Sütimizéria

Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

           

Riadalom? Szorongás? Nyugibogyók helyett egyen tündértortát!

2011. április 17. vasárnap | 05:52 - 7 hozzászólás

Azt hittem, majd ha felvásárolok néhány vaskos receptkönyvet, a magyar és külföldi gasztromagazinok teljes palettáját, illetve kismillió csentrest ételfotózásra, majd csillapíthatom a sütés iránti megszállottságomat efféle sivárságos időkben. :-)) Oké, most már belátom mekkorát tévedtem. A gyűjtögetés rossz, pláne ha szétfeszít az önmegvalósítás meg egyebek. Eleinte csak lappang benned, majd gyülemlik, végül kész, vége, elhatalmasodik feletted. Aztán a kitörés cudar nagy hanggal, meg kismillió tündértortával jár együtt.

Szóval minden megy a szokott módon, suliban újra és újra, mindig másképp végeznek ki, mert legtöbb tanár most kapott észbe, mennyi hiányosságunk van és milyen menthetetlen egy bagázs a miénk. :-)) De gondolom senkinek sem újdonság, valahogy csak átevickéltünk rajta mindannyian… mert ugye így lesz velem is…?
Egy héttel a verselemzéses szösszenet után (ami valóban csak hármasra futotta, hurrá…) írtunk még egy minden hájjal megkent érvelést is. Nagyon jó téma volt, igazából sokkal inkább magaménak éreztem. Természetesen izgultam, de igyekeztem minden tanácsot megfogadni, gyors reinkarnációkat lebonyolítani, amikor épp úrrá lett rajtam a pánik. :-)) Bevált, ötös lett és még egy “Szép dolgozat.” gyöngybetűs közleményt is dekorált nekem Gy. a végére! Rövid, velős, hát odavoltam a gyönyörtől. :-))) Igazából ennél a témánál inkább azt éreztem, hogy tudtam volna még miről írni, lehetett volna kerekebb az egész, de most nem volt rá dupla óránk. Kezd körvonalazódni bennem a választott feladat – remélem most is olyasvalami lesz, amihez TÉNYLEG hozzá tudok szagolni. Jaj Istenem, csak add, hogy így legyen…….. Mindenesetre a verselemzés kiesett a pixisből, az hótzityi! :-))

Mindig kövesd a mandulaszirmokat.

Sütésre tényleg zéró időm marad, gondolom ezzel magyarázhatók azok a hisztérikus rohamok. Tudjátok, amiket Pest magasságában is hallani… :-)) Pedig suliban általában korán végzem, de teljesen leszívja az agyamat a sok próbatétel, a felkészülés a kövi napra. Na meg a kósza rémhírek – merthogy vannak. Legutóbb azt csiripelték a madarak, hogy töri-magyar szakos elnökünk lesz. Pontosabban elnöknőnk, ami engem pillanatokon belül a földdel tett egyenlővé. Teljes megsemmisülés. Azt hinné az ember, ennél rosszabb hírekkel már nem szolgálhatnak, erre megkapjuk a szóbeli vizsga időpontját: nemhogy iskolán belül, de gyanítom az egész megyében mi leszünk az utolsó halálraítéltek, ezzel a JÚNIUS 28-i időponttal.

Ami a hétvégéket illeti, rácuppantam a töltött tündértortákra. Mindig tetszett, hogy végtelen sok kombinációjuk létezik, és hogy ANNYIRA etetik magukat. Különösen a fügés jelenség, ez a mézes-mesés kalóriabomba. Mindig is fügepárti voltam, Anyuval tavaly el is tettünk néhány üveggel. Kár, hogy megbuggyantak, az első napokban hihetetlen jó illatuk volt.

Jótékony hatásairól még nem spekuláltunk a blogon, szerintem megérdemelne néhány sort: Az hazai füge évszázados távlatokban gyökerezik, korábban csak Kis-Ázsia, Izrael területén termesztették. Jó termőhelynek manapság Franciaországot, Spanyolországot említik, de az itthoni, szentendrei fügéről – személyes tapasztalatok alapján – is csak eszelős tekintettel áradozhatok. Az ugyanis függővé tesz: pont mint a nagykönyvben, mézédes, puha, vörös a húsa és rettentő lédús. A mennyei manna.
Nem mellesleg, ami zene egy érettségiző diák fülének: az idegekre nyugtatólag hat – írja a szakirodalom gyógyhatásai között. Mi az egyértelmű következtetés ebből? Elhasaltál az idei érettségin? Nem probléma! Majd az októberi vizsgaidőszakban újra próbálkozol! Annyi különbséggel, hogy az asztalodon elfekvő könyveken helyet kaphat egy tál érett füge is! Brutál jó nass-célzattal!

Hogy tetszik a recept? – (7 szavazat, átlaga: 5.00)
 Loading ...
Képzeljétek, néhány képemet kiállították múlthét pénteken a suliban! :-)
Többek között őket is.

Hozzávalók

A tésztához:

3 ek. pörkölt mandulaszirom
110 g vaj
2/4 csésze lágy, világosbarna (muscovado) nádcukor
1/4 csésze melasszal színezett barnacukor
1 db M-es tojás
1 + 1/4 csésze finomliszt
1 ek. + 1/4 tk. sütőpor
1 tk. mandulakivonat
csipet só
120 ml tej
120 ml tejszín
2 ek. dulce de leche karamellkrém

A töltelékhez:

125 g mascarpone
100 ml tejszín
fél csomag habfixáló
2 ek. méz
70 g fehér csokoládé
120 g fügelekvár
házi vagy bolti fügelikőr

A díszítő krémhez:

165 g vaj
2 csésze porcukor
2 ek. tejszín
1/4 csésze dulce de leche

Elkészítése

1. A tésztához a lisztet a sütőporral, az előzőleg megpörkölt, majd ledarált mandulával és egy csipet sóval összeforgatjuk. A vajat a kétféle cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tojást, jól kikeverjük. Egy tk-nyi mandulaaromával ízesítjük, és tovább keverjük. A tejet, a tejszínt és a karamellkrémet hozzá öntjük, végül beleforgatjuk a száraz hozzávalókat. Muffin kapszlikba egy-egy gömb tésztát adagolunk, majd 175°C-ra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütjük. Ekkorra már finom mandulás-marcipános illat lengi be az egész házat. Egy órát hagyjuk hűlni.
2. Közben elkészítjük a tölteléket: A fehér csokit fémtálkában, vízgőz fölött megolvasztjuk. Levéve a tűzről néhány perc múlva hozzáadjuk a mascarponét, a mézet és a sűrű fügelekvárt. A tejszínt habfixálóval habbá verjük – így kicsit majd szebb tartása lesz -, és az előzőekhez adjuk.
3. A muffinok közepét kivájjuk (én egy egészen mini pogácsaszaggatót használtam), aljukba 1-1 tk. fügelikőrt és 1-1 tk. fügelekvárt kanalazunk. Szépen elkenjük. Simacsövses habzsákból ezután megtöltjük krémmel, és egy órára hűvös helyre tesszük.
4. Eközben elkészítjük a tündértorta díszét. A vajat a porcukorral, fakanállal eldolgozzuk, hogy ne legyenek benne rögök. Hozzáadjuk a tejszínt és 5 perc alatt robotgéppel készre keverjük. Dulce de Leche krémmel ízesítjük, ez gyönyörű, bézs színt ad a tortácskáknak. Csillagcsöves nyomózsákkal díszítjük, s hűtőbe téve hagyjuk teljesen megdermedni.

A legjobb, ha pihentetjük egy éjszakát hűtőben, ekkorra az ízek csuda klasszul összeérnek.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, muffin, piskóta 7 hozzászólás » | 872 olvasás

Dóra tortája és az áfonyás-öszibarackos, bizsergető muffinok

2010. augusztus 24. kedd | 08:11 - 3 hozzászólás

Azt mondják, huszadikával véget ér, szép lassan lecsendesül minden. A madarak azért most is csiripelnek, de a nap már érezhetően később kel, és korábban is int búcsút. Néhány hete ilyenkor már a sövény fölött járt, takargattam is a laptopomat előle, minden bosszantó fényárban úszott. Valóban itt van, nincs mit szépíteni. Egy teljes, meg egy csonka hét, ennyi maradt a nyárból.

Hétvégén a srácok is elmentek, kezd minden visszazöttyenni a régi kerékvágásba. Szombaton még megünnepeltük Dóra szülinapját, habár csak szűk családdal, tortával és gyertya nélkül. :-)) Áfonya-szedres mascarponekrémmel készült, ami lehetne akár Orsi tortájának 2.0-s verziója is.. :-)) Botrányos volt egyébként az a kapkodás, amit aznap produkcióztam. 6 tojásból készült a piskóta, amit egy 22 centis formába szándékoztam beleszuszmákolni. Meg is lett az eredménye: látványra átsült, amúgy meg dobhattam a kukába, mert egy hatalmas kráter kacsintott vissza rám a belsejéből.

Ízre viszont csudijó volt, a krém és a csokis piskótalapok roppantmód passzoltak egymás mellé. Könnyedén vágható volt, és amolyan selymes az egész. Dilidóra meg a torta:

Úgy tűnik egyenbe öltöztek :-))

Fotóra nem volt sok időm, sem erőm, őszintén szólva elég gagyik lettek. De legalább lesz róla emlékünk. :-)

Tegnap pedig muffint sütöttem, hosszú idő után újra itthon is! :-) Mi mindig nagyon szerettük, pedig sokan nem repesnek érte a sütőporos beütés miatt..  Kati néni is így lehetett vele, mert a benti csokis muffint mindig szódabikarbónával kellett készítenem. Na de ebből aztán hótzityi, hogy sem a sütőpor, sem a szódabikarbóna nem fog kiérződni! Kizárólag egy intenzív gyümölcsös íz a nyár utolsóival, amelyekbe külön-külön is, de együtt még inkább bele vagyok habarodva: az áfonya és őszibarack, bolondító párosa. Fogyasszák egészséggel. :-)

Hozzávalók

• 1 1/2 csésze finomliszt
• 1 1/2 csésze félfogós liszt
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 1 tk. vaníliaeszencia
• 1 ek. méz
• 1 ek. szódabikarbóna
• csipet só
• 3 tojás
• 1/2 csésze kristálycukor
• 1/2 csésze barna cukor
• 1 csésze tej
• 1/2 csésze olvasztott vaj
• 1 csésze áfonya
• 1 csésze őszibarack, apróra vágva, villával pépesítve

A tetejére:

• 2 tk. kristálycukor
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 1/2 tk. őrölt szerecsendió
• 2 ek. vaj

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra. Egy 12 darabos mély magasfalú muffinformát vajazzunk ki.
2. Szitáljuk össze a lisztet a szódabikarbónával,a  fahéjjal és a sóval, majd tegyük félre.
3. Egy másik tálban keverjük habosra a tojásokat a kétféle cukorral, a mézzel és a vaníliaeszenciával. Öntsük hozzá az olvasztott vajat és a tejet.
4. Fakanállal dolgozzuk bele előbb a száraz hozzávalókat, majd a barackpürét és az áfonyaszemeket.
5. A kész masszát adagoljuk ki a sütőforma mélyedéseibe, és toljuk sütőbe 18-20 percre. Miután átsült (tűpróba!) a tetejére olvasszuk fel a vajat a cukorral, adjuk hozzá a fűszereket, majd ecsettel kenjük le vastagon  a muffinok kalapját. Melegen tálaljuk, úgy a legbizsergetőbb. :-)

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, muffin 3 hozzászólás » | 1,064 olvasás

« Korábbi bejegyzések