5*-os Tiramisu, a “párjanincs” – kávélikőrös piskótával

2012. január 4. szerda | 14:37 | 9 hozzászólás

Oké, szóval Tiramisu. Ki ne szeretné Olaszország klasszikus krémkülönlegességét, és melyik családanyának ne lenne tarsolyában egy jól bevált recept, férjuruk kényeztetésére? A Tiramisu örök, a Tiramisu visszautasíthatatlan, mert olyan nincs, hogy még épp ne férne be. Minden körülmény között szorítunk neki helyet, és nem is véletlen örvend ekkora népszerűségnek!  Ez a csupakrém csoda ugyanis megérdemelten hódított világot, s bár sűrűn látni merész újításokat – legyen szó ízvilágról vagy formáról -, azért a klasszikus verzió legtöbbeknél már tuti befutó biztos pont. Persze nincs ezekkel a megmozdulásokkal semmi baj. Egyszerűen azt kell figyelembe venni és elfogadni, hogy a Tiramisut jól ismerik és szeretik, járjunk bármely pontján a Földnek. Éppen ezért csak óvatosan feszegessük azokat a határokat! Kigolyózott vagy pohárba rétegezett öccseire viszont én abszolút vevő tudok lenni, akárcsak az energialöketmentes, gyerekbarát verzsönre.

No de ne szaladjunk ennyire előre. Itt van például rögtön München (az időtálló példa), térképén több kékellő ponttal, egy vidám sütizőre mutatva. Tudjátok, aminek falaiból intenzív süteményillat árad, és még vasárnap is kint lóg ajtaján a nyitva tábla. Úgy ám, Rischart, már megint. Most a Nr. 1, hatalmas adag Tiramisujukkal. A képes illusztrációra itt alattam most bukkantam a telefonomon, de roppantmód idepasszol, Anyu először a méretes habverőn botránkozott meg… biztosan elképzelt alatta elfakasztva.

Hihetetlen, de a képeken mindig sikerül megtalálni a legidiótább pózt, valami ultradebil vigyorral. Nem nőies, nem csábító, max aranyos, mint egy tízéves….
Tehát a Rischartbeli Tiramisu csakugyan kelendő, és én azt mondom, a Tiramisu mindig jó egyfajta mércének is. Költséges alapanyagokkal, izgalmas aromájú likőrrel, ami helyett nem löttyinthetsz csak úgy Tesco gazdaságos, “Matróz ízű (Most komolyan?!!?) szeszesitalt”. A Rischartban azért láttuk miként keverik be ezeket a krémeket. Nem volt bennük hiba. Kiváló összetétel, és szintén a klasszikus utat járja – fekete espresso-val, jóféle mascarponéval, tojással meg valódi tejszínnel. Vagy amikor babapiskótát sorakoztattunk a fémkeretekbe, rögtön egy kartonnal indítottunk, és el is fogyott. Hogy megéri-e a 3.10€-et… Döntsön róla a pénztárcánk, meg az égető igény kulináris utazásra! Mindenesetre mennyiségeken tényleg nem spórolnak, úgy az itthoni fejadag háromszorosa lehet!

Miután kigyönyörködtük magunkat ebben a lélegzetelállító, fejedelmi tortalapátban, vegyük is használatba. :-)  Ünnepi desszertnek készítettem, szeletbe, két réteg kávélikőrös piskótalap közé. Én rettenetesen tésztás tudok lenni, habos-krémes pártiak megfordíthatják az arányokat. Ez egyébként amolyan köztes megoldás, Rischartból elcsent praktikák nyomán: ott mindig így bántak a vastag piskótákkal – előbb mélyen felszántották, majd töményen átitatták különféle likőrökkel. Locsolásra fel!

Hozzávalók

A kávélikőrös piskótához:

300 g finomliszt
100 ml csokoládélikőr
2 tk. sütőpor
300 g kristálycukor
120 g étcsokoládé (60%-tól a csillagos ég
120 ml étolaj
80 ml víz
2 ek. instant kávé
6 nagy tojás, szétválasztva
1/2 tk. só
kávélikőr

1. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra.
2. A lisztet a sütőporral és a cukorral elvegyítjük, félretesszük.
3. Az instant kávét forró vízben feloldjuk.
4. Az étcsokoládét vékony szeletekre vágjuk, s vízfürdőben az olajjal, a csokoládélikőrrel és a kávéporos vízzel együtt összemelegítjük, amíg teljesen homogén nem lesz.
5. Vegyük le a tűzről, hagyjuk néhány percet hűlni, majd adjuk hozzá előbb a tojássárgájákat, aztán a lisztes keveréket.
6. Verjük a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá. Forgassuk a csokoládés keverékhez, és öntsük az egészet két darab 20×15 centis formába. Süssük 20-25 percig.
7. Irdaljuk be a piskótát, ha kihűlt egy tésztahengerrel, majd vastagon  itassuk át kávélikőrrel. Jól nyomkodjuk bele, tegyük félre. Készítsük el ez idő alatt a krémet:

A krémhez:

8 zselatinlap
6 tojássárgája
60 g cukor
8 ek. friss feketekávé
4 ek. kávélikőr
500 g mascarpone
8 ek. méz
400 ml tejszín

1. A zselatint hideg vízbe áztatjuk.
2. Vízfürdőben felverjük a tojássárgát a cukorral, feloldjuk benne a zselatint, majd kiemeljük az edényt a forró vízből. Hozzáadjuk a kávét és a likőrt, és kihűlésig kevergetjük.
3. A mézet a mascarponéval eldolgozzuk, és a tojáskrémhez adjuk. Végül beleforgatjuk a kemény habbá vert tejszínhabot is. Legalább 2 órára hűtőbe tesszük.

Továbbá:

14 db babapiskóta
2 dl erős espresso
2 ek. porcukor

A ganache-hoz:

100 g felaprított étcsokoládé (70%)
100 ml tejszín
pici, csillagfejű csővég a díszítéshez

Összeállítása

1. Az egyik likőrös piskótalapot elővesszük, rárétegezzük a krém felét.
2. A babapiskótát a porcukorral elkevert feketekávéban megáztatjuk, és a krémbe nyomkodjuk. Ráhalmozzuk a maradék krémet, végül befedjük a másik piskótalappal.
3. A ganache-hoz a tejszínt egy kis lábasban felforraljuk, és az apróra darabolt étcsokira öntjük. Folyamatosan kevergetve homogénre dolgozzuk, habzsákból nyomható állagúra hűtjük. Díszítéshez csillagfejű csővéget használunk, azzal húzunk csíkokat a torta tetejére, de természetesen lazán el is kenhetjük rajta késsel a krémet.

 

Pin It» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: gasztrotéma, karácsony, tepsis, torta 9 hozzászólás » | 1,656 olvasás

Torta délutánra: Nyári almás-mandulaszirmos nemakármi

2011. július 28. csütörtök | 09:31 | 4 hozzászólás

Szóval ő lenne az. Délutáni teához/nagy pohár tejhez, netán édesítetlen tejszínhabbal  jól megpúpozva. Hangzatos, nemde? És persze ne felejtsük el jófajta (nem vicc, a minőség tényleg számít!) juharszirupban picit megfürdetni. Mert az tényleg kell neki, hogy ordítson róla Az angol!

Nem is értem mi a probléma az angol konyhával. Vagy legalábbis az én gyomromra ezek a sütik abszolút vidáman hatnak, olajillatú sültkrumpli-halommal pedig még nem volt dolgom. Sütifronton mindenképp harmonizálnak az ízek, kellemes melaszos az aromájuk, egyszerűen lelkiismeret furdalás nélkül rejted el magadnak az uccsó szeletet. Emlékeztet a tavalyi kedvencemre is – éppen olyan magas, tömény piskótatorony, de semmiképp sem fullasztó összképpel.

És hát nyári almából készült, amiért meg tudok bolondulni! Most van szezonja, csöpp kis formás példányokkal. Együltében eltűntetek hármat-négyet. Savanykás, szúrós ízvilága pedig egyik almapéldányhoz sem fogható, holott én  majdhogynem az összeset ismerem, szeretem. Egyedül Anyu kedvencétől, a kásás belű Starkingtól kapok hideglelést. Mennyivel jobbak a téli hónapok testesebb fajtái! Édes Golden, sűrű Granny, fényes Idared – mikor mit kíván az ember. Sajnos a június-július holtidény, amikor a többségnek már leáldozik és szép sorjában kezdenek el belülről rohadni. Nem hiába, ősszel jön majd az igazi dömping, de olyankor aztán bármilyen mennyiségben, mindenhogy hasznosítva!

Ezért érdemes most pindurikból, esetleg Summerredből, Jonatánból válogatni. Az egészséges alma feszes, fényes, illatos. Nem puha, egyáltalán nem nyomódik meg. Szóval jó a fizikuma és kész. Élettani hatása igen említésre méltó – majd írok róla valamiféle tanulmányt, ha szeptembertől megint iskolapadba ülök és lesznek egészségtanóráim! -, ami leginkább nyers valójában érvényesül.

Ma viszont inkább süssük meg!

Lorraine Pascale receptje, aki az egykor sikeres modell-karrierjét feladta, s hivatalosan is behódolt sütési szenvedélyének. És milyen jól tette, ő csakugyan kivirult a cukrászlétben! Most tanfolyamokat tart, meg London belvárosában cukrászdát csinosítgat, amit ráadásul Ella kislányáról nevezett el. Receptkönyvet írt és adott el, s még BBC sorozata is van. Ennek a szép mosolyú leányzónak. Bár őszintén szólva ebből egyet sem láttam. Esetleg tud róla valaki, valamit? Lehetséges belepillantani Magyarhonból?

Hozzávalók

A tésztához (18 entis formába, 8-10 személynek):

190 g vaj
40 g kristálycukor
4 nyári alma (télen 2 nagyobb) meghámozva, cikkekre vágva, citrom levével kicsit megspriccelve
1 tk. őrölt fahéj
1 tk. frissen reszelt szerecsendió
1 tk. őrölt gyömbér
220 g muscovado nádcukor (lágy, világosbarna)
2 nagy tojás, könnyedén felverve
1/2 rúd vanília vagy vaníliakivonat
220 g finomliszt
1+1/2 tk. sütőpor

A szervírozáshoz:

egy bögre tej
vagy felvert, édesítetlen tejszín (ne legyen édes, így is tömör-gyönyör a torta!)
esetleg egy fekete tea
jó minőségű juharszirup, módjával

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 160°C-ra. Vékonyan vajazzunk ki egy 18 centis sütőformát, majd liszttel hintsük be. Tegyük félre.
2. A vajból 40 g-ot csipkedjünk le, s dobáljuk egy nagy teflonserpenyőbe. Szórjuk meg a kristálycukorral, és kezdjük el melegíteni. Időnként megkeverve karamellizáljuk. Amikor borostyán színe lesz, adjuk hozzá a meghámozott almaszeleteket. Ízesítsük a fűszerekkel, és pároljuk további 5 percig. Hűtsük ki.
3. Ezalatt a nádcukrot a vajjal keverjük habosra (2-3 perc), majd adjuk hozzá egyenként a tojásokat is. Külön-külön jól keverjük ki. Mehet bele a vaníliarúd kikapart belseje is, végül a száraz hozzávalók (átszitált-sütőporos liszt). Dolgozzuk ki a tésztát, végül forgassuk bele az karamelles almaszeleteket is. Halmozzuk az egészet az előkészített kapcsos formába. Tetejét szórjuk meg pirult mandulaszirommal, és toljuk sütőbe 40-50 percre.

Pin It Főbb alapanyagok: fahéj, gyömbér, juharszirup, mandula, nyári alma, szerecsendió

Publikálta: Csenge Kategória: piskóta, tepsis, torta 4 hozzászólás » | 3,314 olvasás

Mert az epret túladagolni nem lehet

2011. május 29. vasárnap | 09:13 | 6 hozzászólás

Tényleg elkezdődött, már van kánikula, lehet cangázni, kint a nagyvilágban fotózkodni, epres hangulatot teremteni! Ez csak egyet jelenthet, mégpedig… LEKVÁRBEFŐZÉST! Pontosan, a tavalyi óborzalmak után, tegnap Gabikánál ünnepélyesen eltemettük a 2010-es pocsolyás nyarat, és végre, na végre epret, édes epret tudtunk eltenni!  Nem is először vagyok idén dunsztbajnok, futottam egy próbakört néhány napja. Jelentem, a dél-alföldi eprek bizony jó húsban vannak, már messziről illatoznak! Kövérkés szemek, szép érettek, mézédesek, mosolygósak. Etetik, vetetik magukat. (ilyen se volt még korábban, befőzésekor túl sok cukrot számoltam egy kilóra!) Egyébként ajánlott a sándorfalvi, zsombói és szatymazi portékát közelebbről szemügyre venni, az ottani egyedek ugyanis valami földöntúli kuriózumnak számítanak!

Eperlesen, egy korábbi adagból

Eper, sárgabarack, cseresznye és meggy (legkésőbb a füge, ha jó nyarat fogtunk ki), ők teremnek meg leginkább alföldi terepen. Nem mondom, a málna is ütős tud lenni (No de az hol nem?! Ott kizárólag mennyiségbeli aggodalmak érhetnek.  :-)), viszont lassan bele kell törődnöm, hamvas kedencáfonyáim nem alföldi síkságra szakosodtak. Kiskosárral elvándorlok érte inkább erdőszélekre, vagy fel a hegyekbe. A többiből viszont tervezünk befőzni, főleg mert a deszki kertünkben roskadoznak a fák a cseresznyétől, meg a meggytől. Állítólag. Csak Apu mondta.

Mint minden gyümölcsnél, úgy epernél is jó idő mérvadó. Nagy zuhék, napsütésmentes napok után nem érdemes bíbelődni a befőzéssel, a tavalyi esőzések után például egy kezemen meg tudom számolni, hányszor vettünk epret… akkor is csak úgy a látványért, frissiben elszemezgetésre. Ott és akkor sütöttem egy tepsi könnyed felhőszeletet, ilyen cuki kis kosárkákat, na meg egy elbűvölő esküvői tortát Alízéknak! És meg ne feledkezzünk róla, családon belüli örömovációt váltott ki az eperhabrolós sokaság is. De nagyjából ennyi volt, két pillantás és lőttek a szezonnak. Na nem úgy, mint most! Érnek majd még izgalmak, érzem én.. csak tudjak alkotni Petőfi, Arany meg egyéb csodabogarakkal a nyomomban….

Levendulás-vaníliás eperlekvár,
3 könnyed lépésben

Ő lenne az, egy levendulás-vaníliás kombináció, amitől aztán nagyon kellemes illata lett a lekinek. Ugyan most, hogy picit édesebbre sikeredett, szerintem csak mascarponés-tejszínes krémek, krémtúrók, sajttorták ízesítésére fogom használni, de arra aztán tökéletes lesz! Eperesszencia.

Hozzávalók

1 kg mézédes eper
20-25 dkg cukor (én ennél többet tettem, vagyis az eper édessége parányit kulcsfontosságú tényező)
2 vaníliarúd
1 ek.  szárított fűszerkuckós levendulavirág
1 csomag dzsemfix 2:1 (opcionális)
1 ek. frissen facsart citrom

Elkészítése

1. Előző este az epret megtisztítjuk, lecsumázzuk, teflon serpenyőbe halmozzuk. Elvegyítjük a cukrorral, a citrom levével, a vaníliarúd kikapart belsejével (nyugodtan beletehetjük a külső burkát is) és a levendulavirággal. Egy-két órát, még jobb egy egész éjszakát pihentetni. Ekkorra levet ereszt, és átjárja a vanília-levendula illat is.
2. Másnap botturmixoljuk (lehet természetesen egész szemeket hagyni benne, ha a család úgy szereti), majd felforraljuk. Lehabozzuk, és lassú lángon gyakori kevergetés mellett sűrűre főzzük. Ez 1 kg-nál nem több egy óránál, érdemes sűrűségpróbát végezni.
3. Ezután elkeverjük benne a dzsemfixet, frottyantunk rajta még egyet (2-3 perc), végül tiszta, fertőtlenített üvegekbe töltjük. Fejre állítjuk néhány percre, majd dunsztba állítjuk 24-48 órára.

És hogy mi az ajánlat mellé? Újból túrós talány, a héten Drezdából. Létezik ennél jobb párosítás? Nagyon is jellemző így nyártájon a gyümölcs túróval való összeeresztése, vagy fordítva. Ami nekem épp kapóra jön, mert az utóbbi időben minden túrós dologért remegek. Különösen sülve édességként, de egy jóól behagymásított kőrözöttet is szívesörömest elkanalazgatok! Meg túrós batyukkal álmodok. Pedig korábban nem volt így, a Túró Rudit például messzire elkerültem – és bizonyára teljesen egyedül voltam ezzel a defektemmel. Most meg tessék, kis klasszikus rákóczi túrós látványától majdhogynem könnybe lábad a szemem. Azok az aranyló cukorszemcsék, a hullámhabokon….

Drezdai túrós lepény, levendulás-vaníliás eperlekvárral

Hozzávalók

A tésztához:

250 g liszt
15 g élesztő
1 vaníliarúd magjai
125 ml tej
100 g vaj
csipet só
75 g cukor

A töltelékhez:

50 g vaj
100 g nádcukor
2 kisebb tojás
250 g tehéntúró
250 g ricotta
20 g pudingpor
fél citrom reszelt héja
darált mandula

A tetejére:

50 g lágy barna nádcukor
2 tojás
25 g vaj
1 ek. konyak

Elkészítése

1. A tészta hozzávalóiból kelt tésztát készítünk, majd fél órát kelni hagyjuk. Miután kétszeresére dagadt, nyújtsuk ki belisztezett munkalapon, és helyezzük kikent tepsibe. Nyomjuk magasra a peremét, kenjük le olvasztott vajjal, és szórjuk meg a darált mandulával. Pihentessük 15 percig.
2. A töltelékhez keverjünk habosra a vajat, és apránként adjuk hozzá a cukrot, a tojások sárgáit, a túrót és ricottát, a pudingport, a citromhéjat és egy csipetnyi sót. Verjük fel a fehérjét, és forgassuk óvatosan a töltelékhez. A masszát terítsük el a tésztán.
3. A sütőt melegítsük elő 200 fokra, (légkeveréses sütő 180 fok). A keményítőt keverjük össze a cukorral, a tojásokkal, a vajjal és a konyakkal, majd forró víz fölé állított tálban verjük krémesre. (Körülbelül 5 perc kell neki, míg folytonos kevergetés mellett besűrűsödik. Hagyjuk néhány percig hűlni, majd simítsuk a túrómasszára. Végül toljuk sütőbe és süssük kb. 30 percig. Akkor jó, ha közepe picit még lágy-remegős, akár egy sajttortánál. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd vágjuk kockákra.

Pin It» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, kelt tészta, péksüti, pite, tepsis 6 hozzászólás » | 1,577 olvasás

Fenyőmagos-pekándiós kockák, birsalmalekvárral töltve

2010. október 3. vasárnap | 19:54 | 8 hozzászólás

Chili&Vanilia birsalmasajt receptje, ami a mi konyhánkban sosem érhette meg, hogy lekvársűrűségnél masszívabb állagot öltsön.

Babszi meg én különös érzékkel, már kilométertávlatból megszagoljuk, ha anyu valami finomat alkot. Így történt, hogy most is ott tobzódtunk mögötte, kóstolásra készen. Aztán egy falat, nem kellett hozzá több, hogy Anyu kétségbeesett hangja végleg elhalkuljon a távolban… Teljesen kizártuk őt, eltűnt tér és idő, csak a birsalmalekvár – az a mérhetetlenül kicsi kanál, amivel nem lehetett elég gyorsan kanalazni – és mi maradtunk. Először ettem birsalmalekvárt, húzós volt és fanyar, amolyan legjobb jó. Hírből hallottam már ugyan róla, Anyu gyakran mesélt a Nagymama színes, tömött kertjéről, a roskadozó birsalmafákkal. Fene se gondolta, hogy ez ilyen bitang jó!

Szóval a maradékot rögtön elcsakliztam a hétvégi vendégváró süti töltelékének. A piskótatésztába pedig pörkölt pekándió és fenyőmag került, merthogy szenzációs akciók voltak az Aldiban. Még így is, hogy késve érkeztem – az uccsó két zacskóért jóformán verekednem kellett. A pekándió egyébként egy Amerika északi és déli részén honos diófajta, és személyes tapasztalatok alapján, meglehetősen finom. Iringó a legnagyobb különbséget kinézetükben vélte felfedezni, merthogy szerinte ezek valójában formás kis békaseggek. Beleszippantottam aztán a zacsiba. Az egész olyan, mintha hirtelen kanadai tájakra tévednénk, egy terebélyes juharfa alá. Rögtön megcsapott egyfajta melaszos illat… Szeretem ezeket az illatokat, meg úgy egyáltalán, az egész őszies ízét-színvilágát..

Hozzávalók

• 125 g vaj
• 100 g demerara barna nádcukor
• 1 szál vaníliarúd kikapart magjai
• 2 tojás
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 125 g finomliszt
• 2 tk. keserű kakaópor
• 75 g őrölt, darált pekándió (vagy magyar dió)
• 1 ek. juharszirup
• pirított fenyőmag a tetejére
• birslekvár

Elkészítése

1. Keverjük habosra a vajat a cukorral, a vaníliamagokkal és egy csipet sóval.
2. A tojásokat robotgéppel 2-3 perc alatt, rendre dolgozzuk bele, majd ízesítsük a juharsziruppal.
3. A lisztet szitáljuk át együtt a kakaóval, fahéjjal, a pekándióval és a sütőporral. Apránként keverjük ki a tojásos masszával, míg keményebb állagú tésztát kapunk.
4. Egyengessük el egy apróbb, négyzetes tepsiben, tetejét pedig szórjuk meg a pörkölt fenyőmaggal. Toljuk 200°C-ra előmelegített sütőbe, és süssük a sütő középső fokozatán 20-25 percig.
5. Amikor kihűlt, vágjuk kettébe és töltsük meg birslekvárral vagy más házi gyártmánnyal a kamrából.

Pin It» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, tepsis 8 hozzászólás » | 1,149 olvasás

Mint rizses-mogyis rombuszokon a tavaszi fények… :-)

2010. március 23. kedd | 08:00 | 5 hozzászólás

Tavasz illat van, a tavasz csalókás melegével és simogató fényeivel. Bizserget már a nap, elég magamra kapni a pár hete vásárolt tengerzöld kabátot a Takko-ból! Jó dolog kezemben egy könyvvel elbattyogni a suliba, nem figyelve semmi másra. Habár veszélyes vállalkozás, tegnap például egy autó hátába sétáltam bele…
Persze vannak árnyoldalai is a jó időnek. Egyre több helyen jelenik meg a calici vírus, én meg egyfolyában ezen szorongok. “Csak el ne kapjam”, “Ez az ismerősöm most esett át rajta.. Hiszen mi érintkeztünk is párszor!”, “Ha elkapom, ki is száradhatok vagy fogyhatok vagy mindkettő, és bekerülök az intenzívre, ahol aztán infúzióra kötnek és hosszú ideig egy gumicsőből fognak táplálni.” Hát, a nagy parától két dolog biztos kiszáradt mostanában: A torkom - a sok kárálástól, és a kezeim - a rengeteg, forró vizes kézmosástól. Már mindent tudok a vírusról, hol ütötte fel fejét, miért nincs védőoltás ellene…csak egy méretes kapszula készült, valami szarvasharha-kivonatból…
Még mindig hordom magammal a kesztyűt, azzal fogom meg ugyanis suliban a kilincseket.  És már mindenki unja a mondókámat - szerintem kerülnek is… Nem probléma, legalább csökken a százalékos aránya, hogy megfertőződöm… :-))))

Viszont a sok nyomozás mellett jutott időm sütésre is! Ha nem terjedne a vírus ily alattomos módon, tuti meginvitálnálak titeket rizses-mogyorógrillázsos rombuszokra, tea mellé 5 órára, anyukám gyönyörű, zsolnai étkészletéből! De terjed, szóval süssétek meg magatok.  Mókát félretéve, tényleg istenkirály a süti. Nem a megszokott tésztaalappal készül, ami nekem első körben kissé idegen is volt. Ránézésre annyira pitetészta, annyira azt várja az ember! Csakhogy ez lepénytészta, 30 dkg áttört túróval selymesítve.
Az egész, mint egy formabontott rizskók, valami extrém ízesítésben. Mogyorógrillázst forgattam ugyanis bele, de került rá porcukor is bőven – mégsem gejl édes!
…és mivel házias ízeket is idéz, ideális locsolóváró válhat belőle.

Tésztaalap

Hozzávalók: 400 g finomliszt, 300 g áttört tehéntúró, 100 g kristálycukor, 2 tojás, 8 ek. mogyoróolaj (lehet napraforgó is), fél tk. sütőpor, 50 ml tej
Elkészítése: A túrót szűrőbe téve lecsepegtetjük, kinyomkodjuk és összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Ragacsos tésztát kell kapnunk. Egy sütőpapírral bélelt, nagyobb tepsibe kanalazzuk, majd lisztes kézzel elegyengetjük.

Rizses-mogyorós töltelék

A mogyorógrillázsos keverékhez: 200 g durvára vágott, pirított mogyoró, 100 g cukor, 4 nagy ek. nutella, 2 tojássárgája
Elkészítése: Pirítsuk meg a moygorót, majd daraboljuk durvára. A cukrot karamellizáljuk, borítsuk rá a mogyorót és keverjünk hozzá 4 ek. olvasztott nutellát. Hűtsük picit, majd adjuk hozzá a tojások sárgáit is.

A rizses alaphoz: 350 ml tej, 150 g rizs, 1 mk. vaníliaeszencia, 2 ek. vaj, 20 g házi vaníliás cukor, 3 tojásfehérje
Elkészítése: A rizst a tejjel tegyük lábasba, forraljuk fel, és adjuk hozzá a vaníliaeszenciát. Lecsökkentve főzzük kb. 15 percig, míg a rizs megpuhul. Hűtsük ki, majd keverjünk hozzá 20 g házi vaníliás cukrot, 2 ek. vajat. Verjük kemény habbá a fehérjéket, majd a mogyorógrillázsos keverékkel együtt, forgassuk a rizses-tejes alapba.

Összeállítás

Az előkészített lepénytésztára kanalazzuk rá a rizses-mogyorós tölteléket, majd süssük a sütő középső szintjén 40 percig, 190°C-on. Időközben szkségünk lehet egy alufóliára, mert a teteje hamar elkezd pirulni. Tálalás előtt porcukorral hintsük meg.

Pin It Főbb alapanyagok: kristálycukor, mogyoróolaj, nutella, rizs, sütőpor, tehéntúró, tej, tojás, törökmogyoró, vaj, vaníliaeszcia, vanilincukor

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, tepsis 5 hozzászólás » | 909 olvasás

Korábbi bejegyzések