Hiszitek vagy sem, hatalmas focidrukker vagyok! Már a 2006-os német VB-t is végigizgultam, a botrányos döntőt meg a Széchenyi téren tomboltuk végig. Azon a nyáron fejeztem be az általános sulit. Emlékszem belém is nyilallt, hogy négy év múlva ilyenkor érettségizni fogok, hátam közepére kívánom majd az egész vébét.. :-)) Végül nem így alakult. Hála a megkezdődött szünetnek, majdnem minden meccset láttam.. kissé egyhangúak is tűnhetnek a mindennapjaim, dehát ugyanmááár… :-))))) Négyévente egyszer van ilyen! Mexikónak és Elefántcsontpartnak drukkolok, utóbbiak tegnapi veresége után hullajtottam néhány könnyet.
No de egy hölgyeményt sem szeretnék elriasztani – beszéljünk inkább a hüvelygombáról. :-P A legszebb ebben az egészben egyébként, hogy apukámmal megint több időt töltünk együtt, beszélgetünk, latolgatunk, este nyolckor a tévé elé csoportosulunk. Anyu is, csak másnapi vigaszként le kell játszanom a Barátok Közt elszalasztott részét :-)))))))
Szóval ilyesféle estékre sütöttem Madeleine-t. A sütemény egy varázslat, olyan hosszan, kellemesen bizserget… és története is szívmelengető. Kis nyomozás után a következőkre bukkantam:
Lescsinszki Szaniszló a 18. században két ízben is Lengyelország királya volt, második uralkodásának 1736-ban lett vége. A trónról letaszított uralkodó Franciaországba emigrált, ahol kárpótlásképpen megkapta Lotaringia hercegségét, és Nancy városába költözött. Egy alkalommal épp hatalmas vacsorát készült rendezni, ám főszakácsa és cukrászmestere összevitatkozott a fogásokon. Végül a cukrász szó nélkül otthagyta a kastélyt. Szaniszló főherceg kellemetlen helyzetbe került, hiszen nem fordult még elő olyan, hogy a fogások között ne szerepelne desszert. Végül főlakája, Maurice tanácsára az egyik szobalányt kérték fel a sütemény elkészítésére.
A fiatal cseléd nagymamája receptjét felhasználva különleges falatokat kreált a lakomára. A herceg és a vendégek annyira elégedettek voltak a lány munkájával, hogy Szaniszló magához hívatta, és gratulált neki. Amikor azonban a desszert neve után érdeklődött, a szolgálólány megszeppent, mivel a recept mellett nem állt semmilyen név. A herceg megkérdezte a fiatal lány nevét, és elismeréseként róla keresztelte el az azóta is híres Madeleine süteményt.
Az alapreceptből kiindulva számtalan változatát kóstolhattuk már, vagy ha mégsem, biztos szerettünk volna beosonni néhány blogíró madeleine illatú konyhájába :-)) Ott vannak például Reni káprázatos zöldjei matcha teával, mintegy igazi kagylómásolatként, vagy épp Varga Gábor mandulásai, még folyamatábrákkal is illusztrálva… Piszke pedig abszolút az én szájízem szerint sütötte őket, kókuszosan, eperszósszal melléje.. :-) De nem kell messzire mennünk egy sós nassolnivalóért sem, Édes és Keserű parmezános-rozmaringos madeleinejei láttán tuti megkordul a gyomrunk. Vigyázat, a madeleine túlzott fogyasztása szeretettúltengéssel jár! :-)
Én magam az egyik kedvenc sztracsatellás csokimmal oltottam be, majd ebbe is mártottam végüket. Hát brutál jó lett, imádom!
Hogy tetszik a recept? –
“A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez, megremegtem, mert úgy éreztem, hogy rendkívüli dolog történik bennem. Bűvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerű káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem, s mint hogyha csak megtöltött volna valami értékes eszenciával: jobban mondva, az eszencia nem bennem volt, én voltam az.”
Marcel Proust – Az eltűnt idő nyomában
Gyergyai Albert fordításában
Hozzávalók
A tésztához:
- 90 g vaj
- 110 g finomliszt
- 25 g holland kakaópor
- 110 g kristálycukor
- 3 nagyobb tojás
- 1 tk méz
- 50 g sztracsatellás csokoládé
- 1 marék krokant
A bevonáshoz:
- 50 g sztracsatellás csokoládé
Elkészítése
- A formákat előkészítjük: Vajjal vékonyan kikenünk 12 kagyló bemélyedéssel ellátott sütőformát. Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra.
- Olvasszuk fel a vajat egy kis lábasban, amíg pirulni kezd. Húzzuk félre, majd néhány perc múlva adjuk hozzá az apróra darabolt csokoládét.
- Szitáljuk át együtt a lisztet a kakaóporral.
- A tojásokat egy nagyobb tálban a cukorral keverjük ki krémesre. Dolgozzuk össze a vajas csokoládé felével, majd finoman forgassuk a masszába a lisztes keveréket. Végül adjuk hozzá a maradék csokoládét.
- Adagoljunk 1-1 tk-nyi masszát a mélyedésekbe, és süssük két felvonásban, 10 percig, míg tetejük enyhén ruganyos lesz.














































Suli kezdete:
Beleszerettem a tetejébe!


