Hangolódj a jó időre – rózsalekváros-epres túrótortával!

2012. április 26. csütörtök | 09:35 | 12 hozzászólás

Pár hete történt, hogy életemben először kóstoltam Fagyit. Mármint olyan igazit! Tudjátok, amikor úgy berobbannak az ízek a szádba, az egész egy csudi homogén, selymes és átütő “hűtemény”. És hogy hol ettem? Az A Capella cukrászda továbbra is a megszokott helyen, a szegedi Kárász utcáról közelíthető meg. Legújabb olasz technológiával készült fagyijuk pedig előbb elcsalja, majd beterelgeti a népeket. Jó nagy tömegekben.

Ciki vagy sem, bevallom én korábban nem igazán szerettem a fagyit. Mindig szívesebben választottam “valami piskótásat”, valami tömörebb állagú desszertet, ha már cukrászdában volt jelenésünk. A fagyi – pláne nyáron – olyan kezelhetetlen, ráadásul a végén még ragadós is leszel, mert hát a tölcsér alját muszáj kiharapni.. :)) Rájöttem ez azért volt, mert igazán jó fagyihoz még nem volt szerencsém. A rossz minta teszi – gyerkőckorom játszótársaival ugyanis gyakran ugrottunk át a szomszédos házifagylaltozóba, ahol vízízű, jégdarabos fagyit lehetett kapni. Igen fizettünk érte, és igen, csak három íz volt az összkínálat.

Ehhez képest az “olasz fagylalt” egy külön kuriózum, csak nyalint, aztán pillog tőle az ember, néha meg egyszerre csinálja a kettőt. ;)) Na szóval nem telt sok időbe, mire visszatértem újabb két gombócért. Egy-egy édes tölcsérben vettem a kóstolót; hosszas elmerengés után Iringónak egy málnás, nekem egy túró-epresre esett a választás. Mondhatni beleszerettem az ízébe, már ha a túróba beleszeretni újdonságnak mondható nálam. :)) Innen az inspiráció, a legújabb hideg túrótortilimhez rengeteg sok TÚRÓVAL, rózsalekvárral és egy kis eperrel megcsillanva a tetején. Az ízek együttese bizsergető, 30 fokos hosszú hétvégékre ideális nyalánkság, ráadásul nem több fél óránál az összeállítása. Aztán mehet dermedni a hűtőbe egy éjszakára. Hát van ennél jobb?

Hozzávalók

A kekszalaphoz:

100 g graham keksz (én most a Győri kókuszos zabfalatjait használtam)
2 ek. vaj, megolvasztva

A tútókrémhez:

300 g (Philadelphia) krémsajt
500 g tehéntúró (félzsíros, lágy)
150 ml habbá vert tejszín
5 lap zselatin / 2 tk. (4 g) agar-agar
140 g porcukor
2 ek. frissen facsart citromlé
2 ek. rózsalekvár, szitán átpasszírozva
1 ek. vaníliapaszta
2 tk. citromhéj

Az “eperkompóthoz”:

~250 g megtisztított, felnyolcadolt eper
3 ek. sűrű méz (függ az eper édességétől is!)
2 ek. átpasszírozott rózsalekvár

Elkészítése

1. Folpakkal kibélelünk egy 18 centi átmérőjű kapcsos tortaforma alját. Érdemes a végeket lazán aláhajtani, hogy kicsomagoláskor/a torta áthelyezésekor könnyítsünk magunkon. A kekszmorzsához a kekszet durvára morzsoljuk, az olvasztott vajjal alaposan eldolgozzuk, majd kezünkkel/egy pohárral a tortaforma aljára nyomkodjuk. Betesszük a hűtőbe.
2. A zselatint hideg vízbe áztatjuk, félretesszük, míg megszívja magát. Egy kis lábasban közben melegíteni kezdjük az átpasszírozott rózsalekvárt (abban az esetben érdemes átnyomni, ha a lekvár tartalmazza a szirmokat is), a vaníliát, valamint a citrom levét és reszelt héját. Éppen csak megmelegítjük, nem kell forrnia, majd feloldjuk benne a kinyomkodott zselatinlapokat. Rövid ideig hűlni hagyjuk.
3. A túrót a krémsajttal és a porcukorral simára keverjük, majd a még langyos zselatinos keveréket – folytonos kevergetés mellett – a masszába csurgatjuk.
4. A tejszínt miután kemény habbá vertük, szintén a túrós alaphoz dolgozzuk. A tortaformát kivesszük a hűtőből, a tölteléket a kekszrétegre kanalazzuk, elsimítjuk, kissé lerázogatjuk, hogy a massza mindenütt elterüljön. Hűtőbe tesszük egy éjszakára, de legalább 6 órára.
5. Másnap az eperkompóthoz az epret felaprítjuk, összeforgatjuk a mézzel és a rózsalekvárral. Tál fölé, egy szűrőbe csoportosítjuk őket, és kicsit állni hagyjuk, hogy az ízek biztosan összeérjenek. Tálaláskor az epret – összegyűlt leve nélkül – a tortára halmozzuk, befejezésül pedig meglocsoljuk az illatos, rózsalekváros-mézes “sziruppal”. :)

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, torta 12 hozzászólás » | 406 olvasás

5*-os Tiramisu, a “párjanincs” – kávélikőrös piskótával

2012. január 4. szerda | 14:37 | 7 hozzászólás

Oké, szóval Tiramisu. Ki ne szeretné Olaszország klasszikus krémkülönlegességét, és melyik családanyának ne lenne tarsolyában egy jól bevált recept, férjuruk kényeztetésére? A Tiramisu örök, a Tiramisu visszautasíthatatlan, mert olyan nincs, hogy még épp ne férne be. Minden körülmény között szorítunk neki helyet, és nem is véletlen örvend ekkora népszerűségnek!  Ez a csupakrém csoda ugyanis megérdemelten hódított világot, s bár sűrűn látni merész újításokat – legyen szó ízvilágról vagy formáról -, azért a klasszikus verzió legtöbbeknél már tuti befutó biztos pont. Persze nincs ezekkel a megmozdulásokkal semmi baj. Egyszerűen azt kell figyelembe venni és elfogadni, hogy a Tiramisut jól ismerik és szeretik, járjunk bármely pontján a Földnek. Éppen ezért csak óvatosan feszegessük azokat a határokat! Kigolyózott vagy pohárba rétegezett öccseire viszont én abszolút vevő tudok lenni, akárcsak az energialöketmentes, gyerekbarát verzsönre. :-)

No de ne szaladjunk ennyire előre. Itt van például rögtön München (az időtálló példa), térképén több kékellő ponttal, egy vidám sütizőre mutatva. Tudjátok, aminek falaiból intenzív süteményillat árad, és még vasárnap is kint lóg ajtaján a nyitva tábla. Úgy ám, Rischart, már megint. Most a Nr. 1, hatalmas adag Tiramisujukkal. A képes illusztrációra itt alattam most bukkantam a telefonomon, de roppantmód idepasszol, Anyu először a méretes habverőn botránkozott meg… biztosan elképzelt alatta elfakasztva. :-)

Hihetetlen, de a képeken mindig sikerül megtalálni a legidiótább pózt, valami ultradebil vigyorral. Nem nőies, nem csábító, max aranyos, mint egy tízéves….
Tehát a Rischartbeli Tiramisu csakugyan kelendő, és én azt mondom, a Tiramisu mindig jó egyfajta mércének is. Költséges alapanyagokkal, izgalmas aromájú likőrrel, ami helyett nem löttyinthetsz csak úgy Tesco gazdaságos, “Matróz ízű (Most komolyan?!!?) szeszesitalt”. A Rischartban azért láttuk miként keverik be ezeket a krémeket. Nem volt bennük hiba. Kiváló összetétel, és szintén a klasszikus utat járja – fekete espresso-val, jóféle mascarponéval, tojással meg valódi tejszínnel. Vagy amikor babapiskótát sorakoztattunk a fémkeretekbe, rögtön egy kartonnal indítottunk, és el is fogyott. Hogy megéri-e a 3.10€-et… Döntsön róla a pénztárcánk, meg az égető igény kulináris utazásra! :-) Mindenesetre mennyiségeken tényleg nem spórolnak, úgy az itthoni fejadag háromszorosa lehet!

Miután kigyönyörködtük magunkat ebben a lélegzetelállító, fejedelmi tortalapátban, vegyük is használatba. :-)  Ünnepi desszertnek készítettem, szeletbe, két réteg kávélikőrös piskótalap közé. Én rettenetesen tésztás tudok lenni, habos-krémes pártiak megfordíthatják az arányokat. :-) Ez egyébként amolyan köztes megoldás, Rischartból elcsent praktikák nyomán: ott mindig így bántak a vastag piskótákkal – előbb mélyen felszántották, majd töményen átitatták különféle likőrökkel. Locsolásra fel!

Hozzávalók

A kávélikőrös piskótához:

300 g finomliszt
100 ml csokoládélikőr
2 tk. sütőpor
300 g kristálycukor
120 g étcsokoládé (60%-tól a csillagos ég :))
120 ml étolaj
80 ml víz
2 ek. instant kávé
6 nagy tojás, szétválasztva
1/2 tk. só
kávélikőr

1. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra.
2. A lisztet a sütőporral és a cukorral elvegyítjük, félretesszük.
3. Az instant kávét forró vízben feloldjuk.
4. Az étcsokoládét vékony szeletekre vágjuk, s vízfürdőben az olajjal, a csokoládélikőrrel és a kávéporos vízzel együtt összemelegítjük, amíg teljesen homogén nem lesz.
5. Vegyük le a tűzről, hagyjuk néhány percet hűlni, majd adjuk hozzá előbb a tojássárgájákat, aztán a lisztes keveréket.
6. Verjük a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá. Forgassuk a csokoládés keverékhez, és öntsük az egészet két darab 20×15 centis formába. Süssük 20-25 percig.
7. Irdaljuk be a piskótát, ha kihűlt egy tésztahengerrel, majd vastagon  itassuk át kávélikőrrel. Jól nyomkodjuk bele, tegyük félre. Készítsük el ez idő alatt a krémet:

A krémhez:

8 zselatinlap
6 tojássárgája
60 g cukor
8 ek. friss feketekávé
4 ek. kávélikőr
500 g mascarpone
8 ek. méz
400 ml tejszín

1. A zselatint hideg vízbe áztatjuk.
2. Vízfürdőben felverjük a tojássárgát a cukorral, feloldjuk benne a zselatint, majd kiemeljük az edényt a forró vízből. Hozzáadjuk a kávét és a likőrt, és kihűlésig kevergetjük.
3. A mézet a mascarponéval eldolgozzuk, és a tojáskrémhez adjuk. Végül beleforgatjuk a kemény habbá vert tejszínhabot is. Legalább 2 órára hűtőbe tesszük.

Továbbá:

14 db babapiskóta
2 dl erős espresso
2 ek. porcukor

A ganache-hoz:

100 g felaprított étcsokoládé (70%)
100 ml tejszín
pici, csillagfejű csővég a díszítéshez

Összeállítása

1. Az egyik likőrös piskótalapot elővesszük, rárétegezzük a krém felét.
2. A babapiskótát a porcukorral elkevert feketekávéban megáztatjuk, és a krémbe nyomkodjuk. Ráhalmozzuk a maradék krémet, végül befedjük a másik piskótalappal.
3. A ganache-hoz a tejszínt egy kis lábasban felforraljuk, és az apróra darabolt étcsokira öntjük. Folyamatosan kevergetve homogénre dolgozzuk, habzsákból nyomható állagúra hűtjük. Díszítéshez csillagfejű csővéget használunk, azzal húzunk csíkokat a torta tetejére, de természetesen lazán el is kenhetjük rajta késsel a krémet.

 

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: gasztrotéma, karácsony, tepsis, torta 7 hozzászólás » | 754 olvasás

Torta délutánra: Nyári almás-mandulaszirmos nemakármi

2011. július 28. csütörtök | 09:31 | 3 hozzászólás

Szóval ő lenne az. Délutáni teához/nagy pohár tejhez, netán édesítetlen tejszínhabbal  jól megpúpozva. Hangzatos, nemde? És persze ne felejtsük el jófajta (nem vicc, a minőség tényleg számít!) juharszirupban picit megfürdetni. Mert az tényleg kell neki, hogy ordítson róla Az angol!

Nem is értem mi a probléma az angol konyhával. Vagy legalábbis az én gyomromra ezek a sütik abszolút vidáman hatnak, olajillatú sültkrumpli-halommal pedig még nem volt dolgom. Sütifronton mindenképp harmonizálnak az ízek, kellemes melaszos az aromájuk, egyszerűen lelkiismeret furdalás nélkül rejted el magadnak az uccsó szeletet. Emlékeztet a tavalyi kedvencemre is – éppen olyan magas, tömény piskótatorony, de semmiképp sem fullasztó összképpel.

És hát nyári almából készült, amiért meg tudok bolondulni! Most van szezonja, csöpp kis formás példányokkal. Együltében eltűntetek hármat-négyet. :-) Savanykás, szúrós ízvilága pedig egyik almapéldányhoz sem fogható, holott én  majdhogynem az összeset ismerem, szeretem. Egyedül Anyu kedvencétől, a kásás belű Starkingtól kapok hideglelést. :-) Mennyivel jobbak a téli hónapok testesebb fajtái! Édes Golden, sűrű Granny, fényes Idared – mikor mit kíván az ember. Sajnos a június-július holtidény, amikor a többségnek már leáldozik és szép sorjában kezdenek el belülről rohadni. :-( Nem hiába, ősszel jön majd az igazi dömping, de olyankor aztán bármilyen mennyiségben, mindenhogy hasznosítva!

Ezért érdemes most pindurikból, esetleg Summerredből, Jonatánból válogatni. Az egészséges alma feszes, fényes, illatos. Nem puha, egyáltalán nem nyomódik meg. Szóval jó a fizikuma és kész. :-) Élettani hatása igen említésre méltó – majd írok róla valamiféle tanulmányt, ha szeptembertől megint iskolapadba ülök és lesznek egészségtanóráim! -, ami leginkább nyers valójában érvényesül.

Ma viszont inkább süssük meg!

Lorraine Pascale receptje, aki az egykor sikeres modell-karrierjét feladta, s hivatalosan is behódolt sütési szenvedélyének. :-) És milyen jól tette, ő csakugyan kivirult a cukrászlétben! Most tanfolyamokat tart, meg London belvárosában cukrászdát csinosítgat, amit ráadásul Ella kislányáról nevezett el. Receptkönyvet írt és adott el, s még BBC sorozata is van. Ennek a szép mosolyú leányzónak. :-) Bár őszintén szólva ebből egyet sem láttam. Esetleg tud róla valaki, valamit? Lehetséges belepillantani Magyarhonból?

Hozzávalók

A tésztához (18 entis formába, 8-10 személynek):

190 g vaj
40 g kristálycukor
4 nyári alma (télen 2 nagyobb) meghámozva, cikkekre vágva, citrom levével kicsit megspriccelve
1 tk. őrölt fahéj
1 tk. frissen reszelt szerecsendió
1 tk. őrölt gyömbér
220 g muscovado nádcukor (lágy, világosbarna)
2 nagy tojás, könnyedén felverve
1/2 rúd vanília vagy vaníliakivonat
220 g finomliszt
1+1/2 tk. sütőpor

A szervírozáshoz:

egy bögre tej
vagy felvert, édesítetlen tejszín (ne legyen édes, így is tömör-gyönyör a torta!)
esetleg egy fekete tea
jó minőségű juharszirup, módjával :-)

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 160°C-ra. Vékonyan vajazzunk ki egy 18 centis sütőformát, majd liszttel hintsük be. Tegyük félre.
2. A vajból 40 g-ot csipkedjünk le, s dobáljuk egy nagy teflonserpenyőbe. Szórjuk meg a kristálycukorral, és kezdjük el melegíteni. Időnként megkeverve karamellizáljuk. Amikor borostyán színe lesz, adjuk hozzá a meghámozott almaszeleteket. Ízesítsük a fűszerekkel, és pároljuk további 5 percig. Hűtsük ki.
3. Ezalatt a nádcukrot a vajjal keverjük habosra (2-3 perc), majd adjuk hozzá egyenként a tojásokat is. Külön-külön jól keverjük ki. Mehet bele a vaníliarúd kikapart belseje is, végül a száraz hozzávalók (átszitált-sütőporos liszt). Dolgozzuk ki a tésztát, végül forgassuk bele az karamelles almaszeleteket is. Halmozzuk az egészet az előkészített kapcsos formába. Tetejét szórjuk meg pirult mandulaszirommal, és toljuk sütőbe 40-50 percre.

Főbb alapanyagok: fahéj, gyömbér, juharszirup, mandula, nyári alma, szerecsendió

Publikálta: Csenge Kategória: piskóta, tepsis, torta 3 hozzászólás » | 1,043 olvasás

Áfonyás túrótorta, pillecukros áfonyakrémmel

2011. július 17. vasárnap | 06:38 | 5 hozzászólás

Megírom a bejegyzést, és megint sebeket szakít fel… Érzem, hogy csapongó és érthetetlen lesz, még önmagam számára is. De azért csak megírom.

Nyár van, szabadság meg szánsájn, szűnni nem akaró kánikulával (bár most rebezsgetnek valamiféle lehűlést), nagy heppöningekkel. Péntek óta például máson sem jár az eszünk, csak a Barátok közt évadzáró cliffhangerén, meg hogy Harry Potter végre jól legyőzi gonosz Voldit a mozikban. Hát ilyen az élet, pillanatnyi örömökkel, sok csatával… Egyiket te nyered, mert hiszel magadban, hiszel benne, hogy lélekben erősebb vagy. Máskor meg egyszerűen nem működik, és azon kapod magad, hogy ott sóvárogsz a Potter gyerek elszánt jelleme után. Így tegyél csodát…

Itthon nincs minden rendben. Vagy velem nincs minden rendben, de mostanában megint nem érzem jól magam.. Pár hete tart, az evés sem esik jól, csak úgy sietve túl akarok lenni rajta. Nem mindig találom az örömöt, néha úgy érzem megcsíptem, de aztán… Sok mindent kaptam mostanában, ó, szemtelenül sok mindent…… :-) Ruhákat, ételfotós kiegészítőket, konyhai kellékeket… Abban a percben rettentő boldoggá tesznek, aztán minden elveszik, nem segítenek rajtam.. Ó igen, a végletek. Egyik pillanatban majd kicsattanok, a következőben már baromi mélyen vagyok. És önzőnek is érzem magam. Aztán magányosnak, elveszettnek. Magányomban megint rám törnek azok a szorongások, félelmek,

ami elől

nehezen

bújok el.

…

És akkor itt egy éles törésvonal, forduljon hát nagyot a világ.
Együnk sütit, mert az megnyugtat.

Ha sajttorta, akkor nem ám csak úgy amerikaiasan krémsajttal kipárnázva, abba bizony kell túró, meg kekszalap helyett pitetészta is!  És innentől kezdve roppant tudományos módon, már túrótortaként emlegetjük. Úgy ám, melegében vagy jól behűtve, egymagadban vagy társasággal flamolva, a lényegen mit sem változtat: hogy hófehér, és hogy igazi jelenség, amit én olyannyira szeretek…!

Noha minden évtizednek megvan a maga szenzációja, ami egyszer divatba jön, azt nem felejtjük egykönnyen. És milyen jól van ez így kigondolva. Ilyen például a Tiramisu, amit elsőként egyik rokonunknál, a századforduló környékén kóstoltunk. Nem volt abban semmi flancos, egyszerű klasszik, jénaiba rétegezett darabra pillogtunk rá. Az újdonság varázsa teljesen megbabonázott minket. Emlékszem, ahogy gyermeki naivitással rácsodálkoztunk a krémsajt ízére, meg persze viccesen bizarr elnevezésére.. :-) Eztán jöhetett a sajttorták hulláma.

Pillecukorhabbal a tetején

A sajttorta hazáját sokan azonosítják Amerikával, biztos mert ott forrotta ki magát a világhírnévre; New York-i szösszenetükkel. Valójában Görögország az őshaza – innét hódította meg a világ minden pontját.

Az osztrák konyhabeli közelebb áll a szívemhez! Igen, talán csak a túró miatt, de hát mit tehetnék – elvégre túró van benne. Áfonyával, pillecukros habkrémmel összeeresztve pedig maga a Mennyország! Nyáridényben, legalább egyszer kötelességszerűen meg kell sütni minden családnak. Erről amúgy a Meglepetés magazinba cikkeztem volna – idén sajnos nem jöhetett össze -, gondolom hosszasan elidőzve az ízkombi találkozásán: az édes-savanya áfi, és a túró természetes önmaga, amiben bizony semmi mesterkélt nincs! ;-) Ez a legjobb a sajttortákban. Árad belőlük a tisztaság.
Ja, és persze bestiális kalóriabomba, tuti mindenkit asztalhoz vonz..

Hozzávalók

A tésztához:

250 g liszt
100 g porcukor
115 g vaj
1 tojás
1 ek. vaníliás cukor
fél citrom reszelt héja
csipet só

A töltelékhez:

375 dkg túró
50 ml zsíros tejszín
113 g vaj
75 g porcukor
50 g kristálycukor
30 g étkezési keményítő
4 tojás
csipet só
reszelt citromhéj
1 evőkanál vaníliás cukor
áfonyaszemek

A pillecukorhabhoz:

100 g pillecukor
kevés tejszín
200 g mascarpone
80 g áfonya
1 tk. zselatinfix

Elkészítése

1. A tésztához a lisztet a porcukorral, cukorral, vajjal és citromhéjjal elmorzsoljuk, majd a tojást hozzáütve rugalmasan lágy tésztát gyúrunk. Igen melegérzékeny, ezért nem szabad hosszan gyúrni, az összetevők széteshetnek. Egy órán át a hűtőben pihentetjük.
2. Ezalatt a töltelékhez a kézmeleg vajat a porcukorral, vaníliás cukorral, és a reszelt citromhéjjal habosra keverjük. A túrót a tejszínnel összeturmixoljuk (botturmixot használtam), majd a tojássárgákkal és a keményítővel jól elkeverjük.
3. A tojásfehérjéket, a kristálycukrot és a sót kemény habbá verjük, majd a kapott habot óvatosan hozzádolgozzuk a masszához.
4. A hűtőből kivett tésztát 3 mm vastagra nyújtjuk, és kibélelünk vele egy 18 cm átmérőjű tortaformát. Megszórjuk sűrűn áfonyaszemekkel, majd ráöntjük a túrós krémet. Előmelegített sütőben, maximum 160 °C fokon 40 percig sütjük. Vissza fog esni picit a teteje, de most ez is a cél. Érdemes azért kihúzatni, két részletben sütni, az utolsó öt percben visszábbvenni a hőfokot. Kihűtjük, egy éjszakára hűtőbe tesszük.
5. Másnap a pillecukros áfonyakrémmel folytatjuk: A pillecukrot kevés tejszínnel felöntjük, mikróban vagy gáz fölött lassú tűzön megmelegíteni kezdjük. Amikor kezd karamellizálódni a pillecukor, levesszük a tűzről és picit hűlni hagyjuk. Hozzákeverjük a mascarponét, félretesszük.
6. Az áfonyát leturmixoljuk, 1 tk. zselatinfixxel szilárdabbá tesszük, majd a pillecukros mascarponekrém felébe forgatjuk.
7. A lila krémet a túrótorta tetejére kenjük. 1 púpozott evőkanállal kiveszünk a fehérből, s a lilába márványozzuk, a maradék fehérből pedig egyszerű krémrózsákat nyomunk a torta tetejére!

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, torta 5 hozzászólás » | 1,008 olvasás

Elvarázsolt piknik után a Titkos kertben jártunk

2011. július 11. hétfő | 10:20 | 14 hozzászólás

Hihetetlen, de már tíz napja, hogy Iringó és Eszter megtartották első, önálló divatbemutatójukat az Anna fürdőben. A lányok ezzel egy időben csodát is teremtettek. :-) Még cikkeztek is róluk a Délmagyarban! Nővérkém idei kollekciója tényleg bravúrosra sikeredett, igazi, kiforrott gondolatai voltak stílusra, fazonra és színekre egyaránt. Komoly kutatómunka előzte meg a tervezés szakaszát, de bejött neki. Pontosan azt a vonalat csípte meg, ami tavasztól az üzletek vállfáiról is visszaköszön: gondolok a finom kis fodrokra, a csipkeszegésekre, az üde nyári színekre… Ugye ismerős? Pinduri kis virágok, pöttyös és kockás minták, mindenütt jelen vannak. Nem csak a divatban, de már ételfotós kiegészítőkön is ott nyüzsögnek. Tényleg mosolycsalogató, ahogy anyagok szegőjén, szalvétákon, meg kismillió csentresemen díszelegnek.. :-)) Az otthon melegében. És én újra meg újra beleszeretek ebbe a világba. :-)

Két utcányira, klimatizált autóban. Mi így élünk…? :-))

Az ünneplésre volt hát okunk – főleg így, hogy 29. szülinappal kötöttük egybe. Milyen nehéz lesz ezt űberelni a harmincadikon… ;-) Ott fönt épp visszük a tortát. Csilli új ruci, partihangulat, már-már elfolyó marcipánfigurákkal. Nahát, itt még egész kisimult az arcom!

Az önfeledt átadás – avagy amint Iri megkapja új “varrókészletét”. :-))
Apu művészfotóival!

A buli, a kaja pedig… Hááát, keményen el volt kényeztetve a társaság! Sanyi isteni Újházy tyúkhúslevesével indítottunk (bár kánikulában kissé kitikkasztja az embert!), mialatt Iringó a saslikot készítette elő, igazi nyári salátákkal körítve.

Balra Újházy tyúkhúsleves, jobbra saslikok nyersen.

Két főétel között, talán kissé szokatlanul feltűnt a desszert, az én citromkrémes túrótortám, málnaszemekkel. :-) Családi körben azt hiszem még nem volt ekkora sikere tortámnak! Odavoltak a díszítésért, elolvadtak az frissítő túrókrémtől! Benyomtunk egy-egy cikket, és nahát, máris vidámabban lubickoltunk a verejtékcseppekben!

Brutális azért, hogy egy 18 centi átmérőjű nudli torta mennyi anyaggal megszívta magát. :-)) Oké, megint baromi magas lett, mégis azt hittem maradni fog krémből. Erre fél kiló túrót, ugyanennyi mascarponét, 150 ml habtejszínt, egy citrom reszelt héját és kismillió málnaszemet könnyedén elnyelt.

Balról egy tortaszelet magaslik, jobbra bontjuk a leplet.

Lucacic pohárban, meg életnagyságban.

De valóban rettentően finom volt, még a tömény fondánburkot is elbírta. Ilyen ez, új kedvenccé avattuk.

Hozzávalók

1 adag csupacsokis piskóta, két 18 centis kerek tortaformában sütve
1 adag túrókrém
200 g málna

A túrókrémhez:

500 g mascarpone
500 g friss, jól behűtött tehéntúró
50 ml folyékony tejszín
2 csésze porcukor
100 ml habtejszín (fél csomag Dr. Oetker zselatinfixxel keményre verve)
1 citrom reszelt héja

Elkészítése

1. A már jól bevált, csupacsokis piskótánkat lesütjük, félretesszük hűlni, majd mindkét korongot három-háromba vágjuk.
2. A krémhez a tehéntúrót a folyékony tejszínnel és a mascarponéval, egy botturmix segítségével krémesre keverjük. Hozzákeverjük az átszitált porcukrot, majd a reszelt citromhéjat.
3. A habtejszínt kemény habbá verjük, félidőben elkeverjük benne a zselatinfixet, és rögtön, óvatos mozdulatokkal a krémbe forgatjuk. Félretesszük.
4. A torta összeállításához az első piskótakorongra kevés krémet teszünk, felsorakoztatjuk rá a málna szemeket, majd még egy kevés krémmel befedjük. Ráhajtjuk a piskótalapot, és megismételjük a műveletet még ötször.
5. Oldalát és tetejét is krémmel borítjuk, díszíthetjük tejszínhabbal, szezonális gyümölcsökkel, vagy cukormassza borítással, varrótűkkel megspékelve. :-)

A bolondlány és hercege,
avagy az ünnepelt, a kék marcipángombokhoz öltözve.

További képek itten.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, torta 14 hozzászólás » | 764 olvasás

Korábbi bejegyzések