Sütimizéria

Retró torta lett! :-)) Íme, valami ilyesmit süthettek a hatvanas évekbeli feleségek, ha narancstortát képzeltek el a szülinaposnak. :-))) Persze nem tudom 2010-ben ez az ünnepelt mennyire értékelte vagy épp mennyire rettent meg, amikor a beígért modern canga helyett egy néhány évvel korábbi roncsot kapott. Narancskerekekkel. :-)))) Szomszéd Marci anyukája fölhívott valamelyik este, hogy a fiával megbeszéltek mellé lenne még egy ötlete a díszítésre. Mivel a srácot valami nem kispályás bicajjal lepték meg, szerették volna, ha a torta is ad rá valami utalást. Innentől szabad kezet kaptam. Inkább síkban szerettem volna ábrázolni, csak valami stilizált, letisztult grafikával. Így lett aztán retró bringája is. :-))

Az egyik krémréteg egy szokásos, pudinggal felfőzött intenzív narancskrém, amolyan lekvárhatást kelt, akárcsak az Egyszerűen bonyolult, Eperke vagy épp ikerangyalkák epres-csokis tortája. Sokkal jobban szeretem ezt a módszert, mert ugye zselatint nem szívesen csurgatok… így hát önző módon saját szájíz szerint készítem el… :-))
Van még benne mascarponekrém is, mert ezt már múltkor is nagyon emlegették, hogy finom. Nagyon szeretem én is, még a 2009-es, Pándi meggytorta receptjéből használtam fel. Azóta mindig az ízvilághoz igazítgatom, tök jó muri. Most épp apró kockákra vágott narancshéj darabok színesítették, máskor meggyet forgattam bele vagy épp joghurttal tettem fanyarabbá.

Merthogy semmiképp sem szeretett volna az ünnepelt gejlédes tortát, a narancs-étcsoki párosítás pedig abszolút befutó szerintem ilyen mukiknak. Apu is teljesen oda volt tőle, Szenteste majd lehet ilyesmit teszek asztalra, csak téliesebb piskótalapokkal. Mondjuk fahéjasan! De ez még messze van azthiszem… :-)

Hogy tetszik a torta? – (12 szavazat, átlaga: 5)
 Loading ...

A narancskarikákat nagyjából 3 órán át, 75°C-os stőben szárítottam. Lehetett volna tovább is, de így is jobban kijött a térhatása… Ráadásul a tortát sem áztatta el.

Az Angyalkáknak van egy bátyjuk! :-) Anna még pár hete jelezte, hogy közeleg Andy 13. születésnapja, ráadásul hivatalosan most lép a tinédzserkorba, ezért valami nagyon franya tortával kellene meglepni! ;-) Ha jól emlékszem, amikor én voltam 13, Babsziéktól megasztáros koncertjegyet kaptam. :-)) Pont június 7-én léptek fel az Etelka-soron, és hosszas küzdelem után, végül autogrammot is sikerült szereznem nagy szerelmemtől, Bella Levitől. :-)) Szóval igenis megvan a bűvös 13-as varázsa! Hamarosan nyolcadikos lesz, és ballagóként lehet terrorizálni a kisebbeket… Persze én nem ilyen voltam. :-))

A torta maga négyzetes, 23 centis volt – jó sok tejszínhabbal, joghurttal és pezsgővel! Kicsit tartok is tőle, hogy az emiatt nem mindenkinek volt gyerebe… :-( én is elmúltam 18, de a pezsgő nem tartozik kedvenceim közé…. Viszont megkóstolva úgy együtt, szerintem marha fini, egészen extrém az ízvilága! Ráadásul az alatta húzódó fanyar meggykrém is befutó szerintem. Tényleg amolyan pasis torta – és méginkább Gabikás :-))) - a rengeteg tejszínhab miatt. A férfiak hiába tagadják, imádnak habfellegen csücsülni. Apu ha bevásárolni megy, a kávéra való tejszínhabot tuti nem felejti el. :-)))

Remélem tényleg nem fogtam mellé, még visszajelzést nem kaptam. :-( Viszont a bonbonokról mindenképp mesélnem kell még. Sajnos a belsejébe nem a legjobb fehércsoki került, ez ki is érződik. Picit zsírosabb, nehezebb.. Nem légies, mint egy bonbonnak kéne. Pedig maga az elképzelés nem volt rossz, (pezsgős-fehércsokis trüffel) csak legközelebb muszáj lesz Milka vagy Boci fehércsokit venni a töltelékhez.

Jaj úgy izgulok, tök rossz érzésem van… Remélem nem volt vele gáz..

Bocsi a béni fotókért, nagyon kapkodtam!

Volt ismét egy megrendelésem! Most négy fiú 18. szülinapjára készült torta, hármat közülük ismerek is. Inkább csak látásból, hiszen nagyjából ovisak lehettünk, amikor utoljára beszéltünk… Csanád emlékeim szerint mindig bajba került, tán egyszer lábát is törte valami csínytalankodás miatt. :-))) Marci napjainkban a Déribe jár, és gondolom Ő is jövőre ballag, ha minden igaz párhuzamosan velem. Gombos Dáviddal pedig azthiszem egyszer fociztam a BMX pálya melletti pusztán! Persze többedmagával volt, biztos nem is emlékszik rám. Jó pali, göndör, barna fürtökkel! :-D

Téglalap alakú tortát rendeltek, talán picit nagyobbra is számítottak… Nagyobbra, és kevésbé szecessziósra? :-)))) Az indaborította burkolat nem tükrözte ugyanis, hogy életerős, immár nagykorú férfiaknak készül a nyalánkság… És még örülhetnek, hogy rózsa nem került rá! :-)) Dehát ugyanmár, teljesen rám bízták a külsőt.  A belseje egy korszerűsített feketeerdő – joghurtos-meggyes mascarponekrémmel, meg egy meggyes-pudingos sűrítménnyel. Megkóstoltuk, itthon igazán gyerebe volt. :-) Remélem nem kevesellték a krémréteget belőle, a mascarponekrémből lehetett volna a dupláját venni. Mindenesetre abban bízom, hogy a több réteggel együtt elegendő volt. Még akkor is, ha elsősorban fiúkról beszélünk. :-))

A képen nemigen látszik az indás minta, pedig szépen körbetekeredett az oldalán. Levéldíszecskék is színesítették, meg egy-egy kupac pötty, amolyan termés gyanánt. :-)

…avagy mozgalmas szombatokról, amelyeket végre magamnak, és a hobbimnak szentelhetek! :-) Folytatódott ugyanis a téli szünet előtti őrület, vele együtt a doga-dömping meg az éjszakába nyúló tanulások. Jajj, én úgy szenvedek ettől! Felháborító, hogy konyhába csak kajálni járok ki, és ha édeset kívánok, kénytelen vagyok bóti cuccra fanyalodni.
De aztán egyszercsak – talán az uccsó pillanatban - megvirrad. És eljön egy szombat, mint pirosbetűs ünnepnap. :-))

Most igazi Angyalkáknak készült torta! Amolyan aranyhajú, csillogó szemű angyalkáknak. Hosszan gyönyörködtem bennük, ők meg csak pillogtak vissza rám azokkal a gyönyörű, hosszú szempilláikkal….. Istenem de irigy vagyok! :-)) Anna ikerlánykáinak vittem tortát, egy nagylányos 8. születésnapra! Újfent csokitortában kellett gondolkodni, ötvözni a fehéret a feketével, na meg a barnával. Mindig veszélyes vállalkozás az ilyen – mondhatjuk ezt nagycsaládosan, személyes tapasztalatainkból.. Khm, khm, csokihalál. :-))) Tartottam is a űber-gejl, tömény végkifejlettől. Szerencsére tegnap este megnyugtattak, pontosan ilyen ízvilágú tortára fájt a foguk! Anna nagyon aranyos volt, mellékelt pár fotót a csajszikról és a megbontott tortáról is. Az utóbbi látványa miatt picit elkenődtem. Történt ugyanis, hogy szombat hajnalban sietősen – még angol előtt, nagykabátban.. :-))) – anyuval levettük a keretet a tortáról. Akkor úgy tűnt, a felső réteg picit kevesebb, mint az alsó. Némi hiszti közepette leoperáltuk a tetejét, tömködtem még bele krémet, majd megnyugodva visszatettem. Hát mit ad Isten, nem kellett volna plusz krém! :-( Olyan rosszul érzem magam miatta…

A fehércsokis mascarponekrém még az Eperketortából csenghet ismerősen, de alatta most nem a fanyar eperkrém húzódott, hanem étcsokis változata, inkább amolyan jelképesen. Kívül tejcsokiglazúrral vontam be, majd oldalát fehér csoki”forgáccsal” paníroztam. A tejszínhabrózsákon pedig epres bonbonok csücsültek. …úgy látom, egyre jobban ragaszkodok ezen kerekded díszítéshez… :-)))

Hííí dejóó, újabb rendelés!  Egy-egy ilyen hétvégén teljesen feltöltődöm, tegnapi feldobottságomban kolibritempóban repdestem. Most épp a kis szomszéd Attilának készült Thomas torta, 3. szülinapjára. - Istenem, tündéri volt miközben anyukájával a részleteket egyeztettük. Ment nagyban a produkciózás, pont mint Lucacicánál, ha vendég jár a háznál. :-)))) Valószínű legalább az összes játékával feltűnt a konyhaasztal mögött. :-)) Egyébként nehogy azt higgyétek, hogy csak retengrossz fiúk vesznek meg ezen hasznos mozdonyokért… Luca is folyton ezt skubizza – persze szigorúan csak Eperke után! ;-)

Csokitortát szerettek volna, marcipándísszel a közepén, egyéb apróságokkal körberakodva. Vacilláltam, hogy az Eperketortához hasonlóan síkban ábrázoljam Thomast, vagy végre szánjam rá magam és ugorjak neki térben! Bár abban maradtunk lapra nyújtom, végül csak belevágtam! :-) Elvégre fejlődnöm kell és valljuk be, így a kicsik is jobban értékelik. Emellett szerintem sokkal dekoratívabb volt, ráadásul megemelte az amúgy alacsony tortámat. El is voltam kenődve a betöltés napján, olyan kis semmilyennek tűnt. Aztán ahogy felkerült a tükörsíma glazúr, a tejcsokiszivek és tallérok, végül körbe a bonbonok, összeállt a kép. Egyszerűen rendben volt így, nem kellett nagyobb. Ügyeltem arra is, hogy ne legyen túl nehéz, túl vajas a krém, nehogy megfeküdje itt az aprónépek gyomrát. :-)) Nem kentem túl vastagon, és a piskótalapok is jó vékonyra lettek vágva.

Apuék este zsidó vacsoraestre voltak hivatalosak. Képzeljétek, megjelent 4. könyve, most a szegedi hitközségről Élő Zsinagóga címmel! Annyira büszke vagyok rá, ismét lélegzetelállítót alkotott!
A kajákok persze nagyszerűek és egyben rengetegen voltak, melyeket Hanságis pincértanoncok tálaltak. Hajj de megy a hírünk! ;-)) Összefutottak Oláh Zsuzsival is, – Attila anyukájának a tesója – elmesélte mekkora sikert aratott a torta. A Ferrero Rocher nugátbonbonokért verekedtek, az egészet pillanatok alatt szétkapták. :-)))) Nagyon helyes!

Hozzávalók

A tésztához:

• 4 tojás
• 250 g kristálycukor
• 30 dkg finomliszt
• 4 ek. cukrozatlan, holland kakaópor
• 1 csomag sütőpor
• 200 ml tej
• 200 ml olaj

A csokis vajkrémtöltelékhez:

• fél liter tej
• 1 csomag csokis pudingpor
• 250 g vaj
• másfél ek. holland kakaópor
• 100 g porcukor

A csokibevonó glazúrhoz:

• 510 g tejcsoki
• 180 g (két tubus) cukrozott sűrített tej
• 90 g vaj

A bonbonokhoz:

• 50 g nugát
• 1 nagy kanál mogyorókrém
• 3 rudacska durvára reszelt, csokival bevont bonbonetti (vagy egyszerű nápolyiostya)
• 13 g grillázs vagy készen vásárolt törökmogyis krokant

Elkészítése

Vajjal kikenünk és liszttel behintünk egy 22 cm átmérőjű tortaformát. A sütőt 200 fokra előmelegítjük.
A tészta hozzávalóiból piskótalapot sütünk: A tojásokat a cukorral egy közepes méretű tálban, 2-3 perc alatt robotgéppel, sűrű krémmé keverjük. Hozzáadjuk az olajjal homogénre kevert tejet, majd beleforgatjuk a száraz hozzávalókat. A tésztát a formába kanalazzuk, és 40 percig sütjük (légkeverésessel 180°C), míg a teteje enyhén megpirul.
A töltelékhez a pudingot a tejjel, a csomagoláson olvasható utasítások szerint – tehát tetszőleges mennyiségű cukorral - elkészítjük, majd teljesen kihűtjük.
A porcukrot a puha vajjal krémesre keverjük, majd a szobahőmérsékletű pudingot kanalanként hozzávegyítjük a masszához.
Ezután a tésztát óvatosan 3 lapra vágjuk, a csokis vajkrémet megfelezzük, majd a tésztakorongokra halmozzuk.  Hűtőbe tesszük egy órára – még jobb egy éjszakára -, amíg a töltelék lehül és kicsit megszívja magát.
Elkészítjük a glazúrt: A darabokra tördelt csokit, a vajat és a sűrített tejet együtt, vízgőz fölött felolvasztjuk. Még melegen bevonjuk vele a tortát. Gyorsan dermed, ezért sebesen kell vele dolgozni. Gyönyörű fénye lesz!
A maradék glazúrt csillagcsöves nyomózsákba kanalazzuk, krémrózsákkal díszítjük a torta tetejét, közepükbe egy-egy Ferrero Rocher bonbont paterolunk. Tálalásig tegyük hűtőbe.

Ferrero Rocher bonbon házilag
…avagy nugát, otthoni közegben! :-)

5 dkg törökmogyorót – de diót vagy mandulát is lehet használni – alacsony lángon megpörkölünk. A hosszabb ideig pörkölt olajos magvaknak erőteljesebb, aromásabb íze lesz. Aprítóval ledaráljuk, majd hozzászitálunk 5 dkg porcukrot. Végül ugyanennyi olvasztott tejcsokit, és egy nagy kanál mogyorókrémet (én Szerencsit használtam) a mandulás cukorhoz keverve addig gyúrunk, míg homogén masszát nem kapunk. Személy szerint, ha törökmogyorós nugátot készítek, mindig a Milka Noisette tábláscsokit használom, ilyenkor összhatásban mégnagyobbat üt a mogyorókrém íze. Mmm!

Miközben a nugát hűl, folyamatosan dermed, így még melegen érdemes óvatosan hozzádolgozni a reszelt bonbonetti rudakat, illetve a mogyorógrillázst.

Grillázs

Lekenünk oljajjal egy sütőlemezt, amire majd az elkészült grillázst öntjük. Nyújtófával gorombára törjük a mogyorót. Alapos keverés mellett a cukrot egy száraz és tiszta edényben megolvasztjuk, majd beleszórjuk és gyorsan elkeverjük a magvakat. A kész masszát kiöntjük a leolajozott sütőlemezre, elterítjük rajta és megvárjuk míg teljesen kihül.

Bakker, egyfolytában ezt dúdolom.