróbáltatások sora után az ízélmény mindig felbecsülhetetlen

Emlékszem az első adagra, úgy 2010 decemberéből. Meg arra, milyen komoly ráhangolódási szakasz előzte meg a sütést. ;-)) De én azt mondom megvan a maga bája ennek is, csak úgy mint a legtöbb macerás süteménynek. Tény, hogy kissé stresszes munkafolyamat, van mivel bíbelődni, de a végeredmény mindent kárpótol. Ilyenkor pedig határtalanul büszke tudsz lenni magadra, amiért bevállaltad. Pláne, ha sikerrel jársz.

2010-es, elsők: kávés makik fekete ganache töltelékkel

És miért ne sikerülne? Az utóbbi időben már rengeteg szépen kisakkozott recept kering a hálón; határon innen és határon túl, egyre több helyen söpör végig a macaron-hullám. Csobbanjunk is egyet! Most kedves Noé’ barátném alapreceptjét csentem el! A dupla adagból végül köbö 70 korong sült ki.

Macaron közelebbről

Legutóbb tehát nugátos-toblerone csokis ganache került bele töltelékként, nagyon jól kiegészült a mogyorós macaronnal. Régen nagyon nem csíptem a toblerone csokit, most meg odáig vagyok érte. Különösen a piramis aljába zárt roppanós manduladarabkákért. Egy rúd még megmaradt a müncheni kiruccanásból, ezt áldoztam most be ganahke tölteléknek. Nem csalódtam, egy kis nugáttal meg a étcsokis ganache-al kiegészíülve helyrebillent az egyensúly, nem volt se túl keserű, se túl tömény. Kimondottan gyorsan fogytak! :-)
A makik egy leheletnyit világosabbra sikeredtek mint szerettem volna, kár, hogy csak pörkölt pucér mogyoró volt itthon.

Hozzávalók
…a nugátos-tobleronés csokiganache-hoz

1 rúd toblerone (50g)
50 g mogyorónugát (házi készítésű vagy Aldis)
50 g étcsokoládé (70%)
100 ml tejszín
1 ek. mogyorólikőr (elhagyható)

Elkészítése

1. A toblerone csokit a nugáttal együtt, vízgőz fölött megolvasztjuk. Félrehúzzuk, folpackkal letakarva és kihűtjük.
2. Az étcsokoládét vékonyra szeleteljük, egy fém tálkába tesszük. A tejszínt a mogyorólikőrrel együtt felforraljuk, majd az étcsokira öntjük és simára keverjük.
3. Amikor mindkét krém langyosra hűlt, összekeverjük, majd sima csöves habzsákba töltjük. Két korong macaron közé töltjük, néhány órát állni hagyjuk.

Kalandos hét volt a legutóbbi – átértékelt bennem pár dolgot.. Persze mindig különös kettősség ez, amikor a szív és az ész másra vágyik, amikor új fontossági sorrendet kell kiismerned, majd összeegyeztetned a mindennapokkal. Végre észrevenni és el is fogadni bizonyos tényezőket, mondjuk az egészségedért. Ők a saját kis piócáid; bármennyire is szeretnél tőlük megszabadulni, nem tűnnek el. Hozzáad tapadva, együtt élitek le az életet. És előbb vagy utóbb válaszút elé kényszerítenek… Mindenkinek van saját piócája, egy terhe a vállán, a gerincén, a lelkében. Hiszen Te is tudod. De biztosan olyan rossz ez? Ha távolabbi tervekért, valódi vágyálmokért kell áldozatot hozni, megteszem. Például jelenleg nem dolgozom. Vissza az alapokhoz, ismét itthoni csendes cukrászat, nagy gépek, üstcíbelés és szállodai rohamtempó nélkül. Ki vagyok ugyanis írva táppénzre, miközben orvostól-orvosig járok. Hogy elromlott dolgokat javítsanak meg rajtam. Még az olajozás hátravan.

Napi rendszerességgel gyógytorna, jövőhéttől 10 nap fizikó-terápia, ma röntgen és csontsűrűség vizsgálat. Már megint cserben hagytam a testemet, és ezt most nem úszom meg büntetlenül. Közel egy év kihagyás után mintha mindent elölről kellene kezdenem, meg újra beépítenem a hétköznapokba. Jobban mondva muszáj lesz e köré felépítenem mindent, ha gyógyulni szeretnék. Ha szőtt álmokat szeretnék megvalósítani.

Őszintén szólva ötletem sincs, milyen eredményeim lesznek. Félek tőle, hiszen hónapok óta érzem magamon a változást, minden tünet fokozatosan erősödött, csak…Elhallgattam, nem vettem róla tudomást. Hiszen ugyanmár, a legtöbb embernek van gerincproblémája, mégis együtt él vele. Mellette dolgozik, eljár szórakozni, teljes életet él.. De most már szembetűnő a dolog, látom magamon. Nehezebb hajolgatni vagy egyáltalán mozogni, egyik lábamat jobban terhelem, és a legrosszabb… hogy fáj. Eddig sosem fájt, egy-egy megterhelő nap kivételével. Ami aztán gyorsan el is múlt, legtöbbször egy éjszaka alatt regenerálódott, sosem foglalkoztam vele. Hiba volt, buta voltam..

Jégkunyhó

Közben elhoztam, itt van végre a hétvégi családos, vacsoracsatás desszertünk! Áh, szerintem nyugodtan nevezzük csak nevén: a győztes vacsoraest desszertjét – a szerk. ;-)) Oké, talán ez a citrusos ízvilág törpillatermetű csajoknak nem volt épp megnyerő, lásd Luca “rózsaszínfodor” cicát, aki már az első kóstolásba beleborzongott. Őt azt hiszem jobban megvettük volna valami epres beütéssel…  Emlékszem egyébként ilyen voltam én is, Anyu ugyanis egy időben nagy átszellemültségben igyekezett fantáziadesszerteket alkotni, természetesen szokatlanul új ízkombinációkkal. Mi persze kissé begyöpösödött banda lehettünk, mert sehogy sem értettük meg művészetét. Ilyen volt például a zserbója is, vaskos citromos mázzal a tetején. Igen, mi is éreztük, kissé összeférhetetlen ízek kavalkádja. És persze hirtelen nem is tudom, tettem-e már róla említést a blogon. Tudniillik elég mély nyomokat hagyott bennünk.

Na ez nem arra hasonlított. Enyhén citromos, lágyan vajas piskóta, ami a mákkal köztudottan jó párost alkot. Pláne ilyen lazán megdarált mákszemekkel, amik akár egy robbanós cukorka, kissé ciripel a szádban. Még én is szívesen bontottam le a musszréteg falát, pedig a máktól sokszor megfájdul a gyomrom. Az édes fehér csoki mousse-és a fanyar, kissé csípős citromos együttese pedig tökéletes bevonata lett a kupolámnak. Ezt már csak egy kandírozott citromkarikával lehetett tetézni! :-) El tudom képzelni valami nyári habos, frissítő desszertnek, de így a mák miatt télidőben is abszolút vidámságforrás. Az kell is most.

Bontatlan állapotok

Hozzávalók
/10 kupolához (2 db silicomartos kupolaformát használtam)/

Lemon Curd

5 nagy tojássárgája (a fehérje félretéve makikhoz)
½ csésze cukor
½ csésze frissen facsart citromlé
4 tk. citromhéj
egy csipet só

Az első öt hozzávalót vízgőz fölött, közepes lángon melegíteni kezdjük, forrástól számított 4-5 percig (ha van konyhai hőmérőnk, kb 77°-osnak kell lennie a krémnek). Ekkorra besűrűsödik, pudingszerű állagot kap a massza. Nyomjunk rá folpackot, majd tegyük félre hűlni.

A fehér csoki ganache-hoz:

140 g fehér csoki (jó minősgű legyen, ne túl zsíros)
¼ csésze tejszín
2 2/3 csésze tejszín, felverve

A fehér csokit felaprítjuk, a tejszínt felforraljuk és ráöntjük az előkészített fehér csokira. Elkeverjük, és folpackot nyomunk rá. Teljesen kihűtjük.
Amikor kissé meghűlt, robotgéppel alacsony fokozaton kezdve felverjük a ganache-t. Egészen habos, kemény állaga lesz, ekkor forgatjuk bele óvatosan az előzőleg, külön edényben felvert tejszínt. A kész fehér csokis habot végül a lemon curd-del apránként eldolgozzuk, és hűtőbe tesszük legalább 3 órára.

A pöttyös mákos piskótához:

 2 egész tojás + 1 tojássárgája
200 g tejföl
2 tk. vaníliapaszta/esszencia
250 g finomliszt
250 g finomított szemcséjű cukor (ennek hiányában egyszerű kristálycukor, kissé megőrölve)
1 tk. sütőpor
1/2 tk. szódabikarbóna
10 g reszelt citromhéj
50 g egész mákszem
200 g puha vaj

Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra, a kupolaformákat készítsük elő egy sütőlemezre. Hiányában használhatunk helyette muffin-, kuglóf-, vagy sima kapcsos tortaformát is.

1. Egy közepes méretű tálban keverjük krémesre az egész tojásokat a tojássárgájával, 1/4 csészével a tejfölből (kb 3 ek.) és a vaníliapasztával/esszenciával.
2. A finomlisztet, a szódabikarbónát és a sütőport, a sót, a citromhéjt, a finom szemcséjű cukrot és a mákot vegyítsük el egy másik tálban. Késes robotgépben kissé őröljük meg a keveréket, nagyjából fél perc alatt.
3. A tészta alapját keverjük ki egy magasabb falú tálban. Ehhez a maradék tejfölt a szobameleg vajjal keverjük habosra, majd csurgassuk hozzá a tojásos keveréket, felváltva a száraz hozzávalókkal- habosítsuk további másfél percig. Ekkorra kivilágosodik, és textúrája is egészen homogén lesz.
4. Töltsük a kész masszát habzsákból az előkészített formák 3/4-ig, kissé rázogassuk le aljukat. Süssük 20-25 percig, kmíg tetejük issé megpirul. Amennyiben kuglófformát vagy tortakarikát használunk, 40-45 perc alatt süssük készre. Minden esetben végezzünk tűpróbát előtte!

A kandírozott citromkarikákhoz:

2 citrom karikákra szelve, 5 perc alatt előfőzve annyi forralt vízben, ami épp ellepi
1 csésze víz
1 1/2 csésze cukor

1. Az előfőzött citromkarikák alatt a vizet kicseréljük, hozzáadjuk a kristálycukrot. Alacsony lángon elkezdjük melegíteni. Mire elkezd gyengén forrni, a cukor is feloldódik – ekkor mehetnek bele a citromkarikák.
2. Hagyjuk alacsony lángon fedetlenül ~1 órán át, amíg színe kissé aranysárgára vált, de még nem karamellizálódik teljesen.
3. Helyezzük (szilikonos) sütőlapra, és hagyjuk állni 24 órát, míg a cukorréteg meg nem szárad rajta.

Tipp: A megmaradt-enyhén karamellizált cukorszirupból nagyszerű alap készülhet teának! :-)

Végül egyszerűen vonjuk be a kész mousse-al a kisült kevert tésztát, és díszítsük kandírozott citromkarikával

Ahogy Nagyi mondaná, a 11-el osztható évek mindig keserűséget hoznak – be is igazolódott, mert Nagyikának mindig igaza van. Sok mindent éltünk meg a családdal, már megint annyi mindent! Akkor mégis hogy üresedhettünk ki így, hogy távolodhattunk el egymástól ennyire? Mert ez történt, vagy legalábbis ezen az úton járunk… mindig voltak hullámvölgyeink – mint mindenki életében -, de az elmúlt időszakban csak úgy jött a baj. Szinte egymást érintve.

A blogom, ami annyi. de annyi örömöt, színt és hálát hozott a mindennapokba – most poros-kopott a fedele és megfakult. Kicsit talán elárvultunk, mindketten. Eddig ismertem a vágyaimat, voltak céljaim, de megint megtorpantam. Nem azonnal történt, és sok minden hatással volt rám. A Nagyi, München, Dóráék különköltözése, beilleszkedés az új munkahelyemen, szorongások, őrlődések, bizarr gondolatok… Egy helyen, ahol napi 8 órát tölt az ember, ahova még télidős koromsötétben, 5.40-re jár be és ahonnan csak a szürkületben lép ki, meglehetősen szürkén.. :-) Visszagonolva, nem is jutott idő itthoni feltöltődésre. Az elmúlt hét, mintha csak hajnali gyomoridegekből és csonka éjszakákból állt volna.

És itt van az utóbbi néhány nap fizikai kiszolgáltatottsága. Mind-mind elbizonytalanítottak, a már így is bizonytalan lebegésemben. Na ja, hulla a víz felszínén. :-) Három napja itthon fekszem a gerincemmel, mert önfejű módon sikerült megint elhanyagolnom a gyógytornát. Persze ez így lesarkosított, ennyire azért nem egyszerű. De tény, hogy sokszor megesett már, próbáltam betuszkolni a bajt valami szemmel láthatatlan, de betonbiztos fal mögé. Tudjátok, amolyan “ha nem beszélünk róla, nincs is” alapon. De tessék, most itt állok 20 éves fejjel, egy leginkább műtétre alkalmas gerinccel, meg a berepedezett lelkemmel. Hogyan tovább? Ahogy a felülvizsgálaton is megmondták két éve; ilyen teherbírással, izmokkal soha, sehol nem kaphatok a szakmámban munkát.

Karácsonyi aprósütikavalkád ínyenceknek

Jól belecsaptam az új évbe, már megint beterítve titeket a saját problémáinkkal… Ne haragudjatok! És még csak Boldog Karácsonyt sem kívántam Nektek…. Mindenkinek békésen telt, volt kapkodás hagyományőrző fejvesztettséggel? :-) Itthon természetesen az sem maradhatott el, de hála Istennek, végül minden dísz felkerült a fára (még a gigászi plasztikszaloncukrok is, Anyu nagy örömére…), nem akármilyen szentestei vacsorával megtetőzve. Szerencsésen elkészült az eltervezett süteménysokadalom a házsorköszöntőnkre is. Kicsit ugyan lepukkant voltam a vadító öltözetemben, nagyjából 10 perc alatt raktam helyre a félrecsúszott sminkemet.. Viszont még így is bezsebeltem egy csomó dicséretet, elcsíptem jóízű hümmögéseket néhány elvonuló *rózsaszín* makaronfelleg után.. :-) Miközben Török barátnéimmel, Timivel meg tündéranyukájával, együtt zsongtunk cukrásztémákban. :-) Szép emlék, tényleg.

Egy doboz nass, amit távolról kiszúrsz magadnak

És hogy mik készültek? Íme, A Lista

Málnazselés-nugátos trüffelcsúcsok
Piszke-féle makik rózsaszínen, csokifóliával
Diós és csokis marlenka
Zserbótöltelékes / nugátkrémes puszedlik
Porhanyós fajta, legtutibb hókifli a Forrásbeli receptgyűjteményből
Fahéjas csillag, München-módra :-)
Mogyorós-pisztáciás csókok fehér csokiganache-al

Hókifli

Hozzávalók:

750 g liszt
75 g porcukor
250 g zsír
250 g Rama margarin
1 kis pohár tejföl (~180 g)
100 ml teljes tej
40 g élesztő
1 csipet só
tölteléknek dió/mák/hitlerszalonna/szilva vagy baracklekvár, amit csak szeretnél

Elkészítése:

1. Késes robotgéppel a lisztet az apróra kockázott margarinnal és zsírral porhanyósra keverjük, vagyis ne legyenek benne nagyobb zsiradékdarabok. Hozzáadjuk az egyéb járulékos anyagokat, és gyors mozdulatokkal meggyúrjuk a tésztát. Kerekre gömbölyítve, majd fóliába csomagolva hideg helyen pihentetjük fél órát.
2. A tésztát kettéosztjuk, 3-4 mm vastagra nyújtjuk, majd köröket szaggatunk belőle. Egyik felére teáskanálnyi adagokat halmozunk a töltelékből, majd kifli formára igazítjuk. Sütőlemezre sorakoztatva, 180°C-os sütőben kábé 20 perc alatt aranysárgára sütjük. Ne hagyjuk megpirulni, kiszáradni a kiflikéket, állaga így marad igazán porhanyós, akár hetekre.
3. Még forrón vaníliás porcukorban meghempergetjük, majd ha kihűlt, jól lefóliázva/fémdobozba pakolva tároljuk.

A fotókat Babszi készítette

Csütörtökön és pénteken megtudtam pár dolgot, de vártam megírni. Vártam valamire, ami szétrobbantja azt a kupac katyvaszt a fejemben. :-) Szombat este aztán valahogy megkaptam az üzenetem, amikor Kováts Veronika és Barna Gergely felbukkantak az X-faktorban hogy…. a csillagokat is leénekeljék az égről. :-) Ők igazi, kimondatlan rokonlelkeim azt hiszem. Mindketten tele gátlásokkal, szorongásokkal, éppen mint én… de tudjátok mit? Rájöttem, hogy nem kell sajnálnunk, sem féltenünk őket… Tehetségek, és ott van bennük a béke, amit ének közben újra és újra meg fognak találni. Ez így annyira rendben van! Abban a pillanatban, hogy a szenvedélyednek élsz, megszűnik minden körülötted, feloldozást nyer a lelked is! Az álmaimért tennem kell, mernem kell előre lépni. Hogy ne veszítsem el önmagam.

Mi, akik idén érettségiztünk a Hanságiban (5 szakács-, 3 pincértanonc, meg én), most lehetőséget kaptunk egy év alatt megszerezni a szakmát. Ehhez párhuzamosan részt kell vennünk elsősök óráin, és persze csatlakoztunk a másodéves évfolyamhoz is. Igazán még én sem látom át, minden kissé bizarr. Nem könnyű két osztályt kiismerni, lépést tartani velük. Meglátjuk hogy bírom a tempót, de egyelőre beilleszkedni is rizikós.. Több embert ismertem meg két nap alatt, mint egész évben. :-D  Mindenesetre ha strapás lenne, még mindig duplázhatom az évet – vagyis az elsősökkel folytatnám jövőre.

De van más is, csak hogy biztosan ne aludjon jól az ember lánya. Péntekig be kell adni a pályázatot – egy hónapos cukrászgyakorlat, odakint Angliában. :-) Bevallom, még hozzá se fogtam. Bugyog bennem minden, fogalmam sincs képes lennék-e rá. Őszintén szólva, el sem tudom képzelni magam ilyen messze, távol a családtól. Cserfes Lucától, nővérkékről, barátoktól… Ugyanakkor ez az első és egyben utolsó – ha jól zárom ilyen rohamtempóban az évet – lehetőségem, hogy ingyen, támogatottan utazzak ki. Végre cukrászoknak jelölték meg a szakmai orientációt, szóval úgy istenigazából tanulhatnék is! Valóra válhatna mindaz, amit az első bejegyzésekben fogalmaztam. Titkon abban bízom, ha ebbe most belekényszerítem magam, kezdetben lehet nehéz lesz, honvágyam lenne.. De sokat önállósodnék, változnék, ebben biztos vagyok. Nem mellesleg gyakorolhatnám a nyelvet, kapcsolatokat építhetnék ki… Hűha, leírva még bonyodalmasabb. Csak nem listát kellene írnom a jó és rossz dolgokról? :-))

Őszi fényes süti: Sült fügekrémes pitetorta

Gabika meghozta az idei fügeszállítmányt, a hétvégén már sütöttem is belőle. Imádom a fügét, minden pinduri magjával együtt. Mert a magtalan fügelekvár nem is igazi fügelekvár szerintem! Az pont úgy jó, roppanós magszemeivel, élénk ízvilágával. Ez a sült krém pedig egyszerűen fantasztikus. Lágy tejszínes a vajtól, kellemes fügés árnyalattal. A pitetészta alatta roppan, remekül kiegészítik egymást.

Friss, zöldellő, magyar fügével!

Noha a füge Magyarhonban is megterem, a legjobb termőhelyek melegebb vidékeken érhetőek nyomon. Korábban meséltem már erről a blogon – eme csodálatos tündértorta csatolmányaként. És bizony eljött a nyárvég, megértek már a fügetömegek, szóval ideje szüretelni menni. Különösen, mert piacon darabonkénti ára az 30-50 Ft-ot is meghaladhatja! :-(

Csábos pitekocka.

Mindörökké fügeszeretet, egészen közelről!

Hozzávalók

A pitetésztához:

270 g finomliszt
1 tk. sütőpor
50 g fügelekvár
1/2 vaníliarúd belseje
50 g cukor
2 tojássárgája
1 tojás
150 g hideg vaj

A sült fügekrémhez:

14 db füge
1 nagy narancs leve (~50 ml) és reszelt héja
1 ek. tiszta virágméz
200 g szobameleg vaj
200 g barnacukor
200 g mandulaliszt
2 nagy tojássárgája
1/2 vanília kikapart belseje
2 ek. fügelekvár

Elkészítése

1. A pitetésztához a lisztet a sütőporral átszitáljuk, elmorzsoljuk benne a vajat. Egy tálkában kikeverjük a tojást, a tojássárgájákat, a fügelekvárt és a vaníliamagokat, majd a lisztes keverékhez adva, gyors mozdulatokkal rugalmas tésztát gyúrunk. Fóliába téve, hűtőbe rakjuk 30 percre vagy egy éjszakára.
2. A pitetésztát 2/3-át kinyújtjuk, a maradékot félretesszük. Óvatosan a tepsibe nyomkodjuk, és 15 perc alatt vakon elősütjük. (egy alufóliára nehezéknek rizset, babot halmozunk)
3. A töltelékhez a vajat a cukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk a mandulalisztet (finom porrá őrölt mandula is jó lesz!), a vaníliamagokat, végül a tojássárgáját. Tovább keverjük, majd belevegyítjük a maradék mézes-narancsos keveréket és a fügelekvárt.
4. Az elősütött pitetésztára halmozzuk, a felezett fügeszemeket gondosan elszortírozzuk. :-) A maradék pitetésztából kis fonást készítünk díszítésképp, majd az egészet sütőbe toljuk. A hőfokot vegyük vissza 150°C-ra! Süssük körülbelül egy órán keresztül, amíg kissé megszilárdul. Ne ijedjünk meg, a közepe picit remegős marad.

Füge csendélet, az ősz jegyében :-)

Előtte még rengeteg a tennivaló. Egyrészt be kell segítenem Anyunak, merthogy a Vázi-kisfiúkat beadták hozzánk megőrzésre. Bizony, már szombat óta  nálunk imitálnak vonatokat. :-)) Aztán augusztus 27-re is elő kell készülni, kaptam ugyanis egy esküvői felkérést. Eredetileg tortának indult, de azt több okból is elvetettük. Valljuk csak be, a körülmények még hogy is mondjam…nem túl professzionálisak itthon, pláne nem egy ilyen produkcióhoz. :-( A menyasszony – és én is – aggódtunk a kánikula meg a szállítás miatt. Szóval ezt a részét hivatásos cukrászra bízta, és jól is tette. De én szintén jól jártam, ugyanis legyárthatom az aprósüteményeket! :-) Első feladatunk ezért kienni mindent a mélyhűtőből, hogy legyen hely a fagyasztható pogácsáknak, sós süteményeknek. Pontosan utána kell még számolnom a költségeknek, mennyiségeknek. A héten beszerezni az alapanyagokat, hogy ha visszajöttünk a Balatonról, már minden adott legyen…  Egyébként nagyon színes, izgalmas listát állítottunk össze. Jó lesz ez, csak tényleg minden klappoljon.

Galette, a nyárkuriózum.

És itt a recept, reggelire. Vagy ebéd utánra, uzsonnára, mindenkorra. Kultikus meg rusztikus, majd megszólal, nemde? Azt mondom, ha nincs a kóstolói listádon, nem is tettél meg mindent az igazi nyárhangulat érdekében!! :-) Nádcukorba forgatott, megpirult kérge meghatározó jelentőséggel bír. Tényleg. A sütést követő napokban csak erről tudtam konzultálni – merthogy az ropog, sokvajas, és jóó porhanyós a sertészsírtól. A fanyar, csupa-gyümölcsös közép pedig mindig telitalálat, remekül kiegészítik egymást. Jól kombinálható egy-egy dobozka mézédes (ám annál randább, az utószezon okán) málnával a zöldségestől, de láttam mosolyogni kékellő áfonyaszemeket is a piacon. Valamint jó ötlet lehetapró augusztusi, kissé talán túlérett sárgabarack cikkekkel megtölteni.  …Úgy szeretem a legjobban a galette-et, alatta vastagon átáztatva áfonyazselével!

Még nem múlt el a nyár, ne is engedjétek el! Süt a napocska, melegszik az idő, még bízhatunk néhány hét mezítlábas kintlétben, grillpartizásban a családdal. Na oda fog kelleni ez a desszert. És lefogadom, hogy nálatok is tökéletes lesz. Feltéve, ha mellőle nem marad el a fehér csoki mousse-os öntet. Az még kell.

Hozzávalók

A tésztához:

300 g liszt
180 g hideg vaj
50 g cukor
50 g fagyos sertészsír
1 tk. szárított élesztő
1/2 tk. só
100-120 ml jeges víz

A gyümölcsös töltelékhez:

6-8 szem sárgabarack
1 marék kékáfonya
3 ek. nádcukor
1-2 ek. keményítő

Az áfonyazseléhez:

10 dkg áfonya
10 dkg cukor
víz

A fehér csoki mousse-hoz:

90 ml tejszín
1 tojássárgája
1/2 tk. vaníliakivonat
210 g fehér csokoládé
200 ml kemény habbá vert tejszín

Továbbá:

1 tojássárgája
tejszín
vaníliakivonat
demerara nádcukor

Elkészítése

1. A tésztához az átszitált lisztet, sót, élesztőt és cukrot elkeverjük. Belemorzsoljuk a hideg vajat és zsírt, minél gyorsabb mozdulatokkal. Maradhatnak benne nagyobb darabok is! A jeges vízzel néhány másodperc alatt összegömbölygetjük a tésztát, és minimum egy órára – még jobb egy éjszakára – hűtőbe tesszük.
2. Az áfonyazseléhez az áfonyát feltesszük főni. Sokáig főzzük-forraljuk, mígnem egészen sűrű lesz. Ne lepődjünk meg, egészen kis mennyiség lesz belőle, mire teljesen elfövi a levét.
3. A fehér csoki mousse-hoz a csokit lereszeljük egy fém tálkába. A tejszínt a tojással és a vaníliakivonattal vízgőz fölé helyezzük, alacsony lángon melegíteni kezdjük. Nagyjából 70-71°C-os lesz, mire besűrűsödik, ekkor félrehúzhatjuk. Ráöntjük a fehér csokira, néhány másodperig állni hagyjuk, majd fakanállal erőteljesen elkeverjük. A csoki fel fog olvadni. Nejlon fóliát húzunk rá, hogy érintkezzen a krémmel, és hűtőbe tesszük dermedni. A maradék tejszínt kemény habbá verjük. Óvatosan a kihűlt, megdermedt fehér csoki ganache-hoz vegyítjük. Visszatesszük hűtőbe.
4. A barackot megtisztítjuk, cikkekre szeleteljük, elkeverjük a cukorral és a keményítővel. Félretesszük.
5. A hideg tészta egy részét (nagyon kényes, kis adagokban dolgozzunk vele!) lisztezett felületen 4-5 mm vastagra nyújtjuk, köröket szaggatunk ki belőle. Megkenjük lekvárral,tetejére gyümölcsöt halmozunk (az áfonyát se felejtsük!), majd rusztikusan ráhajtjuk a széleket.
6. Egy órára fagyasztóba tesszük. A tojássárgáját egy teáskanálnyi tejszínnel és vaníliakivonattal elkeverjük. Esettel megkenjük, nádcukorral meghintjük, végül 175°C-ra előmelegített sütőben 40-45 percig sütjük, míg széle megpirul, az áfonyazselé pedig picit kicsurog, karamellizálódik alatta.
7. Fehér csoki mousse-szal tálaljuk!

Viszed? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Nem akármilyen a keksz mintája, igaz? Görgess a receptig a “titok nyitjához”!
Hohó, el a kezekkel. Előbb mesélek! :-)

Kis megszállottság övezi külföldön, azt hiszem ezt nem túlzás kijelenteni. Hasonló sikere van, mint itthon a Pilóta talléroknak, ám az OREO kekszek úgy látszik mindig meg tudnak újulni – egyszerű vendégváró nass mellett még megannyi lehetőséget kínál. Rögtön bevillantak például Xiaolu tündértortái, illetve egy kevésbé fogyasztható formájában, fülbevalókként igazi addiktoknak. :-) És bizony megjelentek holmi monumentális példányok is, itt és itt. Nagyon beteg, de kétség kívül zseniális!
És persze, a Pilóta Örök, de bevallom én szintúgy behódoltam ezeknek a csípett tetejű feketéknek. Látványra sem utolsó (=nagy képen az igazi!), eteti magát, kiváló vendégváró és még miegymás!

A klasszikus darabban egyszerű vajkrém húzódik, ami talán elengedhetetlen is az összképhez. Sokvajas, még több cukorral, némi vaníliaesszenciával és tejszínnel lazítva. A vajkrém klasszikus, a vajkrém időtálló, és egyszerűen odavaló. Másnaposan nem akármilyen ízélmény, ahogy a fehér, habos csíkjaikkal megpuhítják a kekszkorongokat! Tetszik, ahogy ez a krém megszilárdul, a tésztával együtt egészen porhanyóssá válik.

És íme, egy még csokisabb verzióban. Lehet túl szemtelen megtriplázni a kakaótartamot…
…De ha egyszer finom!

Az ún. “Midnight Ganache” egy égetett cukros csokoládékrém. Vagyis karamell is kerül bele, némi tejszínnel és vajjal összefőzve. Ezt kevered aztán magas kakaótartamú csokoládéhoz, illetve forró vízben feloldott kakaóporhoz. Majd röpke 6 óra hűtés követi, és amiben ezután részed lesz… az remélhetőleg neked is életed egyik legmaradandóbb, legeuforikusabb pillanata lesz. Egyszerűen hihetetlen finom, nem utoljára használtam az biztos. Álomszép lesz, különösen tortabevonónak. És naná, hogy a kultikus OREO keksz töltelékének. ;-)

Milyen a két krém együtt?
Hát… Azt mondom rossz, és meghagyhatod nekem!

Hozzávalók

A kekszhez:

1 1/4 csésze finomliszt
1/4 csésze + 2 ek. keserű kakaópor
1/2 tk. sütőpor
1/2 tk. szódabikarbóna
csipet só
112 g vaj
2/3 csésze lágy világosbarna nádcukor (muscovado)
1 nagy tojás
1 tk. vaníliapaszta

A vajkrémhez:

82 g vaj
1 csésze porcukor
2 ek. tejszín
1 tk. vaníliaesszencia

A “Midnight Ganache”-hoz (Rose Levy Beranbaum nyomán):

108 g kakaópor
1 csésze forralt víz
1 1/4 tk. vaníliapaszta
1 ek. kávélikőr
200 g fekete csokoládé (70%)
240 g cukor
1/4 csésze víz
1/2 csésze + 2 ek. tejszín
34 g vaj

Elkészítése

1. A kekszekhez a lisztet a kakaóporral, sütőporral, szódabikarbónával és egy csipet sóval összeszitáljuk. A nádcukrot a szobameleg vajjal habosra keverjük 2-3 perc alatt, majd hozzáadjuk a tojást és a vaníliát is. Tovább keverjük míg kissé kifehéredik. Alacsony fokozaton hozzáadjuk a lisztes keverék felét. Szépen eldolgozzuk. A maradék lisszttel simára gyúrjuk a tésztát. Kissé lágy, könnyen formázható masszát kell kapnunk.
2. Alufólián rúdra igazítjuk, majd egy éjszakára hűtőbe tesszük. Meg fog keményedni szépen. 3 mm-es szeleteket vágunk a “szaláminkból”, majd gömböt formálunk. Egy sütemény bélyegzővel ellapítjuk. (Az enyém egy “valaminek a valamije” volt, hogy Apu szavaival éljek. :-)) Valójában egy mosogatógép alkatrész lehetett, de hosszasan megsuvickoltam, kicsinosítottam. Tökéletes mintázó!) 175°C-ra melegített sütőben, többi társával együtt megsütjük.
3. A vajkrémhez a vajat a porcukorral, fakanállal eldolgozzuk, majd robotgéppel kihabosítjuk. Hozzáadjuk a vaníliát és a tejszínt. Tovább verjük 5 percig és kész is. Félretesszük.
4. A “Midnight Ganache”-hoz a kakaóport (jó minőségű, fekete kakaópor legyen!) forralt vízben feloldjuk. Hozzáadjuk a kávélikőrt és a vaníliát. Nejlonfóliával befedjük, 30 percig pihentetjük.
5. Egy nagyobb tálba, nagyon finomra reszeljük a csokoládét.
6. A karamellhez egy lábasba öntjük a vizet a cukorral, közepes fokozaton melegíteni kezdjük. Amikor a cukor feloldódott, a szirup buborékolni fog. Várjunk néhány percet, míg borostyán színűre vált. Ekkor húzzuk félre, és öntsük bele a tejszínt. Óvatosan, a forró karamell gőze éget! Csipkedjük bele a vajat.
7. Az egészet a csokoládéra öntjük, és folytonos kevergetés mellett felolvasztjuk. Végül belevegyítjük a langyosra hűlt “kakaókrémet”. A kész krémet egy órát szobahőmérsékleten hűtjük, majd 5-6 órára (vagy egy éjszakára) hűtőbe tesszük.
8. A kekszeket sima csővéges habzsákból összeragasztjuk. Egy karika vaníliakrém kívülre (ne teljesen a széléig, picit ki fogja nyomni) kevés csokikrém a közepébe. Nekem így, felemásan ízlett a legjobban! :-)

A folytatásban a recept angolul is elolvasható! / Press “Folytatás” URL for recipe in English!

Recipe in English

Nyár van, szabadság meg szánsájn, szűnni nem akaró kánikulával (bár most rebezsgetnek valamiféle lehűlést), nagy heppöningekkel. Péntek óta például máson sem jár az eszünk, csak a Barátok közt évadzáró cliffhangerén, meg hogy Harry Potter végre jól legyőzi gonosz Voldit a mozikban. Hát ilyen az élet, pillanatnyi örömökkel, sok csatával… Egyiket te nyered, mert hiszel magadban, hiszel benne, hogy lélekben erősebb vagy. Máskor meg egyszerűen nem működik, és azon kapod magad, hogy ott sóvárogsz a Potter gyerek elszánt jelleme után. Így tegyél csodát…

Itthon nincs minden rendben. Vagy velem nincs minden rendben, de mostanában megint nem érzem jól magam.. Pár hete tart, az evés sem esik jól, csak úgy sietve túl akarok lenni rajta. Nem mindig találom az örömöt, néha úgy érzem megcsíptem, de aztán… Sok mindent kaptam mostanában, ó, szemtelenül sok mindent…… :-) Ruhákat, ételfotós kiegészítőket, konyhai kellékeket… Abban a percben rettentő boldoggá tesznek, aztán minden elveszik, nem segítenek rajtam.. Ó igen, a végletek. Egyik pillanatban majd kicsattanok, a következőben már baromi mélyen vagyok. És önzőnek is érzem magam. Aztán magányosnak, elveszettnek. Magányomban megint rám törnek azok a szorongások, félelmek,

ami elől

nehezen

bújok el.

…

És akkor itt egy éles törésvonal, forduljon hát nagyot a világ.
Együnk sütit, mert az megnyugtat.

Ha sajttorta, akkor nem ám csak úgy amerikaiasan krémsajttal kipárnázva, abba bizony kell túró, meg kekszalap helyett pitetészta is!  És innentől kezdve roppant tudományos módon, már túrótortaként emlegetjük. Úgy ám, melegében vagy jól behűtve, egymagadban vagy társasággal flamolva, a lényegen mit sem változtat: hogy hófehér, és hogy igazi jelenség, amit én olyannyira szeretek…!

Noha minden évtizednek megvan a maga szenzációja, ami egyszer divatba jön, azt nem felejtjük egykönnyen. És milyen jól van ez így kigondolva. Ilyen például a Tiramisu, amit elsőként egyik rokonunknál, a századforduló környékén kóstoltunk. Nem volt abban semmi flancos, egyszerű klasszik, jénaiba rétegezett darabra pillogtunk rá. Az újdonság varázsa teljesen megbabonázott minket. Emlékszem, ahogy gyermeki naivitással rácsodálkoztunk a krémsajt ízére, meg persze viccesen bizarr elnevezésére.. :-) Eztán jöhetett a sajttorták hulláma.

Pillecukorhabbal a tetején

A sajttorta hazáját sokan azonosítják Amerikával, biztos mert ott forrotta ki magát a világhírnévre; New York-i szösszenetükkel. Valójában Görögország az őshaza – innét hódította meg a világ minden pontját.

Az osztrák konyhabeli közelebb áll a szívemhez! Igen, talán csak a túró miatt, de hát mit tehetnék – elvégre túró van benne. Áfonyával, pillecukros habkrémmel összeeresztve pedig maga a Mennyország! Nyáridényben, legalább egyszer kötelességszerűen meg kell sütni minden családnak. Erről amúgy a Meglepetés magazinba cikkeztem volna – idén sajnos nem jöhetett össze -, gondolom hosszasan elidőzve az ízkombi találkozásán: az édes-savanya áfi, és a túró természetes önmaga, amiben bizony semmi mesterkélt nincs! ;-) Ez a legjobb a sajttortákban. Árad belőlük a tisztaság.
Ja, és persze bestiális kalóriabomba, tuti mindenkit asztalhoz vonz..

Hozzávalók

A tésztához:

250 g liszt
100 g porcukor
115 g vaj
1 tojás
1 ek. vaníliás cukor
fél citrom reszelt héja
csipet só

A töltelékhez:

375 dkg túró
50 ml zsíros tejszín
113 g vaj
75 g porcukor
50 g kristálycukor
30 g étkezési keményítő
4 tojás
csipet só
reszelt citromhéj
1 evőkanál vaníliás cukor
áfonyaszemek

A pillecukorhabhoz:

100 g pillecukor
kevés tejszín
200 g mascarpone
80 g áfonya
1 tk. zselatinfix

Elkészítése

1. A tésztához a lisztet a porcukorral, cukorral, vajjal és citromhéjjal elmorzsoljuk, majd a tojást hozzáütve rugalmasan lágy tésztát gyúrunk. Igen melegérzékeny, ezért nem szabad hosszan gyúrni, az összetevők széteshetnek. Egy órán át a hűtőben pihentetjük.
2. Ezalatt a töltelékhez a kézmeleg vajat a porcukorral, vaníliás cukorral, és a reszelt citromhéjjal habosra keverjük. A túrót a tejszínnel összeturmixoljuk (botturmixot használtam), majd a tojássárgákkal és a keményítővel jól elkeverjük.
3. A tojásfehérjéket, a kristálycukrot és a sót kemény habbá verjük, majd a kapott habot óvatosan hozzádolgozzuk a masszához.
4. A hűtőből kivett tésztát 3 mm vastagra nyújtjuk, és kibélelünk vele egy 18 cm átmérőjű tortaformát. Megszórjuk sűrűn áfonyaszemekkel, majd ráöntjük a túrós krémet. Előmelegített sütőben, maximum 160 °C fokon 40 percig sütjük. Vissza fog esni picit a teteje, de most ez is a cél. Érdemes azért kihúzatni, két részletben sütni, az utolsó öt percben visszábbvenni a hőfokot. Kihűtjük, egy éjszakára hűtőbe tesszük.
5. Másnap a pillecukros áfonyakrémmel folytatjuk: A pillecukrot kevés tejszínnel felöntjük, mikróban vagy gáz fölött lassú tűzön megmelegíteni kezdjük. Amikor kezd karamellizálódni a pillecukor, levesszük a tűzről és picit hűlni hagyjuk. Hozzákeverjük a mascarponét, félretesszük.
6. Az áfonyát leturmixoljuk, 1 tk. zselatinfixxel szilárdabbá tesszük, majd a pillecukros mascarponekrém felébe forgatjuk.
7. A lila krémet a túrótorta tetejére kenjük. 1 púpozott evőkanállal kiveszünk a fehérből, s a lilába márványozzuk, a maradék fehérből pedig egyszerű krémrózsákat nyomunk a torta tetejére!

Két utcányira, klimatizált autóban. Mi így élünk…? :-))

Az ünneplésre volt hát okunk – főleg így, hogy 29. szülinappal kötöttük egybe. Milyen nehéz lesz ezt űberelni a harmincadikon… ;-) Ott fönt épp visszük a tortát. Csilli új ruci, partihangulat, már-már elfolyó marcipánfigurákkal. Nahát, itt még egész kisimult az arcom!

Az önfeledt átadás – avagy amint Iri megkapja új “varrókészletét”. :-))
Apu művészfotóival!

A buli, a kaja pedig… Hááát, keményen el volt kényeztetve a társaság! Sanyi isteni Újházy tyúkhúslevesével indítottunk (bár kánikulában kissé kitikkasztja az embert!), mialatt Iringó a saslikot készítette elő, igazi nyári salátákkal körítve.

Balra Újházy tyúkhúsleves, jobbra saslikok nyersen.

Két főétel között, talán kissé szokatlanul feltűnt a desszert, az én citromkrémes túrótortám, málnaszemekkel. :-) Családi körben azt hiszem még nem volt ekkora sikere tortámnak! Odavoltak a díszítésért, elolvadtak az frissítő túrókrémtől! Benyomtunk egy-egy cikket, és nahát, máris vidámabban lubickoltunk a verejtékcseppekben!

Brutális azért, hogy egy 18 centi átmérőjű nudli torta mennyi anyaggal megszívta magát. :-)) Oké, megint baromi magas lett, mégis azt hittem maradni fog krémből. Erre fél kiló túrót, ugyanennyi mascarponét, 150 ml habtejszínt, egy citrom reszelt héját és kismillió málnaszemet könnyedén elnyelt.

Balról egy tortaszelet magaslik, jobbra bontjuk a leplet.

Lucacic pohárban, meg életnagyságban.

De valóban rettentően finom volt, még a tömény fondánburkot is elbírta. Ilyen ez, új kedvenccé avattuk.

Hozzávalók

1 adag csupacsokis piskóta, két 18 centis kerek tortaformában sütve
1 adag túrókrém
200 g málna

A túrókrémhez:

500 g mascarpone
500 g friss, jól behűtött tehéntúró
50 ml folyékony tejszín
2 csésze porcukor
100 ml habtejszín (fél csomag Dr. Oetker zselatinfixxel keményre verve)
1 citrom reszelt héja

Elkészítése

1. A már jól bevált, csupacsokis piskótánkat lesütjük, félretesszük hűlni, majd mindkét korongot három-háromba vágjuk.
2. A krémhez a tehéntúrót a folyékony tejszínnel és a mascarponéval, egy botturmix segítségével krémesre keverjük. Hozzákeverjük az átszitált porcukrot, majd a reszelt citromhéjat.
3. A habtejszínt kemény habbá verjük, félidőben elkeverjük benne a zselatinfixet, és rögtön, óvatos mozdulatokkal a krémbe forgatjuk. Félretesszük.
4. A torta összeállításához az első piskótakorongra kevés krémet teszünk, felsorakoztatjuk rá a málna szemeket, majd még egy kevés krémmel befedjük. Ráhajtjuk a piskótalapot, és megismételjük a műveletet még ötször.
5. Oldalát és tetejét is krémmel borítjuk, díszíthetjük tejszínhabbal, szezonális gyümölcsökkel, vagy cukormassza borítással, varrótűkkel megspékelve. :-)

A bolondlány és hercege,
avagy az ünnepelt, a kék marcipángombokhoz öltözve.

További képek itten.

Idén nem túl felszabadultan ültünk össze ezeken a napokon. Babszi a szülinapján betegeskedett (SURPRISE, a giant bacteria just for you! :-D), így néhány nappal kitolódott a köszöntés. Úgy sem voltunk igazán egészek, Nagyi épp akkor került kórházba. Hihetetlen azért belegondolni, az a szentelt gyertya Babszó kezében pár nappal később már Nagyikánkért égett…. A június 7-i közös tortázás szintén elmaradt, s csak most hétvégén pótoltuk be egy bográcsos birkapörivel. Picit didergősen, de talán könnyebb lélekkel, túl Iringó divatbemutatóján, az érettségimen, Anyum okleveles munkáin. Talán csak most értettük meg igazán, együtt mindent könnyebb átvészelni. Minden percet megélni, beszélni a másikhoz. Ez tényleg fontos.

Babszi tortája – áfonya függő lett.
De természetesen én megint hamarabb voltam az.

Mindkét ma prezentált tortánál egy a piskóta. Kiaknázatlan lehetőségek rejlenek még mindig benne! Iszonyú puha, sűrű de nem fullasztó, krémes piskótáról van szó. Már Wolf Kati csónakjainál is szuperáltak, most fél adaggal készült egy 20 cm-s tortaformába.

Mosolycsalogató finomság.

A külső burok vidám barackszínű cukormáz, míg a csapat áfonya alatt vékony tejszínhabréteg húzódik. Barátságos és kétszínű lett, akár Babszi. :-D Csak vicceltem. A töltelék egyszerű mascarponés áfonyakrém, mert ilyesfélében bízott az ünnepelt. :-)

Június 7 torta – Anyu kérésére. Szerintem egyszerűen a Bábel tornya!
Össze is zavarta a nyelvünket. ;-))

Június 7 torta… Megkérdeztem Anyut, nem találja-e végtelenül unalmasnak ezt az elnevezést. Azt mondta nem, dehát ő találta ki, mi mást mondana. :-)) Akárhogy is, erről valóban lehet mit szólni! Kettőnk utó-szülinapos tortája, és egyben egyik kedvenc ízkombinációm, azt hiszem. Nagyon jól el lett találva az édes marcipános és a keserű csokis töltelék, együtt a már sokszor körülzsongott, szájban olvadó piskótával. :-) Csak semmi gyümölcs, elvégre nyár van vagy mi! Helyette egy tömör és csokholista valóság, milliónyi csokicsipsszel teletűzdelve.

Az oldalán nagyon lezser-nyári stílusban, egyszerűen összemázoltam a két krémet. Pofás lett, szerettük, ahogy volt. :-)

Hozzávalók

egy adag csurig-csokis piskóta, két 18 centis kerek formában sütve
fél adag fekete csokis-mascarponés krém (Lucacica tortájából, illetve a Sütimizéria könyvecskében megtalálható a Reneszánsz tortámnál)
egy adag fehér marcipánkrém
egy adag csokicsipsz

A fehér marcipánkrémhez:

150 ml tejszín
150 g natúr marcipán
300 g mascarpone
50 g fehér csoki
100 ml kemény habtejszín

Elkészítése

1. Lesütjük a piskótát, megfelezve két 18 centis tortaformában. Befér elvileg együtt a sütőbe. Teljesen kihűtjük, majd mindkét korongot 3 lapra vágjuk.
2. Süssük meg a csokicsipszeket (a fenti linkre kattintva elolvashatjátok a receptet).
3. Elkészítjük a két krémet. A fekete csokisat megtaláljátok Lucacica szülinapos tortájánál, a marcipánkrémhez fűznék néhány szót: Ehhez a marcipánt a tejszínben felmelegítjük, majd teljesen lehűtjük. Ekkorra besűrűsödik, állaga pudingszerű lesz. Keverjük a hideg mascarponéhoz, és hagyjuk néhány percig szobahőmérsékleten, míg felolvasztjuk a fehér csokit. Óvatosan vegyítsük a marcipános krémhez, és tegyük hűtőbe további 1 órára. Verjük kemény habbá a tejszínt, s forgassuk az előzőekhez. Könnyen kenhető állaga lesz, de el fogja bírni a lapokat.
4. Állítsuk össze a tortát: Az első korongra fehér krém kerül, majd piskóta, ét csokis krém, így ismétlődik az utolsó korongig. Tetejét fehérre hagyjuk, oldalát a maradék barna krémmel bekenjük. Végül tortakéssel egymásba mázoljuk a kétféle színt.
5. A tetejére fakanálra csavart csokicsipszet teszünk dísznek, szeleteléskor pedig ellavírozunk közöttük. Működik a dolog, teszteltük! :-)

A barack pedig hihetetlen jó idén, legyen szó sárgáról vagy ősziről, egyfolytában ott gömbölyködnek az uzsonnás tálkában. Furcsa, de csak most ébredtem rá, engem milyen boldoggá tesz ez a nyári gyümölcsözön! Mennyire jó már, hogy ahová lépek illatokba, színekbe botlom… Áfonya, barack, szeder, málna – hihetetlen mi minden fér be az ember gyomrába. :-))

De a barack mindig közel állt hozzám, érdekes, olyan elérhetetlen boldog időket juttat eszembe… Olyan az egész, mintha nem is mi lettünk volna. Volt időnk egymásra, nyári összeverődésre, sok őrültségre.. De lehet csak gyerek voltam még. Emlékszem, akkor még volt deszki kertünk, és mindig mentünk a családdal szüretelni. Barackot, rengeteg sok sárgabarackot. Ez is egy program volt az együttlétre, nem szegte kedvünket jóformán semmi, egyszerűen csak csináltuk. Egy alkalommal például cefet nagy viharban. :-)) Ó, a Nagyi is ott volt! Én bent reszkettem a kocsiban, míg a többiek mennydörgésben, villámlásban mentették a barackokat. Iszonyúan aggódtam, természetesen nem a kintiekért, sokkal inkább magamért, hogy menten ott csap belém a villám. Hm. Úgy látszik ilyen téren nem sokat változtam, már akkor szétfeszített a paranoia. No mindegy is, otthon aztán rosszullétig ettük magunkat finom érett gömbökkel, és persze mázsaszámra főztük be lekvárnak. Igaz, egy alkalommal Apu beújított, akkor házi pálinkával vagánykodott az udvaron. Sokáig működött, érlelődött, a szomszédok megcsodálták, aztán…hát hirtelen felrobbant. Ez volt Apu első és utolsó akciója a szeszbizniszben.

Szóval a barackban tényleg valami több van. :-) Képviselőfánkot még nem töltöttem ilyen krémmel, pedig nagyon passzol, különösen a már említett tejszínes-marcipános találmánnyal nyakon öntve! Érdemes kipróbálni, pont olyan partifalat szösszenet grillezés utánra. Csak jönne már egy kis meleg, mert most is majd’ szétfagyok…!

Hozzávalók

A tésztához:

A képviselőfánk alaptésztájáért ide kattints!

A barackkrémhez:

500 g érett sárgabarack
100 g kristálycukor
1 tk. vaníliaesszencia
barackpálinka, ízlés szerint
40 g kukoricakeményítő (vaníliás pudingpor)
100 g krémsajt (philadelhpia)
100 g felvert tejszín

A marcipánöntethez:

150 g natúr marcipán
100 ml tejszín
100 ml felvert tejszínhab

Balra: modern képviselőfánkok, marcipánöntettel
Jobbra: Klasszikusan, porcukorral meghintve

Elkészítése

1. A képviselőfánkot a szokott módon megsütjük, majd félretesszük hűlni.
2. Ezalatt elkészítjük a barackkrémet: A sárgabarackot egy pillanatra forró vízbe mártjuk, bőrét egy mozdulattal lehúzzuk róla. Egy (teflon)serpenyőbe pakoljuk, rászórjuk a cukrot, barackpálinkával ízlés szerint meglocsoljuk, vaníliaesszenciával és egy kevés vízzel nagyon puhára pároljuk. Egy botturmix segítségével pürésítjük, majd a keményítővel besűrűsítjük. Félretesszük hűlni.
3. A krémsajtot elkeverjük a barackkrémmel, majd óvatosan beleforgatjuk a felvert tejszínt is. Hűtőbe tesszük egy órára.
4. A marcipánöntethez közben lereszeljük a natúr marcipánt, és a tejszínnel egy lábasban melegíteni kezdjük. Időnként megkevergetve megvárjuk, míg a marcipán teljesen feloldódik. Szintén jól lehűtjük, csak utána adjuk hozzá a felvert habot.
5. A képviselőfánkok kalapját háromnegyedüknél levágjuk, betöltjük a barackkrémmel, végül a csodát marcipánöntettel nyakon öntve, mandulaszirommal tálaljuk.

Sárgabarackok felezve, egészben, mindenhogy szeretve.

Csubi és Csenge kálváriája. Nem vagyok rá büszke, de nagyon is én vagyok.
Éreztem, tudtam, hogy ennek meg kell lennie YouTube-on,
hogy nem csak Babszi tudja előadni olyan fergetegesen!

És persze nem vagyok kispályás, mindeközben felkészítővideókkal okosítom magam a sikeres szóbeli feleletről. :-))))) Ne vicceljetek, más innen tanult táncolni, egy érettségi néhány tárgyból ehhez képest bakfitty lesz…! Csak ezeken a szorongási rohamokon kerekednék mán’ fölül……..

Hihetetlen változékony a hangulatom mostanában, az érzéseim olyan sokfélék… Még sekélyesebb, és még elviselhetetlenebb a környezetemnek, mint korábban. Már nekem is feltűnik. Létezik, hogy egyszerre ennyiféle érzés zajlik le az emberben? Kezdek megtapasztalni, átélni dolgokat, amit korábban szándékosan kizártam az életemből, vagy nem is akartam róla tudomást venni. Csak elsimultam mellettük. Fájdalom, űr, aztán elfogadás, beletörődés… sokára majd megszokás? Apu nincs jól, hogy is lenne. Nem is nagyon beszélünk a történtekről, pedig még semmi sem múlt el, az még biztosan nem most lesz…. :-)

Átlépni a küszöböt, Nagyi csigabigás lábtörlőjét. Ez volt talán a legborzalmasabb aznap.. Végigpillantani a csendes házon. Olyan üres volt. Persze nem sokáig, megtöltöttük a könnyeinkkel. Hm. Különös a fenti viccelkedős kezdés után, ilyen komoly dolgokról írni. De legalább látjátok, milyen szeszélyes most körülöttünk minden.

Ezt a dalt sokszor játszottam le a napokban. Chris Medina az American Idol tehetségkutató egyik idei indulója volt, és nem mellesleg büszke vőlegény. Menyasszonya Juliana, 2009-ben súlyos balesetet szenvedett, ami teljesen megváltoztatta az életüket… Talán van rá mód szebbé tenni.. ezzel a dallal. Hallgassátok a szövegét!

Más is kavarog bennem. Az érettségi mellett egy új próbatétel elé állítottak, egészen váratlanul. Még hó elején keresett meg Éva a Meglepetés magazin gasztronómiai mellékletétől, hogy vinnék-e néhány nyári desszertet a júliusi számukba. Hát vinnék, naná hogy! :-)) Nagy kihívás ez önmagammal szemben, úgyhogy tessenek majd ellátogatni az újságstandhoz július 7-én… :-)

Hoztam ide is egy finom falatot. Eredetileg szintén a lapba szántam, de ők más típusú desszertkülönlegességekre vágytak, így aztán elvetettük a dolgot. Valóban kissé rusztikus, de elmondhatatlanul finom, tényleg egyedi darab! És érik már a mézédes sárgabarack – itt az Alföldön viszonylag korán botlunk érett gömbökbe, érdemes kiruccanni értük a piacra. Egy nagyon egyszerű fordított süti a siker titka, ismét túróval, házi magyar túróval kombinálva! 8-) Oké, tudom. Kissé egyoldalúan sütök manapság, úgy fest lépten-nyomon túróba botlunk az alapanyagok között. Mit lehet tenni, megveszek érte. A minap például egészen átszellemültem, amikor némi házi túrós pitével fordultam ki a félegyházi pékségből. Iszonyat ütős cucc, lassan heti kétszer elcsábulok egyre. A mostani receptben pedig a tésztába csempésztem. Nem különösebben érződik ki, de rengeteget lágyít a tésztán, szinte eggyé válik a ragacsos karamellréteggel. Egészségetekre!

Hozzávalók

A tésztához:

300 g finomliszt
50 g porcukor
6 ek. olvasztott vaj
10 ek. tejszín
1 tojássárgája
125 g túró

A karamellhez:

100 g kristálycukor
50 ml víz
1 tk. vaníliakivonat
40 g vaj

Továbbá:

9 apróbb sárgabarack
1 ek. fahéjas cukor
1 ek. vaj

Elkészítése

1. A tésztához a lisztet a porcukorral együtt átszitáljuk. Egy külön tálkában a túrót az olvasztott vajjal és tejszínnel, és a tojássárgájával, botmixerrel pürésítjük, majd a liszthez adva rugalmasan lágy tésztát gyúrunk. Fél órát pihentetjük, majd 20 centi átmérőjű, 3-4 mm vastag körré nyújuk.
2. Közben a karamellhez a vizet a vaníliakivonattal és a kristálycukorral feltesszük főni egy hőálló serpenyőbe. Alacsony lángon, gyakran kevergetve. Amikor barnulni kezd, a fakanalat félretesszük, és beledobjuk a vajat. Nem keverjük, csak rázogatjuk – hagyjuk míg a vaj föloldódik, és a karamellszín sötétebb árnyalatra vált. Félrehúzzuk.
3. Az előzőleg megmosott, kimagozott, majd felezett sárgabarackokat horpadt részükkel lefele, a serpenyőbe sorakoztatjuk.  Rádobjuk a kinyújtott tésztakorongot, széleit egy lekerekített végű késsel finoman a barackok alá tűrjük, majd megnyomkodjuk. A tetejére 1 ek.-nyi vajat csipkedünk, megszórjuk fahéjas cukorral – közismertebb nevén CIMET, és 25-30 percre sütőbe toljuk. Ekkorra pirulni kezd a tészta is, a vaj elolvad, és mennyei illat lengi be az egész házat!

Rápillantunk, mosolygunk – valahogy így fest. :-)

Eperlesen, egy korábbi adagból

Eper, sárgabarack, cseresznye és meggy (legkésőbb a füge, ha jó nyarat fogtunk ki), ők teremnek meg leginkább alföldi terepen. Nem mondom, a málna is ütős tud lenni (No de az hol nem?! Ott kizárólag mennyiségbeli aggodalmak érhetnek.  :-)), viszont lassan bele kell törődnöm, hamvas kedencáfonyáim nem alföldi síkságra szakosodtak. Kiskosárral elvándorlok érte inkább erdőszélekre, vagy fel a hegyekbe. A többiből viszont tervezünk befőzni, főleg mert a deszki kertünkben roskadoznak a fák a cseresznyétől, meg a meggytől. Állítólag. Csak Apu mondta.

Mint minden gyümölcsnél, úgy epernél is jó idő mérvadó. Nagy zuhék, napsütésmentes napok után nem érdemes bíbelődni a befőzéssel, a tavalyi esőzések után például egy kezemen meg tudom számolni, hányszor vettünk epret… akkor is csak úgy a látványért, frissiben elszemezgetésre. :-( Ott és akkor sütöttem egy tepsi könnyed felhőszeletet, ilyen cuki kis kosárkákat, na meg egy elbűvölő esküvői tortát Alízéknak! :-) És meg ne feledkezzünk róla, családon belüli örömovációt váltott ki az eperhabrolós sokaság is. De nagyjából ennyi volt, két pillantás és lőttek a szezonnak. Na nem úgy, mint most! Érnek majd még izgalmak, érzem én.. csak tudjak alkotni Petőfi, Arany meg egyéb csodabogarakkal a nyomomban…. :-)

Levendulás-vaníliás eperlekvár,
3 könnyed lépésben

Ő lenne az, egy levendulás-vaníliás kombináció, amitől aztán nagyon kellemes illata lett a lekinek. Ugyan most, hogy picit édesebbre sikeredett, szerintem csak mascarponés-tejszínes krémek, krémtúrók, sajttorták ízesítésére fogom használni, de arra aztán tökéletes lesz! Eperesszencia.

Hozzávalók

1 kg mézédes eper
20-25 dkg cukor (én ennél többet tettem, vagyis az eper édessége parányit kulcsfontosságú tényező)
2 vaníliarúd
1 ek.  szárított fűszerkuckós levendulavirág
1 csomag dzsemfix 2:1 (opcionális)
1 ek. frissen facsart citrom

Elkészítése

1. Előző este az epret megtisztítjuk, lecsumázzuk, teflon serpenyőbe halmozzuk. Elvegyítjük a cukrorral, a citrom levével, a vaníliarúd kikapart belsejével (nyugodtan beletehetjük a külső burkát is) és a levendulavirággal. Egy-két órát, még jobb egy egész éjszakát pihentetni. Ekkorra levet ereszt, és átjárja a vanília-levendula illat is.
2. Másnap botturmixoljuk (lehet természetesen egész szemeket hagyni benne, ha a család úgy szereti), majd felforraljuk. Lehabozzuk, és lassú lángon gyakori kevergetés mellett sűrűre főzzük. Ez 1 kg-nál nem több egy óránál, érdemes sűrűségpróbát végezni.
3. Ezután elkeverjük benne a dzsemfixet, frottyantunk rajta még egyet (2-3 perc), végül tiszta, fertőtlenített üvegekbe töltjük. Fejre állítjuk néhány percre, majd dunsztba állítjuk 24-48 órára.

És hogy mi az ajánlat mellé? Újból túrós talány, a héten Drezdából. Létezik ennél jobb párosítás? Nagyon is jellemző így nyártájon a gyümölcs túróval való összeeresztése, vagy fordítva. :-) Ami nekem épp kapóra jön, mert az utóbbi időben minden túrós dologért remegek. Különösen sülve édességként, de egy jóól behagymásított kőrözöttet is szívesörömest elkanalazgatok! :-) Meg túrós batyukkal álmodok. Pedig korábban nem volt így, a Túró Rudit például messzire elkerültem – és bizonyára teljesen egyedül voltam ezzel a defektemmel. :-)) Most meg tessék, kis klasszikus rákóczi túrós látványától majdhogynem könnybe lábad a szemem. Azok az aranyló cukorszemcsék, a hullámhabokon….

Drezdai túrós lepény, levendulás-vaníliás eperlekvárral

Hozzávalók

A tésztához:

250 g liszt
15 g élesztő
1 vaníliarúd magjai
125 ml tej
100 g vaj
csipet só
75 g cukor

A töltelékhez:

50 g vaj
100 g nádcukor
2 kisebb tojás
250 g tehéntúró
250 g ricotta
20 g pudingpor
fél citrom reszelt héja
darált mandula

A tetejére:

50 g lágy barna nádcukor
2 tojás
25 g vaj
1 ek. konyak

Elkészítése

1. A tészta hozzávalóiból kelt tésztát készítünk, majd fél órát kelni hagyjuk. Miután kétszeresére dagadt, nyújtsuk ki belisztezett munkalapon, és helyezzük kikent tepsibe. Nyomjuk magasra a peremét, kenjük le olvasztott vajjal, és szórjuk meg a darált mandulával. Pihentessük 15 percig.
2. A töltelékhez keverjünk habosra a vajat, és apránként adjuk hozzá a cukrot, a tojások sárgáit, a túrót és ricottát, a pudingport, a citromhéjat és egy csipetnyi sót. Verjük fel a fehérjét, és forgassuk óvatosan a töltelékhez. A masszát terítsük el a tésztán.
3. A sütőt melegítsük elő 200 fokra, (légkeveréses sütő 180 fok). A keményítőt keverjük össze a cukorral, a tojásokkal, a vajjal és a konyakkal, majd forró víz fölé állított tálban verjük krémesre. (Körülbelül 5 perc kell neki, míg folytonos kevergetés mellett besűrűsödik. Hagyjuk néhány percig hűlni, majd simítsuk a túrómasszára. Végül toljuk sütőbe és süssük kb. 30 percig. Akkor jó, ha közepe picit még lágy-remegős, akár egy sajttortánál. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd vágjuk kockákra.

De szerintem bármennyit is morgolódunk az igazunkért, a büszkeségünkért, óriási arcon csapásként éltük meg a dolgot. Valljuk be, ilyen nyers valójában iszonyú érzés volt szembesülni vele… :-) Arról nem is beszélve, hogy bizonyos magyar oldalak nemhogy Kati eddig elért sikeréről beszélnének, hanem kihasználva a helyzetet még pocskondiázzák az országot, a kormányt. Tessék, ezek vagyunk mi. Hogy is várhatnánk bármilyen támogatást, ha nemzeten belül ekkora mélységek vannak, folytonos széthúzás és végtelen rosszindulat…? Rég rossz, ha belülről bomlik valami. Akkor el vagyunk veszve.

Íme kérem szépen, így csillog egy igazi díva. ;-))

Beszéljünk Róla. Hiszen van egy Katink, aki egy igazi versenyen biztosan helytállt volna. Helyt is állt korábban, történetét már mindenki jól ismeri. :-) Ott Németországban is tökéletes produkciót nyújtott, könnyedén felülkerekedett az elődöntős izgalmain, és végül – a csapattal együtt – remekül hozta a formáját. Mert erről volt szó, nemde?  Van egy Wolf Katink, akit végre megismert a világ, akit ott és akkor tizenháromezer fő zsongott körbe. Büszkék lehetünk rá, és innentől kezdve csakis erről kell beszélnünk!

A sütit nagy izgalomban készítettem elő. Tényleg vártam a versenyt, már előző este az országzászlókkal szöszmötöltem, megfestegettem, csinosítgattam. A piskóta egy német klasszikus lett, valami eszméletlen ütős darab. Teljesen el voltam tőle ájulva, ami azt illeti. Épp hogy kihűlt, Anyuval már el is tüntettük a kivájt közepeket… :-)) Meg kell hagyni, ilyen krémszerű, csupapuha, szájban olvadós piskótát még életemben nem pipáltam. Hűtve pedig valami egészen újszerű ízélményt nyújt, nem különül el a piskóta és töltelék, állagban szinte eggyé válik a kettő. Az ízek remekül harmonizálnak, afféle “Túró Rudi” szösszenet ezzel a keserű csokis párosítással. Zseniális, egyszerűen meg kell sütni.

A dalversenyes süti: Túrós-mascarponés csónakok,
valami eszméletlen finom, napokig friss piskótával…

Hozzávalók

A piskótához (10 db csónakhoz vagy egy 23 centi átmérőjű formához):

66 g kakaó
1/2 csésze forró víz
1/2 csésze olaj
4 tojás, szétválasztva (74 g sárgája, 180g fehérje)
1 rúd vanília kikapart belseje / 1 tk. vaníliaeszencia
75 g félfogós liszt
75 g finomliszt
150 g finom szemcséjű kristálycukor
150 g finom szemcséjű nádcukor
2 tk. sütőpor
1 tk. szódabikarbóna
csipet só

A túrótöltelékhez:

250 g túró
200 g mascarpone
2 ek. méz
1/2 csésze porcukor

A díszítéshez: friss eper

Elkészítése

1. A sütőt 175°C-ra előmelegítjük. Az átszitált keserű kakaót a forró vízben feloldjuk, homogénre keverjük, majd folpackkal beterítve, szobahőmérsékleten fél órát hűlni hagyjuk.
2. A tojásokat szétválasztjuk. Egy keverőtálban sárgáikat az olajjal kikeverjük, míg kicsit sűrűbb és szép fénye lesz – ez körülbelül egy percet vesz igénybe. Adjuk hozzá a vaníliát, majd a kihűlt kakaós krémet.
3. Egy másik tálban a száraz hozzávalókat – a cukorral együtt! – vegyítsük el. Két részletben adjuk a tojásos masszához, jól kikeverve.
4. Verjük habbá  fehérjét, és óvatosan forgassuk az egészbe.
5. Süssük 25-30 percig. Érdekes kinézete lesz, kissé megreped a teteje, a repedések látványra pedig nedvesnek tűnnek, de a beleszúrt fogpiszkálóra ekkor már nem fog ragadni tészta. Hűtsük egy órán át, majd egy késsel könnyedén vágjunk ki kis téglalapokat a tésztából.
6. Készítsük el a túrótölteléket: Ehhez a mascarponét a túróval és a mézzel picit botturmixoljuk, hogy krémesebb állaga legyen, majd apránként hozzákeverjük a porcukrot is. Sima csöves nyomózsákba kanalazzuk, és megtöltjük velük a mélyedéseket. Tetejét csillagcsöves véggel díszítjük, majd egy éjszakára hűtőbe tesszük a desszertet. Másnap friss eperrel megrakodva (mi is így tettünk a zászlók felszámolása után… :-)) tálaljuk és nagy tavaszi hangulatban bepusziljuk.

Megjegyzés: A kis rafinált “csónakpapírokat” Piszkétől kaptam Karácsonyra, ezeket könnyedén össze lehet illeszteni, 240°C-ig jól bírja a klímát is, és roppantmód dekoratívak. :-) Kibontásuk hasonlóan egyszerű, hogy aztán efféle fondorlatos üzeneteket lehessen a piskótába karmolni:

Közben sulájban is peregnek az események, zárjuk le a jegyeket, nagyban készülünk a ballagásra, és a héten végre kikerül a tablónk is! Életnagyságban itten skubizd, az országos versenyen pedig emitt szavazhatsz ránk! Mindegyikünk hátterébe egy-egy hobbi, megrögzött szenvedély vagy épp emlékfoszlány került.. Tök jó lesz pár év múlva felidézni, tizenéves fejjel mi foglalkoztatta az elmeroggyantakat. :-) Volt aki nagyon benne volt a dologban, más nehezebben hangolódott rá, de végül csak összehoztuk! Holnap ér még egy megmérettetés töriből – tessenek is rám gondolni az ötödik órában, 12:40-től -, egy másik csütörtökön szállodaismeretből, de nagyjából ennyi. Aztán röpke nyolc hét, és végre nem csak a tablóképemen élhetek a sütésnek. Sebtiben elillan meglásd, jippiájé.

Nem volt sok locsolkodóm tegnap, pedig annyira belejöttem a golyóbisgyártásba! A végén már egészen bámulatosan temperáltam az étcsokit, spricceltem tetejibe a fehéret, meg a fotó kedvéért haraptam bele egy kész példányba. Hát létezik ennél dekoratívabb harapásnyom?! :-)) Elsősorban a csokoládétemperálásról regélnék most, mert már időtlen idők óta ígérem a receptet egy tükörsima, matt fényű bevonóról. Házi közegben is tökéletesen megvalósítható, méregdrága márványasztal sem szükséges hozzá – bár meg kell hagyni, segítségével az elbíbelődési időtartam lényegesen lerövidül -, egyszerűen a hőfokokra kell figyelni, türelmesen kivárni, pontosan betartani minden időt.

A folyamat elvégezhető magas kakaótartamú (70-80%-os), vagy alacsonyabb ét-és tejcsokoládékkal (40-50%), de dolgozhatunk akár fehér csokival is. A tökéletes bevonó ismérve minden esetben:

- játék a bevonás, mert a csokoládé állaga nem túl sűrű, de nem is egészen folyékony
- kérge éppen ezért vékony marad és csudi roppanós
- gyorsan dermed, megszilárdulásukhoz nem kell többet várni 2-3 percnél
- ezután sem hagy ujjlenyomatot, ha hozzáérünk
- szép, egészséges a fénye
+1: elég hozzá rápillantani, már az endorfint szabadít fel… :-))

Bevonócsokikból nem egyet ismerünk, a baj leginkább az, ha a termék egész egyszerűen ócska. Ki kacsintgat manapság a kakaómasszából készült Mikulásfigurákra vagy még aktuálisabb cimboránkra, a húsvéti nyúlra? Pedig volt idő, amikor ez volt a minden, amikor az igazi csokoládé fogalma ha szóba is került, soha senki sem tudta mivel párosítani. Anyukám gyakran mesél ezekről az időkről, kiskorában ilyesféle apró, kakaómasszás pénzérméket gyűjtögetett. De nem ám magának, mindig a nagymamának adta, mert Ő aztán tényleg odavolt értük! Micsoda rituáléja, megbecsülése, értéke lehetett egy-egy ilyen korong elmajszolásának is…
Csokik között akkoriban ez volt az egyetlen élvezeti forrás, ami még megfizethetőnek számított. És valljuk be, napjainkban is megmaradt luxuscikknek, például a latin negyedben vett minőségi táblákért most is több ezret kérnek el. A különleges bonbonokról nem is beszélve. A bevonócsokikkal egészen más a helyzet, persze közöttük is jól érezhető a minőségbeli eltérés. Ha már így benne vagyunk a témában, a Lidlben lehetett kapni valamikor egy Belbake nevű bevonót, na az nekem sokáig nagyon bevált. Minden követelményben maximálisan helytállt, és mindemellett tényleg finom is volt. Ha nem akarsz házi bevonóval babrálni, simán ezt vedd szerintem! Ha pedig többre vágysz, görgess lejjebb! Marikát, Katicát, Szerencsit is volt szerencsém tesztelni, ők is rengeteget fejlődtek régi önmagukhoz képest. De tavaly a Novotelben például rendszerint Party bevonót, Milka és Boci fehér csokit használtunk efféle tettekhez. :-)

Ami a temperálás elengedhetetlen eszköze lesz, és enélkül értelmetlen is az egészhez hozzáfogni: egy igazi, konyhában használatos hőmérő. Persze használhatjuk apukánk laboros hőmérőjét is, a lényeg, hogy 40-50 fokokat könnyűszerrel leolvasson. De talán a legjobb akkor már erre a célra beszerezni egy húshőmérőt, azt még cukrokhoz is használhatjuk.

Másra lényegében nincs is szükség, hacsak az alapanyag nem számít annak! :-)  Választhatunk tehát az imént felsoroltakból fehér, tej, közepes ét vagy brutál étcsokit (legalább egyszer mindenkinek kötelessége ezzel is kipróbálni, én mondom ég és föld!):

A minimum 40%-os csokoládét egy jobbfajta késsel nagyjából fél centi vastagságú szeletekre vágjuk.
2/3-át duplafalú lábasba tesszük (vagyis gyöngyöző vízfürdő fölött végezzük a műveletet), és 40-45°C-ra melegítjük.

A tűzről levéve hűvös helyre állítjuk, majd hozzáadjuk a maradék csokoládét. Folyamatosan kevergetjük, amíg 27-28°C-ra hűl, és egyneművé válik. Persze nem baj, ha nem olvad meg teljesen, egyedül a fokokat tartsjuk be szigorúan.

Újból melegítjük, a midnenkori hőmérsetere. Ez tej és fehér csokinál 30-31 fok közötti hőmérsékletet jelent, míg étcsokinál 32-33°C-ot.

Ha elértük az ideális hőfokot, meg is volnánk. Próbát végezhetünk, ha belemerítünk egy kést. 2-3 perc alatt meg kell szilárdulnia. Amennyiben tovább tart, túl kevés kristály képződött, ilyenkor elölről kell kezdenünk a folyamatot.

És akkor a lényeg, most alkalmazzuk gyakorlatban! :-))

Vörös bársony labdacsok

Hozzávalók
A tésztához:

250 g g félfogós liszt
1/2 tk. só
2 ek. kakaópor
113 g szobahőmérsékletű vaj
300 g finom szemcséjű cukor
2 nagy tojás
1 tk. vaníliaeszencia
240 ml tej, 1 ek. citromlével elkeverve
2 ek. folyékony, természetes ételszínező
1 tk. ecet
1 tk. szódabikarbóna

A krémsajtos részhez:

110 g vaj
110 g mascarpone
1 csésze porcukor

Továbbá:

400 g ét bevonó
200 g fehér bevonó
hurkapálca
hungarocell

Elkészítése

1. A piskótához a lisztet a kakaóporral és a csipet sóval egy tálban elvegyítjük, félretesszük.
2. A tejet a citromlével összekeverjük, néhány percig állni hagyjuk, majd hozzáadjuk a természetes, meggypiros ételfestéket. Szintén félretesszük.
3. A vajat a cukorral robotgéppel habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojásokat, mindegyikkel külön-külön jól kikeverve. Vaníliaesszenciával ízesítjük.
4. Felváltva a száraz és a nedves alapanyagokat a tojásos keverékhez adjuk, majd az egészet egy tálba kanalazzuk.
5. Az ecetet feloldjuk a szódabikarbónában, megvárjuk, míg habzik, végül gyors mozdulatokkal a piskótaalapba vegyítjük. Magas falú tepsibe kanalazzuk és 175°C-ra előmelegített sütőben 30-35 percig sütjük.
6. Miután kihűlt, összemorzsoljuk, s a krémmel összekeverjük. Hűtőbe tesszük egy órára.
7. Kigolyózzuk a masszát, és tálcára sorakoztatjuk őket, majd fagyasztóra tesszük 15-20 percre. Ezalatt temperáljuk a bevonót.
8. A hurkapálcát a csokoládéba mártjuk, majd egy golyóbisba szúrjuk. Megforgatjuk a bevonóban, a felesleges csokoládét lecsurgatjuk róla, és az előkészített hungarocellbe szúrjuk. Miután mindet bevontuk és szépen megdermedtek, elkészítjük a fehér bevonót, vékony, sima csövű habzsákba kanalazzuk és ezzel díszítjük a fácskák tetejét. :-)

Szóval minden megy a szokott módon, suliban újra és újra, mindig másképp végeznek ki, mert legtöbb tanár most kapott észbe, mennyi hiányosságunk van és milyen menthetetlen egy bagázs a miénk. :-)) De gondolom senkinek sem újdonság, valahogy csak átevickéltünk rajta mindannyian… mert ugye így lesz velem is…?
Egy héttel a verselemzéses szösszenet után (ami valóban csak hármasra futotta, hurrá…) írtunk még egy minden hájjal megkent érvelést is. Nagyon jó téma volt, igazából sokkal inkább magaménak éreztem. Természetesen izgultam, de igyekeztem minden tanácsot megfogadni, gyors reinkarnációkat lebonyolítani, amikor épp úrrá lett rajtam a pánik. :-)) Bevált, ötös lett és még egy “Szép dolgozat.” gyöngybetűs közleményt is dekorált nekem Gy. a végére! Rövid, velős, hát odavoltam a gyönyörtől. :-))) Igazából ennél a témánál inkább azt éreztem, hogy tudtam volna még miről írni, lehetett volna kerekebb az egész, de most nem volt rá dupla óránk. Kezd körvonalazódni bennem a választott feladat – remélem most is olyasvalami lesz, amihez TÉNYLEG hozzá tudok szagolni. Jaj Istenem, csak add, hogy így legyen…….. Mindenesetre a verselemzés kiesett a pixisből, az hótzityi! :-))

Mindig kövesd a mandulaszirmokat.

Sütésre tényleg zéró időm marad, gondolom ezzel magyarázhatók azok a hisztérikus rohamok. Tudjátok, amiket Pest magasságában is hallani… :-)) Pedig suliban általában korán végzem, de teljesen leszívja az agyamat a sok próbatétel, a felkészülés a kövi napra. Na meg a kósza rémhírek – merthogy vannak. Legutóbb azt csiripelték a madarak, hogy töri-magyar szakos elnökünk lesz. Pontosabban elnöknőnk, ami engem pillanatokon belül a földdel tett egyenlővé. Teljes megsemmisülés. Azt hinné az ember, ennél rosszabb hírekkel már nem szolgálhatnak, erre megkapjuk a szóbeli vizsga időpontját: nemhogy iskolán belül, de gyanítom az egész megyében mi leszünk az utolsó halálraítéltek, ezzel a JÚNIUS 28-i időponttal.

Ami a hétvégéket illeti, rácuppantam a töltött tündértortákra. Mindig tetszett, hogy végtelen sok kombinációjuk létezik, és hogy ANNYIRA etetik magukat. Különösen a fügés jelenség, ez a mézes-mesés kalóriabomba. Mindig is fügepárti voltam, Anyuval tavaly el is tettünk néhány üveggel. Kár, hogy megbuggyantak, az első napokban hihetetlen jó illatuk volt.

Jótékony hatásairól még nem spekuláltunk a blogon, szerintem megérdemelne néhány sort: Az hazai füge évszázados távlatokban gyökerezik, korábban csak Kis-Ázsia, Izrael területén termesztették. Jó termőhelynek manapság Franciaországot, Spanyolországot említik, de az itthoni, szentendrei fügéről – személyes tapasztalatok alapján – is csak eszelős tekintettel áradozhatok. Az ugyanis függővé tesz: pont mint a nagykönyvben, mézédes, puha, vörös a húsa és rettentő lédús. A mennyei manna.
Nem mellesleg, ami zene egy érettségiző diák fülének: az idegekre nyugtatólag hat – írja a szakirodalom gyógyhatásai között. Mi az egyértelmű következtetés ebből? Elhasaltál az idei érettségin? Nem probléma! Majd az októberi vizsgaidőszakban újra próbálkozol! Annyi különbséggel, hogy az asztalodon elfekvő könyveken helyet kaphat egy tál érett füge is! Brutál jó nass-célzattal!

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.
Képzeljétek, néhány képemet kiállították múlthét pénteken a suliban! :-)
Többek között őket is.

Hozzávalók

A tésztához:

3 ek. pörkölt mandulaszirom
110 g vaj
2/4 csésze lágy, világosbarna (muscovado) nádcukor
1/4 csésze melasszal színezett barnacukor
1 db M-es tojás
1 + 1/4 csésze finomliszt
1 ek. + 1/4 tk. sütőpor
1 tk. mandulakivonat
csipet só
120 ml tej
120 ml tejszín
2 ek. dulce de leche karamellkrém

A töltelékhez:

125 g mascarpone
100 ml tejszín
fél csomag habfixáló
2 ek. méz
70 g fehér csokoládé
120 g fügelekvár
házi vagy bolti fügelikőr

A díszítő krémhez:

165 g vaj
2 csésze porcukor
2 ek. tejszín
1/4 csésze dulce de leche

Elkészítése

1. A tésztához a lisztet a sütőporral, az előzőleg megpörkölt, majd ledarált mandulával és egy csipet sóval összeforgatjuk. A vajat a kétféle cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tojást, jól kikeverjük. Egy tk-nyi mandulaaromával ízesítjük, és tovább keverjük. A tejet, a tejszínt és a karamellkrémet hozzá öntjük, végül beleforgatjuk a száraz hozzávalókat. Muffin kapszlikba egy-egy gömb tésztát adagolunk, majd 175°C-ra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütjük. Ekkorra már finom mandulás-marcipános illat lengi be az egész házat. Egy órát hagyjuk hűlni.
2. Közben elkészítjük a tölteléket: A fehér csokit fémtálkában, vízgőz fölött megolvasztjuk. Levéve a tűzről néhány perc múlva hozzáadjuk a mascarponét, a mézet és a sűrű fügelekvárt. A tejszínt habfixálóval habbá verjük – így kicsit majd szebb tartása lesz -, és az előzőekhez adjuk.
3. A muffinok közepét kivájjuk (én egy egészen mini pogácsaszaggatót használtam), aljukba 1-1 tk. fügelikőrt és 1-1 tk. fügelekvárt kanalazunk. Szépen elkenjük. Simacsövses habzsákból ezután megtöltjük krémmel, és egy órára hűvös helyre tesszük.
4. Eközben elkészítjük a tündértorta díszét. A vajat a porcukorral, fakanállal eldolgozzuk, hogy ne legyenek benne rögök. Hozzáadjuk a tejszínt és 5 perc alatt robotgéppel készre keverjük. Dulce de Leche krémmel ízesítjük, ez gyönyörű, bézs színt ad a tortácskáknak. Csillagcsöves nyomózsákkal díszítjük, s hűtőbe téve hagyjuk teljesen megdermedni.

A legjobb, ha pihentetjük egy éjszakát hűtőben, ekkorra az ízek csuda klasszul összeérnek.

A magyarról semmi hírem. Habár Gy. nagy bátorítóan felajánlotta, hogy majd az órákon gerjeszt nekem nem akármilyen stresszhelyzeteket, amivel erősödni tudok kicsit lélekben. Például szóbeli feleléssel, ami az anyag 100%-os ismeretével is a halálom. Múltkor például szépen felkészültem, és egészen fel is villanyozott, milyen könnyedén veszem az akadályokat – már-már szónoki lendülettel. :-)) Igyekeztem hangosan beszélni, szép, kerek mondatokat összepakolni, nem sokat ficánkolni zavaromban….és lám, így is csak négyesre futotta. Merthogy József Attila műveinél nagyon elgondolkodtam, nem tűntem elég magabiztosnak. Valójában ezektől borulok ki. Miért nem fogadják el a tanárok, hogy nem minden gyerek egyforma? Különbözünk, mint minden ember, akkor miért nem lehet kicsit mélyebbre nézni, egy külön egyénként kezelni a csajt a tábla előtt, aki épp majd megfeszül?! Könyörgöm, nem futószalagos tucatáru vagyunk, tessék mindenkit más mércével mérni. Ez olyan, mint a Hell’s Kitchen Gordon Ramsey-vel. Nem ugathatja le mindenki fejét, mert egyszerűen nem mindenki ugyanúgy működik, öregem! Egyeseket ösztönöz, jó munkát végeznek ettől, mások viszont meg vannak lőve, teljesen leblokkolnak! Persze, ez egy showműsor, csakhogy alapvető, kapitális hibákkal….. mert kőkeményen defektes irányba formálják a társadalmat, az emberekhez való hozzáállást! Ettől függetlenül remekül visszaadja a műsor például egy szálloda éttermi életét, pontosan ez a rivalizálás, a mások háta mögötti megalázás megy, csak ott kicsit lájtosabb kiadásban. Vagyis törődjek bele, hogy sosem leszek képes a vendéglátásban dolgozni, nem erre termett a lelkem. Őszintén szólva nem is baj, egészen más céljaim vannak a cukrászattal…

Na, elég már az önsajnálatból, inkább tessenek venni a kiflikékből! :-))) Tudniillik hoztam egy újabb gyöngyszemet. Még múlt hétvégén készült, igyekszem ezeket a napokat tényleg pihenésre szánni, ami esetemben természetesen a SÜTÉS. Fel kell töltődni, hogy legyűrjem a hetet. Tudjátok, mindig csak a mai napot kell túlélni, aztán egyszer tényleg megvirrad a szombat reggel! :-) És ha van egy szusszanásnyi időd, mindig lehet merengeni egy következő recepten…

Jártatok már a Kerek Perec pékségben, itt Szegeden? Így hirtelenjében nem is tudom, van-e boltjuk más városkákban. Mindenesetre kellene terjeszkedniük, mert tényleg nagyon szép, friss a kínálata, még vasárnap is akad kedvemre való. Igazi versenytárs már csak a Burek pékség lehet, azokkal a pufók túrós táskáikkal.
Ha Kerekbeli uzsonnát keresünk, mindenképp próbáljuk ki a Kakaós falatkákat. Nem először írok róluk a blogon, már számtalanszor próbáltam reprodukálni itthoni közegben. Most sikerült a legjobban! Persze kicsit újragondoltam a receptet, belecsempésztem valami hallatlan Csengéset! Najó, nem akkora tudomány, de tény hogy megfűszerezi a falatkákat.

Ehhez persze elengedhetetlen valami extravagáns, egzotikus lekvár, mondjuk a Lek-Vár-Lak polcairól. Nem tudom emlékeztek-e még, néhány éve a májusi hídi vásáron pillantottam meg először portékájukat. Lélegzetelállító volt már akkor is, de amit ma művelnek ezekkel a lekvárokkal… hihetetlen ütősek, egytől-egyig. Csak hogy néhányat említsek: Mentás-sárgadinnyés, Karácsonyi epres-pezsgős, diós-mazsolás birs vagy mondjuk a gyömbéres sütőtökkrém. Zseniális. Mámorító, hadd ne haljak meg! Feltétlenül szabaduljatok be az egyik boltjukba. :-)

Először a mentás-sárgadinnyés szösszenetüket csempésztem a krémbe, de elbírt volna még egy kis mentát, hogy jobban kiérződjön. Nem különösebben okozott problémát, még forrón lekentem a lekvárral, így ízét jobban magába szívta. Aztán váltottam citromzselére, hát ebben sem csalódtam! Hihetetlen intenzív, egyáltalán nem nyomja el a keserű csoki, citrusrajongóknak kötelességük otthon elkészíteni. De egyébként bármilyen otthon befőzött csodalekvár is megteszi!

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A tésztához:

300 g átszitált liszt
150 g szobahőmérsékletű vaj
120 g hűtött krémsajt
csipet só
5 ek. porcukor cukor
2 ek. hűtött tejföl
1 tojássárgája

A töltelékhez:

100 g étcsoki (70%-os)
75 ml zsíros tejszín
250 ml citromzselé
1 lime reszelt héja
1 csomag csokis pudingpor
60 g kristálycukor (ha a lekvár édesebb, nyugodtan elhagyhatjuk!)

Elkészítése

1. A töltelékhez a cukrot a tejszínnel felforraljuk, majd beleöntjük a citromzselével homogénre kevert pudingport – besűrűsítjük. Megvárjuk míg hűl egy keveset, és belecsorgatjuk az olvasztott étcsokit is. Felhasználásig hűtőben tároljuk.
2. A tésztához közben a lisztet a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a sót. A krémsajtot a tejföllel, a tojások sárgáival és a cukorral kikeverjük, majd a tésztához adva rugalmasan lágy tésztát gyúrunk. Hűtőbe tesszük 30-60 percre.
3. A tésztát négy részre osztjuk. Egyenként 20 centis köröket nyújtunk belőle, majd az első korongot megkenjük a  töltelékkel. A szélén körbe fél centi rést hagyunk, ezt lekenjük a tésztából kimaradt tojásfehérjével. Rátesszük a második lapot, jól lenyomkodjuk, sodrófával kicsit megnyomkodjuk. 8 cikkre vágjuk, középen  kissé bevágjuk és feltekerjük.
4. 180°C-ra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük, esetleg még forrón lekenhetjük egy kis lekvárral, hogy még ízesebb legyen!

No de amondó vagyok, hagyjuk is ilyen szép tavaszi időben a lehangoló dolgokat, a madárcsicsergés közepette mesélnék inkább egy ezeréves sütiről! Még Dóráék ittlétekor készült, én teljesen beleszerettem. Körtés, karamellás, de legjobb része egyértelműen a hullámzó tésztaágy! Merthogy az egy kincs; nincs különösebb ügyes-bajos elkészítési módja, egy-egy ponton igényel nagyobb figyelmet, amúgy meg toplistás darab. Még két nappal később is mennyei puha, lágy, kissé olvadós bensővel. Ez már piskóta! Tudjátok, most jön az a rész, amikor én elkezdek hosszan kántálni a franciákról, és nagyban éltetem a cukrászatukat! :-)

Körtés-csokis tortácska gyömbérrel,
karamellel és csokiöntettel megcsurgatva

Csoki és körte jó párost alkotnak. Na persze milyen gyümi ne férne meg csoki mellett? :-) Mindenesetre szívlelésre méltó duó, kölcsönösen kihozzák egymás ízét. Mert szerintem lehet átok is a csokiban, hogy mindig dominál. Nehéz az egyensúlyt megtartani, nagyon el tudja nyomni a hozzágondolt ízeket, különösen ha keserű csokit használunk. Talán ezért érdemes mindig kicsit intenzívebb fűszereket lekapni a polcról, sütés után úgyis halványul az eredmény. Körte mellett jól megférnek a téli fűszerek; a fahéj, a szegfűszeg, de hallottam már kardamommal is összepárosítani. Tényleg izgalmasan hangzik. Én ez alkalommal gyömbérsziruppal bolondítottam meg, nagyot dobott rajta!

Emlékeztek még a körtés-diómorzsás szösszenetre? Messze az egyik kedvencem volt, és a mostani hasonló ízélményt nyújtott. Homlokegyenest más, de mindkettő az a fajta süti, amire a fejadag elpusztítása után is kiskéssel jár rá az ember, hogy még egy meg még egy vékonyka szeletet lenyessen belőle… :-)))

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A piskótaágyhoz:

175 ml tejszín
33 g porcukor
100 g méz
1 ek. gyömbérszirup
2 kicsi tojássárgája
125 g finomliszt
1 tk. szódabikarbóna
100 g gyömbéres étcsokoládé (Lindt)
diónyi vaj a formák kikenéséhez
2 közepes méretű mézédes körte
1-1 ek. cukor a karamellizáláshoz

A csokoládé öntethez:

3/4 csésze tejszín
1/2 csésze zsíros tej
1/4 csésze víz
1/4 csésze keserű kakaópor
1 tk. frissen reszelt gyömbér
2 ek. méz
1/4 tk. só
280 g étcsoki
1 ek. vaj

Elkészítése

A piskótához a sütőt 180°C-ra előmelegítjük, a piteformácskákat vajjal kikenjük.
Egy tálban összekeverjük a lisztet, szódabikarbónát és a sót.
A tejet a cukorral,a mézzel és a gyömbérsziruppal felforraljuk. Félrehúzzuk, és a kissé felvert tojást folytonos kevergetés mellett hozzáadjuk. A tűzre visszatéve besűrűsítjük.
A darabokra vagdalt étcsokit beleszórjuk, addig kevergetjük, míg teljesen homogén masszát kapunk, majd a lisztes keveréket apránként, gyors mozdulatokkal elegyítjük benne.
A körtéket félbevágjuk, kimagozzuk, vékony szeletekre vágjuk, és a tortácskák tetejére rétegezzük. Tetejükre egy-egy evőkanál cukrot szórunk, majd 20-25 percre sütőbe toljuk. Ekkorra kissé elválik a forma oldalától, de lágyabb marad a tészta közepe. Tortarácsra téve hűlni hagyjuk.
A forró csokoládéöntethez a tejszínt, a tejet, a vizet és a mézet egy lábasban felhevítjük. Hozzáreszeljük a gyömbért, majd belekeverjük a kakaóport egy csipet sóval. Közepes hőfokon tovább melegítjük, míg a kakaópor teljesen fel nem olvad.
Vegyük le a tűzről. Adjuk hozzá a csokoládét, a vajat, a gyömbérszirupot, és addig kevergessük, amíg szép fényt nem kap a krém. Még melegen tálaljuk.

Ennél a sütinél két különböző állagú, különböző hőmérsékletű finomságot párosítottam, és hát mit is mondhatnék… jobban nem is szerethetnék egymást!  :-) A hűtött nyalánkságokkal sosem békültem ki igazán. Legnagyobb kánikulában sem vonzott a fagyi vagy a jégkrém, egyedül jégkására (ősöreg Calippo rulez!) voltam vevő, azt is inkább tikkasztó bicajtúrák után. Ja, és úgy két éves csöppség lehettem, amikor egy nyaralás alkalmával a szüleim minden nap megengedtek egy bizonyos Wilky Way fagyit elnyalintani. Ejj ejj, ott siklott ki a dolog, érzem már…. :-))

Mostanában viszont észrevettem magamon, kezdem megszeretni a hűs gömbiliket is, süteményekkel párosítva még inkább!

Aki a csokoládés diószeletet anno komálta, annál ez is telitalálat lesz! A krém enyhe édességét a Nutella adja, amúgy meg brutáljó étcsokis az egész! Mázli, hogy két árválkodó szelet megmaradt fotózásra. Bár nem sokkal később lett volna rá jelentkező Gábor személyében, de egy gyilkos pillantással, akarom mondani angyali bájammal könnyűszerrel elintéztem a dolgot. :-)

Hozzávalók (9 személyre)

A mogyorókrémes “fagyihoz”

75 ml tejszín
75 g étcsoki (70%)
250 g mascarpone
2 púpos ek. mogyorókrém (Nutella)

A tésztához

230 g vaj
100 g nádcukor
1 tojás
70 g étcsoki
130 g finomliszt
3/4 tk. szódabikarbóna + 1/4 tk. sütőpor
70 g mogyoró krokant
1 ek. mogyorókrém

Elkészítése

1. Este a “fagylalthoz” a csokoládét felaprítjuk, fémtálkába tesszük. A tejszínt mikróban felforraljuk, majd folytonosan kevergetve a csokira öntjük, míg teljesen egynemű krémet kapunk. Szobahőmérsékleten teljesen kihűtjük. Hozzáadjuk a mogyorókrémet, majd az egészet fakanállal a krémsajthoz keverjük. Fóliával lefedve hűtőbe tesszük egy éjszakára.
2. Másnap frissen elkészítjük a piskótát. Egy 20 centis négyzetes tepsit vajjal vékonyan bekenünk, sütőpapírral kibéleljük. A sütőt 180°C-ra előmelegítjük.
3. A csokoládét a mogyorókrémmel vízgőz fölött megolvasztjuk, kézmelegre hűtjük. Közben a lisztet, a szódabikarbónát, a sütőport és egy csipet sót egy tálba szitálunk.
4. A vajat habosra keverjük a nádcukorral, majd beledolgozzuk a tojást is. Hozzácsurgatjuk a csokoládés mogyorókrémet, majd fakanállal elkeverjük benne a lisztet és a mogyorókrokantot.
5. A tésztát az előkészített tepsibe töltjük, tetejét elsimítjuk, végül az előmelegített sütőbe toljuk 20-30 percre. Amikor már az előszobában is érződik az illata, tökéletes lesz!
6. Egy-egy gömb krémmel, kakaóporral és karamellizált mogyorókrokanttal meghintve tálaljuk. És gyönyörködünk benne. Persze szigorúan csak néhány pillanatig.

Kókusztekercs kókusztejjel

A cél most inkább valami extravagáns krém megalkotása volt. Egy addiktív, tele-kókusz ízvilág, ami kibír egy órás buszutat a suliba, anélkül hogy elfolyna. Többektől hallottam egyébként is, hogy a túlontúl nehéz vajas töltelékeket mostanság hanyagolják, inkább cserélik le valami tejszínes könnyedségre. De azért valljuk be, ha nem margarinkocka, hanem egy nevesebb vaj a töltelék alkotója, mindjárt több szelettel indítunk! Nem kell, hogy a vaj domináljon, csak éppen legyen jelen: lágyítsa, puhítsa, tegyen minket felhőtlenné, mert hát ez a dolga. Az áráról persze picit feledkezzünk meg. :-)

Végül kókusztejet főztem fel pudingporral, dúsítottam reszelékkel. Iszonyat jó cucc lett, magyarórán fénylett is a szemünk tőle. Amióta Gyuriczával jobban jóban vagyunk, merészebben kötözködik velem. ;-)) Csütörtökön nem tudtam színházba menni, mire egész órára kipécézett magának. Kifelé menet az ajtóban így búcsúzott: Na, túlélted? :-D Remélem olvassa.

Hozzávalók

A tésztához:

450 g száraz keksz (háztartási vagy más, esetleg megmaradt házi keksz)
5 ek. keserű kakaópor
5 ek. baracklekvár (folyósabb fajta, kevésbé darabos)
100 g vaj
2 ek. rum
kb. 200 ml kávé vagy meggylé

A kókuszkrémhez:

1 bögre sűrű kókusztej
1 rúd vanília
fél csomag vaníliás pudingpor
4 ek. porcukor (vagy Xukor nyírfacukor)
125 g vaj
5 púpos ek. kókuszliszt (finom porrá őrölt kókuszreszelék)
2 ek. kókuszlikőr (elhagyható)

Elkészítése

1. A tésztához az összetevőket begyúrjuk, fél órára félretesszük, de szobahőmérsékleten hagyjuk.
2. A kókusztejet a felhasított vaníliarúddal lassú tűzön melegíteni kezdjük, majd eltávolítjuk a vaníliarudat és felforraljuk. A pudingport egy kevés kókusztejjel kikeverjük, a krémet besűrűsítjük vele. Teljesen kihűtjük.
3. A vajat a porcukorral kihabosítjuk, hozzáadjuk a kókuszlisztet és a likőrt. A kihűlt pudingot hozzávegyítjük, majd az egészet fél órára hűtőbe tesszük.
4. A tésztánkat két folpack között kinyújtjuk, megkenjük a töltelékkel és óvatosan felcsavarjuk. Közben a folpackkal minden alkalommal szorítunk egyet rajta.
5. Betesszük tűtőbe, szőröstül-bőröstül. :-) Egy éjszakát hűtjük, s másnap megforgatjuk kókuszreszelékben. Hidegen, vékony szeletekre vágva tálaljuk.

Így ücsörög a perec, egy csésze illatos tejeskávén.

Most mondjátok meg, nem dobban hevesebben a szívetek? Reggeli kávé mellé ideális nass, ezzel aztán tényleg jól indul a nap. Annyira a gyerekkoromra emlékeztet, annyi ilyesmit ettünk (csokiparány és társai) nyaranta, amikor még kis lurkók voltunk a szomszéd lánykákkal. Tudom, gyakran szerencsétlenkedik a mai generáció, eltunyultunk és sokunkból kiveszett a hagyomány, az értékek tisztelete… de azért én is a múlt évszázadban születtem ám, mi is flamoltunk olyan klasszikus kakaós csigát, pöfékeltünk cigirágót meg vagánykodtunk pöttyös túró rudival.

De tényleg változik a világ. Vagy inkább az emberek. Pénteken a magyartanárom látogatott el hozzánk a tablófotózás kapcsán, beszélgettünk egy jó másfél órát. Végre bemutattam neki Aput, Anyut, amire a szalagavatón csak nem került sor, szüleim olyan sebtiben dobbantottak. Sok minden szóba került, hogy hova tartunk, milyen ez a nemzet, mennyire befogadóak az emberek másutt. Beilleszkedésről, hovatartozásról, hogy egyáltalán tudjunk szeretettel élni. Nagyon megérintett az egész este, képzeljétek még álmodtam is vele. :-) Amit Apu is mondott, valahogy olyan jó érzés volt megismerni egy ilyen embert, a gondolatait, az életszemléletét… annyit csalódtunk, csalódott Apu mostanában az emberekben. Az ő lelkén is könnyített a beszélgetés. Most már értik miért vagyok ennyire beleszeretve ebbe a pasasba. ;-) A Gyuricza.. Aki tök úgy néz ki, mint Apu egyik ügyfele, egy múltnyári esküvőről. :-)))))

Csokis-mogyorós perec a Nutella világnapjára

Hozzávalók

A tésztához:

450 g liszt
100 g pörkölt, finomra őrölt mogyoró
225 g vaj vagy margarin
1 ek. nutella
50 g sertészsír
175 g porcukor
3 tojássárgája
1/2 vaníliarúd kikapart magjai

+ A bevonáshoz: 100 g ét bevonócsoki 1 ek. olajjal megolvasztva, vagy házilag temperált csokoládé!

Elkészítése

1. Elsőként a zsiradékot (vaj, nutella, zsír a porhanyósság érdekében) morzsoljuk el a liszttel és a porcukorral, majd a nedves alapanyagok hozzáadásával gömböccé gyúrjuk a tésztát. Lehetőleg egy kézzel dolgozzunk, minél gyorsabban. Fóliába csomagolva tegyük egy órára hűtőbe.
2. Csípjünk diónyi adagokat a tésztából, és enyhén lisztezett felületen sodorjuk ceruzavastagságúra. Alakítsunk belőle perec alakzatot és sorakoztassuk őket sütőpapírral bélelt tepsire.
3. Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra, majd süssük 8-10 percig, míg szélük enyhén pirulni kezd és mogyorós-pörkös illatú lesz az egész konyha! Hagyjuk kihűlni, és akár csoportosan, (vasárnap délutáni ideális program) mártsuk olvasztott csokiba. A vállalkozókedvűek temperálhatják is a csokit, melynek lépésenkénti receptjével hamarosan visszatérek.

Szóval egy szégyenletes porréteg fedte be a dagasztót. Érthetetlen mi történt az elmúlt hónapokban, hiszen már ez a nyers élesztős illat is kisebb tülekedést eredményez a konyhában; mindenki látni akarja mi készül, méginkább, hogy mikor lesz kész. Engem a tökéletesre kidolgozott kelt tészta bolondít meg teljesen, azokkal a pókhálószerű szálaival. Az már bizony jó jel!

Valami olyasfélét álmodtam meg, ami a fentiek fényében – hát, mondhatni elég jónak ígérkezett. Diópasztát készítettem, amit tovább lágyítottam krémsajttal, ettől a töltelék jóval krémszerűbb, bársonyosabb lett. A feltekert csiga dupla rétegű, így kívül-belül amolyan igazi csupadejós falat. Reggelinél, friss házi tejhez ebből aztán lehet elcsenni! Mi Újév napján ettük. :-)

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A tésztához:

500 g finomliszt
~250 ml tej
20 g élesztő
50 g porcukor
50 g vaj
2 tojássárgája

A töltelékhez:

300 g (tisztított) dió
240 g cukor
200 ml meleg víz
olaj
3 púpozott ek. krémsajt (mascarpone)

A kenéshez: 1 egész tojás

Elkészítése

1. A gyúrt élesztős tésztát a tanult módon vagy dagasztógéppel összeállítjuk. Körülbelül 1 órát meleg helyen pihentetjük.
2. Ezalatt elkészítjük a diópasztát: A cukrot teflonserpenyőben megpirítjuk, karamellizáljuk, amíg teljesen fel nem oldódik. Színe kissé sötétebb árnyalatú barna legyen, de ne legyen túl sötét. Öntsük hozzá vékony sugárban a meleg vizet (vigyázzunk, gőze éget!), folytonos kevergetés mellett az összeugrott karamelldarabot oldjuk fel alacsony lángon. Keverjük bele a diót, forgassuk meg a karamellben jól, hogy mindenütt bevonja. Terítsük el egy kiolajozott sütőlemezen/tepsi hátoldalán. Megvárjuk míg teljesen kihűl, majd aprítógépben paszta állagúra törjük-őröljük. Fakanállal időnként kavarjuk fel az oldalára tapadt tölteléket, hogy szép, egynemű állagot kapjunk.
3. Szedjük át egy fémtálkába, és adjunk hozzá nagyjából 3 ek. krémsajtot. A lényeg hogy kenhető, de ne túl folyós tölteléket kapjunk. A mascarpone sütés után ugyan kissé visszaszilárdul, de csúnya vége lesz, ha kibuggyan, eláztatja a töltelék.
4. A tésztát lisztezett munkafelületre borítjuk, újból átdagasztjuk, és három részbe vágjuk. Mindegyiket külön-külön ujjnyi vastagra nyújtjuk.
5. Kenjük meg a töltelékkel az első kinyújtott tésztalapot, majd helyezzük rá a másodikat. Sodrófával kicsit nyomkodjuk-nyújtsuk meg és kenjük rá a töltelék másik felét. Fedjük be az utolsó lappal.
6. Szorosan tekerjük fel a tésztát csigaalakba. Vágjuk 3 centi vastagra, és helyezzük süthető papírformába (amit Piszke angyalkámtól kaptam Karácsonyra :-)) vagy egy kerek, sütőpapírral bélelt tortaformába. Kenjük le egy egész tojással és süssük 35-40 percig 175°C-os sütőben, míg teteje megbarnul, és fenséges karamellás-diós illat terjeng az egész lakásban.
7. Néhány percig hagyjuk hűlni, majd tálaljuk egy bögre tejjel.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.]]> http://csokipari.hu/2011/01/felcsigazo-diopasztas-csigakalacs/feed/ 3 http://csokipari.hu/2010/12/havas-csucsok-mogyoroval-etcsokival/ http://csokipari.hu/2010/12/havas-csucsok-mogyoroval-etcsokival/#comments Thu, 23 Dec 2010 08:17:29 +0000 Csenge http://csokipari.hu/?p=4585 Erre aztán tényleg rá lehet kapni. Igazság szerint már most alig van belőle, pedig gondolhatjátok mennyire azon voltam, hogy a legalsó fémdobozba kerüljön, gondosan álcázva! :-) Egy az egyben olyan íze van egyébként, mint a kakaós Győri Édes keksznek. Ezen meg is lepődtem. Roppanós és omlós, a hamisítatlan és csupa nagy betűs keksz állag, tetején hósipkával valami ízes német fehér csokiból. Szóval szeretjük, nálam idén abszolút befutó és egyedülálló favorit. Akinek csurran-cseppen még egy kevés idő, feltétlenül toljon be egy adaggal a bejglik előtt! :-) Nem kell bíbelődni a tészta hűtésével, mehet azonnal a sütőbe!

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A tésztához:

• 100 g jó minőségű étcsokoládé
• 200 g jófajta hideg vaj, felaprítva
• 300 g finomliszt
• 100 g barna muscovado nádcukor
• 200 g pörkölt, darált mogyoró
• 1/2 tk. mézeskalács fűszerkeverék
• 1 egész tojás
• 1 tojássárgája

A hósipkához:

• 200 g olvasztott fehér csoki
• 2 ek. olajjal homogénre keverve

Elkészítése

1. A tésztához vízfürdőben megolvasztjuk az étcsokit, 10 percig hűlni hagyjuk. Hozzákeverjük az egész tojást és a sárgáját, majd az olvasztott csokoládéhoz keverjük.
2. A vajat a liszttel elmorzsoljuk, hozzáadjuk a nádcukrot, a darált mogyorót és a mézeskalács fűszerkeveréket. Közepére mélyedést készítünk, és belekanalazzuk az étcsokis-tojásos masszát. Gyors mozdulatokkal tésztát gyúrunk.
3. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra. Két tepsit kibélelünk sütőpapírral. A masszából diónyi nagyságú gömböket formálunk, kicsit hegycsúcsalakúra mintázzuk, majd egymástól 2 centi távolságra helyezzük őket. 10-12 perc alatt készre sütjük, ekkorra színük kicsit világosabb lesz, aljuk halvány barna, és már nem omlik szét, ha hozzáérünk.
4. Hűtőrácsra téve hagyjuk hűlni, majd tetejüket olvasztott fehér csokival havasítsuk be. :-)

“Cukrászlányok, melyik süteményt látjuk a képen?” – kérdi egy alkalommal, mire a kivetítőn meg jelenik egy… egy szelet valami. Nem ismerős, leginkább Barbara nővérem “műalkotásaira” emlékeztet. :-)) Körbepillantva a többieken, úgy fest hasonló emlékképek villannak be nekik is, csak egy saját rokoni körből, saját hozzátartozóval, aki szintén nem tud sütni. T. G nekem szegezi a kérdést, mire a válaszom egyszerűen: “…Valami habos sütemény?” Próbálom beazonosítani a habos tölteléket. Talán valami mákos cucc lehet, de lehet csak a kivetítő hibája, attól olyan szürkés…
Nem az volt. Természetesen tudatlanságomon a tanárnő felháborodott, néhány pillanat mindössze a reakcióideje. “Habos sütemééény?! Ez egy híres magyar büszkeségünk… na majd ha elmesélem K. Tamásnak…” :-))) Aki egyébként az oktatóm. Ekkor gondolkodás nélkül rávágtam, hogy ez bizony Rigójancsi lehet, és igazam is volt. Csakhogy ez nem így működik a tanárnőnél, örökre leszerepeltem, azóta egy lapon említ meg a “csalódást okozók” egyre táguló körével.

Éppen a bosszúhadjáratra készültem, amikor jött egy levelem Dokitól. Cikket írni hívott a Gasztrotippre, és mit ad isten, első körben épp Rigójancsit kóstoltatna az olvasókkal! Így hát elkészítettem, fotóztam, felzabbantottam a nagycsaláddal, végül mély megállapítást tettem: Erre aztán tényleg büszkék lehetünk. Másnap aztán képet mutattam róla, nagy plénum előtt az osztályban. Persze kevésnek bizonyult, azt mondta őt nem lehet meggyőzni egy fotóval, ha ez volt a cél, hoztam volna be inkább egy kockával… :-))

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

A XX. század küszöbén született ez a finom csokoládés-tejszínes sütemény, amely azóta nemcsak hogy minden magyar, de már külföldi cukrászdák palettáján is fontos szerepet kap. Nem is csoda, a Rigójancsinak története van. Felidézi a korszakot, megeleveníti előttünk annak szereplőit… Így kicsit talán részesévé válhatunk a cigányprímás különös történetének. Ettől olyan varázslatos ez a sütemény… ott zsibonganak benne az emlékek.:)

Egy jól ismert legenda a fiúról, aki már öt évesen hegedűt vett a kezébe. Arról a fiúról, aki később  Európa-szerte zenélt, de még a tengerentúlra is több meghívást kapott… Azt beszélik, Rigó Jancsi és zenekara 1896-ban egy párizsi étterem közönségének játszott. A jelenlévők között ott volt Chimay herceg is, jóval fiatalabb feleségével, Ward Klárával. A fiatalasszony és Jancsi találkozása szerelem volt első látásra, s egy hirtelen elhatározásból mindketten maguk mögött hagyták múltjukat, hogy közös életet kezdjenek.

Jancsi egy alkalommal egy könnyed és légies, habos süteménnyel kedveskedett szerelmének egy pesti cukrászda teraszán. A cukrász, aki a süteményt készítette, reklámfogásból Rigójancsira keresztelte. Számításai be is váltak – mert bár a fiatalok szerelme nem volt örök életű, a desszertcsoda mindmáig nagy népszerűségnek örvend, és még most is egy hirtelen fellobbanó románc emlékét őrzi.

Folytatás a Gasztrotippen!

Sokat beszélgettünk, nevettünk, de még annál is többet sütöttem a három nap alatt. Ezeknek – semmi – sem – elég! :-))) Nem tudom például ez az omlós tészta diótöltelékkel mennyire szolgálta a közjót, de én már régóta álmodozom egy ilyesféle tésztáról, kávé-tea mellé a hidegekre. A túró ugyanis rendkívüli hatással van a tésztára. Ez már bizonyítva lett ezen csigáknál is, nem dominál benne, egyszerűen igazán puhává, könnyeddé és foszlóssá teszi a tésztát. És ami a legjobb, bizony-bizony, ez az állapot napokig fennmarad. Házi vaníliás porcukorba hempergetve nálam tízpontos nyalánkság. A tölteléket pedig le lehet cserélni mákosra, lekvárosra, de akár egy tömény rumos-kakaósra is.

Elkészítési módja bizonyos ponton eltér a csigákétól, itt a vajat ( a margarin maradjon csak meg építőkockázásra ;-)) ) előbb megolvasztjuk, kissé megbarnítjuk, és csak visszahűlése után dolgozzuk össze az áttört tehéntúróval.

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A tésztához:

• 100 g vaj
• 300 g tehéntúró
• 100 g kristálycukor
• 100 g barna nádcukor
• 2 tojás
• 1 szál vanília kikapart magjai
• 1/2 citrom reszelt héja
• 500 g finomliszt
• 1 tk. sütőpor
• csipet só

A töltelékhez:

• 55 g kristálycukor
• víz
• 100 g dió

Elkészítése

1. Kis lángon megolvasztjuk a vajat, kissé megbarnítjuk. Félrehúzzuk, hűlni hagyjuk.
2. Hozzáadjuk az áttört tehéntúrót, a kétféle cukrot; robotgéppel jól eldolgozzuk.
3. Hozzáadjuk a tojásokat,a  citromhéjat és a vaníliamagokat, beledolgozzuk.
4. Külön tálban összevegyítjük a lisztet a sütőporral és a sóval. A fele mennyiséget a tehéntúrós masszához adjuk, azután a maradék liszttel meggyúrjuk a tésztát. Kicsit lágyabb, zsírosabb tésztát kapunk. Fóliába csomagoljuk és legalább 1 órára hűtőbe tesszük.
5. Elkészítjük a diótölteléket: A diót megpirítjuk, ledaráljuk. Félretesszük hűlni. A cukorra annyi vizet öntünk, hogy épp ellepje. Felforraljuk, sűrű cukorszirupot fűzünk belőle, majd az őrölt dióra öntjük. Kanalazzuk sima csővéges nyomózsákba.
6. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra, két tepsit kibélelünk sütőpapírral. A tésztagömböcöt megfelezzük, lisztezett gyúródeszkán kb 5 mm vastag lapra nyújtjuk. A szélén kis rést hagyva, hosszanti irányba nyomunk a töltelékből, majd ráhajtunk a tésztából. Levágjuk a csíkot, hengerre sodorjuk és félbevágjuk. Fonással koszorú alakot formálunk, végeiket összecsippentjük, végül sütőlemezre helyezzük. A műveletsort addig ismételjük, míg a másik gombóc tészta is elfogy. :-)
7. Kb. 15 percig sütjük, míg aljuk szép aranyszínű lesz. Kiszedve a sütőből, még forrón porcukorral meghintjük. Süteményrácson hagyjuk kihűlni.

A sütőporos kuglóffal semmi bajom, sőt, mondhatni szívleljük! Valóban gyorsabb változata a klasszikus dagasztottnak, aminek szépsége pont egyszerűségében rejlik. Valaha a régi időkben, tudjátok az osztrák habos sütemények fénykorában ezek szimbolizálták a nagybetűs cukrászatot: az illatos vaníliás vagy márványos kakaós, no meg a csokival áthúzott kuglóf melegséget, nyugalmat adhatott mindenkinek. Legalábbis én így képzelem, a kuglóf egy fordított csoda. Ez azt hiszem mára is megmaradt. Sose felejtem el, amikor hazatértem a klinikáról, Anyu elém tolt egy szelet kuglófot… minden érzelmünket tükrözte. Szeretet, törődés volt benne, és valahol az én belső lelki békém is.

Ez a banános-diós most egy egészen mezei példány, az ízek mégis remekül összepasszolnak. Egyfajta lehetőség is – emellett aztán minden gondunkat meg lehet beszélni. :-)

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.
Következő körben jön a klasszikus, K. Tamás cukrászintelmeivel! :-)

Hozzávalók

A kuglófhoz:

• 230 g finomliszt
• 8 g cukrozatlan kakaópor
• 2 tk. sütőpor
• csipet só
• 2 nagy tojás
• 130 g barna nádcukor
• 150 g vaj
• 2 nagy, nagyon érett banán
• 1 ek. juharszirup
• 1 szál vanília kikapart magjai
• 80 g pekán-és paradió vegyesen

A párizsi krémhez:

• 150 g étcsoki (70%)
• 150 ml tejszín

Elkészítése

1. A sütőt 180°C-ra előmelegítjük. Kivajazunk és liszttel behintünk egy 6 db-os minikuglófformát / vagy egy 2 l űrtartalmút.
2. A kétféle diót összetörjük durvára, megpirítjuk és félretesszük hűlni.
3. Tálba szitáljuk a lisztet, a kakaót, a sütőport és a sót. Félretesszük.
4. A banánt pépesítjük, hozzáadjuk a vaníliát és a juharszirupot.
5. A vajat a cukorral egy másik tálban habosra keverjük. A tojásokat egyenként hozzáadva, jól kikeverjük.
6. A masszába vegyítjük a száraz hozzávalók egyik felét, majd hozzáadjuk a banánpürét, végül a maradék lisztet és a dióféléket.
7. Sütőbe toljuk, tűpróbáig – 45 perc – sütjük. Hagyjuka  formában 10 percig, majd hűtőrácsra borítva hagyjuk teljesen kihűlni. Ezalatt elkészíthetjük a párizsi krémet:
8. Daraboljuk apróra az étcsokit. A tejszínt mikróban forraljuk fel, és fakanállal folytonosan kevergetve öntsük a csokira. Addig kevergessük, míg homogén masszát nem kapunk. Tegyük félre, míg megdermed. Ha nem szeretnénk csővégekkel babrálni, nyugodtan ráönthetjük még folyós formájában, csak így egyszerűen a kisült kuglófokra.

Babszi meg én különös érzékkel, már kilométertávlatból megszagoljuk, ha anyu valami finomat alkot. Így történt, hogy most is ott tobzódtunk mögötte, kóstolásra készen. Aztán egy falat, nem kellett hozzá több, hogy Anyu kétségbeesett hangja végleg elhalkuljon a távolban… Teljesen kizártuk őt, eltűnt tér és idő, csak a birsalmalekvár – az a mérhetetlenül kicsi kanál, amivel nem lehetett elég gyorsan kanalazni – és mi maradtunk. Először ettem birsalmalekvárt, húzós volt és fanyar, amolyan legjobb jó. :-) Hírből hallottam már ugyan róla, Anyu gyakran mesélt a Nagymama színes, tömött kertjéről, a roskadozó birsalmafákkal. :-) Fene se gondolta, hogy ez ilyen bitang jó!

Szóval a maradékot rögtön elcsakliztam a hétvégi vendégváró süti töltelékének. A piskótatésztába pedig pörkölt pekándió és fenyőmag került, merthogy szenzációs akciók voltak az Aldiban. Még így is, hogy késve érkeztem – az uccsó két zacskóért jóformán verekednem kellett. A pekándió egyébként egy Amerika északi és déli részén honos diófajta, és személyes tapasztalatok alapján, meglehetősen finom. Iringó a legnagyobb különbséget kinézetükben vélte felfedezni, merthogy szerinte ezek valójában formás kis békaseggek. :-)) Beleszippantottam aztán a zacsiba. Az egész olyan, mintha hirtelen kanadai tájakra tévednénk, egy terebélyes juharfa alá. Rögtön megcsapott egyfajta melaszos illat… Szeretem ezeket az illatokat, meg úgy egyáltalán, az egész őszies ízét-színvilágát..

Hozzávalók

• 125 g vaj
• 100 g demerara barna nádcukor
• 1 szál vaníliarúd kikapart magjai
• 2 tojás
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 125 g finomliszt
• 2 tk. keserű kakaópor
• 75 g őrölt, darált pekándió (vagy magyar dió)
• 1 ek. juharszirup
• pirított fenyőmag a tetejére
• birslekvár

Elkészítése

1. Keverjük habosra a vajat a cukorral, a vaníliamagokkal és egy csipet sóval.
2. A tojásokat robotgéppel 2-3 perc alatt, rendre dolgozzuk bele, majd ízesítsük a juharsziruppal.
3. A lisztet szitáljuk át együtt a kakaóval, fahéjjal, a pekándióval és a sütőporral. Apránként keverjük ki a tojásos masszával, míg keményebb állagú tésztát kapunk.
4. Egyengessük el egy apróbb, négyzetes tepsiben, tetejét pedig szórjuk meg a pörkölt fenyőmaggal. Toljuk 200°C-ra előmelegített sütőbe, és süssük a sütő középső fokozatán 20-25 percig.
5. Amikor kihűlt, vágjuk kettébe és töltsük meg birslekvárral vagy más házi gyártmánnyal a kamrából.

Sokat beszélgetünk Iringóval. Életről, halálról, ennek az egésznek az üzenetéről… Míg az első nap fel sem fogtam igazán, néha még vártam is, hogy majd bejelentkezik msn-re.. addig most kezdem megérteni, hogy nincs többé. Iringó azt mondja a történteknek van jelentése. Szeretve kell lennünk mások iránt a nap minden percében, mert sohasem tudhatjuk, nekünk melyik lesz az utolsó.. annyi nem kimondott gondolat, annyi eltitkolt érzelem van, amit elhallgatunk a másik elől…

Ez a süti vasárnap készült, aznap vasárnap. Itt voltak még Dóráék, vittek is belőle egy buliba… Nem tudom mit mondhatnék róla.. Tényleg nagyon finom, roppanós. A pörkölt mandula jól kiérződik, és nagyon is illik rá a vaskos, 70%-os csokibevonat…és biztosan mindig Csabára fog emlékeztetni.

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A tésztához:

• 400 g finomliszt
• 1 tojás
• 50 g folyékony méz
• 1 vaníliarúd kikapart belseje
• 100 g demerara barna nádcukor
• 150 g pörkölt, darált mandula
• 275 g hideg vaj

A bevonathoz:

• 100 g 70%-os étcsokoládé
• 3 ek. olaj

Elkészítése

1. A liszttel és az őrölt, pörkölt mandulával a vajat elmorzsoljuk.
2. A tojást a mézzel és a felhasított vaníliarúd magjaival elkeverjük, majd a cukorral együtt a liszthez adjuk. Gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát, és hűtőbe tesszük legalább egy órára, de még jobb egy éjszakára.
3. A sütőt 180°C-ra előmelegítjük. A tésztából diónyi darabokat csippentünk, hengerré formáljuk és elhajlítjuk kifliformára. Sütőpapírral bélelt tepsin felsorakoztatjuk őket, majd sütőbe toljuk 10-12 percre. Ekkor aljuk és szélük aranyló lesz.
4. Kihűtjük. A csokit apróra daraboljuk, és feltesszük vízfürdőre olvadozni. Az olajat hozzákeverjük, jól eldolgozzuk. ne hevítsük túl, hogy szép fénye legyen.
5. Mártsuk ki, tegyük hűtőrácsra, majd dermedés után együk is meg.

Tárolás: Fedett, jól záródó dobozban. Másnap lesz az igazi.

Ez a sütemény, hogy is mondjam… ne szépítsünk, nem egy diétás darab. Valójában ő lenne Az Ok, amiért a fogyókúra bedöglik. Elnapolódik… már a gondolata is elillan! :-) Ráadásul ezek az őszi ízárnyalatok, a dió-fahéj-körte együttese… Nagyon szeretem, belop egyfajta ünnepi hangulatot a konyhába. Tudjátok, én már október környékén Karácsonyra készülök, már aggatnám az égősort. :-))) Amint kicsit jobban lehűl, nincs mese…egyszerűen benne van a levegőben, jobb ha hagyod magad sodródni.

A tésztája nem az a fojtós, száraz piskótakocka. Lágy, puha, tömény. :-)) Az összes íz egyszerre van jelen, amit  a vajon megforgatott-karamellizált körtefalatok csak tovább bolondítanak. A diómorzsa pedig egyfajta meglepetést tartogat; pörkölt diós és jó vaskos, akár őszi éjszakákon egy meleg dunyha. :-) Az egészben talán ez a kedvencem.

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A karamellizált-vajas körtéhez:

• 1 ek. vaj
• 1 ek. lágy, sötétbarna nádcukor
• 2 db lédús, puha körte

A tésztához:

• 100 g vaj
• 2 tojás
• 175 g lágy, sötétbarna nádcukor
• 1 szál vaníliarúd kikapart belseje
• 200 g finomliszt
• 1 tk. sütőpor
• 1 csipet só
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 100 ml natúr joghurt

A diómorzsához:

• 30 g finomliszt
• 85 g demerara nádcukor
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 50 g hideg vaj
• 4 ek. dió

Elkészítése

1. A karamellizált körtekockák elkészítésével kezdjük: A körtét félbevágjuk, magházát eltávolítjuk, majd közepes, 1.5 centis kockákra daraboljuk. A vajat a cukorral egy teflonserpenyőben felhevítjük, majd amikor elkezd karamellizálódni, a körtefalatokat is beleborítjuk. Megforgatjuk, néhány percig pároljuk, hagyjuk az ízeket összeérni. Félrehúzzuk, kihűtjük.
2. A diómorzsához a lisztet a fahéjjal és a cukorral elkeverjük, majd a vajdarabkákat hozzáadva, morzsás állagú keveréket készítünk. A diót felaprítjuk, serpenyőben kissé megpörköljük – nem kell sokáig, a sütőben lesz még ideje pirulni. Miután teljesen kihűlt, hozzáadjuk a morzsás keverékhez. Hűtőbe tesszük, míg a tészát elkészítjük.
   A sütőt 180°C-ra előmelegítjük.
3. A vajat a cukorral habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojásokat és a vaníliamagokat. Néhány perc alatt jól kikeverjük.
4. Külön tálban a lisztet a fahéjjal, a sütőporral és a sóval együtt átszitáljuk.
5. Felváltva a masszába forgatjuk előbb a száraz hozzávalókat és a joghurtot, majd a karamellizált körtedarabokat, végül sütőpapírral bélelt, 20 centis formába kanalazzuk. Rászórjuk a diómorzsát, és sütőbe toljuk 50-55 percre. A formában hagyjuk kihűlni.

A recept megjelent a Kifőztük magazin 4. számában is.

Didergek – plédbe bugyoláltan! Ma suliból jövet ugyan nem szakadt rám az égbolt, azért a fehér nacómban meglehetősen rettegtem egy kiadós záportól. Lógott az eső lába, a cúg piszkosul borzolta burámat, már magam viharos egy jelenség lehettem. :-))  Úgy tűnik menthetetlenül beköszöntött az ősz. Oda a jó időnek, a Laposon töltött délutánoknak, sőt még a kint ülős nyári estéknek is… Igen, miközben a többiek siratják ami elmúlt, egy cukrásztanonc szeme felcsillan a pléd alatt. Higgyétek el, ilyenkor lehet csak igazán megrögzötté válni sütésügyileg. :-))

Folytatás a bezs.hu-n! :-)

És ott az aranyló nádcukor. Nem tévesztendő össze a Koronás aranybarna cukorral, ami semmiben sem különbözik fehér bőrű rokonától; egyszerűen hozzáadott melasszal pofátlanul megfestik. A nádcukor ezzel szemben frissen aratott, valódi  cukornádból készült egzotikum, Dél-Amerika izgalmas tájairól. Teljesen bódító hatású, sütés előtt gyakran elidőzőm a nyitott zacskó aromafelhője felett. :-)) Abszolút megnyílik előttem az Új Világ. Szerencsére itthon is kezd beleégni a köztudatba, egészségügyi hátteréről is csupa-csupa pozitívumot olvashatunk.

Nem mellesleg, némi zabpehellyel és kókusszal bolondítva, az egyik legkapósabb aprósüteményt készíthetjük el belőle. Két doboz – három nap alatt. Egyszerűen csak nyomuk veszett:

A nádszárak összezúzása során fennmaradó, természetes melasztartalom kölcsönzi a nádcukor különös ízvilágát, jellegzetes, aranyló színét. A hazánkban is elhíresült fajták közül, én most Demerara-t használtam. Ez lenne az arany középút – a Turbinado-nál jóval finomabb szemcséjű, de nem is porfinomságú, mint a Muscovado.

Hozzávalók

• 260 g finomliszt
• 1 tk. sütőpor
• csipet só
• 200 g zabpehely
• 100 g kókuszreszelék
• 2 nagyobb tojás
• 150 g kristálycukor
• 150 g demerara nádcukor
• 250 g vaj
• 120 g tejcsoki, finoman felaprítva
• néhány csepp kókuszaroma

Elkészítése

1. A sütőt 180 fokra előmelegítjük, két tepsit kibélelünk sütőpapírral.
2. A finomlisztet a sütőporral és a sóval átszitáljuk. A kókuszt finomra daráljuk a zabpehellyel úgy, hogy néhány nagyobb darab azért maradjon benne, majd a finomra vagdalt tejcsokival a lisztes keverékhez adjuk.
3. A vajat a kétféle cukorral, robotgéppel közepes fokozaton, néhány perc alatt habosra keverjük. A tojásokat egyenként hozzáadjuk, külön-külön jól kikeverjük. Néhány csepp kókuszaromával pluszban ízesíthetjük még.
4. A száraz hozzávalókat a vajas masszába keverjük, és teáskanálnyi adagokat szaggatunk belőle az előkészített sütőlemezekre. Sütőbe toljuk 10-12 percre, amíg érezhetően keményedik és aljuk picit megpirul.
5. A kekszeket néhány percig még a sütőlemezen hagyjuk, majd ropogtathatjuk is.

*** Figyelem! Ezt a kekszet nem szabad lefedni, szobahőmérsékleten fogja megszívni magát, akár a klasszikus  háztartási kekszek.

Hétvégén a srácok is elmentek, kezd minden visszazöttyenni a régi kerékvágásba. Szombaton még megünnepeltük Dóra szülinapját, habár csak szűk családdal, tortával és gyertya nélkül. :-)) Áfonya-szedres mascarponekrémmel készült, ami lehetne akár Orsi tortájának 2.0-s verziója is.. :-)) Botrányos volt egyébként az a kapkodás, amit aznap produkcióztam. 6 tojásból készült a piskóta, amit egy 22 centis formába szándékoztam beleszuszmákolni. Meg is lett az eredménye: látványra átsült, amúgy meg dobhattam a kukába, mert egy hatalmas kráter kacsintott vissza rám a belsejéből.

Ízre viszont csudijó volt, a krém és a csokis piskótalapok roppantmód passzoltak egymás mellé. Könnyedén vágható volt, és amolyan selymes az egész. Dilidóra meg a torta:

Úgy tűnik egyenbe öltöztek :-))

Fotóra nem volt sok időm, sem erőm, őszintén szólva elég gagyik lettek. De legalább lesz róla emlékünk. :-)

Tegnap pedig muffint sütöttem, hosszú idő után újra itthon is! :-) Mi mindig nagyon szerettük, pedig sokan nem repesnek érte a sütőporos beütés miatt..  Kati néni is így lehetett vele, mert a benti csokis muffint mindig szódabikarbónával kellett készítenem. Na de ebből aztán hótzityi, hogy sem a sütőpor, sem a szódabikarbóna nem fog kiérződni! Kizárólag egy intenzív gyümölcsös íz a nyár utolsóival, amelyekbe külön-külön is, de együtt még inkább bele vagyok habarodva: az áfonya és őszibarack, bolondító párosa. Fogyasszák egészséggel. :-)

Hozzávalók

• 1 1/2 csésze finomliszt
• 1 1/2 csésze félfogós liszt
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 1 tk. vaníliaeszencia
• 1 ek. méz
• 1 ek. szódabikarbóna
• csipet só
• 3 tojás
• 1/2 csésze kristálycukor
• 1/2 csésze barna cukor
• 1 csésze tej
• 1/2 csésze olvasztott vaj
• 1 csésze áfonya
• 1 csésze őszibarack, apróra vágva, villával pépesítve

A tetejére:

• 2 tk. kristálycukor
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 1/2 tk. őrölt szerecsendió
• 2 ek. vaj

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra. Egy 12 darabos mély magasfalú muffinformát vajazzunk ki.
2. Szitáljuk össze a lisztet a szódabikarbónával,a  fahéjjal és a sóval, majd tegyük félre.
3. Egy másik tálban keverjük habosra a tojásokat a kétféle cukorral, a mézzel és a vaníliaeszenciával. Öntsük hozzá az olvasztott vajat és a tejet.
4. Fakanállal dolgozzuk bele előbb a száraz hozzávalókat, majd a barackpürét és az áfonyaszemeket.
5. A kész masszát adagoljuk ki a sütőforma mélyedéseibe, és toljuk sütőbe 18-20 percre. Miután átsült (tűpróba!) a tetejére olvasszuk fel a vajat a cukorral, adjuk hozzá a fűszereket, majd ecsettel kenjük le vastagon  a muffinok kalapját. Melegen tálaljuk, úgy a legbizsergetőbb. :-)

Még több zsiradék, még több egész tojás kerül bele, így tésztánk nem gyúrható, lényegesen puhább massza lesz – egyneműsítése is keveréssel történik.  Ilyenkor levegőbuborékokat juttatunk a tésztába, ami elősegíti a lazább szerkezetet. A tésztát általában robotgéppel vagy egyszerűen fakanállal alakítjuk ki, minden hozzávalót körültekintően  homogénre keverve.

Először a vajat keverjük krémesre. Szerintem ajánlott picit rámelegíteni, hogy krémesebb állagot kapjunk. Ügyeljünk persze arra, hogy ne olvadjon meg a vaj – elég néhány másodperc a sikerhez. Ezután a finom szemcséjű cukrot hozzáadva (porcukor, finomított kristálycukor, muscovado nádcukor) robotgéppel krémesre keverjük, majd egyenként beledolgozzuk a tojást/tojásokat is. 2-3 perc alatt kellően habos tésztát kapunk, a cukorszemcsék is feloldódnak – belekerülhet a liszt, és az egyéb járulékos anyagok. Ami bármi lehet, csak fantáziánk szabhat határt.

Leggyakrabban nyomózsákból formázzuk a süteményeket, hiszen kézzel sokkal nehézkesebb.  Ettől függetlenül nem lehetetlen, belisztezett mancsokkal is adagolhatunk halmokat.

A kevert omlós tészták sütését egy ütemben végezzük, általában gőzmentes sütőben. A sütési hőmérséklet a gyúrt omlós tésztákénál valamivel nagyobb (190-200°C), a nagyobb zsiradékhányad miatt.

Fajtái:

• nyomózsákból formázott halmok – például néró-vagy pathétészta
• lapnak kikenve – például a kevert linzi lap
• formában sütve – mint mondjuk a gyümölcskenyerek

Sárgadinnyés-mogyorós keksz, kevert omlós tésztából

Anyaghányada:

• 380 g finomliszt
• 1 1/2 tk. sütőpor
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 1/4 tk só
• 125 g puha vaj
• 125 g puha margarin
• 2 tojás
• 200 g finom barna cukor
• 100 g aszalt sárgadinnye
• 3 ek sárgadinnye-lé
• 50 g mogyoró-krokant vagy pirított mogyoró, finomra vágva

Kosárkák omlós tésztából

A cukrászat is szereti, hiszen összetételük miatt nem drágák. A modernkor előszeretettel cseréli fel a vajat növényi pótlékára, de a finomabb harapnivalóhoz azért itt is érdemes például teavajat használnunk. Hótzityi, hogy magasba repteti majd a társaságot. :-) Az alapanyagok összemérésekor mindvégig a 3:2:1-es arányt kell szem előtt tartanunk – vagyis 3 rész liszt, 2 rész zsiradék, 1 rész porcukor a tészta alappillére. Omlósan laza, porhanyós szerkezetét a tésztába juttatott nagyobb zsiradékmennyiségnek köszönheti. Ennek a lazítási formának a lényege az, hogy a zsiradékszemcsék beékelődnek a liszt-és cukorszemcsék közé, összetapasztják őket, de egyben el is választják azokat. Így biztosítják a sütés utáni omlós, morzsalékosan laza szerkezetű tésztát. Tehát akkor dolgoztunk jól, ha a süti roppan és valóban omlós, de semmiképp sem porlad szerteszéjjel. :-) Ha jól bánunk vele, nem ugrik össze és nem hólyagosodik fel.

A főbb összetevők mellett persze szerepelnek még egyéb járulékos anyagok: a biológiailag is értékes tojássárgája, egész tojás, tojásfehérje, tej, tejszín, víz, olajos magvak, édes morzsa, kakaópor, őrölt fahéj, citromhéjrsezelék, vaníliás cukor vagy akár vaníliarúd kikapart magjai, sütőporok és só. Lényegében ezen járulékos anyagok fajtája és mennyisége dönti el, hogy milyen omlós tésztafajtát készítünk.

Jellemző az omlós tésztákra, hogy összeállításukkor kevés folyadékot is felhasználunk. Ez lehet a korábban említett tojássárgája, fehérje vagy egész tojás, de én gyakran szoktam könnyíteni a tészta kialakításán egy kevés hideg vízzel is.

Léteznek olcsóbb készítmények, amikor kevesebb zsiradék, több folyadék hozzáadásával készül a tészta. Ez a liszt-és cukorszemcsék összetapadását segíti ugyan, de az omlós szerkezetet nem. Ilyenkor adagolunk a tésztához különböző lazítóanyagokat: Leggyakrabban a CO2 gázt előállító sütőport vagy szódabikarbónát, ritkábban az ammóniagázt is fejlesztő szalalkálit használjuk kémiai lazítóként.

Az omlós tészták térfogata sütés közben kismértékben nő csak meg, állaguk rugalmatlan. Hajlítással, nyomással szemben csökkent ellenállást mutatnak, hajlamosak a szétesésre.

A tésztakészítési művelet alapján az omlós tésztákat két csoportra osztjuk, melyek közül első ízben a gyúrt omlós tésztákéval ismerkedünk meg:

Anyaghányad:

• 450 g liszt
• 250 g vaj vagy margarin
• 50 g sertészsír
• 175 g porcukor
• 3 tojássárgája
• 1/2 vaníliarúd kikapart magjai
• 1/2 citrom reszelt héja

Hála Kati néninek, megvan a tuti biztos omlós tészta recept. A sertészsírt, mint főbb alapanyagot a modern cukrászat már nem alkalmazza, holott régen Nagyikám csak és kizárólag ezzel készítette azokat az emlékezetes lekváros-dióhabos kosárkákat. :-) Noha teljes egészében zsírral dúsítani a tésztát, nyilvánvalóan nem tesz jót a koleszterinnek, mindenképp érdemes belegyúrni egy keveset. Higgyétek el, csodákat tesz!

• Ügyeljünk rá, hogy minél rövidebb ideig gyúrjuk a tésztát!
• Alakítása előtt legalább 30 percre tegyük hűvösre!
• Még jobb, ha előző este begyúrjuk, felhasználás előtt néhány perccel pedig szobahőmérsékleten pihentetjük.
• Egy kisebb súlyú tészta nyújtása sokkal könnyebb munka. Lisztezzünk alá gyakran, és sose teljes erőnkkel nehezedjünk a nyújtófára.

Elsőként a zsiradékot morzsoljuk el a liszttel és a porcukorral, majd a folyékony alapanyagok hozzáadásával gömböccé gyúrjuk. Lehetőleg egy kézzel dolgozzunk, minél gyorsabban. Nagyüzemben egyébként, ha géppel készül, kettős Z-karú fejet használunk.

Linzer sárga linzi tésztából, vastagon dióval

Fajtái:

• sárga linzi tészta – a legismertebb linzi tészta. Készül belőle linzer, de ez az almás vagy meggyes lepény, rákóczi-túrós alapja is.
• barna linzi tészta – olajos magvak hozzáadásával (pl: isler)
• angol linzi tészta – lisztkilogrammonként 10 tojás kikeverünk, tortakarikában enyhén megsütjük, majd szitán áttörve a tésztához adjuk
• fehér linzi tészta – tojássárgája nélkül, fehérjével készül. Kevesebb zsiradék, több folyadék, illetve lazítószer kerül bele.
• kakaós linzi tészta – lisztkilogrammonként 50 g kakaóport kerül a tésztába
• sós linzi tészta – cukrot nem tartalmaz, csak tejszínben elkevert sóval ízesítjük.

No mindegy is, valójában a kosárkák miatt jöttem. Áfonyazselés, étcsokikrémes, némi szederrel bolondítva. Idén lett nagy sláger nálam az áfonya meg a szeder, tényleg remegek értük. Meglepő, de képzeljétek, a legfranyább találkozásomat idén az áfonyával, egy 200 g-os dobozka hozta meg. Egyenest a Tesco-ból! Mézédes volt, hamvas-kövérkés és amolyan igazi áfonyaízű! Az alföldi példányokról sajnos nem mindig lehet ezt elmondani. :-(
Az áfonyazselében kellemesen csalódtam, nem az a gumiízű, zselatinos őrület. És hát ugye áfonyás. =) Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én imádom ezt a gyönyörű harsogó-kék áfonyaszínt.

Hétfőn pedig megérkeztek a kiskrapekok dunakesziről két hosszúúú hétre. Imádom őket. :-))
Íme egy tegnapi pillanatkép Lucacicáról és Ábrándkirályfiról:

Hozzávalók

Na meg üldözött anyukám, egy múltbeli emlékképe is, a Mama alkotta képviselőfánkokról. Valójában igazi rémkép, amint az én drazsépuszilni való nagymamám evőkanállal dobálja a masszát a szépen előkészített tepsire. Mondanom se kell, a kis kalaposok megbosszulták ezt a bánásmódot  – minden alkalommal elterülve, ártatlanul pillogtak vissza rá. :-))

A mai sütőkkel viszont a forrázott tészták készítése egyáltalán nem nagy ördöngösség, egyszerűen be kell tartanunk egy-két írott szabályt, majd bátran feltűrni azt az ingujjat: Elöljáróban annyit, hogy a tészta sajátos elnevezését azért kapta, mert alakítás előtt a nyersanyagok egy részét forrási hőmérsékletre melegítjük. A szakirodalomban égetett tészta néven is ismert, valójában reszteléssel készítjük.

• Fontos a jó sikértulajdonságú liszt használata, ez hozzájárul majd a tészta sütés utáni szép szerkezetéhez, repedezettségéhez.
• A forrázott tészta folyadékban dús, erre a cukrászatban tejet, gyakrabban vizet írnak elő. Ha mégis inkább tejet használnánk, ügyeljünk zsírtartalmára. Ne legyen túlzottan zsíros, a tészta nagyon kényes, minden mennyiség grammra pontosan ki van számolva.
• A tojásban lévő lecitinnek fontos emulgeáló szerepe van, a zsiradékot és vizet 1:1 arányban tartalmazó tésztában.
• Laza szerkezetét a zsiradék (leggyakrabban vaj, repce-vagy napraforgóolaj), a tojás és a jól megválasztott sütési mód adja. Sütés közben a tészta térfogata háromszorosára nő. Ezt a fejlődő gőz-és gázbuborékok, valamint a még meleg, resztelt tésztába belekevert hideg levegő okozza. Hő hatására ugyanis kitágul, ekkor lesz belseje üreges és lyukacsos szerkezetű.

Minél keményebb a tészta, annál üregesebb a belseje, annál nagyobb repedezések keletkeznek a tetején.
A tetszetős sütemény közepesen repedezett.

A forrázott tészta készítése és felhasználása

Hozzávalók 1 nagyobb tepsihez:

• 200 ml víz
• 200 ml olaj
• csipet só, cukor
• 125 g liszt
• 4 tojás

Elkészítése:

1. Az 1:1 arányú zsiradékot  és folyadékot a sóval, cukorral egy nyeles edényben, nyílt lángon fel felforralunk. Ilyen mennyiséggel ez nem több fél percnél.
2. Ezután a forrásban lévő anyaghoz folytonos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet. További hevítés során a tésztát alaposan reszteljük, miközben fakanállal kevergetjük. Ügyeljünk arra, hogy az edény oldalára és aljára rá ne égjen. Nagyjából másfél-2 percig melegítjük, amíg a tészta belseje is forrni kezd.
3. Ekkor egy tálba borítjuk. Ha gond nélkül, egy tömbben esik a tálba, biztosan jól dolgoztunk.
4. Nem forrón, de még melegen, egyenként hozzákeverjük a tojásokat. Általában a gyúrófejes robotgéppel dolgozom bele, de természetesen maradhatunk a klasszikus, fakanalas módszernél. Egy a fontos, hogy jól dolgozzuk ki, mielőtt hozzáadnánk a következőt. A tojások mennyisége függ nagyságuktól (körülbelül 50 g), a liszt minőségétől, a resztelés mértékétől, és attól, hogy keményebb vagy lágyabb tésztát szeretnénk. Mint a kép alatt is olvasható, egy keményebb tészta szerkezete lyukacsosabb, felülete repedezettebb.
5. Félretesszük, míg előkészítjük a sütőlemezt. Vékonyan kiolajozzuk (én egy lap Szilviával szoktam felvinni a zsiradékot, így biztosan mindenhova jut) , majd ugyancsak vékonyan, liszttel behintjük. A tésztát sima-vagy csillagcsöves nyomózsákkal alakítjuk, végül 200°C-os, enyhén gőzös sütőben pirosodásig sütjük (10-12 perc).

Alakításukkor a habzsákot kissé döntve fogjuk, majd kétszer hosszabban megnyomjuk, tetejére kis kunkort hagyunk.

Előforduló hibák és megelőzésük

A tészta összefutott!

Akkor fordul elő, ha a tojásokat nem egyenként adagoljuk a tésztába, vagy nem dolgozzuk ki eléggé, esetleg nincs kellő mennyiségű tojás benne.

A tészta híg, nagyon terül!

Túl sok tojást/folyadékot tettünk bele, vagy nem megfelelően mértük össze az anyaghányadot. Ilyenkor mindig érdemes egy tálkát használni, az összetevők egybeméréséhez. Sose bízz a mérlegedben, különösen, ha az a modern kor vívmánya. ;-))

A tészta alja felhúzódik sütés közben, felülete túlzottan berepedezett!

A sütő hőmérséklete túl forró. Mindig ügyeljünk arra, hogy bár nagyüzemekben 220-230°C-os sütőkben, kemencékben is süthetik, házi körülmények között egészen más körülményekkel kell számolnunk.

A tészta térfogat-növekedése nem megfelelő!

Ennek több oka is lehet. A folyadék és zsiradék nem forrt eléggé, úgy adtuk hozzá a lisztet. Ettől a liszt sikértartalma elcsirizesedik, a resztelés folyamata nem megfelelő.

Előfordulhat az is, hogy túl alacsony hőfokon kezdtük el sütni a tésztát.

Sütés után összeesett a tésztám!

Nem lett a tészta kihúzatva. Érdemes mindig két ütemben sütni: előbb magasabban, majd a végén néhány percre visszavéve, alacsonyabb hőfokon.

Egyszerű vaníliakrémes mini képviselőfánkok, mascarponéval megbolondítva

A recept legkönnyebb pontja – de mégis pótolhatatlan eleme – a töltelék elkészítése. Bent gyakorlaton rengeteg féle készült már, a vendégseregek körében eddig nagy kedvenc volt az erdei gyümölcsös, illetve ananászos változat. Most mégis inkább egy egyszerű, klasszikusnak indult vaníliakrémet szervíroznék. Selymesítve egy kis mascarponéval! :pirul:

• 1 csomag hidegen kikeverhető krémpor (Aranka)
• 3 dl tej
• 1 vaníliarúd kikapart magjai
• 150 g mascarpone
• 1 dl felvert tejszín
• 5 g zselatin

Porondon tehát az Iringó-és Sanyiváró desszertem, ami nyári melegben, jóól behűtve igazán szívmelengető. Az olasz ricotta krémessége, a hazai túró intenzív ízével igazán pompás párosítás, úgy hiszem, nem az én fejemből pattanhatott ki először. :-)

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A kelt tésztához:

• 1 csésze tej
• 1 tojás
• 3 ek. olvasztott vaj
• 1 tk. só
• 1 1/2 csésze finomliszt
• 1 1/2 csésze kenyérliszt (BL80)
• 5 ek. barna cukor
• 1 1/2 tk. porélesztő

A töltelékhez:

• 250 g túró
• 250 g ricotta
• 1 csésze barna cukor
• 1 tojás
• 2 ek. búzadara
• 1 szál vanília kikapart magjai
• áfonya-és szedersokaság

Elkészítése

1. A tésztát kenyérsütővel dagasztottam be, majd kelesztettem 1 órát, míg kétszeresére nem dagadt.
2. Ez idő alatt keverjük ki a ricottát a túróval és a cukorral, majd dolgozzuk bele a vaníliakivonatot, a tojást és a búzadarát.
3. Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra.
4. Megkelt tésztánkat borítsuk lisztezett felületre, majd két részre osztva nyújtsuk ~30×25 cm-es téglalapokká.
5. Kenjük meg hosszában az egyes tésztalapok középső harmadát a krémmel. Ügyeljünk arra, hogy mindkét végén hagyjunk szabadon 2 centis csíkot. Halmozzuk a töltelék tetejére a gyümölcsszemeket. A két szélső sávban, egymástól egyenlő távolságra készítsünk 5 ferde bevágást, egészen a töltelékig. Így mindkét oldalon 6 csíkot kapunk. Óvatosan hajtsuk középre ezeket a csíkokat, előbb bal, majd jobb oldalról.
6. Kenjük meg egy tojással, kelesszük további 15 percig, majd újból húzzuk át tojással és toljuk sütőbe 25-30 percre. Ha teteje túlpirulna, alufóliával félidőben fedjük le.

Vettem emellett áfonyát meg szedret is, orosházi Orsi tortájára! :-)) A hétfőgyűlölő csajszi 20. évét töltötte vasárnap, és engem kért fel a torta elkészítésére. Szegénynek nem volt olcsó mulatság, drágán vettem a mascarponét, a marcipánt, ráadásul a pathékorongos hadművelet sem kevés vajat emésztett fel. Az áfonya továbbra is brutáldrága. Kilós kiszerelésben 1600-1800 Ft között mozog, míg egy apró kosárka szeder 300 Ft-ba kerül.

Odafele úton csupa ismerősbe botlottam. A buszúton Csáki Dórával beszélgettünk erről-arról. Ő Iri egyik mindenkori barátnője még az általános suliból, azóta is rendszeresen összejárnak. Különleges ám az ő barátságuk. Jó látni, hosszabb szünetek után is mennyire nyitottak egymás társaságára. Képesek ugyanott ahol abbahagyták, ugyanolyan természetességgel folytatni a beszélgetést…Szeretem őket. Két dolog, ami egyből beugrik Dóráról: Egy közösen megírt költemény.

Dinnye Dóra döngicsél, Betti Bágyadt bakkecske, Iringó csak üldögél, mint a dróton a fecske.

:-D A másik emlék egy szülinapi buli, amikor Dóráék Iringónál aludhattak, és nekem kislányként mindenáron oda kellett tobzódnom a matracommal. Annyira előttem van, ahogy Iri füstölög… és ők is biztos értékelték a jelenetet. Mindenesetre végül nagy elégedettségben, csak velük aludhattam. :-D

Az áfonyaárus bódénál pedig Kottner Viktória tanárnővel váltottam pár szót. Még a Dériben volt magyartanárom (jó ég, hány iskolában fordultam meg…), igazán jól kijöttünk. Egy időben még leveleztünk is, amikor én eljöttem, ő pedig babaváróban volt… Semmit sem változott, ugyanúgy sugárzott. :-)

A tortával egészen elégedett voltam, pedig a 38 fokos konyhában úgy tűnt, minden ellenem játszik. A sírógörcs határán álltam, mikor a tejszín sehogy sem akart felverődni. Ezért aztán kimentem apu csilli műtermébe, bekapcsoltam a klímát, és nagy felszabadultságban ott pöttyöztem össze mindent. :-)))) A torta alapja egy mandulás piskótakorong, 6 tojásból, amit aztán átitattam áfonyalekvárral, hadd szívja meg magát. Erre nyújtottam egy kör marcipánt, majd tetejére mascarponekrémet kanalaztam. Így ismételtem meg a műveletet még kétszer, végül oldalát is bevontam a krémmel. Csokireszelékkel és pathékorongokkal díszítettem, tetejét pedig ezernyi áfonya-és szederszemmel rakodtam tele. Nyamm.

Hogy tetszik a torta? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Ilyen tortáknál sosem tudom, kell-e a recept bárkinek is… Szívesen megírom, ha van rá igény!

Hozzávalók

A piskótához:

• 6 tojás
• 375 g cukor
• 300 ml olaj
• 300 ml tej
• 450 g finomliszt
• 300 g őrölt, pirított mandula
• 18 g sütőpor

A krémhez:

• 500 g mascarpone
• 50 g áfonya
• 1 tábla fehércsoki
• 200 ml tejszín
• 10 g zselatin
• 70 g porcukor
• 1 szál vanília kikapart belseje

A pathékorongok receptjéért ide kattints.

Továbbá szükséged lesz:

• kb 3×4 kanál áfonyalekvárra
• 3×100 g natúr marcipánra
• csokireszelékre
• a bevonáshoz habbá vert tejszínre, amelyet előzőleg zselatinnal keményítesz
• áfonyára és szederre a díszítéshez

Elkészítése

1. A piskótát a szokott módon elkészítjük, teljesen kihűtjük, majd négybe vágjuk.
2. A mascarponekrémhez először az áfonyát, 2 ek. mascarponéval turmixgépben pépesítjük, majd a porcukorral és maradék 400 g-mal jól kikeverjük. A fehér csokit vízgőz felett megolvasztjuk, picit hűlni hagyjuk – szintén a krémbe keverjük.
3. A tejszínt a vaníliamagokkal habbá verjük, a felolvasztott por/lapzselatinnal szilárdítjuk, végül óvatosan az előzőekbe forgatjuk.
4. A marcipántömböket 2 mm vékonyra nyújtjuk, a tortaforma méretére szabjuk, majd sütőpapírra félretesszük.
5. Az első piskótalapot előkészítjük. Rákenünk nagyjából 4 ek. áfonyalekvárt, és az első marcipánkorongot ráillesztjük. A krém 1/3-át erre kenjük, majd befedjük a következő piskótalappal. A műveletsort még kétszer megismételjük.
6. Ha összeállt a tortánk, tejszínhabbal bevonjuk, csokireszelékkel bepanírozzuk és hullámzó csokis csókokkal dekoráljuk. Tetejét szintén tejszínhabbal, valamint friss gyümölccsel – áfonyával és szederrel – díszítjük.

Iringó egy naagyon-nagyon finom borsólevest főzött, Sanyi pedig egy épp olyan jó, marhahúsos-gombás pörköltet! A husi puha volt, a nokedli gurulós, az ubi meg ropogott… Jó ég, az az ubi nagyon el lett találva! Rendeltem is Sanyitól egy üveggel, remélem nem felejti el!

Annyira de annyira jól éreztem magamat… Néha nem is kellett több, csak körbepillantanom. Szeretem őket, ahogy vannak.. :-) Az alapzajt persze újfent Gábor adta meg, ott döngicsélt végig, meg tartotta a magasröptű szónoklatokat különféle témákban. :-))) És a gyerkőcök! Botond ábrándkirályfi egyre többet csacsog, Luca az apja lánya, Kolos meg…hát ő továbbra is vonat. :-))))) Mindegyikük külön kis egyéniség. :-)

Tortával is készültem ám, 28. szülinapokra az dukál… :-) Viszont nem vagyok vele valami elégedett, a díszítés szerintem kimondottan unalmasra sikeredett. Pedig tervezgettem én, lett is volna ötlet, de a megvalósítás már elmaradt. Nagyon sietnem kellett, ne tudjátok meg a csokipasztillás díszítésnél hogy remegett a kezem! Olyan rossz volt így kapkodni… :-( Ízvilágára gondolva viszont rögtön feldobódok, nekem nagyon gyerebe volt! :-) Valóban kissé karácsonyias hangulatot hozott a gyömbér, szegfűszeg és fahéj együttese, de egyáltalán nem bántam.. ez a része igazán el volt találva,  igenis illett a délutánunkhoz. Mintha egy pillanatra talán elcsendesült volna minden.. Igen, még Gábor is. :-)

Képek lentebb, torta recept itten:

Hogy tetszik a torta? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A piskótához – 3x kisütni:

• 4 ek vaj
• 4 ek kristálycukor
• 4 ek barna cukor
• 1 tojás
• 125 ml tej
• 1/2 ek citromlé
• 3 ek méz
• 1 bögre félfogós liszt
• 1/2 tk szódabikarbóna
• 2 tk őrölt gyömbér
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 1/4 tk őrölt szerecsendió
• 1/4 tk őrölt szegfűszeg
• csipet só

A krémhez:

• 250 ml narancslé
• 1 csomag tejszínes pudingpor (40 g)
• 4 ek barna cukor
• 1 tk reszelt narancshéj
• 500 g mascarpone
• 1 tábla fehér csoki
• 2 púpozott fakanál tejszínhab

Dolce vita bonbonjaihoz:

• 150 g 70%-os étcsokoládé
• 4 púpozott tk mascarpone
• néhány csepp narancslé
• fél narancs reszelt héja

A bevonáshoz:

• 500 ml tejszín, felverve
• 9 g zselatinpor
• 150 g mandulapehely

Elkészítése

1. A piskótához a tejet fél evőkanál citromlével elkeverjkük, és 5 percig állni hagyjuk. A sütőt 190°C-ra előmelegítjük. A kétféle cukrot a vajjal habosra keverjük, hozzáadjuk előbb a tojást – jól kikeverjük -, majd a tejes-citromleves keveréket. Végül belecsurgatjuk a mézet is.
2. A száraz hozzávalókhoz a lisztet a szódabikarbónával, sóval, és fűszerekkel együtt átszitáljuk. Gyors mozdulatokkal a nedves hozzávalókhoz forgatjuk, majd kikent négyzetes piteformában 30-35 perc alatt készre sütjük. (Nekem elég volt 28 perc)
3. 15 percig hűtjük, majd hűtőrácsra borítjuk. A sütés műveletét megismételjük még kétszer, hogy három piskótalapod kapjunk. (Tipp: Elkészíthetjük egy lappal is, amire aztán mascarpone-s narancskrémet fodrozunk.)
4. A narancskrémhez a narancslé 2/3-át egy lábasban, közepes hőfokon melegíteni kezdjük. 1/3 részét a pudingporral és 4 ek. barna cukorral kikeverjük, majd gyorsan, folytonos kevergetés mellett a forrásban lévő narancsléhez adjuk. Besűrűsítjük, hozzáadjuk a reszelt narancshéjat, majd nejlonfóliával légmentesen lefedjük és félretesszük, míg teljesen kihűl.
5. A fehér csokit vízgőz felett megolvasztjuk – vigyázzunk, könnyed odakaphat! Néhány percig hűlni hagyjuk, majd a mascarpone-hoz keverjük. Előbb a kihűlt narancspudingot, majd a felvert tejszínhabot is apránként hozzáadjuk.
6. Az első piskótalapot narancslével átitatjuk. Ráhalmozzuk a krém felét, majd megismételjük a műveletsort egy következő lappal.
7. A bevonáshoz a tejszínt kemény habbá verjük. 9 g zselatint kevés vízzel feloldunk, néhány percig hűlni hagyjuk, majd a habhoz keverjük. A torta oldalát először vékonyan áthúzzuk habbal, majd csővéggel is díszítjük. Tetejét szintén dekoráljuk, közepét meghintjük mandulaszirommal. A bonbonokat habrózsákba ültetjük.
8. A bonbonokhoz az étcsokit felolvasztjuk, elkeverjük benne a mascarpone-t, végül hozzáadjuk a reszelt narancshéjat is. Bonbonformákba töltjük, és néhány órára hűvösre tesszük.

Főbb alapanyagok: barna cukor, citromlé, étcsoki, fahéj, fehér csoki, félfogós liszt, gyömbér, kristálycukor, mascarpone, méz, narancs, só, szegfűszeg, szeletelt mandula, szerecsendió, szódabikarbóna, tej, tejszín, tejszínes pudingpor, tojás, vaj, zselatin
]]> http://csokipari.hu/2010/07/elvarazsolt-kert-es-iri-nyari-karacsony-hangulatu-tortaja/feed/ 3 http://csokipari.hu/2010/07/aranylo-barackos-labdacsok-dulce-de-leche-martogatossal/ http://csokipari.hu/2010/07/aranylo-barackos-labdacsok-dulce-de-leche-martogatossal/#comments Fri, 02 Jul 2010 07:56:36 +0000 Csenge http://csokipari.hu/?p=3915 Július 12-én kezdem a nyári cukrászgyakorlatot, már mindenütt bizsergek! Tegnap voltam az általános egészségügyi vizsgálaton, amitől pontosan úgy rettegtem, ahogy tudjátok szoktam.. fölös volt, öt perc után már terhükre voltam, szinte kidobtak. :-))) A Novotel háziorvosához küldött Bittay Zsuzsi, aki egy imádnivaló teremtés és az asszisztensek gyöngye. Ő intézte a papírjaimat, kért új időpontot, amikor a tüdőszűrő leletemért csak késve tudtam elmenni, és a konyhát is megmutatta sebtiben. Apró konyha, barátságosnak tűnt! :-)

Szóval a háziorvos hölgyeménynek nagy hangja volt, rögtön meg is ijedtem. Már a gangon hallani lehetett, hát még a váróban… :-)) Aztán behívtak és én megnyugodtam. Szerintem amolyan Julia Child kiállású nőci lehet, nagyobb a hangja, mint a füstje… :-))) Gyorsan elrendezgette a papírokat, lepecsételte, aláírtam és már ott se voltam. Persze azért megnézte a gerincemet. Mondta, hogy ő az eredmények alapján rosszabbra számított. Tény, hogy korábbi leletet vittem, de az utóbbi időben én is érzek egyfajta javulást! Lehet ideje lenne elmenni egy újabb röntgenre? :-)

Mostanában napjában sütök… :pirul: Mentségemre legyen mondva, csak felkészülök jó munkaerő lévén! :-)) Képzelhetitek, ezt a család mennyire értékeli… :-)) Úgy érzem egyszerűen muszáj átismételnem a  tésztagyakorlatokat! Elméletben tudom én, de nem megy már olyan magától értetődően… nem olyan könnyedek a mozdulataim, mint a sulis gyakorlat végén voltak. :-( Akkor sokkal magabiztosabban, lendületesebben ment… Most megint túlteng bennem a precizitás, borzalmasan irritáló lehet kívülről nézve is… :-)) A blundeltésztát persze imádom, és annyira finom! Belátom, merényletet követtem el ezekkel a labdacsokkal …dehát annyira jóó, úgy passzol ehhez a gazdag tésztához egy halom friss sárgabarack. Mennyire szeretem a sárgabarackot! Régen volt egy kertünk Deszken, teli s tele barackfákkal. Nyáron aztán mindig összegyűlt a csipetcsapat, becuccoltunk azzal a rengeteg kiló barackkal és jól befőztük. Olyan jó hangulatuk volt ezeknek a délutánoknak, még ha óriási munka is állt mögötte… :-)

Csupán friss barack van benne! Tisztán, cukor hozzáadása nélkül. Aki pedig édesebben szereti, nyomkodhatja dulce de leche-be… Meg kell mondjam, az sem rontja el. ;-))

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

• 1 adag blundeltészta
• 500 g tisztított, kimagozott sárgabarack
• másfél tubus sűrített tej

Elkészítése

1. A dulce de leche krémmel kezdjük: A sütőt 220°C-ra előmelegítjük. A tubusos sűrített tejeket két szuflé tálkába töltjük, aluóliával lefedjük és egy kisebb tepsibe rakjuk. Köré vizet öntünk, a szuflé tálkák pereméig. Sütőbe toljuk, nagyjából másfél órára.
2. A blundeltésztát (danish pastry) a korábbiakhoz hasonlóan – kakaós csiga, kápis batyu, fahéjas csiga – elkészítjük. Rá kell szánnunk néhány órát, és tanácsos nyáron a pihentetés idejére hűvösre tenni, legyen az hűtő vagy egy klimatizált szoba. :-)))
3. A barackokat megmossuk, megszárítgatjuk, kimagozzuk, de gombócban hagyjuk.
4. A tésztát 2-3 mm vastag téglalapra nyújtjuk, egy öt centis csíkot derelyevágóval levágunk, félretesszük. A téglalapot gondolatban megfelezzük, s kis közöket kihagyva, egyik felére pakolgatjuk a barackszemeket. Körülötte körben tojásfehérjével lekenjük, ez lesz a mi speckó ragasztónk. :-) A tészta másik felét ráhajtjuk, majd a barackok körül jól lenyomkodjuk. Egy kisebb pogácsaszaggatóval köröket szaggatunk belőle. A félretett tésztadarabból vékony csíkokat vágunk derelyevágóval, ebből készítjük el a labdacs díszét. Keresztmintát ragasztunk a tetejére, majd 1 egész tojással lekenjük. 30-35 perc alatt, 200 °C-ra előmelegített, vízgőzös sütőben aranybarnára sütjük.

Mondjuk mióta cukikellékesbe járok, sokkal jobb áron jutok hozzá. Pontosan nem emlékszem mennyi a kilós kiszerelés – ilyenkor túl sok minden kerül kosárba… :-))) -, de úgy rémlik 2-3 ropi közötti összeg, ami abszolút jó ár! Már múltkor is írtam, ha valakinek szüksége lenne ilyesféle nyalánkságokra, nyugodtan jelezze, én beszerzem. Nem horror árak, múltkor vaníliarúd volt például akcióban (2 db 180 Ft, ha jól rémlik), de tej, étbevonó is 800 ft-ért elcsórható. Itten csekkolható egy részleges árjegyzék is, lehet belőle szemezgetni! :-) Amit én rendszeresen veszek, az a holland kakaópor, különféle színes és natúr Szamos marcipánok, táblázott fondant, szerencsi törökmogyorókrém, dió, törökmogyi, mandula és mák… Illetve itt szoktam venni azokat a csudiklassz, roppanós csokidíszeket is. A postaköltséget viszont nem hiszem, hogy tudnám állni… :-( Érdemes ezért szerintem több tételt összeválogatni, aztán egybe rendelni. Ha lenne rá igény. :-)

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

• 150 ml tejszín
• 100 g barna cukor
• 300 g 70%-os étcsokoládé, apróra vágva
• 15 g holland kakaópor
• 30 g sovány tejpor
• 80 ml barna rum
• fél narancs reszelt héja

Elkészítése

1. A tejszínt és a cukrot óvatosan összeforraljuk. A csokoládét beletesszük, csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a kakaóport, tejport, végüla  rumot és a narancshéjat.
2. Egy kb 10×15 cm-es fémkeretet folpackkal kibélelünk, beleöntjük a csokis masszát és hűtőbe tesszük. Miután keményre dermedt, meleg vízbe mártott késsel tetszőleges szeletekre vágjuk.

Forrás: tv Paprika magazin, 2009 júliusa

Na de ne kanyarodjunk el ennyire a témától, nem is a marcipánnal díszített tortáról hoztam fotót! Mivel csütörtökön jelenésem volt Körsztinnel a plázában – Ezerééves barátság ez, itt is kívánok neki nagyon boldog 18. szülinapot! :-) – nem jutott időm fotót készíteni. Apu hazarohant hát a városból és kattintott helyettem párat, míg mi üdítőkkel meg csipsszel felpakolva, kényelembe helyeztük magunkat a mozi 9-es termében. Az “Utolsó dal” című kasszasikert választottuk, jócsaj Hannah Montana-val a főszerepben. Csúcsszuper egy film, bizton állítom. :-P

A torta… Végre elégedett voltam vele! :-)))) Úgy éreztem, ha vannak is apró hibái, végre szépet és finomat alkottam, mi több: megfeleltem az elképzeléseknek! Az apróbbik ugyanis az 1 éves fiúcskának készült, aki még nem igazán evett tojást, ezért Ági arra kért, piskótáját valami minimál mennyiségű tojásból hozzam össze. A neten böngészve aztán találtam néhány receptet tej-és tojásérzékenyeknek… Elgondolkodtató, mennyien küzdenek ezzel a betegséggel is…. :-( A tej, a tejszín, a vaj, olyan lehetetlennek tűnik nélkülük élni… és olyan szép, ezeket a blogokat anyukák írják más, hasonló cipőben járó anyukáknak. Azon fáradoznak, hogy a beteg gyerkőceiknek ne kelljen nélkülözniük egy tortát a szülinapjukon… Ez engem nagyon is megérintett… Emlékszem még alsós voltam, amikor délután egy apró kislány odajött hozzám a suliban. Éppen az uzsira kapott vajas-mézes kenyeret flamoltam, gondoltam hát elfelezem vele. Az anyukája percek múlva odacsörtetett hozzám és elkezdett kiabálni, hogy a kislánya tejérzékeny, ő nem ehet ilyesmit. Kissé megilletődtem, szerintem nem is igazán értettem. Inkább csöndben vártam tovább apuékra.

Szóval a piskóta tojásmentes, a töltelékből pedig elhagytam a tejet. Almaszeleteket puhítottam meg almalében, majd vaníliás pudingporral sűrűsítettem be. Tettem bele egy ízfokozó vaníliarudat is, nagyon finom lett! A kisült piskótát félbe vágtam, azon egyengettem el a tölteléket. Jó vaskos lett, és olyan szépen kirajzolódtak az almaszeletek! Nem volt szívem bevonni semmivel, így került elő a Bonbonettis dobozka. Azzal rakosgattam körbe, majd hogy a felnőtteknek is élvezhetővé váljon a dolog, nugátkrémes Milka csokit fodroztam a tetejére. A bonbonok belsejébe Ízbolygó almazselés szaloncukra került, ami nagy találmány! :-)

Iringó szerint az egész olyan hatást kelt, mint egy velencei kikötő… Asszem szeretnék egyszer oda is eljutni, mindenképp Iri nénémmel. :-)

Fotó © Az én önzetlen és szeretnivaló édesapum
Dusha Béla fotóművész úr :-)

Hogy tetszik a torta? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A piskótához:

• 250 ml 100%-os almalé
• 120 g nádcukor
• 1 szál vanília kikapart magjai
• 1/2 citrom lereszelt héja és leve
• 250 g finomliszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 mk. szódabikarbóna
• 6 ek. étolaj

Az almakrémhez:

• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 1/2 szál vaníliarúd kikapart magjai
• 3 ek. barna cukor
• 1 mk. őrölt fahéj
• 300 ml almalé
• 4 nagyobb alma felaprítva

A csokibevonathoz:

• 170 g reszelt, nugátos tejcsokoládé
• 120 g sűrített tej
• 60 g vaj

Továbbá:

• bonbonetti rudak
• Ízbolygó almazselés szaloncukrai bonbonformákba töltve

Elkészítése

1. Egy 20 centis tortaformát kivajazunk, liszttel enyhén behintünk. A sütőt előmelegítjük 200°C-ra.
2. Az almalét a cukorral, a citrommal és a vaníliakivonattal habosra keverjük. A többi száraz hozzávalót elvegyítjük, az almalés keverékhez adjuk, végül belekeverjük a 6 evőkanál étolajat. Állagra teljesen olyan lesz, mint egy kevert tésztáé.
3. A tésztát az előkészített formába simítjuk, majd a forró sütőbe toljuk. 5-8 perc után a hőmérsékletet visszavesszük 180°C-ra és tovább sütjük, kb. 25 percig.
4. Ha a piskótakorong kihűlt, félbevágjuk.
5. Elkészítjük az almatölteléket: A felaprított almát elkeverjük a citrom levével és héjával, néhány percig állni hagyjuk.
6. A pudingport elkeverjük a cukorral, és egy kevés almalével az egészet kikeverjük.
7. A maradék almalét a darabolt almával alacsony lángon összefőzzük, fahéjjal és a vaníliamagokkal ízesítjük. Néhány percig nyugodtan beledobhatjuk a rudakat is, hadd járja át a vanília zamata.
8. Ha félkeményre puhult az alma, a pudingporos keverékkel besűrűsítjük. Teljesen kihűtjük.
9. Az egyik piskótakorongra halmozzuk, majd a másikkal befedjük. Tetejére a nugátos tejcsoki, a cukrozott sűrített tej és a vaj keverékéből készítünk glazúrt (egyszerűen vízgőz fölött alaposan elvegyítjük a hozzávalókat, amit aztán alacsony lángon összeolvasztunk). Egy részét zsákba kanalazzuk, és hagyjuk közepes hőmérsékletűre dermedni, amikor már tudunk vele díszíteni. Ebből csinálunk körbe a szélére fodrokat.
10. Oldalára bonbonettirudakat tapasztunk, az összhatást Ízbolygó almazselés bonbonjaival bolondítjuk. :-)

Igazság szerint az alaprecept egy brutál kanadai csoda – “Pecan Toffee Cake” néven futott a GoodFood egyik 2008-as számában. Amondó vagyok, vegyük szemügyre a receptet, a fölötte lévő fotóval együtt. Alapja a kontinensen őshonos dióféle, a pekándió. Ez a hazainál kicsit zsírosabb, aromásabb, édeskésebb és nekünk minden szempontból drágább csemege. :-) Kilója – még az ebay-en is!!! – 6-7 ezer forintra tehető. Az itteni 200 g-os csomagokról pedig ne is beszéljünk, már 1000 forintért is láttam. Sok, sok, rengeteg, pedig azért kipróbálnám egyszer. Még ha Iringó szerint békaseggre is emlékeztet. :-)))))))
Az eredeti recept szerint 300 g kerülne bele, egy része őrölt formájában, egy része pedig a tetejére, egészben. Csípem én a magvas szeleteket, de szerintem ez picit sok.
A pépesített datolyaszemek nagyon megbolondítják. Eleve nagy datolya rajongó vagyok az adventi csoda óta, ritka klassz összetevő – habár a töménység fokát megint csak egekbe emeli… :-)) De ettől szerintem tekintsünk el, a dati-dió párosítás kimondottan jó húzás!!!

Na de mivel tálalja mindezt a kanadai nép? Naná, hogy a már védjegyükké vált juharszirupban tocsog… és ha mindez nem lenne elég, nem egyenes út a megkínáltak tragikus kimenetelű halálához, még mindig ott figyel be jolly-jokerként: Nini, egy óriásgombóc juharszirupos fagyi a tányér szélén! :-)))))

Így került pekándió helyett magyar dió a tésztájába, tetejére pedig sűrűn meggy szemek, picit tompítva a desszert töménységén. Ebben az összhatásban nagyon is gyerebe volt!

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

• 100 g dió, pirítva és megőrölve
• 140 g pépesített datolya
• 200 g puha vaj
• 200 g barna cukor
• 1 tk. fahéj
• 4 nagy tojás
• 140 g félfogós liszt

Elkészítése

1. A diót megpirítjuk, majd aprítógépben finomra őröljük.
2. A datolyát kimagozzuk, egy kisebb edénybe tesszük annyi vízzel, hogy épp ellepje. Főzzük, míg teljesen megpuhul, majd hűtsük ki. Pépesítsük turmixgépben.
3. Melegítsük elő a sütőt 160 fokra. Egy 20 centis formát vajazzunk ki és liszttel hintsünk be.
4. A vajat a cukorral keverjük krémesre, adjuk hozzá a datolyapépet, az őrölt diót, egy csipet sót, végül a tojásokat egyenként. Mindegyikkel külön-külön keverjük ki.
5. A lisztet keverjük el a fahéjjal, majd óvatosan forgassuk a nedves hozzávalókhoz.
6. Süssük 40 percig, majd emeljük fel 200°C-ra további 5 percig. Akkor jó, ha a beleszúrt fogpiszkálóra már nem ragad tészta.

A héten épp ezért olyan édességekkel kedveskedek, amelyeknek nemcsak sütése villámgyors, de összeállítása is rém egyszerű! A végeredmény pedig nemcsak szemet gyönyörködtet, de gyomorkímélő is – ráadásul jól behűtve igazán hűsítő, egzotikus desszert tud lenni!

Hamarosan itt a málnaszezon, hoztam hát egy egyszerű, ámde annál nagyszerűbb cupcake receptet. A szokásos formavilág, kivájkált muffinok egy fanyar, pudinggal besűrűsített málnakrémmel töltve. Még aranyára van a málnának, így csak mirelit gurulósból (ha ez számít valamit :-)) készült. Remélhetőleg azért a nagy esőzések ellenére is fog lejjebb menni az ára, mert 500 ft/apró dobozkából nehéz lesz rosszullétig enni magunkat.

A tetejére kanyarintott csokikrémről még egy szót: Törökmogyorókrémes-étcsokis… durván étcsokis. Természetesen aki nem szívleli a mogyorókrémet nyugodtan kihagyhatja, de higgyétek el, nem olyan erőteljesen érződik ki. Csak éppen jelen van. Fontos, hogy hozzá vajat, ne margarint használjunk. A fénye is szebb lesz, az íze is krémesebb…iszonyú finom, meg kell hogy mondjam.

Még többet a bezs.hu-n!

Málnás-törökmogyis cupcake

A csokis muffinokhoz:

• 1/2 csésze víz
• 6 ek. holland kakaópor (cukrozatlan)
• 1/4 csésze joghurt
• 1 vaníliarúd kikapart belseje
• 1/2 csésze vaj
• 1 csésze cukor
• 2 nagy tojás
• 1 csésze liszt
• 1 tk. szódabikarbóna

A málnakrémhez:

• 300 g málna (mirelit vagy friss)
• 80 ml málnaszörp
• 1 csomag vaníliás pudingpor
• kevés víz, ha friss málnával dolgozunk

A törökmogyis-étcsokis krémhez:

• 250 g 70%-os étcsoki
• 100 g vaj
• 5 ek. mascarpone
• 2 ek. méz

Elkészítése:

1. A sütőt előmelegítjük 175°C-ra, a muffintepsi mélyedéseit kibéleljük kosárkákkal. A kakaóport a forró vízben feloldjuk, majd a vaníliával együtt a joghurthoz keverjük. A vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tojásokat egyenként, és külön-külön jól kikeverjük. A lisztet a szódabikarbónával és a sóval átszitáljuk, félretesszük. A kakaós-joghurtos keveréket a nedves hozzávalókhoz öntjük, végül hozzáadjuk a száraz hozzávalókat is. 16-18 percig sütjük.
2. A málnakrémhez a málnát szitán átpaszírozzuk. Én húsát is bele szoktam tenni, szeretem a magokat… :-) A pudinport a szörppel kikeverjük, majd felfőzzük a málnával. Ha besűrűsödött, kihűtjük és felhasználásig hűtőbe tesszük.
3. A muffinokat kivájjuk, megtöltjük a krémmel, és egy éjszakára hűtőbe tesszük.
4. Másnap a mogyis-csokikrémmel indul a nap: Vízgőz fölött a csokit megolvasztjuk. A mascarpone-t a vajjal és a mézzel együtt egy kis lábasban kikveerjük, majd hozzácsurgatjuk a megolvadt étcsokit is. Ha picit hűlt, elkeverjük benne a mogyikrémet is.

És végül a kókuszkrémes darabok. Hajaj, nem győzöm hangsúlyozni, mennyire szeretem a kókuszt… :-) Kókuszos, ezért tömény, de semmiképp sem fullasztó! A blogomon igen sűrűn fordulnak elő mascarpone-krémek, most is efféle finomsággal tömködtem színig. Hát öhm…Mondhatni elég jó. Annyira selymes lesz tőle az egész… :-) A natúr piskótákat is klasszul feldobja (legyen az például egy reggeli kuglóf), nyugodtan készítsétek el mellé öntet formájában is! Ilyenkor egyszerűen a tejszínt ne felvert, hanem folyós állapotában keverjük a többi összetevőhöz. És ne felejtsünk el  néhány kanállal félretenni belőle, tudjátok…csak szolidan, szeretett családtagjainknak… ;-))

Kókuszkrémes cupcake

Hozzávalók:

A muffinokhoz:

• 110 g vaj
• 3/4 csésze barna cukor
• 1 nagyobb tojás
• 1 + 1/4 csésze finomliszt
• 1 + 1/4 tk. sütőpor
• 1 rúd vanília kikapart belseje
• csipet só
• 1/2 csésze + 2 ek. (házi) tej

A kókuszkrémhez:

• 250 g mascarpone
• 4 ek. méz
• 50 g kókuszreszelék
• 40 ml kókusztej
• 100 ml felvert tejszínhab

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra. Szitáljuk össze a lisztet, a sütőport és a sőt egy kisebb tálkába. Egy másik, nagyobb méretű tálban néhány perc alatt keverjük krémesre a puha vajat a cukorral, majd adjuk hozzá a tojást és a vaníliakivonatot. Öntsük bele a tejet, végül a száraz hozzávalókat és süssük 15-18 percig, míg a beleszúrt fogpiszkálóra már nem ragad tészta. Hűtőrácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni.
2. A kókuszkrém hozzávalóit összekeverjük, felhasználásig hűtőbe tesszük.
3. Összeállítása hasonlóképp történik a továbbiakban, mint málnás cimboráinál. :-)

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.]]> http://csokipari.hu/2010/06/cupcakehegyek-magaslanak/feed/ 7 http://csokipari.hu/2010/06/epres-felhoszelet/ http://csokipari.hu/2010/06/epres-felhoszelet/#comments Wed, 02 Jun 2010 04:28:34 +0000 Csenge http://csokipari.hu/?p=3754 Június – kinntüklős esték, sulivég és szánsájn… roskadozó asztalok friss gyümivel megrakodva. Úgy rémlett legalábbis, erről szól a nyár első hónapja, és így nézne ki a másik kettő is. Helyette mint egy őszi napon, bent kucorgok, a forró teámba görcsösen kapaszkodva. A Tisza is egyre magasabb, marha ijesztő… Állítólag hamarosan tetőzik, de vasárnap még hét lépcsőfok volt a lejárónál, tegnap meg már csak kettő. Ha tartja a tempót, mi lesz Holnapután? Hehe, ez jó kis film, anyuval nagyon szeretjük. Igen, még a végére bedobott farkasokat is, a nagybetűs túúúúúlzás jegyében. :-))))

Mindenesetre, mire a Tisza feltehetőleg kiárad, mi már árkon-bokron túl leszünk. Egy olyan városba menekülünk, ahol meg a Duna fenyeget. :-)) Viccet félretéve, szombatig Pesten leszek. Jó néhány hónapja már annak, hogy Alíz felkeresett egy egészen hihetetlen kéréssel: Régóta olvassa már a blogomat és szeret is engem, épp ezért örülne neki, ha én – elsőéves cukrásztanonc – ügyetlenkednék az esküvői tortájukkal.. :-))) Lehet kicsit másképp fogalmazott. Vajon megretten egy hangyányit, ha ilyen összegezést lát…vagy bízik bennem? Asszem én nem bízok magamban, és már pillangók repdesnek a gyomromban.. És úristen, holnap már meg kell csinálnom! Ami abszolút pozitívum viszont, hogy a Sommer cukiban lesz lehetőségem ügyködni és segítséget kérni, ha nagy a baj. Merthogy Sommer András úr, a cukrászda  feje, nagyon szívesen biztosítja nekem az alapanyagok egy részét, egy zugot az elkészítésre, sőt még egy tündérke feleséget is, ha elakadnék! :-) Ezeket leírva máris kevésbé remegek. 8-)

Tegnap anyu is beszélt vele telefonon:
- És akkor a díszítés mikor lenne megoldható?
- Csütörtökön a lánya betöltené a tortákat, be is vonná mindet, úgy kerülnének hűtőbe. Másnap aztán három perc alatt feldíszítené friss gyümölccsel.
- Hogy mennyi idő alatt? – és ekkor anyukám fejében lejátszódott egy-egy emlék Csenge tortadíszítési műveleteiről. És hogy az egyáltalán nem három perc lesz, a precíz tötyögésével inkább harminchárom. :-)))))))))))))) Remélem nyári gyakszin tanulok egy kis gyorsaságot, félő itten és most nagyon leszerepelek majd. Csoda, hogy eddig a tortáim nem konyultak le, amennyi ideig szobahőmérsékleten voltak…

Hoztam búcsúzóul egy receptet! :-) Felhőszelet, ami számomra az IGAZI nyarakat és együttléteket idézi. Emlékszem, amint beleharaptam, mondtam anyunak mennyire kellemes érzetem van, pontosan mégsem tudtam megmondani mitől… Mert már olyan régen ettem felhőszeletet. Régen Gabika csinálta, nyaranta friss gyümölcsből. Amikor még minden pénteken együtt lehettünk, úgy igazán együtt… Az egyetemről jövő megfáradt Dórával, a mosolygós fekete Babszikával és dinnye Iringóval. Mennyi minden megváltozott, bárcsak tovább lehettem volna a részese… olyan nagyon rövid idő, amit a testvéreimmel töltöttem. Most pedig, folyton szóba kerül milyen jó nekem, amiért egykeként tengődhetek, mindent megkaphatok… Hát, bár ne így lenne. :-)

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Tudom, tudom… Gabika ismét forgatni fogja a szemét, merthogy ő nem is így csinálta, még receptben is eltér a dolog… :-))) De hidd el Gabika, ez pont olyan volt! És szeretném elkérni a Te receptedet is, azt a kakaós-meggyes fajtát… azt mindenkinek meg kell ismerni.

Hozzávalók

• friss eper, lecsumázva, megmosva
• 4 tojás
• 150 g porcukor
• 100 g szeletelt mandula, megpirítva, megőrölve
• 150 g finomliszt
• 6 g sütőpor
• 1 ek. vaj
• vaníliás cukor

Elkészítése

1. Három tojássárgáját a cukorral habosra keverjük.
2. Hozzáadjuk az őrölt mandulát, majd tovább keverjük.
3. A fehérjéből kemény habot verünk, hozzáadunk 2 dkg porcukrot, és még egyszer alaposan felverjük. A habba beleforgatjuk a lisztet, a sütőport, majd finoman hozzáadjuk a sárgájákhoz.
4. Egy tepsit kivajazunk, behintjük liszttel, a masszát belekanalazzuk. Tetejére ezernyi eperszemeket szórunk.
5. A tésztát sütőbe toljuk, lassú tűzön aranysárgára sütjük. Szeletelés után házi vaníliás cukorral meghintjük. :-)

Kívánjatok ma-holnapra egy kalappal! :-))

Öreg hiba, de aznap este már nem volt gyomrom befalni, pedig Péter egy olló és némi kakaópor segítségével még tányérdesszertet is kreált nekem. :-))))))) Ha-ha, felettébb humoros, csak mert az első nap kissé túlbonyolítottam a kosárkák tálalását. :-)))
Mindenesetre gyönyörű volt, ami gondolom apunak is feltűnt este 11 fele, mert a nappaliban tett látogatásakor rögtön hármat puszilt be. Azaz pontosan annyit, amennyi össz-vissz rendelkezésemre állt. Így történt, hogy csak az elcsípett mondatfoszlányokból tudtam meg: Ez egy felettébb roppanós süti, és kimondottan jó érzés ráharapni azokra aszalt gyümiszemekre. Aha, próbálom beleélni magam.. :-)))))

Megfelel a leírás? Tessék akkor megsütni, és megkínálni engem is! :-))

A hétvégénkről egyébiránt… Csúcsszuper volt. Olyan mozgalmas, annyira éltünk, egész keveset tengődtünk itthon.
A hídivásáron ismét költöttem, a kisfiúk is kaptak egy-egy járgányt, Dóráék meg söröztek.

Másnap Babsziéknál pedig ismét flekkenparti volt, alufóliában sült krumplival és hagyival. Meg egy csomó salival… Nem annyira szeretem ezeket a kajákokat, de mostmár kezdem megszokni.  A baj szerintem inkább az, hogy jobb lenne valami változatosság.. mindig ugyanúgy pácoljuk, majd sütjük. A grillbolygón annyi izgi videót látni, igazán bevállalhatnák már valamelyiket! =)

Hozzávalók

• 200 g aszalt eper (fele lehet vörös áfonya is!), apróra vágva
• 125 ml meggylikőr
• 225 g finomliszt
• fél tk szódabikarbóna
• fél tk sütőpor
• csipet só
• 125 g lágy vaj
• 100 g barna cukor
• 1 rúd vanília kikapart belseje
• 1 tojás
• 75 g étcsoki, apróra vágva
• 75 g tejcsoki, apróra vágva
• 50 g durvára aprított, pörkölt mandula

Elkészítése

1. A sütőt melegítsük elő 180 fokra. Béleljünk ki sütőpapírral három sütőlemezt.
2. Az aszalt gyümölcsöt a meggylikőrben áztassuk 15 percig.
3. Szitáljuk egy tálba a lisztet, szódabikarbónát, sütőport és sót.
4. Egy másik tálban keverjük krémesre a vajat a cukorral. Most csak egyszerűen fakanállal dolgoztam, nem használtam robotgépet. Adjuk hozzá a tojást és a vaníliarúd kikapart belsejét, és keverjük tovább.
5. Adjuk hozzá előbb a száraz alapanyagokat, majd forgassuk bele a kétféle csokit és az előzőleg lecsöpögtetett aszalt gyümölcsszemeket.
6. A sütőlemezre pottyantsunk evőkanálnyi adagokat, majd toljuk sütőbe 10-12 percre. Ne süssük túl, az aljuk hamar odakaphat. Akkor jó, ha már aranysárga.

És a hétvégi képek :-))

Még hét elején beugrottam az A Capellába, egyeztetni a nyári gyakorlat időpontját. Miután ugyanis kiderült, hogy 200 órát kell ledolgozunk, úgy döntöttem maradok itthon. Öt hét hosszú idő, nem szeretnék ennyit távol lenni.. Ismerve magamat hiányozna minden, és mégiscsak az érettségi előtti utolsó nyaramról van szó. :-) Szakmai szempontból sem bánom, mindig is tetszett a cukrászda kínálata! Persze az A Capella velejárója egy rakat felreppenő pletyka. Többnyire rosszindulatúak, elcsípni ezt-azt a higéniájukról, no meg a tanulók túlóráztatásáról, de egyelőre semmiképp sem szeretnék ezekre alapozni. Csudilelkesen libbenek majd be július közepén, és remélhetőleg sétálok is ki onnan augusztus 30-án. :-)

Közben tropa lett a laptopom, úgy látszik menetrendszerűen Szeged Napokra. :-)) Mély letargiába zuhantam újfent, amit csak egy hét közepén tett Deichmann-látogatás szépíthetett meg. Kaptam két űbermenő tornacsukát a nyárra. :-))

Szombat délelőtt angolból vizsgáztam. Annyira bizarr az egész, mintha most kezdtem volna. Fáj a szívem miatta. Elmondhatnám, hogy milyen szuper tanárom volt, hogy milyen családias csoportunk és milyen profi felépítésű óráink…. de hiába, csak azon rugózik az agyam, bárcsak többször jutottam volna el, bárcsak ne kellett volna Apunak erre is egy vagyont áldoznia. Úgy ézem csak minimálisat fejlődtem, még mindig leblokkolok, ha meg kell szólalnom… Olyankor pedig alapszavak nem jutnak eszembe, és lövésem sincs, mi változhatna érettségiig.

Aztán  felbukkantak Dóráék is, a maguk üdítő módján. :-) Nem tudom ettől, vagy a Szeged Napok miatt, de volt ennek a hosszúhétvégének valami mámoros varázsa… Vagy mert végre hosszú volt? Eddig mindig rákészültem, el is röppent pillanatok alatt… Most viszont mindenre jutott idő, sőt, mintha a mi kedvünkért lassult volna le… :-) Együtt repdestünk mindenfelé – elébb Iringó divatbemutatójára, majd a borfesztre, másnap kisfiúkkal battyogtunk végig a hídivásáron, ma pedig Babsziéknál grilleztünk egy uccsót. Rengeteg programunk volt, végre szegedinek érezhettem magam, nem pedig a begyöpösödött antiszoc nőcskének. :-)) Képek is jönnek majd, mindvégig kattogtattam. Apu még műtermi képeket is csinált..és ez higgyétek el, a legkevésbé sem egyszerű produkció ilyen fiúkákkal. :-)))

És végszónak: Képzeljétek, Bodó Viki, a bezs.hu főszerkesztője úgy másfél hete felkért egy rovat vezetésére az oldalukon! Mától heti egyszer ott is publikálni fogok, lesz egy sütiszigetem! :-)) Igyekszem majd épp szezonális gyümifélékből összeválogatni a repertoárt, már roppantmód izgatott vagyok. :-) Minden bizonnyal holnapról már olvasható is lesz, addig ízelítőül kettő képet szúrnék csak be:

Talán épp zsírtartama miatt, de én a tésztáját leginkább a leveles tésztáéhoz hasonlítanám. No nem állagában, hiszen nem hajtogatott, sem papírvékony, nincsenek is rétegek, amik sütés közben elkülönülnek egymástól. Mégis, egy jó minőségű vaj és krémsajt, mesésen finommá teszi. Ráadásul elkészítésével megspórolunk nem kevés időt, jut mellette idő egy izgalmas töltelékre is.

Sebtiben végigpörgettem hát magamban, miféle édességek is készülnek leveles tésztából. A legkedvesebbek számomra azok, amelyek üdítően hatnak rám, még a legborongósabb időben is. :-) Így álmodtam meg a habrolókat, ezzel a roppanós tésztaalappal, könnyed, tejszínhabos krémmel, no meg eperdarabkák sokaságával.

Gabika bizonyára megint csak somolyog a dolgon, főleg ha lejjebb görgetve rábukkan a képen szereplő gigantikus, üvegházi eperszememre. :-)) Akkor is itt az EPERSZEZON, és Eljön még a FÖLDIEPER ideje is, csak győzze Gabika kivárni. :-)) Egyébként meg ízüket tekintve bírom én őket is, már semmiképp sem a méregdrága de vízízű, bóvli akármikről beszélünk!

Ti hogy álltok eperfronton? Itt Szegeden 1000-1300 között mozog az ára, az aprószeműek 800 Ft körül kaphatók a Mars téren. Mikor érdemes venni befőzésre valót?

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A tésztához:

• 600 g finomliszt, átszitálva
• 300 g vaj
• 3 ek. lágy barna cukor vagy porcukor
• 240 g krémsajt (lehet olasz, de akár szarvasi mascarpone, philadelphia vagy épp ricotta )
• 1/2 tk. só
• 4 ek. tejföl
• 2 tojás, szétválasztva

A töltelékhez:

• 450 g eper + néhány szem félretéve, később felaprítva
• 80 g cukor
• 200 ml házi bocitej
• 1 csomag (40 g) epres pudingpor
• 250 ml tejszín
• 10 g zselatin

Elkészítése

1. A töltelékkel kezdjük: Az epret turmixgépben pépesítjük, majd egy közepes méretű teflonedénybe öntjük. A tej felével felöntjük, majd közepes lángon forralásig hevítjük.
2. A pudingport a cukorral és a maradék tejjel kikeverjük, a már felforrt epres keverékbe csurgatjuk, majd folytonos kevergetés mellett besűrűsítjük.
3. Szobahőmérsékleten teljesen kihűtjük.
4. A tésztához a lisztet a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a sót.
5. A krémsajtot a tejföllel, a tojások sárgáival és a cukorral kikeverjük, majd a tésztához adva rugalmasan lágy tésztát gyúrunk.
6. Hűtőbe tesszük 30-60 percre.
7. A tésztát lisztezett munkafelületen vékony téglalapra nyújtjuk, majd 1.5 centis csíkokat vágunk belőle. Tetejüket tojásfehérjével lekenjük, és az előkészített habrolócsövekre tekerjük spirálisan. Nekem csak egy csomag volt itthon, legjobb kettővel nekiugrani. Amikor megsültek a rolóim, azonnal le tudtam húzni a forró csővégekről, és szerencsésen egy perc alatt már ki is hűltek. Azonnal folytathattam a munkát. :-) Három adag ment 200°C-ra előmelegített sütőbe, ami nagyjából 3×12=36 rolót jelentett. A töltelékmennyiség prímán elegendő lett bele.
8. A feltekert herkentyűket 12-15 percig sütjük, míg aljuk aranybarna lesz, és a kérge is kap egy kis színt. Kihűtjük őket.
9. A zselatint kevés vízben felmelegítjük, néhány percig hagyjuk hűlni, majd a felvert tejszínbe csurgatjuk.
10. A habot óvatosan a kihűlt töltelékbe forgatjuk, néhány percre hűtőbe dugjuk, majd habzsákból megtöltjük a rolókat. Tálalás előtt igény szerint, meg lehet hinteni porcukival.

Jóízű falásuk közben, együtt örömködtünk.

Recipe in English – makes about 36 horns

The horn-dough is same as my swirls dough. There’s in a gigantic butter and a big box of cream cheese too, to top it all. :-)) But all of these things needed to the perfect dough as well as to the perfect dessert. The butter makes softly and the cream cheese makes a little crispy.

For the filling

• 45 dkg fresh strawberry, pureed
• 2 dl milk (I made with homemade moo-cow milk :-))
• 8 dkg sugar
• a packet of strawberry custard-powder /4 dkg/
• 2,5 dl whipped cream
• 1 dkg gelatine
• 4-5 strawberry, chopped

For the dough

• 60 dkg simple white flour, sieved
• 30 dkg butter, room temperature
• 14 dkg cream cheese, chilled
• 1/2 tsp salt
• 3 tbsp brown powder sugar
• 4 tbsp sour cream, chilled
• 2 egg yolk, room temperature
• 2 egg white for the brush

1. Put the strawberries in the food processor or blender and process the berries until they are pureed.
2. Stir the strawberry custard-powder and 1 dl milk, until combines.
3. Pour the strawberry puree to a teflon bowl. Add the remaining milk and the sugar. Boil the mixture on medium temperature until the sugar dissolves.
4. Liquate the pudding into the strawberry mixture, constantly stirring. Cook until it becomes chunky.
5. Let it cool.
6. Whip the cream in a big bowl until stiff.
7. 2-3 minutes ago, we had to pour water over the gelatine. Pour the water off, put the gelatine into a bowl and start to melt it on the lowest temperature, constantly stirring. This will take about 15 seconds.
8. Now, gently liquate the gelatine into the whipped cream.
9. Stir into the chopped strawberry, than refrigerate the cream.
10. For the dough sieve the flour and salt. Rub in the butter to a sandy texture. Add the sugar.
11. Stir the cream cheese with sour cream and the egg yolks in a small bowl. Add to the friable mixture.
12. Knead the dough quickly, then wrap into plastic. Refrigerate at least half or 1 hour.
13. Bake the dough: Preheat oven to 200°C. Cut pastry into 2.5 cm wide strips. Brush lightly with egg white. With the damp side of the pastry facing the mould, turn strips around the mould, starting from the pointy tip of the mould. Make sure that the strips overlap when you twist this around to the top.
14. Line two sheets with baking-paper and put the moulds onto.
15. Bake 12-15 min, until they’re going to be lightly golden.
16. Fill with the strawberry cream, use an icing-bag.

Most pedig rettenetesen aggódom értük. Már csak percek kérdése és hozzálátnak, és bennem megint itt van ez a furcsa kettős érzés… Hogy én is ott lehetnék. Helyette mégis itt kortyolgatom a szokásos reggeli kakaómat, míg nekik bizonyára semmi sem ment le a torkukon.

No nem mintha Ildi feszélyezve érezte volna magát szombat délután, két nappal érettségi előtt. :-)))))) Kint voltunk majálisozni a ligetben, és 3 órás ott tartózkodás alatt nagyjából két mondatot váltottunk a gyülekező fekete fellegekről. :-))) Nem izgul! Nem izgulnak!? Miért?? Én MÁR úgy érzem, meg vannak számlálva a napjaim, mi lesz velem 365 nap múlva? :-D Csak ennyi időm lesz felkészülni, átismételni 4 év anyagát.. merthogy muszáj lesz. Jól kitoltam magammal, amiért majdnem minden évben új suliban próbálkoztam… Töriből például kilencedikben borzalmas tanárt kaptam, míg tizedikben a lehető legjobbat. Aztán kihagytam egy évet, most pedig megint szerencsésnek mondhatom magam, habár írtóra le vagyunk maradva az anyaggal. És ne felejtsük el, hogy mégiscsak kihagytam egy évet…
Tegnap este beszélgettem néhány általános sulis osztálytársammal, mindenki roppant elvarázsolt volt. :-) Össze-vissza zizegtek facebook-on. :-))

Visszakanyarodva a ballagásra, Nóri nővére rengeteget kattintgatott, biztos töltök majd fel hirtelenjében képeket… :-) Némelyiken én is rajta vagyok, és készült egy röpke 10 másodperces videó is, amelyen zavartan ugyan, de belibbenek mögéjük a sorba. :-))) Annyira szeretem ezeket a jányokat.. :-)

Csütörtökön pedig a már emlegetett óriástortát kellett elkészítenem Dórika ballagására. Úgy látszik nekem mindig Dórika marad, pedig már igazi nőci lett belőle. :-) És ő is érettségizik, hihetetlen! Feketeerdőt kértek (Mindenki erre van rákattanva?), tejszínhabbal vastagon beborítva. Jól sikerült azt hiszem, bár visszajelzést még nem kaptam. Tudom, hogy egyszerű, de valami ilyesmire is gondoltam. Viszont a csokidíszek némileg…nos, nem egyeznek. :-D Rakhattam volna egy ilyet, egy olyat, de későn vettem észre a kavart… :-(

Búcsúzóul egy kép a két nőciről, egy kalappal a hétre nekik :-)
És persze vigyázzon magára Körsztin, Flóra, Mara, Panka, Petra, Wanda is… Teljesüljön mindenki álma! :-)

A krémsajtos alapú, különleges omlós tészta passzolt leginkább az ördögi tervhez: A kakaós spirálok gondolata már akkor megfogalmazódott bennem, amikor először készültek kakaós herkentyűk ebből az isteni tésztaalapból. Velük ugyanis egy volt a probléma, nem dominált kellőképp a kakaó. A tészta viszont nem túl édesített, így ha nem találod el a töltelékmennyiséget, rosszul is elsülhet a dolog. Sosem felejtem el, a legelső próbálkozásomkor hasonlóképp jártam… és persze pont akkor bukkant fel egykori szomszédunk, feltűrt ingujjakkal kóstolni. Nem tudom mit gondolhatott a hozzáértésemről. Leginkább talán erősen kételkedett benne. :-))))

Most azonban mennyeire sikeredett. Kérge roppan, a közepe puha, és intenzív kakaós. Kinézete pedig többeket tévesztett meg, leveles tésztára tippeltek. Itt azonban nagyobb csintalanságról lesz szó!

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.
Recipe in English.

Kakaós spirálok – Két teletömött tepsihez
Hozzávalók

Tészta:

• 600 g átszitált liszt
• 300 g szobahőmérsékletű vaj
• 240 g hűtött krémsajt
• 1/2 tk. só
• 3 ek. cukor
• 4 ek. hűtött tejföl
• 2 tojássárgája

Töltelék:

• 10 dkg olvasztott vaj
• 3 ek. cukor
• 5 púpos ek kakaópor
• 1 tk. fahéj
• 1 ek. rum

Elkészítése

1. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a sót.
2. A krémsajtot a tejföllel, a tojások sárgáival és a cukorral kikeverjük, majd a tésztához adva rugalmasan lágy tésztát gyúrunk.
3. Hűtőbe tesszük 30-60 percre.
4. A töltelék hozzávalóit egy kisebb tálkában elvegyítjük, homogénre keverjük.
5. A sütőt előmelegítjük 200 fokra, valamint két tepsit sütőpapírral kibélelünk.
6. A tésztát lisztezett munkafelületen vékony téglalapra nyújtjuk, három vízszintes részre osztjuk.
7. A legalsó lapra a krém felét kenjük, majd ráhelyezzük a következő réteget. A maradék krémet rákanalazzuk, végül a harmadik tésztalappal befedjük.
8. Nyújtunk még rajta egyet, és ismét megfelezzük vízszintesen. Így két vékonyabb, hosszú csíkot kapunk, amit most külön-külön elkezdünk föltekerni. A rövidebbik oldalától kezdjük, és a kívánt méretik görgetjük.
9. Felkarikázzuk, kicsit ellapítjuk, majd az előkészített sütőlemezre tesszük.
10. Tetejüket a kimaradt tojásfehérjével lekenjük, majd 10-12 percig sütőbe toljuk. Ekkor aljuk megpirul, állaguk kívül keményebb, belül picit lágyabb marad.

Cocoa swirls – for 2 large baking sheet, makes 6-8 servings
Ingredients

Dough:

• 60 dkg simple white flour, sieved
• 30 dkg butter, room temperature
• 14 dkg cream cheese, chilled
• 1/2 tsp salt
• 3 tbsp sugar
• 4 tbsp sour cream, chilled
• 2 egg yolk, room temperature

Filling:

• 10 dkg butter, melted
• 3 tbsp sugar
• 5 tbsp holland cocoa powder
• 1 tbsp rum
• 1 tsp cinnamon

1. Preheat oven to 180°C (390 F). Line two large baking sheets with parchment paper, set aside.
2. Sieve the flour and salt.
3. Rub in the butter to a sandy texture. Add the sugar.
4. Stir the cream cheese with sour cream and the egg yolks in a small bowl. Add to the friable mixture.
5. Knead the dough quickly, then wrap into plastic. Refrigerate at least half or 1 hour.
6. For the filling stir the cocoa powder, sugar, cinnamon and rum. Add the melted butter, mix well.
7. Remove the dough from the fridge, turn out the dough onto a lightly floured work surface. Roll out a thin rectangle.
8. Cut horizontal into three layer. Put the half of cream onto the bottom layer. Cover over the second layer. Spread the remainder filling, and finally cover with the last layer.
9. Roll out and cut horizontal again to 2 stripes. Roll up from the short end, slice into rounds, then squash each one. Transfer them to the prepared baking sheets about 1/2 inch apart.
10. Brush with remained egg whites, then bake about 10-12 mins, until bottoms are golden and tops are crispy.

Hihetetlen egyébként, nincs két hét és ballagnak.
Aztán meg érettségiznek, nélkülem. Eszméletlenül izgulok értük, de asszem helyettük is. :-))) Annyira irigylem őket, amiért egyáltalán nem rettegnek, és mert ezt őszintén így is érzik.

Aztán az is felmerült a napokban, hogy a nyári gyakorlatomat Pesten dolgoznám le. Egy pesti cukrász ugyanis felajánlotta, hogy szívesen látna, és hát…én bizony élnék a lehetőséggel! =))))) Mert talán nemcsak söprögetéssel és mosogatással bíznának meg, de még ha így is lenne, zsidó sütemények között sündöröghetek! Ez mindig nagy álmom volt… belepillantani a zsidó gasztronómiába szerintem kihagyhatatlan alkalom, biztosan rengeteget tanulnék belőle! A szállás-kérdés is megoldódni látszik. Dóráékhoz aligha mehetnék – ha korán kell bejárni mégsem utazhatom át a fél várost :-( -, helyette drága Alíz szállásolna el a bő két hétre.

Alíz tündéri csaj, éppen most érkezett meg két süteményes-könyvem, ő bonyolította le a megrendelésüket. Az egyik Rose Levy Beranbaum albuma mennyei tortákról , míg a másik Martha Stewart közkedvelt Baking Handbook-ja. Mindkettőn ezer éve legeltettem a szemem, és most, hogy végre kezemben tarthatom….. Jaaaj, leírhatatlanul jó érzés, eszméletlen tehetséges a két nőci. Köszönöm, Alíz!!!

Tulajdonképp Martha ihlette a hétvégi desszertet is. Nem lehet nem észrevenni a 175. oldalon rejlő, nyári hangulatú, krémesen lágy new york-i sajttortát! Kissé gigantikus mennyiségnek tűnt a közel másfél kiló krémsajttal, így csökkentettem az anyaghányadon. Hiba volt, lett belőle  – de már az is kérdéses, hogy létezett-e egyáltalán :-)) – egy 18 centi átmérőjű minitortácska, amit töredékidő alatt pusziltunk be. Miközben másfél órán át sütöttem.
Ízvilágát tekintve – nem fogjátok elhinni, de kapaszkodjatok meg – kókuszos lett! :-))) Liszt helyett finomra őrölt kókuszreszelék, míg tejszín helyett kókusztej került a masszába. A kókuszos süteményeknek egy buktatója lehet, mégpedig ha szárazzá teszi a reszelék – de ez egy sajttortában szerencsére nem ismert fogalom! :-) Remekül domináltak az ízek, feltétlenül meg kell ismételni:

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

A kekszalaphoz

Hozzávalók: 70 g Hobbit- teljes kiőrlésű keksz, 1 ek. cukor, csipet só, 1/4 csésze pirított kókusreszelék, 1 ek. vaj, megolvasztva
Elkészítése: A vajat megolvasztjuk. A többi hozzávalót konyhai robotgépben finomra őröljük (vagy mozsárban összetörjük), és összedolgozzuk a vajjal. A keveréket egy 18 centi átmérőjű, kapcsos tortaformába terítjük, egy pohárral egységes réteggé nyomkodjuk, majd 175 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütjük. Aranyszínű legyen. Hagyjuk hűlni 10 percig, majd tekerjük körbe dupla falú alufóliával.

A sajttortához

Hozzávalók: 500 g krémsajt, 100 g cukor, 15 g finomra őrölt kókuszreszelék, 3 nagyobb tojás, 50 ml kókusztej, 1 vaníliarúd kikapart belseje
Elkészítése: A krémsajtot a cukorral és a kókuszreszelékkel nagyjából 3 perc alatt krémesre keverjük. Közben a tál oldaláról egy habkártyával folyamatosan szedegessük le a feltapadt krémet. Adjuk hozzá egyesével a tojásokat, mindegyikkel jól kikeverve. Öntsük hozzá a kókusztejet, a vaníliarúd kikapart belsejét. Jól dolgozzuk el, majd töltsük az előkészített tortaformába.
Egy nagyobb tepsibe töltsünk néhány ujjnyi vizet, ebbe helyezzük a sajttortánkat. Süssük 15 percig 175 fokon, majd másfél órán keresztül 125 fokra visszavéve. Vegyük ki, ha széle szilárd, de a közepe még kissé remegős.

Tetejére

Hozzávalók: 240 g tejföl, 2 ek. cukor, 1 tk. vaníliaeszencia, 1 marék kókuszchips
Elkészítése: A hozzávalókat keverjük össze, majd kenjük szét a még meleg, már szépen átsült sajttortán. Dugjuk vissza újabb 15 percre.

Kész tortánkat hűtsük ki teljesen, majd dugjuk be néhány órára hűtőbe. Legjobb, ha egy éjszakát érnek az ízek, miközben dermed is. Tálalás előtt fél órával vegyük ki, éles késsel vágjuk körbe, majd egyszerűen vegyük le róla a kapcsos keretet.