Csokiparány blogja

Az első kopp után, íme az újjászületés: szerdai gyakszink illatozó eredménye, a hajtogatott élesztős “croissant-tészta”. Írjunk csak jóvá bátran egy pirospontot a cukrászüzem javára, hiszen ebből abszolút mellőztünk minden nemű adalékanyagot, tartósítószert. Esetleg a margarint cserélném le vajra, de ettől eltekintve pont olyan volt, mint nagyanyáinké! :-) Be is burkoltunk belőle jópárat óra után. :-P

Munkás egy tészta, ez a croissant-tészta! Elkell legalábbis hozzá néhány szabad óra, no meg Kiss Tamás tanárúr lénye. :-)))
Az új margarinfajtákkal egy ízben jelent meg, a blundeltészta rokonaként. Annyiban különbözik elődjétől, hogy kevesebb zsiradékot használunk hozzá, és kevesebb pihentetést illetve hajtogatást igényel. Tovább frissek maradnak, de jól is fagyaszthatók. Egyszóval megbabonáznak. :-)

A hajtogatott élesztős tészták átmenetet képeznek a vajas és élesztős tészták között. Ilyenkor az élesztő okozta térfogatnövekedés mellett, a hajtogatás is rásegít a lazításra - ennek eredményeképp lesz a tészta levelesen laza szerkezetű. Minőségük azonban elsősorban a vaj fajtájától, no meg állagától függ. Ügyeljünk ezért rá, hogy mindig jól be legyen hűtve!

Az alaprecept anyaghányada

• 1 kg liszt (fele arányban lehet teljeskiőrlésű is)
• 40 g élesztő
• 500 ml langyos tej vagy víz
• 60 g porcukor
• 500 g lapmargarin vagy vaj
• 2-3 tojássárgája (elhagyható, de az igazán finom tésztához szerintem elengedhetetlen! :-)

Elkészítése

1. Az élesztőt a langyos tejben fölfuttatjuk, majd az átszitált liszttel, a tojásssal, a porcukorral meg a sóval gombóccá gyúrjuk. 30 percre hűtőbe tesszük.
2. Ha vajjal dolgozunk, aprítsuk kockákra és gyúrjuk össze kevés liszttel. Két réteg fólia között nyújtsuk vékonyra, majd hűtsük le jól.
3. A tésztát enyhén lisztezett felületre borítjuk, és csillag alakzatra nyújtjuk. Ez legkönnyebben talán úgy kivitelezhető, hogy a gombóctésztába - nem túl mélyen – egy keresztet vágunk. Ügyeljünk arra, hogy a tészta közepét vastagabbra hagyjuk, nehogy a vaj nyújtáskor kibuggyanjon hátul. :-)
4. Helyezzük közepibe a vajat, és hajtsuk rá a csillagzat “fülecskéit”.
5. Óvatosan nyújtsuk  ki a tésztát vékonyra, majd gondolatban osszuk három részre. Az egyik szélét a középső részre hajtjuk, a másik szélét pedig ennek a tetejére. Letakarjuk, majd visszarakjuk a hűtőbe.
6. 30 perc elteltével 90 fokkal elfordítva ismét nyújtunk egyet a tésztán, most azonban dupla hajtást végzünk. Ilyenkor gondolatban négybe osztjuk, a két szélső szélt befelé hajtjuk, majd egymásba fordítjuk. A pihentetés után ismét szimpla hajtás következik. És végre utoljára dobjuk hűtőbe a tésztát, már csak 30 perc választ el bennünket a boldogságtól. :-)
7. Mivel a vajas-élesztős tészták zsírtartalma igen magas, nyújtsuk vékonyra a tésztát. Az “ideális” 8-10 mm között mozog.
8. Innét már ránk is lenne bízva, mivel töltsük, hogyan formázzuk. Egy kikötés lenne: tetejét tojásos-tejes keverékkel kenjük meg, és meleg helyen kelesszük 15-20 percig. Ezután tolhatjuk 220 °C-ra előmelegített, enyhén gőzös sütőbe.

Tegnap este kinéztünk a Halfesztiválra. Rendszerint szeptember elején tartják itt a szegedi Rakparton, mi is minden évben végigsétálunk. Általában a nagy bográcsból mérünk, de idén azt a fülest kaptuk, hogy az Algyői a legízesebb - így hát beálltunk a tömött sorba. Sokszínű volt egyébként a kínálat, az sem maradt éhen, aki messziről kerüli a halászlét. :-) Rántva vagy roston sütve, halpaprikást csuszával, de még nyáridéző hekket is lehetett kapni.

Az úriember ott bal fennt pedig nem sok hallal gazdagította az adagunkat. Viszont levében nem volt hiány. :-D Azért megbocsátandó bűn, bizonyára hullafáradtak voltak a nap végére… :-P

Egyébként apu nem ivott, bármennyire is úgy fest. :-D

Berregett az ébresztő, azonnal kipattant a szemem. Suliidőben egyszerűen Szundi üzemmódba kapcsoltam volna, most azonban más volt a helyzet: fantörpikus dologban vehettem részt, még ha hajnali négykor is vette kezdetét. :-D

Szóval “energikusan” kikecmeregtem az ágyból, magamra kaptam a ruhát, majd sebtiben arcot festettem magamnak, és szántam néhány hosszú percet apukám ébresztésére. Szegénykém, nem elég, hogy 1 körül ért haza, még Dorozsmára is fuvaroznia kellett……

Odafele menet természetesen egy lélekkel sem találkoztunk (), és 4:50-kor már jóízűen szippantottunk a dorozsmai levegőbe – nincs is jobb a frissensült péksüti bódító illatánál. Szerintem Szeged határában is érezni lehetett Imiék Masnicskáit, kár hogy mindenki durmolt. :-))

Öt órát tölthettem a sajtos rolók, pogik, kókuszgolyók, na meg persze egy tündéri társaság körében. És miközben Ancsi egymás után gyártotta a tortacsodákat, folyamtosan mesélt. Néhány krém összetételéről, a szakma szépségéről és hátulütőiről, megmutatta a munkáit albumokba szedve, és még a családja is szóba került! Olyan közvetlen volt. :-) Végére egészen feloldódtam, kérdezni és kóstolni is mertem. No meg csibészesen ellesni néhány trükköt. ;-))

Apu tegnap megtudta, hogy az egyik fotós ismerőse egyben hivatásos cukrász is! :-D Méghozzá igen jó! :-))) Hála együttes szervezőmunkájuknak, ma benézhettem a srác munkahelyére - Kiskundorozsmán dolgozik egy tündéri rózsaszín cukrászdában!

Pokoli jó volt végigkisérni, ahogy a híg masszából mindössze negyed óra alatt, bepuszilásra kész fagyi dermedt. Vagy elnézni az illatozó sós stanglikat, amint rendezetten sorakoznak csomagolásra várva. :-)) Megkóstoltam, tökéletes - porhanyós és roppant sajtos.

A puncstorta volt a halálom. Tizenöt kiló körüli lehetett, de gyönyörűen díszített és rózsaszín. Ez valamelyest kárpótolja az embert, nemde?
Persze jót rötyögtek, ahogy csíklétemre cipekedtem. :-D

Mindig tudtam azért, hogy nehéz a cukrász szakma…. Hallottam, hogy hajnalban kelnek, hogy iszonyú súlyokat emelgetnek, és ma azt is megtudtam, hogy néhányak kezében napi 400 tojás válik ketté. De ez csak egy apró szelet volt a tortából. Holnap pedig képzeljétek, kapok még egyet! :-))) Hajnali ötre kell mennem, hogy átélhessem A cukrász napját… Van bennem félelem, és kellemes izgalom is. Na meg írtó kíváncsi vagyok. A legjobban talán arra, hogy mennyire fogom bírni.

Huhú, köremail-t kaptam a Papp családtól, ismét kapható a többszörös első díjas somlekvár! A fanyar ízű gyümölcsnek rendkívül magas a C-Vitamin tartalma, és kiváló vadhúsok mellé. Szaladjunk hát oldalukra egy-két üvegért… :-P

Fotó forrása: Flickr

“Ezúton értesítem kedves érdeklődőinket és régi vásárlóinkat, hogy megérett a korai som, így mostantól  rendelhető, vásárolható a hidegen, főzés nélkül készített somlekvárunk, valamint újdonságaink, a hársfavirág szörp, az  akác szörp, s aki még nem találkozott volna vele, van natúr medvehagyma lekvárunk is.

Honlapunkon a fórum menüben várjuk véleményüket lekvárjainkról,  hozzászólásaikat témáinkhoz.
Üdvözlettel Papp Miklósné”