Sütimizéria

Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

           

Áfonyás túrótorta, pillecukros áfonyakrémmel

2011. július 17. vasárnap | 06:38 - 5 hozzászólás

Megírom a bejegyzést, és megint sebeket szakít fel… Érzem, hogy csapongó és érthetetlen lesz, még önmagam számára is. De azért csak megírom.

Nyár van, szabadság meg szánsájn, szűnni nem akaró kánikulával (bár most rebezsgetnek valamiféle lehűlést), nagy heppöningekkel. Péntek óta például máson sem jár az eszünk, csak a Barátok közt évadzáró cliffhangerén, meg hogy Harry Potter végre jól legyőzi gonosz Voldit a mozikban. Hát ilyen az élet, pillanatnyi örömökkel, sok csatával… Egyiket te nyered, mert hiszel magadban, hiszel benne, hogy lélekben erősebb vagy. Máskor meg egyszerűen nem működik, és azon kapod magad, hogy ott sóvárogsz a Potter gyerek elszánt jelleme után. Így tegyél csodát…

Itthon nincs minden rendben. Vagy velem nincs minden rendben, de mostanában megint nem érzem jól magam.. Pár hete tart, az evés sem esik jól, csak úgy sietve túl akarok lenni rajta. Nem mindig találom az örömöt, néha úgy érzem megcsíptem, de aztán… Sok mindent kaptam mostanában, ó, szemtelenül sok mindent…… :-) Ruhákat, ételfotós kiegészítőket, konyhai kellékeket… Abban a percben rettentő boldoggá tesznek, aztán minden elveszik, nem segítenek rajtam.. Ó igen, a végletek. Egyik pillanatban majd kicsattanok, a következőben már baromi mélyen vagyok. És önzőnek is érzem magam. Aztán magányosnak, elveszettnek. Magányomban megint rám törnek azok a szorongások, félelmek,

ami elől

nehezen

bújok el.

…

És akkor itt egy éles törésvonal, forduljon hát nagyot a világ.
Együnk sütit, mert az megnyugtat.

Ha sajttorta, akkor nem ám csak úgy amerikaiasan krémsajttal kipárnázva, abba bizony kell túró, meg kekszalap helyett pitetészta is!  És innentől kezdve roppant tudományos módon, már túrótortaként emlegetjük. Úgy ám, melegében vagy jól behűtve, egymagadban vagy társasággal flamolva, a lényegen mit sem változtat: hogy hófehér, és hogy igazi jelenség, amit én olyannyira szeretek…!

Noha minden évtizednek megvan a maga szenzációja, ami egyszer divatba jön, azt nem felejtjük egykönnyen. És milyen jól van ez így kigondolva. Ilyen például a Tiramisu, amit elsőként egyik rokonunknál, a századforduló környékén kóstoltunk. Nem volt abban semmi flancos, egyszerű klasszik, jénaiba rétegezett darabra pillogtunk rá. Az újdonság varázsa teljesen megbabonázott minket. Emlékszem, ahogy gyermeki naivitással rácsodálkoztunk a krémsajt ízére, meg persze viccesen bizarr elnevezésére.. :-) Eztán jöhetett a sajttorták hulláma.

Pillecukorhabbal a tetején

A sajttorta hazáját sokan azonosítják Amerikával, biztos mert ott forrotta ki magát a világhírnévre; New York-i szösszenetükkel. Valójában Görögország az őshaza – innét hódította meg a világ minden pontját.

Az osztrák konyhabeli közelebb áll a szívemhez! Igen, talán csak a túró miatt, de hát mit tehetnék – elvégre túró van benne. Áfonyával, pillecukros habkrémmel összeeresztve pedig maga a Mennyország! Nyáridényben, legalább egyszer kötelességszerűen meg kell sütni minden családnak. Erről amúgy a Meglepetés magazinba cikkeztem volna – idén sajnos nem jöhetett össze -, gondolom hosszasan elidőzve az ízkombi találkozásán: az édes-savanya áfi, és a túró természetes önmaga, amiben bizony semmi mesterkélt nincs! ;-) Ez a legjobb a sajttortákban. Árad belőlük a tisztaság.
Ja, és persze bestiális kalóriabomba, tuti mindenkit asztalhoz vonz..

Hozzávalók

A tésztához:

250 g liszt
100 g porcukor
115 g vaj
1 tojás
1 ek. vaníliás cukor
fél citrom reszelt héja
csipet só

A töltelékhez:

375 dkg túró
50 ml zsíros tejszín
113 g vaj
75 g porcukor
50 g kristálycukor
30 g étkezési keményítő
4 tojás
csipet só
reszelt citromhéj
1 evőkanál vaníliás cukor
áfonyaszemek

A pillecukorhabhoz:

100 g pillecukor
kevés tejszín
200 g mascarpone
80 g áfonya
1 tk. zselatinfix

Elkészítése

1. A tésztához a lisztet a porcukorral, cukorral, vajjal és citromhéjjal elmorzsoljuk, majd a tojást hozzáütve rugalmasan lágy tésztát gyúrunk. Igen melegérzékeny, ezért nem szabad hosszan gyúrni, az összetevők széteshetnek. Egy órán át a hűtőben pihentetjük.
2. Ezalatt a töltelékhez a kézmeleg vajat a porcukorral, vaníliás cukorral, és a reszelt citromhéjjal habosra keverjük. A túrót a tejszínnel összeturmixoljuk (botturmixot használtam), majd a tojássárgákkal és a keményítővel jól elkeverjük.
3. A tojásfehérjéket, a kristálycukrot és a sót kemény habbá verjük, majd a kapott habot óvatosan hozzádolgozzuk a masszához.
4. A hűtőből kivett tésztát 3 mm vastagra nyújtjuk, és kibélelünk vele egy 18 cm átmérőjű tortaformát. Megszórjuk sűrűn áfonyaszemekkel, majd ráöntjük a túrós krémet. Előmelegített sütőben, maximum 160 °C fokon 40 percig sütjük. Vissza fog esni picit a teteje, de most ez is a cél. Érdemes azért kihúzatni, két részletben sütni, az utolsó öt percben visszábbvenni a hőfokot. Kihűtjük, egy éjszakára hűtőbe tesszük.
5. Másnap a pillecukros áfonyakrémmel folytatjuk: A pillecukrot kevés tejszínnel felöntjük, mikróban vagy gáz fölött lassú tűzön megmelegíteni kezdjük. Amikor kezd karamellizálódni a pillecukor, levesszük a tűzről és picit hűlni hagyjuk. Hozzákeverjük a mascarponét, félretesszük.
6. Az áfonyát leturmixoljuk, 1 tk. zselatinfixxel szilárdabbá tesszük, majd a pillecukros mascarponekrém felébe forgatjuk.
7. A lila krémet a túrótorta tetejére kenjük. 1 púpozott evőkanállal kiveszünk a fehérből, s a lilába márványozzuk, a maradék fehérből pedig egyszerű krémrózsákat nyomunk a torta tetejére!

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, torta 5 hozzászólás » | 585 olvasás

Elvarázsolt piknik után a Titkos kertben jártunk

2011. július 11. hétfő | 10:20 - 7 hozzászólás

Hihetetlen, de már tíz napja, hogy Iringó és Eszter megtartották első, önálló divatbemutatójukat az Anna fürdőben. A lányok ezzel egy időben csodát is teremtettek. :-) Még cikkeztek is róluk a Délmagyarban! Nővérkém idei kollekciója tényleg bravúrosra sikeredett, igazi, kiforrott gondolatai voltak stílusra, fazonra és színekre egyaránt. Komoly kutatómunka előzte meg a tervezés szakaszát, de bejött neki. Pontosan azt a vonalat csípte meg, ami tavasztól az üzletek vállfáiról is visszaköszön: gondolok a finom kis fodrokra, a csipkeszegésekre, az üde nyári színekre… Ugye ismerős? Pinduri kis virágok, pöttyös és kockás minták, mindenütt jelen vannak. Nem csak a divatban, de már ételfotós kiegészítőkön is ott nyüzsögnek. Tényleg mosolycsalogató, ahogy anyagok szegőjén, szalvétákon, meg kismillió csentresemen díszelegnek.. :-)) Az otthon melegében. És én újra meg újra beleszeretek ebbe a világba. :-)

Két utcányira, klimatizált autóban. Mi így élünk…? :-))

Az ünneplésre volt hát okunk – főleg így, hogy 29. szülinappal kötöttük egybe. Milyen nehéz lesz ezt űberelni a harmincadikon… ;-) Ott fönt épp visszük a tortát. Csilli új ruci, partihangulat, már-már elfolyó marcipánfigurákkal. Nahát, itt még egész kisimult az arcom!

Az önfeledt átadás – avagy amint Iri megkapja új “varrókészletét”. :-))
Apu művészfotóival!

A buli, a kaja pedig… Hááát, keményen el volt kényeztetve a társaság! Sanyi isteni Újházy tyúkhúslevesével indítottunk (bár kánikulában kissé kitikkasztja az embert!), mialatt Iringó a saslikot készítette elő, igazi nyári salátákkal körítve.

Balra Újházy tyúkhúsleves, jobbra saslikok nyersen.

Két főétel között, talán kissé szokatlanul feltűnt a desszert, az én citromkrémes túrótortám, málnaszemekkel. :-) Családi körben azt hiszem még nem volt ekkora sikere tortámnak! Odavoltak a díszítésért, elolvadtak az frissítő túrókrémtől! Benyomtunk egy-egy cikket, és nahát, máris vidámabban lubickoltunk a verejtékcseppekben!

Brutális azért, hogy egy 18 centi átmérőjű nudli torta mennyi anyaggal megszívta magát. :-)) Oké, megint baromi magas lett, mégis azt hittem maradni fog krémből. Erre fél kiló túrót, ugyanennyi mascarponét, 150 ml habtejszínt, egy citrom reszelt héját és kismillió málnaszemet könnyedén elnyelt.

Balról egy tortaszelet magaslik, jobbra bontjuk a leplet.

Lucacic pohárban, meg életnagyságban.

De valóban rettentően finom volt, még a tömény fondánburkot is elbírta. Ilyen ez, új kedvenccé avattuk.

Hozzávalók

1 adag csupacsokis piskóta, két 18 centis kerek tortaformában sütve
1 adag túrókrém
200 g málna

A túrókrémhez:

500 g mascarpone
500 g friss, jól behűtött tehéntúró
50 ml folyékony tejszín
2 csésze porcukor
100 ml habtejszín (fél csomag Dr. Oetker zselatinfixxel keményre verve)
1 citrom reszelt héja

Elkészítése

1. A már jól bevált, csupacsokis piskótánkat lesütjük, félretesszük hűlni, majd mindkét korongot három-háromba vágjuk.
2. A krémhez a tehéntúrót a folyékony tejszínnel és a mascarponéval, egy botturmix segítségével krémesre keverjük. Hozzákeverjük az átszitált porcukrot, majd a reszelt citromhéjat.
3. A habtejszínt kemény habbá verjük, félidőben elkeverjük benne a zselatinfixet, és rögtön, óvatos mozdulatokkal a krémbe forgatjuk. Félretesszük.
4. A torta összeállításához az első piskótakorongra kevés krémet teszünk, felsorakoztatjuk rá a málna szemeket, majd még egy kevés krémmel befedjük. Ráhajtjuk a piskótalapot, és megismételjük a műveletet még ötször.
5. Oldalát és tetejét is krémmel borítjuk, díszíthetjük tejszínhabbal, szezonális gyümölcsökkel, vagy cukormassza borítással, varrótűkkel megspékelve. :-)

A bolondlány és hercege,
avagy az ünnepelt, a kék marcipángombokhoz öltözve.

További képek itten.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, torta 7 hozzászólás » | 562 olvasás

« Korábbi bejegyzések Újabb bejegyzések »