Sütimizéria » pite
Ilona Praktikái Ajándékbolt   Sütimizéria receptkönyv FejesRibizke   Sütiklub   Latin Negyed csokibolt  

Túrótortát, ha beüt a vizsgadrukk

2012. szeptember 26. szerda | 18:20 | 15 hozzászólás


Túrótortát vizsgadrukkra, lelki nagy bajokra, vagy csak levezetésképp a mindennapokra. A sütemény, amiből minden héten lecsusszan egy kocka/körcikk, mert ízéért, pufók-fehér habrétegéért és porhanyós pitealapjáért teljesen meg tudok bolondulni. A recept egyébként a Blikk Nők Konyha nyári különszámában jelent meg először, most komplett képanyaggal végre ide is elhozhattam…

Túrót valamilyen formában tényleg minden héten eszem, meg egyfeszt kutatva szemlélek magam körül. :)) Régen nem szerettem ennyire, de úgy másfél éve teljesen rákaptam. Kőrözött mellett sok túrós desszertet is megálmodok, egy vagány aljnélküli kapros túróssal peidg bármikor le lehet venni a lábamról. Arról nem is beszélve, hogy használjuk ki ezeket az adottságokat, amikre igenis büszkék lehetünk! A túró egyik legnagyobb kincs a jó magyar alapanyagok között. Németországban egészen más ízélményt nyújtott, és bár ottani kedvenc szintén a Topfenstrudel volt, azért a házi, zsíros magyar túrónk magasan az élen jár. Világszinten!

Egy szelettel utoljára hétfőn fogyasztottam, a cukrász szintvizsgám előtt. Erről is szeretnék mesélni, mostanra picit leülepedtek a dolgok, sikerült talán…kicsit feldolgozni magamban a csalódást. A nyári gyakorlatom óta tudok a szeptember végi vizsgáról, de bővebb információkat csak sulikezdéskor kaptunk.

Mindössze három tételt írtak ki; briósok+kelttésztás ökörszem (barhesz) duóját, mákos pozsonyi kiflit (a költséghatékonyság okán…) és blundel tésztás  pudingos papucsot lehetett húzni. Úgy gondolom, nem egy nehézségű a három tétel, de persze mindegyiknek vannak bizonyos buktatói. A briós a fonás miatt lehet macera (én bevallom idén tanultam meg igazán szépen fonni), a pozsonyi kifli alapja bár egy gyúrt omlós-élesztős tészta, azért könnyen “leéghet” a kezünk alatt, és a forrázott máktöltelék is készülhet éppen túl lazára. A töltelék-tészta adagolásánál pedig fokozottan résen kell lenni, itthoni gyakorlásnál például a béna mérlegem miatt véreztem el. Szerencsére még vizsga előtt sikerült lecserélni az őskövületet, egy megbízható Soehnle mérlegre! Váó!

A harmadik tétel pedig igazi kakukktojás volt, felkészítő órán, otthon sem fértem bele a három órás keretbe. Rövidebb szüneteket kellett ezért tartanom a hajtogatások között, ami nehezebb tésztanyújtást jelentett és még annál is méretesebb tételtől való aggodalmat. :))

Hétfőn háromig, a tételhúzásig tartott csupán a gyötrelem.

Készítsen 15 db barackos papucsot hajtogatott élesztős tészta, és süthető sárgakrém, barackbefőtt felhasználásával, és helyezze tálcára bemutatás céljából!

Na ná, hogy blundel. Miért is lenne mázlim egy egyszerűbb kelt tésztával vagy a pozsonyival. :)) Mindenesetre ahogy az érettségin is volt, megtudtam a feladatot, már csak arra tudtam összpontosítani. Úgy csoportos szinten, a legtöbb időt szerintem a kimérésnél babráltunk, legalább 20 percig bénáztunk, míg a két tésztarész hozzávalóit összemértük. Egy volt a szerencsénk, hogy szinte végig együtt mozogtunk, nagyjából egyszerre végeztünk dagasztással és a kelesztéssel is. Szeretem ezt a tésztát, a végeredmény olyan nagyon finom tu lenni, ha semmit sem baltázunk el.

Közben akadtak hullámvölgyek, voltak kisebb-nagyobb szétszórt hangoskodásaim (nem nagyon káromkodtam, inkább nagy robajjal voltam), ahogy az nálam lenni szokott. A nyújtásoknál többször voltam frászban. Ennek a tésztának elengedhetetlen a hajtogatások között pihennie, csak így lehet utána lendületesen, vékonyan nyújtani. Ezt viszont aligha könnyű 3 órába belezsúfolni, kelesztéssel, sütéssel, glazúrozással-díszítéssel meg miegymással együtt. Most mégis csoda történt. Ha szűken is, de belefértünk az időkorlátba  (hihetetlen mi mindenre képes az ember, ha egyszer rá van kényszerülve), a kitálalás pillanatában valami határtalan boldogság és nyugalom töltött el. Ahogy megemeltem a szimpla-dupla-szimplán hajtott papucsaimat, tudtam, hogy a feladatot végrehajtottam. És hogy jól hajtottam végre. Könnyű volt, laza szerkezetű és sokrétegű, kellemesen roppanós tetővel, egy kis gyümölcshalommal a közepén. Elégedett voltam, végre kiegyensúlyozott voltam. Emlékszem, értékelés alatt majdnem haza is telefonáltam szüleimnek, hogy nyugodjanak csak meg, a vizsga lement és én a folytonos görcsölést és agybajt eldobva, jól teljesítettem…aztán valahogy mégsem fért bele az időbe, előre inni a medve bőrére pedig amúgy sem szerencsés gondolat – kivártam hát.

ÉS milyen jól tettem. 🙂 Észrevételeiket végül az eredményhirdetésen nem közölték. Különösebben nagy részletességgel legalábbis. Annyit tudtam meg, hogy pontot vontak le, amiért a pléhlemezről nem csúsztattam le az uzsonnasüteményeket azonnal, kisütésük után. :))) Valóban helyben pingáltam, orr a sütőlemezen glazúroztam zselatinnal, és díszítettem is fel a kis csomagokat. :))

Arról viszont már nem kaptam tájékoztatást, pontosan miért vontak le, több mint 30 pontot a vizsgamunkámból, és miért lett így hármas – azaz “közepes” érdemjegyem. :)) Mindenesetre nagyon fájt és fájna mindmáig, ha……. de sajnos nem árulhatok el többet. Viszont hála a mai napnak, most már rendben vagyok, újra egész vagyok. És volt, aki ma meg tudott nyugtatni, hogy a hiba nem bennem volt. Köszönöm, nem hagyom, hogy a szakma iránti szeretetem rámenjen erre. Sem azt, hogy az emberekben felejtsek el bízni.

A hibáimmal pedig igenis tisztában vagyok. A legváratlanabb pillanatokban tudok szétcsúszni, egyáltalán nem vagyok magabiztos. Már nem is tudom, voltam-e valaha. De egyet biztosan tudok. Jól csináltam meg a vizsgatételemet…. Higgyetek nekem, ilyen önkritikával képes vagyok el tudom dönteni.

Együnk inkább túrótortát, sós karamellszósszal. Juj, e nagyon Isteni kombó. Bevallom, a tökéletes túrótortával hosszan kísérletezgettem, még Jenei Tomi Bécsi sült túrótortájából indultam ki, amit tovább csinosítgattam meg formáltam a Dusha család ízlésére. 🙂  Hozzátoldottam a Münchenből szervált Topfenstrudel receptből is, amit nagy sokára, végre magaménak tudhatok!!! :))) Volt olyan kedves és legépelte nekem az egyik Rischartban dolgozó csajszi  – a recept egyébként a Karácsonyi meglepim része lesz. Kathrinnel pedig azóta is levelezgetünk. 🙂

A tökéletes túrótorta – tengeri sós karamellszósszal

Elkészítés: 2 óra + hűtés
14 szelethez egy szelet: 640 vidám kcal

Hozzávalók

…a karamellszószhoz:

30 dkg kristálycukor
1,25 dl víz
2,4 dl tejszín
2 dkg sózott vaj
1 tk vaníliakivonat
½ tk tengeri só

…a tésztához:

50 dkg finomliszt
20 dkg porcukor
23 dkg hideg vaj
2 db tojás
1 csapott evőkanál vaníliás cukor
½ db citrom reszelt héja
csipet só
kevés jeges víz az összeállításhoz

…a töltelékhez:

75 dkg túró
15 dkg puha vaj + 7,5 dkg olvasztott vaj
12,5 dkg porcukor
7 dkg kristálycukor
6 dkg vaníliás pudingpor
1 ek vaníliapaszta (vagy 1 rúd vanília kikapart magjai)
8 db szoba-hőmérsékletű tojás, szétválasztva
csipet só
1 db citrom reszelt héja


Elkészítése

  1. E1Keverjük el a kristálycukrot a vízzel fakanállal, és közepes lángon kezdjük melegíteni. Forraljuk 12–15 percig, borostyánszínűre. Vegyük le a tűzről. Öntsük bele a tejszínt, és kézi habverővel dolgozzuk teljesen homogénre. Ha
    nem oldódna fel, kicsit melegítsünk rajta. Adjuk hozzá előbb a vaníliát, a sót, végül a vajat. Töltsük át egy befőttesüvegbe, hagyjuk teljesen kihűlni, majd tároljuk hűtőben (akár 4 hétig).
  2. Másnap a lisztet morzsoljuk el a vajdarabkákkal, majd adjuk hozzá a kétféle cukrot és a reszelt citromhéjat. Készítsünk középre mélyedést, üssük bele a tojást, és a jeges víz hozzáadásával, gyors mozdulatokkal gömbölyítsük ki a linzertésztát. Legalább egy órát pihentessük a hűtőben.
  3. A töltelékhez a vajat habosítsuk ki a porcukorral. A túrót passzírozzuk át, keverjük el a tojások sárgáival, majd
    a két részt keverjük össze. Az olvasztott vajat a vaníliás pudingporral és a vaníliapasztával – egy kézi habverővel – dolgozzuk simára, és adjuk az előzőekhez. Tegyük a hűtőbe 1 órára.
  4. Ezalatt a hűtőből kivett tésztát nyújtsuk 3 mm vékonyra, és béleljünk ki vele egy 26 cm átmérőjű tortaformát. Szurkáljuk meg villával, tegyünk rá sütőpapírt, és öntsünk bele nehezéket (pl. szárazbabot). 190 °C-os sütőben
    süssük 15 percig.
  5. Vegyük vissza a hőfokot 160 °C-ra. A tojásfehérjéket egy csipet sóval és a kristálycukorral verjük kemény habbá,
    majd forgassuk bele a tojásos-túrós masszába. Öntsük az elősütött tésztarétegre, és süssük további 40 percig. Végül alufóliával vagy papírral fedjük le, és félig nyitott – kiakasztott – sütőajtónál süssük készre. (Csak akkor nyissuk ki a sütő ajtaját, ha nem légkeveréses!) A sütési idő kb. 70 perc. Ha kihűlt, vegyük ki a formából, hűtsük ki teljesen, és a sós karamellszósszal tálaljuk.

Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: pite, torta 15 hozzászólás » | 2 993 olvasás

Habosított kávé a csokoládémennyországban, avagy hogyan legyünk durva pokrócból szelíd dunyhák?

2012. február 17. péntek | 20:07 | 4 hozzászólás


Forral, másnap lefölöz, kávéval elegyít, habosít és felhörpint. Előtte persze egy nagy kanál nádcukor, meg egy csipet fahéj a tetejére. Tökéletes, most akkor szeljük azokat a habokat!

Néhány hete fent jártunk a pesti IKEA-ban, ahol végre beszereztem egy hőn áhított tejhabosítót és a hozzátartozó, széles aljú kancsót. Azóta igyekszünk napjában beiktatni egy-egy utat “pufi felhők” közé – most komolyan, tényleg mintha  bárányfelhőbe harapna az ember! Nagymosoly. 🙂 Mondhatni végtelen a variációk sora, ha habosított házi tejről van szó; kapucsínó, “sós”-karamellás tej, vagy egy esti kakaó örök gyermeklelkűeknek. Abszolút felvállalható jelenség, megnyugtat, tetőtől-talpig átmelenget, akár egy vaskos dunyha, és ha kell, kirángat a téli depresszióból. Mert mindenkinek jár.

De nem csak kalciumpótlásban mesterkedtem az elmúlt napokban, elvégre a boldogsághormon-szintet nemcsak hogy fenntartani, de kicsit talán túladagolni is tudni kell. Habosított nyalánkságok mellé különösen ajánlom a következő desszertet, csupaszív édesszájúaknak.

 

Csokoládémennyország: Porhanyós pitetésztával, banános-sós karamellkrémmel

Előre leszögezném, ez egy tömény desszert. De tömény desszertek között is az a szerethető töménységű, beleértve a tetején elterpeszkedő karamellizált banánkarikát is. 🙂 Nem csak az étcsoki dübörög benne, mellette igenis jelen van a banán és a lágy karamell is. Ők hárman jól dominálnak, mindig is szerettem ezek kombóját együtt.

Nem tudom lükeség-e, sokszor kétkedtem mostanában magamban, a választott hivatásban, vagy hogy egyáltalán nekem rendelt dolog-e a cukrászat… azért elmondom mit érzek a sütivel kapcsolatban, mi az ami engem megragadott!

A süti magas kakaótartamú, márpedig a bűvös 70% határában már fennáll az a veszély, hogy az édesség esetleg nem lesz elég édes. Mi több, talán el is nyomja a plusz ízeket, és összeolvad egyetlen, tömör ízvilággá. Ez nem feltétlenül baj, hiszen a csokoládé már önmagában is valami. Itt viszont, mint írtam is, előtérben marad a banán és a karamell. A sós karamell, amibe mostanában annyira bele vagyok habarodva.  Mert nem úgy kell ám elképzelni, mint egy émelyítően sós, inkább valamilyen húsételhez passzoló szószt.. Ő sokkal inkább egy karamell, ami nem csömörédességű. Mintha az édességét ellensúlyozná a tengeri só, de közben mégis kiemel ízeket. Nagyon különös ez számomra..

Sokféle süteményhez szervíroztam már ezt az öntetet, és sosem okozott csalódást. Jó friss gyümölcs mellé mártogatósnak, kiváló túrótortára vagy tejbe… Könnyen eltartható, majd tovább bolondítható, mindez kis ínyenceknek. 🙂

Banánkarika, tejszíncsík, morzsa...

A tésztaalaphoz:

112 g puha vaj
60 g porcukor
60 g nádcukor (muscovado)
150 g liszt
40 g kakaópor
1/4 tk. szódabikarbóna
1/2 tk. só
2 tojássárgája

Elkészítése:

Keverjük ki a vajat a kétféle cukorral, majd szitáljuk hozzá a lisztet, kakaóport, szódabikarbónát és a sót, végül a tojások sárgáit. Csomagoljuk fóliába, és tegyük hűtőbe legalább egy órára.

A banános-sós karamellás krémhez (200 ml fog kelleni)

1 1/2 csésze kristálycukor
1/2 csésze víz
1 csésze tejszín
1 1/2 tk. enyhén sózott vaj (Lurpak)
1 tk. vaníliapaszta
1/2 tk. tengeri só

+ 2 kisebb, érett banán
+ 2 tojás

  1. Egy tapadásmentes serpenyőben keverjük össze a vizet a cukorral, és közepes hőfokon kezdjük el melegíteni. Időnként keverjük meg, míg a cukor feloldódik. Közben egy vízbe mártott kenőecsettel nyaldossuk körbe a serpenyő falára tapadt cukorkristály-szemcséket.
  2. Miután forrni kezd már ne kevergessük, de néha rázogassuk meg. Amikor borostyánszínűre váltott (nagyjából 12-15 perc), húzzuk félre és adjuk hozzá a tejszínt. Óvatosan, a felcsapó gőz éget! Használjunk egy kézi habverőt, és elegyítsük gyorsan a szószt, majd tegyük vissza a tűzre.
  3. Adjuk hozzá a sót, a vaníliapasztát és a vajat. Forraljuk össze, de ügyeljünk a karamell színére! Ne legyen túl sötét, különben kihűlésével egyre jobban besűrűsödik a szósz.
  4. Miután kihűlt, 200 ml szószba pépesítsünk 2 banánt és 2 egésztojást.

A csokoládékrémhez:

150 ml tejszín
80 ml édesített sűrített tej
230 g finomra vágott étcsokoládé (64% vagy 70%)
1 tk. vaníliapaszta
2 egész tojás

Forraljuk fel a tejszínt az édesített sűrített tejjel, majd keverjük el a finomra aprított étcsokival. Hagyjuk hűlni keveset, és dolgozzuk bele a 2 egész tojást és a vaníliapasztát.

A tükörfényes csokiglazúrhoz (~80 g kell, de a maradék visszamelegíthető!)

230 ml víz
290 g kristálycukor
95 g cukrozatlan kakaópor, átszitálva
10 g lapzselatin, 60 ml hideg vízbe beáztatva
190 ml tejszín (min. 30%)

Elkészítése:

  1. A vizet a cukorral, a kakaóporral és a tejszínnel közepes lángon melegíteni kezdjük. Időnként kavarjuk meg, hiszen a kakaópor könnyen leéghet az edény aljára. Cukorhőmérővel ellenőrizzük a hőfokot, ha a 106°C-t elérte, húzzuk félre!
  2. Hűtsük vissza 60°C-ra, majd adjuk hozzá az előzőleg vízbe áztatott zselatint. Keverjük simára.
  3. 30°C-on már felhasználható. Ekkor öntsük a torta tetejére, majd a kenőkéssel elsimítva vonjuk be mindenütt a tortát. Ha jól dolgoztunk, mindenütt befedi, az oldalán sem keletkeznek rések. Ha valahol mégis kimaradna, a maradék krémből takarjuk el a hibát.

A díszítéshez:

1:1 arányú cukor+víz, karamellizálva
banánkarikák
friss tejszínhab

A pite összeállítása:

  1. Nyújtsuk a tésztát 7 mm vastagra és béleljünk ki vele egy 26 cm átmérőjű piteformát. A kilógó részeket egy éles késsel nyessük le. Fektessünk rá egy réteg sütőpapírt, majd töltsük meg szárazbabbal. 200°C-ra előmelegített sütőben süssük elő vakon 20 percig, majd emeljük ki a nehezéket és süssük további 5 percig.
  2. A csokikrémet öntsük a tészta aljára, majd kanalanként adagolva, egy fogpiszkálóval márványozzuk bele a banános-sós karamellkrémet is.
  3. 160°C-on süssük további 25-30 percig, ekkor a töltelék széle kissé bebőrösödik, de közepe remegős marad. Vegyük ki, ha kihűlt kanalazzunk rá kevés tükörglazúrt, vonjuk be vele a pitét.

Omlik és olvad és.. jajj!

Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, pite 4 hozzászólás » | 6 937 olvasás

Mert az epret túladagolni nem lehet

2011. május 29. vasárnap | 09:13 | 6 hozzászólás


Tényleg elkezdődött, már van kánikula, lehet cangázni, kint a nagyvilágban fotózkodni, epres hangulatot teremteni! B-) Ez csak egyet jelenthet, mégpedig… LEKVÁRBEFŐZÉST! Pontosan, a tavalyi óborzalmak után, tegnap Gabikánál ünnepélyesen eltemettük a 2010-es pocsolyás nyarat, és végre, na végre epret, édes epret tudtunk eltenni!  🙂 Nem is először vagyok idén dunsztbajnok, futottam egy próbakört néhány napja. Jelentem, a dél-alföldi eprek bizony jó húsban vannak, már messziről illatoznak! 🙂 Kövérkés szemek, szép érettek, mézédesek, mosolygósak. Etetik, vetetik magukat. (ilyen se volt még korábban, befőzésekor túl sok cukrot számoltam egy kilóra!) Egyébként ajánlott a sándorfalvi, zsombói és szatymazi portékát közelebbről szemügyre venni, az ottani egyedek ugyanis valami földöntúli kuriózumnak számítanak! 🙂

Eperlesen, egy korábbi adagból

Eper, sárgabarack, cseresznye és meggy (legkésőbb a füge, ha jó nyarat fogtunk ki), ők teremnek meg leginkább alföldi terepen. Nem mondom, a málna is ütős tud lenni (No de az hol nem?! Ott kizárólag mennyiségbeli aggodalmak érhetnek.  :-)), viszont lassan bele kell törődnöm, hamvas kedencáfonyáim nem alföldi síkságra szakosodtak. Kiskosárral elvándorlok érte inkább erdőszélekre, vagy fel a hegyekbe. A többiből viszont tervezünk befőzni, főleg mert a deszki kertünkben roskadoznak a fák a cseresznyétől, meg a meggytől. Állítólag. Csak Apu mondta.

Mint minden gyümölcsnél, úgy epernél is jó idő mérvadó. Nagy zuhék, napsütésmentes napok után nem érdemes bíbelődni a befőzéssel, a tavalyi esőzések után például egy kezemen meg tudom számolni, hányszor vettünk epret… akkor is csak úgy a látványért, frissiben elszemezgetésre. 🙁 Ott és akkor sütöttem egy tepsi könnyed felhőszeletet, ilyen cuki kis kosárkákat, na meg egy elbűvölő esküvői tortát Alízéknak! 🙂 És meg ne feledkezzünk róla, családon belüli örömovációt váltott ki az eperhabrolós sokaság is. De nagyjából ennyi volt, két pillantás és lőttek a szezonnak. Na nem úgy, mint most! Érnek majd még izgalmak, érzem én.. csak tudjak alkotni Petőfi, Arany meg egyéb csodabogarakkal a nyomomban…. 🙂

Levendulás-vaníliás eperlekvár,
3 könnyed lépésben

Ő lenne az, egy levendulás-vaníliás kombináció, amitől aztán nagyon kellemes illata lett a lekinek. Ugyan most, hogy picit édesebbre sikeredett, szerintem csak mascarponés-tejszínes krémek, krémtúrók, sajttorták ízesítésére fogom használni, de arra aztán tökéletes lesz! Eperesszencia.

Hozzávalók

1 kg mézédes eper
20-25 dkg cukor (én ennél többet tettem, vagyis az eper édessége parányit kulcsfontosságú tényező)
2 vaníliarúd
1 ek.  szárított fűszerkuckós levendulavirág
1 csomag dzsemfix 2:1 (opcionális)
1 ek. frissen facsart citrom

Elkészítése

  1. Előző este az epret megtisztítjuk, lecsumázzuk, teflon serpenyőbe halmozzuk. Elvegyítjük a cukrorral, a citrom levével, a vaníliarúd kikapart belsejével (nyugodtan beletehetjük a külső burkát is) és a levendulavirággal. Egy-két órát, még jobb egy egész éjszakát pihentetni. Ekkorra levet ereszt, és átjárja a vanília-levendula illat is.
  2. Másnap botturmixoljuk (lehet természetesen egész szemeket hagyni benne, ha a család úgy szereti), majd felforraljuk. Lehabozzuk, és lassú lángon gyakori kevergetés mellett sűrűre főzzük. Ez 1 kg-nál nem több egy óránál, érdemes sűrűségpróbát végezni.
  3. Ezután elkeverjük benne a dzsemfixet, frottyantunk rajta még egyet (2-3 perc), végül tiszta, fertőtlenített üvegekbe töltjük. Fejre állítjuk néhány percre, majd dunsztba állítjuk 24-48 órára.

És hogy mi az ajánlat mellé? Újból túrós talány, a héten Drezdából. Létezik ennél jobb párosítás? Nagyon is jellemző így nyártájon a gyümölcs túróval való összeeresztése, vagy fordítva. 🙂 Ami nekem épp kapóra jön, mert az utóbbi időben minden túrós dologért remegek. Különösen sülve édességként, de egy jóól behagymásított kőrözöttet is szívesörömest elkanalazgatok! 🙂 Meg túrós batyukkal álmodok. Pedig korábban nem volt így, a Túró Rudit például messzire elkerültem – és bizonyára teljesen egyedül voltam ezzel a defektemmel. :-)) Most meg tessék, kis klasszikus rákóczi túrós látványától majdhogynem könnybe lábad a szemem. Azok az aranyló cukorszemcsék, a hullámhabokon….

Drezdai túrós lepény, levendulás-vaníliás eperlekvárral

Hozzávalók

A tésztához:

250 g liszt
15 g élesztő
1 vaníliarúd magjai
125 ml tej
100 g vaj
csipet só
75 g cukor

A töltelékhez:

50 g vaj
100 g nádcukor
2 kisebb tojás
250 g tehéntúró
250 g ricotta
20 g pudingpor
fél citrom reszelt héja
darált mandula

A tetejére:

50 g lágy barna nádcukor
2 tojás
25 g vaj
1 ek. konyak

Elkészítése

  1. A tészta hozzávalóiból kelt tésztát készítünk, majd fél órát kelni hagyjuk. Miután kétszeresére dagadt, nyújtsuk ki belisztezett munkalapon, és helyezzük kikent tepsibe. Nyomjuk magasra a peremét, kenjük le olvasztott vajjal, és szórjuk meg a darált mandulával. Pihentessük 15 percig.
  2. A töltelékhez keverjünk habosra a vajat, és apránként adjuk hozzá a cukrot, a tojások sárgáit, a túrót és ricottát, a pudingport, a citromhéjat és egy csipetnyi sót. Verjük fel a fehérjét, és forgassuk óvatosan a töltelékhez. A masszát terítsük el a tésztán.
  3. A sütőt melegítsük elő 200 fokra, (légkeveréses sütő 180 fok). A keményítőt keverjük össze a cukorral, a tojásokkal, a vajjal és a konyakkal, majd forró víz fölé állított tálban verjük krémesre. (Körülbelül 5 perc kell neki, míg folytonos kevergetés mellett besűrűsödik. Hagyjuk néhány percig hűlni, majd simítsuk a túrómasszára. Végül toljuk sütőbe és süssük kb. 30 percig. Akkor jó, ha közepe picit még lágy-remegős, akár egy sajttortánál. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd vágjuk kockákra.

Pin ItFollow Me on Pinterest» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.
Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, kelt tészta, péksüti, pite, tepsis 6 hozzászólás » | 2 827 olvasás

Dióhabos-szilvalekváros pitecsoda

2009. november 17. kedd | 08:03 | 7 hozzászólás


…amolyan békebeli-nagymamásan! 🙂 Ahogy vasárnap este a családdal sorra majszoltuk a kockákat, egyre csak a híres-neves dunabogdányi sütik jutottak eszünkbe. Direkt figyeltem is apukámat, a szélek, illetve 3 szelet eltűntetésével Ő döntötte a dekordot. :-)) Nem csoda, elvégre ezeken az ízeken nőtt fel! Tavaly karácsonytájt írtam már Magdiról – a bogdányiak elsőszámú tündérkéjéről -, aki kizárólag a 40. tepsi házisüti után volt hajlandó pihenőre küldeni a sütőt. Elkápráztatott minket, no nem kizárólag a mennyiséggel, inkább a sütemények sokszínűségével! Akkor fogadalmat tettem, néhány receptjét feltétlen megérdeklődöm az ünnepekre.

A pitetészta már önmagában is jelenség, elképesztő milyen ízessé, milyen gazdaggá teszi a sok tojássárgája! Most mondjátok meg – egyik pillanatban még nyájasdadon szolgálom ki a családtagokat, másikban meg földre taszítva őket, életre menő küzdelmet folytatok a morzsákért. 😀 Lám, ezt teszi az emberrel egy jó pitetészta!
És akkor a tömény, vaskos dióhabról, no meg az alatta húzódó csípős, beregi szilvalekvárról még nem is beszéltünk…
…De azthiszem nem is kell, beszél ez önmagáért! :-))

Dióhabos-szilvalekváros pitecsoda
Hogy tetszik a recept? – Semmi pénzért nem készíteném el.Gyenge recept.Egyszerű, de nagyszerűTetszik, izgalmas.Csúcsszuper! (7 szavazat, átlaga: 4,14)
Loading...

Hozzávalók

A tésztához:

  • 250 g finomliszt
  • 1 nagy ek. tejföl
  • 160 g szobameleg vaj
  • 50 g porcukor
  • 5 tojássárgája
  • fél csomag (6 g) sütőpor

A töltéshez:

  • 150 g beregi szilvalekvár

A tetejére:

  • 5 tojásfehérje
  • 200 g kristálycukor
  • 200 g darált dió

A tepsi kikenéséhez: vaj+finomliszt

Elkészítése

  1. A tésztához valókat összegyúrjuk (jó, ha a sütőport előre összekeverjük a liszttel, így oszlik el a tésztában a legjobban), letakarva 30 percre a hűtőszekrénybe tesszük.
  2. Ezután enyhén meglisztezett gyúrólapon 25×32 centis lappá nyújtjuk, és kikent, belisztezett tepsibe fektetjük.  Előmelegített sütőben, közepes lánggal 15-18 perc alatt elősütjük.
  3. Amikor kissé kihűlt, a lekvárral egyenletesen megkenjük.
  4. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, a vége felé apránként a cukrot is hozzáadjuk, majd a darált diót is beleforgatjuk. A lekvárral megkent tésztára simítjuk, tetejét habkártyával vagy villával megcifrázzuk.
  5. A sütőbe visszatoljuk, a lángot kicsit csökkentjük, és a süteményt még 20 percig sütjük, pontosabban a tetejét szárítjuk.
  6. Ha kihűlt, forró vízbe mártott késsel kockákra vágjuk. Darált dió helyett mandulával vagy mogyoróval is készülhet.

Kapcsolódó bejegyzések

Pin ItFollow Me on Pinterest
Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, pite, tepsis 7 hozzászólás » | 5 370 olvasás

Igazi örökzöld: a meggyes pite

2009. augusztus 16. vasárnap | 08:08 | 4 hozzászólás


Múlthéten, palacsinta mellé kóstoltam meg először anyukám “lekvárját” – Isteni volt, bár inkább hasonlított fanyar, aszalt meggyszemekre. :-)) Mivel a családból mindenki hátast dobott tőle, meg is egyeztünk egy pite elkészítésében.

Ajánlom figyelmetekbe az alsó fotót! 😀 Gábor  új látásmódot ígért, nem is volt benne hiány. Szerintem második gyermekkorát éli…


Hogy tetszik a recept? – Semmi pénzért nem készíteném el.Gyenge recept.Egyszerű, de nagyszerűTetszik, izgalmas.Csúcsszuper! (3 szavazat, átlaga: 5,00)
Loading...

Hozzávalók /2 piteformához/

A tésztához:

  • 50 dkg finomliszt
  • 15 dkg tejföl
  • 2 dkg élesztő
  • csipet só
  • 5 dkg porcukor
  • 1 tojás
  • 25 dkg vaj
  • kevés liszt a gyúráshoz

A töltelékhez:

A kenéshez: tojássárgája

Elkészítése

  1. A tésztához meglangyosítjuk a tejfölt, elkeverjük az apróra tördelt élesztővel és a tojással. Elmorzsoljuk a lisztben a vajat, a tetejét megszórjuk a porcukorral és a sóval, majd hozzáadjuk az élesztős tejfölt.  Összegyúrjuk,  2 cipót formálunk belőle, és pihentetés nélkül dolgozunk vele tovább, vagy fóliával letakarva éjszakára hidegre tesszük.
  2. Kinyújtjuk az egyik cipót, ügyelve, hogy kényelmesen beleférjen a formába. Levágjuk a túllogó részeket, és félretesszük.
  3. Alját meghintjük darált dióval vagy mogyoróval, és rákanalazzuk a fonnyasztott meggyszemeket. (Jó, ha van egy kis leve, érdemes ezért kikeverni folyósabb meggylekvárral.)
  4. A maradék tésztát összegyúrjuk, vékonyra nyújtjuk, és derelyevágóval centis csíkokra vágjuk. Berácsozzuk vele a pitét, majd tojássárgájával lekenjük.
  5. 180 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütjük, és a formában teljesen kihűtjük.

Anyukám fonnyasztott meggyszemei

  1. A meggyet megmossuk, kimagozzuk és kristálycukorban alaposan megforgatjuk. Egy éjszakára – vagy amíg levet nem ereszt – alufóliával lefedjük.
  2. Feltesszük a gázra és addig főzzük, amíg a meggyszemek megfonnyadnak, és az összes levét elfövi.


Vajon ki közeledik a síneken? És mit fog szólni hozzá Kolos? 😀

Pin ItFollow Me on Pinterest
Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, pite 4 hozzászólás » | 2 932 olvasás

Korábbi bejegyzések