2010. április 7. szerda | 16:22
Már reggel felcuccoltunk, és a locsolóhad elől Babsziékhoz menekültünk. No nem mintha az utóbbi időben annyian bukkantak volna fel húsvét hétfőn, de tekintettel az előtéri káoszra, valahogy egyiküket sem szerettünk volna beterelgetni.
Így hát pácolt husival, salátákkal és süteményekkel jól megrakodva, nővérkémék háza felé vettük az irányt. Néhány falással maradt még a pogikból, és Apu engedélyével csomagolhattam – persze szigorú limittel – flódniból is. Mivel régóta ígérgettem már neki, és a karácsonyi menükártyánkról sajnos lemaradt, most semmiképp sem hiányozhatott az asztalról. Fel is csillant a szeme, amikor a múltheti nagybevásárláskor egy zacsi mákot dobtam a kocsiba. :-)) Viszont én még mindig nem lettem mákpárti. Látványosan szenvelgek, amiért enyhén mardossa a gyomrom, hangyás lesz a fogam és valahogy túl tömény az egész. Anyu is hasonlóan érez, erősen támogatott hát a diós-áfonyás fonott kalács elkészítésében! :-) A cukrász gyakorlaton tanultak alapján készítettem az alap kalácstésztát, majd arra kentem ezt az igazán krémes, vajas diótölteléket a vörös áfonya szemekkel. Egyik kedvenc aszalt gyümölcsfélém, rendesen a zacskó mélyére is kellett nyúlnom, hogy némi eleséghez jussak. :-)))) Rájárok ugyanis, alkalmasint. Szóval gyönyörűre pirult, foszlós lett, nem terült el, és én annyira élveztem! Sütés után, még forrón porcukros-citromos mázzal lehet itt-ott megfesteni. Ne spóroljunk vele, elég jó cucc!
A fotó Babszi űbervagány konyhájában készült. Úgy vélem kiaknázatlan lehetőségek rejlenek benne, ezekkel a gyönyörű bútor -és falfelületekkel! :-)))

Hogy tetszik a recept? – 



(3 szavazat, átlaga: 4.33)
Loading ...
Elkészítéséhez görgess lentebb! :-)
Flekkenpartiról: Minden olyan nyugodt és gondtalan, olyan őszinte jókedvvel beszélgettünk, falatoztunk. Jól éreztem magam! :-) Rég nem voltunk már így együtt, hiányzott is nagyon… Persze Iringóék meg Dóráék nélkül nem volt teljes a csapat, de csak lesz még alkalom ilyen kintülős estékre a nyáron! Hihetetlen egyébként milyen csalóka az április, egyik pillanatról a másikra borult be, és kaptunk egy kiadós zuhét a fejünkre… villanásnyi idő alatt kellett becuccolnunk, de meg volt annak is a hangulata. ;-) A tablón Luca háta mögött, az üvegajtón tükröződve látszanak is a gyülekező fellegek… :-)

Diós-áfonyás nyitott fonat
A kelt tésztához: 500 g finomliszt, 250 ml tej, 20 g élesztő, 50 g porcukor, 50 g vaj, 2 tojássárgája
A töltelékhez: 300 g dió, 200 ml tej, 140 g kristálycukor, 40 g házi vaníliás cukor, 60 g vaj, 4 ek. zsemlemorzsa, 1 ek. rum, 150 g aszalt vörös áfonya
A kenéshez: 1 tojás, könnyedén felverve
A tészta elkészítésének menete itten található.
A töltelék elkészítése: A diót finomra őröljük. A tejet a kétféle cukorral és a vajjal forráspontig melegítjük, majd hozzákeverjük az őrölt diót és a zsemlemorzsát. 2 percig közepes hőfokon főzzük-szikkasztjuk, míg kicsit összehúzza magát. Tűzről levéve hozzákeverjük a rumba áztatott vörös áfonya szemeket, majd hagyjuk kihűlni.
A tésztát ujjnyi vastag téglalapra nyújtjuk. Megkenjük a töltelékkel, majd jó szorosan feltekerjük. Picit vékonyabbra is húzogathatjuk, ha túl vaskosnak találjuk. Félbe vágjuk, és külön-külön mindkét rúd közepét, függőleges vonalban bemetsszük. Ettől fog majd szépen szétnyílni a fonatunk. Sütőpapírral bélelt tepsin átlósan elfektetjük, majd a két rudat összefonjuk.
A sütőt előmelegítjük 200°C-ra, alá betolunk egy vízzel teli tálat, hogy enyhén gőzös legyen, mire előmelegszik. Egy tojással a kalács tetejét lekenjük, majd 10-15 percig kelni hagyjuk. 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük, ha szükséges, félidőben alufóliával letakarjuk, hogy a teteje ne égjen meg.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.