5*-os Tiramisu, a “párjanincs” – kávélikőrös piskótával

2012. január 4. szerda | 14:37 | 7 hozzászólás

Oké, szóval Tiramisu. Ki ne szeretné Olaszország klasszikus krémkülönlegességét, és melyik családanyának ne lenne tarsolyában egy jól bevált recept, férjuruk kényeztetésére? A Tiramisu örök, a Tiramisu visszautasíthatatlan, mert olyan nincs, hogy még épp ne férne be. Minden körülmény között szorítunk neki helyet, és nem is véletlen örvend ekkora népszerűségnek!  Ez a csupakrém csoda ugyanis megérdemelten hódított világot, s bár sűrűn látni merész újításokat – legyen szó ízvilágról vagy formáról -, azért a klasszikus verzió legtöbbeknél már tuti befutó biztos pont. Persze nincs ezekkel a megmozdulásokkal semmi baj. Egyszerűen azt kell figyelembe venni és elfogadni, hogy a Tiramisut jól ismerik és szeretik, járjunk bármely pontján a Földnek. Éppen ezért csak óvatosan feszegessük azokat a határokat! Kigolyózott vagy pohárba rétegezett öccseire viszont én abszolút vevő tudok lenni, akárcsak az energialöketmentes, gyerekbarát verzsönre. :-)

No de ne szaladjunk ennyire előre. Itt van például rögtön München (az időtálló példa), térképén több kékellő ponttal, egy vidám sütizőre mutatva. Tudjátok, aminek falaiból intenzív süteményillat árad, és még vasárnap is kint lóg ajtaján a nyitva tábla. Úgy ám, Rischart, már megint. Most a Nr. 1, hatalmas adag Tiramisujukkal. A képes illusztrációra itt alattam most bukkantam a telefonomon, de roppantmód idepasszol, Anyu először a méretes habverőn botránkozott meg… biztosan elképzelt alatta elfakasztva. :-)

Hihetetlen, de a képeken mindig sikerül megtalálni a legidiótább pózt, valami ultradebil vigyorral. Nem nőies, nem csábító, max aranyos, mint egy tízéves….
Tehát a Rischartbeli Tiramisu csakugyan kelendő, és én azt mondom, a Tiramisu mindig jó egyfajta mércének is. Költséges alapanyagokkal, izgalmas aromájú likőrrel, ami helyett nem löttyinthetsz csak úgy Tesco gazdaságos, “Matróz ízű (Most komolyan?!!?) szeszesitalt”. A Rischartban azért láttuk miként keverik be ezeket a krémeket. Nem volt bennük hiba. Kiváló összetétel, és szintén a klasszikus utat járja – fekete espresso-val, jóféle mascarponéval, tojással meg valódi tejszínnel. Vagy amikor babapiskótát sorakoztattunk a fémkeretekbe, rögtön egy kartonnal indítottunk, és el is fogyott. Hogy megéri-e a 3.10€-et… Döntsön róla a pénztárcánk, meg az égető igény kulináris utazásra! :-) Mindenesetre mennyiségeken tényleg nem spórolnak, úgy az itthoni fejadag háromszorosa lehet!

Miután kigyönyörködtük magunkat ebben a lélegzetelállító, fejedelmi tortalapátban, vegyük is használatba. :-)  Ünnepi desszertnek készítettem, szeletbe, két réteg kávélikőrös piskótalap közé. Én rettenetesen tésztás tudok lenni, habos-krémes pártiak megfordíthatják az arányokat. :-) Ez egyébként amolyan köztes megoldás, Rischartból elcsent praktikák nyomán: ott mindig így bántak a vastag piskótákkal – előbb mélyen felszántották, majd töményen átitatták különféle likőrökkel. Locsolásra fel!

Hozzávalók

A kávélikőrös piskótához:

300 g finomliszt
100 ml csokoládélikőr
2 tk. sütőpor
300 g kristálycukor
120 g étcsokoládé (60%-tól a csillagos ég :))
120 ml étolaj
80 ml víz
2 ek. instant kávé
6 nagy tojás, szétválasztva
1/2 tk. só
kávélikőr

1. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra.
2. A lisztet a sütőporral és a cukorral elvegyítjük, félretesszük.
3. Az instant kávét forró vízben feloldjuk.
4. Az étcsokoládét vékony szeletekre vágjuk, s vízfürdőben az olajjal, a csokoládélikőrrel és a kávéporos vízzel együtt összemelegítjük, amíg teljesen homogén nem lesz.
5. Vegyük le a tűzről, hagyjuk néhány percet hűlni, majd adjuk hozzá előbb a tojássárgájákat, aztán a lisztes keveréket.
6. Verjük a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá. Forgassuk a csokoládés keverékhez, és öntsük az egészet két darab 20×15 centis formába. Süssük 20-25 percig.
7. Irdaljuk be a piskótát, ha kihűlt egy tésztahengerrel, majd vastagon  itassuk át kávélikőrrel. Jól nyomkodjuk bele, tegyük félre. Készítsük el ez idő alatt a krémet:

A krémhez:

8 zselatinlap
6 tojássárgája
60 g cukor
8 ek. friss feketekávé
4 ek. kávélikőr
500 g mascarpone
8 ek. méz
400 ml tejszín

1. A zselatint hideg vízbe áztatjuk.
2. Vízfürdőben felverjük a tojássárgát a cukorral, feloldjuk benne a zselatint, majd kiemeljük az edényt a forró vízből. Hozzáadjuk a kávét és a likőrt, és kihűlésig kevergetjük.
3. A mézet a mascarponéval eldolgozzuk, és a tojáskrémhez adjuk. Végül beleforgatjuk a kemény habbá vert tejszínhabot is. Legalább 2 órára hűtőbe tesszük.

Továbbá:

14 db babapiskóta
2 dl erős espresso
2 ek. porcukor

A ganache-hoz:

100 g felaprított étcsokoládé (70%)
100 ml tejszín
pici, csillagfejű csővég a díszítéshez

Összeállítása

1. Az egyik likőrös piskótalapot elővesszük, rárétegezzük a krém felét.
2. A babapiskótát a porcukorral elkevert feketekávéban megáztatjuk, és a krémbe nyomkodjuk. Ráhalmozzuk a maradék krémet, végül befedjük a másik piskótalappal.
3. A ganache-hoz a tejszínt egy kis lábasban felforraljuk, és az apróra darabolt étcsokira öntjük. Folyamatosan kevergetve homogénre dolgozzuk, habzsákból nyomható állagúra hűtjük. Díszítéshez csillagfejű csővéget használunk, azzal húzunk csíkokat a torta tetejére, de természetesen lazán el is kenhetjük rajta késsel a krémet.

 

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: gasztrotéma, karácsony, tepsis, torta 7 hozzászólás » | 754 olvasás

2011 meggyűrt lapjai

2012. január 2. hétfő | 07:08 | 6 hozzászólás

Annyi mindent mondanék 2011-ről, és mégis olyan nehéz megszólalni. Hát még írni róla..

Ahogy Nagyi mondaná, a 11-el osztható évek mindig keserűséget hoznak – be is igazolódott, mert Nagyikának mindig igaza van. Sok mindent éltünk meg a családdal, már megint annyi mindent! Akkor mégis hogy üresedhettünk ki így, hogy távolodhattunk el egymástól ennyire? Mert ez történt, vagy legalábbis ezen az úton járunk… mindig voltak hullámvölgyeink – mint mindenki életében -, de az elmúlt időszakban csak úgy jött a baj. Szinte egymást érintve.

A blogom, ami annyi. de annyi örömöt, színt és hálát hozott a mindennapokba – most poros-kopott a fedele és megfakult. Kicsit talán elárvultunk, mindketten. Eddig ismertem a vágyaimat, voltak céljaim, de megint megtorpantam. Nem azonnal történt, és sok minden hatással volt rám. A Nagyi, München, Dóráék különköltözése, beilleszkedés az új munkahelyemen, szorongások, őrlődések, bizarr gondolatok… Egy helyen, ahol napi 8 órát tölt az ember, ahova még télidős koromsötétben, 5.40-re jár be és ahonnan csak a szürkületben lép ki, meglehetősen szürkén.. :-) Visszagonolva, nem is jutott idő itthoni feltöltődésre. Az elmúlt hét, mintha csak hajnali gyomoridegekből és csonka éjszakákból állt volna.

És itt van az utóbbi néhány nap fizikai kiszolgáltatottsága. Mind-mind elbizonytalanítottak, a már így is bizonytalan lebegésemben. Na ja, hulla a víz felszínén. :-) Három napja itthon fekszem a gerincemmel, mert önfejű módon sikerült megint elhanyagolnom a gyógytornát. Persze ez így lesarkosított, ennyire azért nem egyszerű. De tény, hogy sokszor megesett már, próbáltam betuszkolni a bajt valami szemmel láthatatlan, de betonbiztos fal mögé. Tudjátok, amolyan “ha nem beszélünk róla, nincs is” alapon. De tessék, most itt állok 20 éves fejjel, egy leginkább műtétre alkalmas gerinccel, meg a berepedezett lelkemmel. Hogyan tovább? Ahogy a felülvizsgálaton is megmondták két éve; ilyen teherbírással, izmokkal soha, sehol nem kaphatok a szakmámban munkát.

Jól belecsaptam az új évbe, már megint beterítve titeket a saját problémáinkkal… Ne haragudjatok! És még csak Boldog Karácsonyt sem kívántam Nektek…. Mindenkinek békésen telt, volt kapkodás hagyományőrző fejvesztettséggel? :-) Itthon természetesen az sem maradhatott el, de hála Istennek, végül minden dísz felkerült a fára (még a gigászi plasztikszaloncukrok is, Anyu nagy örömére…), nem akármilyen szentestei vacsorával megtetőzve. Szerencsésen elkészült az eltervezett süteménysokadalom a házsorköszöntőnkre is. Kicsit ugyan lepukkant voltam a vadító öltözetemben, nagyjából 10 perc alatt raktam helyre a félrecsúszott sminkemet.. Viszont még így is bezsebeltem egy csomó dicséretet, elcsíptem jóízű hümmögéseket néhány elvonuló *rózsaszín* makaronfelleg után.. :-) Miközben Török barátnéimmel, Timivel meg tündéranyukájával, együtt zsongtunk cukrásztémákban. :-) Szép emlék, tényleg.

És hogy mik készültek? Íme, A Lista

Málnazselés-nugátos trüffelcsúcsok
Piszke-féle makik rózsaszínen, csokifóliával
Diós és csokis marlenka
Zserbótöltelékes / nugátkrémes puszedlik
Porhanyós fajta, legtutibb hókifli a Forrásbeli receptgyűjteményből
Fahéjas csillag, München-módra :-)
Mogyorós-pisztáciás csókok fehér csokiganache-al

Hókifli

Hozzávalók:

750 g liszt
75 g porcukor
250 g zsír
250 g Rama margarin
1 kis pohár tejföl (~180 g)
100 ml teljes tej
40 g élesztő
1 csipet só
tölteléknek dió/mák/hitlerszalonna/szilva vagy baracklekvár, amit csak szeretnél

Elkészítése:

1. Késes robotgéppel a lisztet az apróra kockázott margarinnal és zsírral porhanyósra keverjük, vagyis ne legyenek benne nagyobb zsiradékdarabok. Hozzáadjuk az egyéb járulékos anyagokat, és gyors mozdulatokkal meggyúrjuk a tésztát. Kerekre gömbölyítve, majd fóliába csomagolva hideg helyen pihentetjük fél órát.
2. A tésztát kettéosztjuk, 3-4 mm vastagra nyújtjuk, majd köröket szaggatunk belőle. Egyik felére teáskanálnyi adagokat halmozunk a töltelékből, majd kifli formára igazítjuk. Sütőlemezre sorakoztatva, 180°C-os sütőben kábé 20 perc alatt aranysárgára sütjük. Ne hagyjuk megpirulni, kiszáradni a kiflikéket, állaga így marad igazán porhanyós, akár hetekre.
3. Még forrón vaníliás porcukorban meghempergetjük, majd ha kihűlt, jól lefóliázva/fémdobozba pakolva tároljuk.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, énblog, karácsony 6 hozzászólás » | 431 olvasás

Karamellás-magvas bolyhocskák – csajos estére :-)

2009. december 31. csütörtök | 11:54 | 8 hozzászólás

Tegnap moziba mentem Ildiékkel! Nórit még a Vedresben, infó órákon ismertem meg jobban, úgy lettünk cimborák. Sosem felejtem el, amikor az első napon, lányos zavaromban gondot okozott a számítógép beüzemelése… :-)))) Ekkor termett ott “kattuszkakirálykisasszony”, hogy megmentsen. Azóta már nem infóra jár, átment inkább rajzra. És még mindig elhiszi, hogy tehetséges benne! :-))))

Ildit pedig időtlen idők óta ismerem, rengeteg közös történetünk van! Ötödikes korunkban például nagy Harry Potter lázban égtünk. Saját sztorikat kreáltunk az alapcselekmény nyomán, azokat játszottuk el. Szentül hittük, hogy a Roxfort létezik, mert ilyesmit nem lehet csak úgy kitalálni. :-)) Szóval Ildi alakította Harry-t, míg én Ron vagy Hermione vagy Piton szerepében bukkantam föl. Csak róttuk a folyosókat, és az egész olyan rejtelmes volt :-)))))))

A buszról integetve aztán ráeszméltem, mekkora hülye voltam amiért elhanyagoltam a barátságunkat. Az ilyesmit ápolni kell, én meg nagyon eltűntem az utóbbi évben.

Tehát beültünk mozizni. Szokás szerint késésben voltam, az eső is zuhogott, én meg szükségét érezten a pláza mentén ”lerövidíteni” az utat. Kétszer majdnem eltanyáltam a sártengeren, de végül csak ott voltam. Épp valami butikban lézengtek, és nagyjából 5 perc lehetett hátra a film kezdetéig. Elébb jegyet vettünk, majd üdítőket meg pattogatott kukoricát. Bennt a teremben aztán előkotortam a sütit is. Stílusosan, amolyan vizelettartós papírzacsiba pakoltam őket, mert így volt igazán nagyon guszti! :-))

Egyszerűen bonyolult - a film címe, egy fergeteges trió – Meryl Streep, Alec Baldwin, Steve Martin - főszereplésében. Könnyed volt és mókás, a füves jelenet meg egyszerűen magával ragadó :-))) A befejezés nem igazán nyerte el a tetszésünket, de a társaság ezt lehetetlenné is tette. :-))) Görbe este volt, annyi szent - rendesen csiklandozta rekeszizmainkat :-)))

Nóri szerint valami maradékot vittem a karácsonyi aprósütikavalkádból. :-)) Valóban ünnepi ízvilág, hála a Gabika-féle tejkaramellának. A decemberi Krakkós kiruccanásáról hozta, és önmagában is remek nassnak bizonyul!

Hozzávalók (35 db-hoz)

A tésztához:

• 200 g liszt
• 100 g barnacukor
• 100 g vaj
• 1 tojás
• csipet só
• 1 vaníliarúd kikapart belseje/1 tk. vaníliaeszencia

A beborításhoz:

• 150 g törökmogyi és dió keveréke
• 1 tojásfehérje
• 1 ek. víz

A töltelékez:

• 16 db nagyobb tejkaramella
• 3 ek. tejszín

A díszítéshez: 100 g tejcsoki + 1 ek. olaj

Elkészítése

1. Az olajos magvakat sodrófával durvára daraboljuk, és egy serpenyőben – olaj hozzáadása nélkül – alaposan megpirítjuk. Minél tovább pörköljük, annál erőteljesebb zamata lesz! Félretesszük hűlni
2. A vajat a barnacukorral, a vaníliakivonattal és egy csipet sóval kihabosítjuk, majd hozzádobjuk a tojást is.
3. Apránként hozzászitáljuk a lisztet, és gyors mozdulatokkal tésztát gyúrunk belőle. Hűtőbe tesszük egy órára.
4. Pihentetés után 35be vágjuk, majd kis golyóbisokat formálunk belőle.
5. Ezeket előbb a tojásfehérjével elkevert vízben, majd a magkeverékben forgatjuk meg.
6. A dióbundás gombócokat tepsire tesszük, kiskanállal ellapítjuk, és közepükbe mélyedést nyomunk.
7. Előmelegített sütőben, 180°C-on (légkeveréses 165°C) 10-12 perc alatt aranysárgára sütjük.
8. A karamellát a tejszínnel felolvasztjuk, és a kihűlt sütemények közepibe csurgatjuk.
9. Tejcsokispriccel díszítjük, majd mozizni hívjuk a barátokat. :-)

Főbb alapanyagok: barnacukor, dió, finomliszt, olaj, só, tejcsoki, tejkaramella, tejszín, tojás, törökmogyoró, vaj, vaníliarúd

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, karácsony 8 hozzászólás » | 1,594 olvasás

Gyömbéres szivecskék – szívből jön, bendőbe megy. :-))

2009. december 21. hétfő | 18:11 | 2 hozzászólás

Lám itt egy újabb hétfő, jó régen írtam. A nagy hajrá a suliban úgy tűnik erre az évre véget ért, sikeresen túléltem az uccsó dogadús hetet is. :-) Nehezen tűrtem ezeket a sütimentes napokat, no meg hogy nem ölelgethettem aprócska keresztlányomat… :-)) Aztán pénteken csak beállított tündéri kis overáljában, hogy szeretettúltengésemben jól agyonpuszilgathassam…. Eszméletlen mit alakított aznap is. :-)))) Ott ácsorgott a tévé előtt, épp valami gagyi 21. századi mese ment, mire ő nagykomolyan felvonta szemöldökét:
- Nézzünk mást!
- Mit szeretnél?
- Hát ne ezt. Ez borzasztó. :-))))))))))) Micsoda szókincse van, elbűvölő. ;-)))

Vasárnap pedig közös misézésre mentünk. Pár hete jött az ötlet, milyen jó is volna átautózni Röszkére, és közösen meghallgatni egy Liszkai Tamás misét. Néhány éve még Szegeden tevékenykedett, azóta viszont áthelyezték. Nagyon hiányoznak a szentbeszédei! Lehetetlen közben elkalandozni, és mindig úgy érzem nekem szól. :-)
Gondolom nemcsak idehaza stresszesek a karácsonyi előkészületek, de lefogadom, hogy csak a mi kertünkben jellemző jelenség egy nyárról visszamaradt, hóval beterített gyerekmedence, és csak a Dusha család konyhája áll romokban három nappal Szenteste előtt, mert Apu úgy döntött ideje azt kifesteni. :-))))) Ezeken a dolgokon anyu joggal borul ki nap-mint-nap! De tény, hogy jobban kellene egymásra vigyáznunk – picit már elfelejtettük, mitől is Karácsony a Karácsony. Végre együtt leszünk, évek óta először nagycsaládosan! Jönnek Dóráék is, a 25-i ebéd pedig Babszinál lesz…. már alig várom. :-))

Végezetül pedig egy újabb Lucacica aranyköpés… :-))) A templom egyik sarkában betlehemes szalmabábuk sorakoztak. Luca némi töprengés után rájuk mutatott, és már csivitelte is:
- Nézd anya, rénszarvas! /:-)))))/
Babszi közben azon igyekezett, a parányi templomot ne járja át Luca hangos csicsergése: – Nem Luca, ezek nem rénszarvasok…
- Nem rénszarvas… – nyugtázta kissé csalódottan – Borz! …
A mai rorátén is bevillant a jelenet. Biztos bolondnak néztek, nem sokan vigyorognak így hajnalban. :-)))) 

És íme akkor, itten tobzódnának az újabb aprósütemények. Most egy arany gyöngysorral próbálok túladni rajtuk… ;-)) No persze nem hiszem, hogy nagyon tukmálgatnom kéne, ugyanis káprázatos az ízvilága. Hihetetlen miféle aromát adn neki a kandírozott gyömbér, a különféle fűszerek és a kókuszreszelék. Csudiklassz párosítás, csak valahogy mindig elpárolog…

Hozzávalók

• 250 g finomliszt
• 50 g lisztfinomságú kókuszreszelék
• 2 mk. sütőpor
• 2 mk. őrölt gyömbér
• fél mk. őrölt szegfűszeg
• másfél mk. fahéj
• csipet só
• 80 g kandírozott gyömbér, apróra vágva
• 100 g vaj
• 175 g barnacukor
• 3 ek. méz
• 1 tojás

A mázhoz: 100 g tej/étcsoki + 1 ek. olaj

Elkészítése

1. Elkészítése leginkább az idei mézestésztámra emlékeztet: A vajat megolvasztjuk, és hagyjuk hűlni egy keveset.
2. Belekavarjuk előbb a mézet, a cukrot és a tojást, majd a sütőporral, fűszerekkel és sóval elvegyített lisztet. A kandírozott gyömbért is beleforgatjuk, és rugalmas tésztát gyúrunk belőle.
3. 30 percre hűtőbe tesszük, majd 3 mm vastagságúra nyújtjuk.
4. Szivecskeszaggatóval a tésztának iramodunk, és két sütőpapírral bélelt tepsit megtöltjük eme falatnyi szeretettel. :-)
5. 180 fokra előmelegített sütőben 10-12 percig sütjük.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, karácsony 2 hozzászólás » | 1,178 olvasás

Angyalszárny és glória – csemegék a mennyből

2009. december 14. hétfő | 20:44 | 8 hozzászólás

Haj-jaj, most aztán rettenetesen félek. Már csak másfél hetem maradt mindenre! Ajándékokkal botrányosan állok – nincs meg mindenkinek a családból, és a gasztroajándékaimnak is postázásra kész állapotban kéne lenniük… nagyjából egy hete! :’-(( Rettenetesen szétszórt vagyok, elfelejtettem bérletet venni és jól megbűntettek a buszon… Ráadásul iszonyú milyen ára van a tízhetes álom-gyakorlatunknak! Most kell bepótolnunk az anyagot általános tantárgyakból, mivel igazgatónőnk – no meg a felsőbb irányítás is – ragaszkodik a félévi záráshoz. Minden tantárgyból három jegy, öt hét alatt. Szóval be vagyunk táblázva, minden áldott nap dolgozatot írunk. De legnehezebben azt viselem, hogy nem jut elég időm sütésre! :’-((

Sanyarú a sorsom mondhatni,  de akadnak derűs napok is - hadd vetkzőzzem hát le ”SzenvelgőFetrengőCsenge” énemet! :-))
Egyre szépül például az otthonunk, sorra kerülnek fel a karácsonyi dekorációk, hála anyukámnak. Igazán jó érzés hazaesni egy nehéz nap után, és gyönyörködni a hópihedíszített nappaliablakban! :-)
Aztán ott vannak a hajnali misék Apuval… ez igazán boldoggá tesz! Velejárója persze, hogy mostmár inkább hasonlítok egy lajhárra. Egy boldog, kiegyensúlyozott, de rettentő lomha lajhárra. :-)))))  Mivel egy egész óra áll rendelkezésünkre roráte után sulikezdésig, végre van időm beszélgetnünk… csivitelünk meg mókázunk, máskor meg nagyokat veszekszünk. :-))

Hétvégén pedig volt hópihefüggöny, láttátok?! :-)))) Feltétlenül sütnöm kellett. Megrohamoztam hát a félkész állapotú konyhánkat - mikor fesse ki Apu, ha nem most… :-))))) – köténybe bújtam, és hozzáláttam az angyalkák kedvenc csemegéihez:

Törökmogyis-nutellás nass

Hozzávalók

A tésztához:

• 300 g finomliszt
• 200 g vaj
• 10 g házi vaníliás cukor
• 75 g porcukor
• csipet só
• másfél tk. mézeskalács fűszerkeverék
• csipet őrölt szegfűszeg
• csipet őrölt kardamom
• pici tej (nagyjából 1 ek.)
• 1 tojássárgája

A “töltelékhez”:

• 50 g törökmogyoró
• 50 g törökmogyi krokant
• 50 g barnacukor
• 3 ek. nutella
• narancs vagy sárgabaracklekvár

Elkészítése

1. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, a kétféle cukrot, a sót és a fűszereket hozzáadjuk. Középre kis mélyedést készítünk, beleöntjük a tejet, majd rádobjuk a tojássárgáját is.
2. Gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát, és két órára hűtőbe tesszük.
3. A sütőt előmelegítjük 200°C-ra, egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, és a mogyorót apróra daráljuk.
4. Kis lángon karamellizáljuk a barnacukrot, hozzáadjuk a nutellát, majd a mogyoróféléket. Ne ijedjünk meg, hogy összekapja, végeredményben amolyan morzsalékos állagú keveréket kell kapnunk.
5. Kikapjuk a tésztánkat, félbevágjuk, és mindkét darabot 3-5 mm vastagra nyújtjuk. A lekvárral vékonyan megkenjük, megszórjuk a mogyikeverékkel, majd ráhelyezzünk a másik lapot. Előzőleg ezt is ízesítsük lekvárral. Jól nyomkodjuk rá, majd vágjunk belőle ~2×8 centis téglalapocskákat. Csavarjuk meg, és helyezzük a sütőlemezre.
6. Süssük 15-20 percig, majd kapjuk ki. Még forrón kenjük meg lekvárral, és tegyük hűtőrácsra.

Fenyőmagos-diós lapocskák

Hozzávalók

A tésztához:

• 300 g puha vaj
• 150 g cukor
• 2 csipet só
• 2 tojássárgája
• 350 g finomliszt
• 50 g őrölt fenyőmag
• 100 g őrölt dió

A díszítéshez: 100 g étcsoki + 1 ek. olaj, 100 g tejcsoki

Elkészítése

1. A vajat habosra kikavarjuk a cukorral és a sóval. Rendre beledolgozzuk a tojássárgájákat.
2. Hozzáadjuk az átszitált lisztet, az őrölt fenyőmagot és diót.
3. Kézzel gyorsan meggyúrjuk a tésztát, golyót formálunk belőle és fóliába csomagolva, hűtőbe tesszük 2 órára.
4. A sütőt előmelegítjük 190 fokra, és kibélelünk sütőpapírral egy tepsit.
5. Lisztezett munkafelületen a tésztából 3-5 mm vastagságú lapot nyújtunk, majd csíkocskákra vágjuk. Tetejét fenyőmaggal díszítjük, vagy üresen hagyjuk.
6. Kb. 12 percig sütjük, míg a magok enyhén megpirulnak.

 

Főbb alapanyagok: barnacukor, dió, fenyőmag, finomliszt, kardamom, kristálycukor, krokant, mézeskalács fűszerkeverék, narancslekvár, nutella, porcukor, só, szegfűszeg, tej, tojássárgája, törökmogyoró, vaj, vaníliás cukor

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, karácsony 8 hozzászólás » | 1,764 olvasás

Korábbi bejegyzések