Sütimizéria

Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

           

Mert az epret túladagolni nem lehet

2011. május 29. vasárnap | 09:13 - 6 hozzászólás

Tényleg elkezdődött, már van kánikula, lehet cangázni, kint a nagyvilágban fotózkodni, epres hangulatot teremteni! B-) Ez csak egyet jelenthet, mégpedig… LEKVÁRBEFŐZÉST! Pontosan, a tavalyi óborzalmak után, tegnap Gabikánál ünnepélyesen eltemettük a 2010-es pocsolyás nyarat, és végre, na végre epret, édes epret tudtunk eltenni!  :-) Nem is először vagyok idén dunsztbajnok, futottam egy próbakört néhány napja. Jelentem, a dél-alföldi eprek bizony jó húsban vannak, már messziről illatoznak! :-) Kövérkés szemek, szép érettek, mézédesek, mosolygósak. Etetik, vetetik magukat. (ilyen se volt még korábban, befőzésekor túl sok cukrot számoltam egy kilóra!) Egyébként ajánlott a sándorfalvi, zsombói és szatymazi portékát közelebbről szemügyre venni, az ottani egyedek ugyanis valami földöntúli kuriózumnak számítanak! :-)

Eperlesen, egy korábbi adagból

Eper, sárgabarack, cseresznye és meggy (legkésőbb a füge, ha jó nyarat fogtunk ki), ők teremnek meg leginkább alföldi terepen. Nem mondom, a málna is ütős tud lenni (No de az hol nem?! Ott kizárólag mennyiségbeli aggodalmak érhetnek.  :-)), viszont lassan bele kell törődnöm, hamvas kedencáfonyáim nem alföldi síkságra szakosodtak. Kiskosárral elvándorlok érte inkább erdőszélekre, vagy fel a hegyekbe. A többiből viszont tervezünk befőzni, főleg mert a deszki kertünkben roskadoznak a fák a cseresznyétől, meg a meggytől. Állítólag. Csak Apu mondta.

Mint minden gyümölcsnél, úgy epernél is jó idő mérvadó. Nagy zuhék, napsütésmentes napok után nem érdemes bíbelődni a befőzéssel, a tavalyi esőzések után például egy kezemen meg tudom számolni, hányszor vettünk epret… akkor is csak úgy a látványért, frissiben elszemezgetésre. :-( Ott és akkor sütöttem egy tepsi könnyed felhőszeletet, ilyen cuki kis kosárkákat, na meg egy elbűvölő esküvői tortát Alízéknak! :-) És meg ne feledkezzünk róla, családon belüli örömovációt váltott ki az eperhabrolós sokaság is. De nagyjából ennyi volt, két pillantás és lőttek a szezonnak. Na nem úgy, mint most! Érnek majd még izgalmak, érzem én.. csak tudjak alkotni Petőfi, Arany meg egyéb csodabogarakkal a nyomomban…. :-)

Levendulás-vaníliás eperlekvár,
3 könnyed lépésben

Ő lenne az, egy levendulás-vaníliás kombináció, amitől aztán nagyon kellemes illata lett a lekinek. Ugyan most, hogy picit édesebbre sikeredett, szerintem csak mascarponés-tejszínes krémek, krémtúrók, sajttorták ízesítésére fogom használni, de arra aztán tökéletes lesz! Eperesszencia.

Hozzávalók

1 kg mézédes eper
20-25 dkg cukor (én ennél többet tettem, vagyis az eper édessége parányit kulcsfontosságú tényező)
2 vaníliarúd
1 ek.  szárított fűszerkuckós levendulavirág
1 csomag dzsemfix 2:1 (opcionális)
1 ek. frissen facsart citrom

Elkészítése

1. Előző este az epret megtisztítjuk, lecsumázzuk, teflon serpenyőbe halmozzuk. Elvegyítjük a cukrorral, a citrom levével, a vaníliarúd kikapart belsejével (nyugodtan beletehetjük a külső burkát is) és a levendulavirággal. Egy-két órát, még jobb egy egész éjszakát pihentetni. Ekkorra levet ereszt, és átjárja a vanília-levendula illat is.
2. Másnap botturmixoljuk (lehet természetesen egész szemeket hagyni benne, ha a család úgy szereti), majd felforraljuk. Lehabozzuk, és lassú lángon gyakori kevergetés mellett sűrűre főzzük. Ez 1 kg-nál nem több egy óránál, érdemes sűrűségpróbát végezni.
3. Ezután elkeverjük benne a dzsemfixet, frottyantunk rajta még egyet (2-3 perc), végül tiszta, fertőtlenített üvegekbe töltjük. Fejre állítjuk néhány percre, majd dunsztba állítjuk 24-48 órára.

És hogy mi az ajánlat mellé? Újból túrós talány, a héten Drezdából. Létezik ennél jobb párosítás? Nagyon is jellemző így nyártájon a gyümölcs túróval való összeeresztése, vagy fordítva. :-) Ami nekem épp kapóra jön, mert az utóbbi időben minden túrós dologért remegek. Különösen sülve édességként, de egy jóól behagymásított kőrözöttet is szívesörömest elkanalazgatok! :-) Meg túrós batyukkal álmodok. Pedig korábban nem volt így, a Túró Rudit például messzire elkerültem – és bizonyára teljesen egyedül voltam ezzel a defektemmel. :-)) Most meg tessék, kis klasszikus rákóczi túrós látványától majdhogynem könnybe lábad a szemem. Azok az aranyló cukorszemcsék, a hullámhabokon….

Drezdai túrós lepény, levendulás-vaníliás eperlekvárral

Hozzávalók

A tésztához:

250 g liszt
15 g élesztő
1 vaníliarúd magjai
125 ml tej
100 g vaj
csipet só
75 g cukor

A töltelékhez:

50 g vaj
100 g nádcukor
2 kisebb tojás
250 g tehéntúró
250 g ricotta
20 g pudingpor
fél citrom reszelt héja
darált mandula

A tetejére:

50 g lágy barna nádcukor
2 tojás
25 g vaj
1 ek. konyak

Elkészítése

1. A tészta hozzávalóiból kelt tésztát készítünk, majd fél órát kelni hagyjuk. Miután kétszeresére dagadt, nyújtsuk ki belisztezett munkalapon, és helyezzük kikent tepsibe. Nyomjuk magasra a peremét, kenjük le olvasztott vajjal, és szórjuk meg a darált mandulával. Pihentessük 15 percig.
2. A töltelékhez keverjünk habosra a vajat, és apránként adjuk hozzá a cukrot, a tojások sárgáit, a túrót és ricottát, a pudingport, a citromhéjat és egy csipetnyi sót. Verjük fel a fehérjét, és forgassuk óvatosan a töltelékhez. A masszát terítsük el a tésztán.
3. A sütőt melegítsük elő 200 fokra, (légkeveréses sütő 180 fok). A keményítőt keverjük össze a cukorral, a tojásokkal, a vajjal és a konyakkal, majd forró víz fölé állított tálban verjük krémesre. (Körülbelül 5 perc kell neki, míg folytonos kevergetés mellett besűrűsödik. Hagyjuk néhány percig hűlni, majd simítsuk a túrómasszára. Végül toljuk sütőbe és süssük kb. 30 percig. Akkor jó, ha közepe picit még lágy-remegős, akár egy sajttortánál. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd vágjuk kockákra.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, kelt tészta, péksüti, pite, tepsis 6 hozzászólás » | 876 olvasás

Dióhabos-szilvalekváros pitecsoda

2009. november 17. kedd | 08:03 - 7 hozzászólás

…amolyan békebeli-nagymamásan! :-) Ahogy vasárnap este a családdal sorra majszoltuk a kockákat, egyre csak a híres-neves dunabogdányi sütik jutottak eszünkbe. Direkt figyeltem is apukámat, a szélek, illetve 3 szelet eltűntetésével Ő döntötte a dekordot. :-)) Nem csoda, elvégre ezeken az ízeken nőtt fel! Tavaly karácsonytájt írtam már Magdiról - a bogdányiak elsőszámú tündérkéjéről -, aki kizárólag a 40. tepsi házisüti után volt hajlandó pihenőre küldeni a sütőt. Elkápráztatott minket, no nem kizárólag a mennyiséggel, inkább a sütemények sokszínűségével! Akkor fogadalmat tettem, néhány receptjét feltétlen megérdeklődöm az ünnepekre.

A pitetészta már önmagában is jelenség, elképesztő milyen ízessé, milyen gazdaggá teszi a sok tojássárgája! Most mondjátok meg - egyik pillanatban még nyájasdadon szolgálom ki a családtagokat, másikban meg földre taszítva őket, életre menő küzdelmet folytatok a morzsákért. :-D Lám, ezt teszi az emberrel egy jó pitetészta!
És akkor a tömény, vaskos dióhabról, no meg az alatta húzódó csípős, beregi szilvalekvárról még nem is beszéltünk…
…De azthiszem nem is kell, beszél ez önmagáért! :-))

Hogy tetszik a recept? – (5 szavazat, átlaga: 4.60)
 Loading ...

Hozzávalók

A tésztához:

• 250 g finomliszt
• 1 nagy ek. tejföl
• 160 g szobameleg vaj
• 50 g porcukor
• 5 tojássárgája
• fél csomag (6 g) sütőpor

A töltéshez:

• 150 g beregi szilvalekvár

A tetejére:

• 5 tojásfehérje
• 200 g kristálycukor
• 200 g darált dió

A tepsi kikenéséhez: vaj+finomliszt

Elkészítése

1. A tésztához valókat összegyúrjuk (jó, ha a sütőport előre összekeverjük a liszttel, így oszlik el a tésztában a legjobban), letakarva 30 percre a hűtőszekrénybe tesszük.
2. Ezután enyhén meglisztezett gyúrólapon 25×32 centis lappá nyújtjuk, és kikent, belisztezett tepsibe fektetjük.  Előmelegített sütőben, közepes lánggal 15-18 perc alatt elősütjük.
3. Amikor kissé kihűlt, a lekvárral egyenletesen megkenjük.
4. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, a vége felé apránként a cukrot is hozzáadjuk, majd a darált diót is beleforgatjuk. A lekvárral megkent tésztára simítjuk, tetejét habkártyával vagy villával megcifrázzuk.
5. A sütőbe visszatoljuk, a lángot kicsit csökkentjük, és a süteményt még 20 percig sütjük, pontosabban a tetejét szárítjuk.
6. Ha kihűlt, forró vízbe mártott késsel kockákra vágjuk. Darált dió helyett mandulával vagy mogyoróval is készülhet.

Kapcsolódó bejegyzések

• Dióhabos-karamelles emelet

Főbb alapanyagok: dió, finomliszt, kristálycukor, porcukor, sütőpor, szilvalekvár, tejföl, tojás, vaj

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, pite, tepsis 7 hozzászólás » | 2,248 olvasás

« Korábbi bejegyzések