És ott az aranyló nádcukor. Nem tévesztendő össze a Koronás aranybarna cukorral, ami semmiben sem különbözik fehér bőrű rokonától; egyszerűen hozzáadott melasszal pofátlanul megfestik. A nádcukor ezzel szemben frissen aratott, valódi  cukornádból készült egzotikum, Dél-Amerika izgalmas tájairól. Teljesen bódító hatású, sütés előtt gyakran elidőzőm a nyitott zacskó aromafelhője felett. :-)) Abszolút megnyílik előttem az Új Világ. Szerencsére itthon is kezd beleégni a köztudatba, egészségügyi hátteréről is csupa-csupa pozitívumot olvashatunk.

Nem mellesleg, némi zabpehellyel és kókusszal bolondítva, az egyik legkapósabb aprósüteményt készíthetjük el belőle. Két doboz – három nap alatt. Egyszerűen csak nyomuk veszett:

A nádszárak összezúzása során fennmaradó, természetes melasztartalom kölcsönzi a nádcukor különös ízvilágát, jellegzetes, aranyló színét. A hazánkban is elhíresült fajták közül, én most Demerara-t használtam. Ez lenne az arany középút – a Turbinado-nál jóval finomabb szemcséjű, de nem is porfinomságú, mint a Muscovado.

Hozzávalók

• 260 g finomliszt
• 1 tk. sütőpor
• csipet só
• 200 g zabpehely
• 100 g kókuszreszelék
• 2 nagyobb tojás
• 150 g kristálycukor
• 150 g demerara nádcukor
• 250 g vaj
• 120 g tejcsoki, finoman felaprítva
• néhány csepp kókuszaroma

Elkészítése

1. A sütőt 180 fokra előmelegítjük, két tepsit kibélelünk sütőpapírral.
2. A finomlisztet a sütőporral és a sóval átszitáljuk. A kókuszt finomra daráljuk a zabpehellyel úgy, hogy néhány nagyobb darab azért maradjon benne, majd a finomra vagdalt tejcsokival a lisztes keverékhez adjuk.
3. A vajat a kétféle cukorral, robotgéppel közepes fokozaton, néhány perc alatt habosra keverjük. A tojásokat egyenként hozzáadjuk, külön-külön jól kikeverjük. Néhány csepp kókuszaromával pluszban ízesíthetjük még.
4. A száraz hozzávalókat a vajas masszába keverjük, és teáskanálnyi adagokat szaggatunk belőle az előkészített sütőlemezekre. Sütőbe toljuk 10-12 percre, amíg érezhetően keményedik és aljuk picit megpirul.
5. A kekszeket néhány percig még a sütőlemezen hagyjuk, majd ropogtathatjuk is.

*** Figyelem! Ezt a kekszet nem szabad lefedni, szobahőmérsékleten fogja megszívni magát, akár a klasszikus  háztartási kekszek.

Hétvégén a srácok is elmentek, kezd minden visszazöttyenni a régi kerékvágásba. Szombaton még megünnepeltük Dóra szülinapját, habár csak szűk családdal, tortával és gyertya nélkül. :-)) Áfonya-szedres mascarponekrémmel készült, ami lehetne akár Orsi tortájának 2.0-s verziója is.. :-)) Botrányos volt egyébként az a kapkodás, amit aznap produkcióztam. 6 tojásból készült a piskóta, amit egy 22 centis formába szándékoztam beleszuszmákolni. Meg is lett az eredménye: látványra átsült, amúgy meg dobhattam a kukába, mert egy hatalmas kráter kacsintott vissza rám a belsejéből.

Ízre viszont csudijó volt, a krém és a csokis piskótalapok roppantmód passzoltak egymás mellé. Könnyedén vágható volt, és amolyan selymes az egész. Dilidóra meg a torta:

Úgy tűnik egyenbe öltöztek :-))

Fotóra nem volt sok időm, sem erőm, őszintén szólva elég gagyik lettek. De legalább lesz róla emlékünk. :-)

Tegnap pedig muffint sütöttem, hosszú idő után újra itthon is! :-) Mi mindig nagyon szerettük, pedig sokan nem repesnek érte a sütőporos beütés miatt..  Kati néni is így lehetett vele, mert a benti csokis muffint mindig szódabikarbónával kellett készítenem. Na de ebből aztán hótzityi, hogy sem a sütőpor, sem a szódabikarbóna nem fog kiérződni! Kizárólag egy intenzív gyümölcsös íz a nyár utolsóival, amelyekbe külön-külön is, de együtt még inkább bele vagyok habarodva: az áfonya és őszibarack, bolondító párosa. Fogyasszák egészséggel. :-)

Hozzávalók

• 1 1/2 csésze finomliszt
• 1 1/2 csésze félfogós liszt
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 1 tk. vaníliaeszencia
• 1 ek. méz
• 1 ek. szódabikarbóna
• csipet só
• 3 tojás
• 1/2 csésze kristálycukor
• 1/2 csésze barna cukor
• 1 csésze tej
• 1/2 csésze olvasztott vaj
• 1 csésze áfonya
• 1 csésze őszibarack, apróra vágva, villával pépesítve

A tetejére:

• 2 tk. kristálycukor
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 1/2 tk. őrölt szerecsendió
• 2 ek. vaj

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra. Egy 12 darabos mély magasfalú muffinformát vajazzunk ki.
2. Szitáljuk össze a lisztet a szódabikarbónával,a  fahéjjal és a sóval, majd tegyük félre.
3. Egy másik tálban keverjük habosra a tojásokat a kétféle cukorral, a mézzel és a vaníliaeszenciával. Öntsük hozzá az olvasztott vajat és a tejet.
4. Fakanállal dolgozzuk bele előbb a száraz hozzávalókat, majd a barackpürét és az áfonyaszemeket.
5. A kész masszát adagoljuk ki a sütőforma mélyedéseibe, és toljuk sütőbe 18-20 percre. Miután átsült (tűpróba!) a tetejére olvasszuk fel a vajat a cukorral, adjuk hozzá a fűszereket, majd ecsettel kenjük le vastagon  a muffinok kalapját. Melegen tálaljuk, úgy a legbizsergetőbb. :-)

Még több zsiradék, még több egész tojás kerül bele, így tésztánk nem gyúrható, lényegesen puhább massza lesz – egyneműsítése is keveréssel történik.  Ilyenkor levegőbuborékokat juttatunk a tésztába, ami elősegíti a lazább szerkezetet. A tésztát általában robotgéppel vagy egyszerűen fakanállal alakítjuk ki, minden hozzávalót körültekintően  homogénre keverve.

Először a vajat keverjük krémesre. Szerintem ajánlott picit rámelegíteni, hogy krémesebb állagot kapjunk. Ügyeljünk persze arra, hogy ne olvadjon meg a vaj – elég néhány másodperc a sikerhez. Ezután a finom szemcséjű cukrot hozzáadva (porcukor, finomított kristálycukor, muscovado nádcukor) robotgéppel krémesre keverjük, majd egyenként beledolgozzuk a tojást/tojásokat is. 2-3 perc alatt kellően habos tésztát kapunk, a cukorszemcsék is feloldódnak – belekerülhet a liszt, és az egyéb járulékos anyagok. Ami bármi lehet, csak fantáziánk szabhat határt.

Leggyakrabban nyomózsákból formázzuk a süteményeket, hiszen kézzel sokkal nehézkesebb.  Ettől függetlenül nem lehetetlen, belisztezett mancsokkal is adagolhatunk halmokat.

A kevert omlós tészták sütését egy ütemben végezzük, általában gőzmentes sütőben. A sütési hőmérséklet a gyúrt omlós tésztákénál valamivel nagyobb (190-200°C), a nagyobb zsiradékhányad miatt.

Fajtái:

• nyomózsákból formázott halmok – például néró-vagy pathétészta
• lapnak kikenve – például a kevert linzi lap
• formában sütve – mint mondjuk a gyümölcskenyerek

Sárgadinnyés-mogyorós keksz, kevert omlós tésztából

Anyaghányada:

• 380 g finomliszt
• 1 1/2 tk. sütőpor
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 1/4 tk só
• 125 g puha vaj
• 125 g puha margarin
• 2 tojás
• 200 g finom barna cukor
• 100 g aszalt sárgadinnye
• 3 ek sárgadinnye-lé
• 50 g mogyoró-krokant vagy pirított mogyoró, finomra vágva

Kosárkák omlós tésztából

A cukrászat is szereti, hiszen összetételük miatt nem drágák. A modernkor előszeretettel cseréli fel a vajat növényi pótlékára, de a finomabb harapnivalóhoz azért itt is érdemes például teavajat használnunk. Hótzityi, hogy magasba repteti majd a társaságot. :-) Az alapanyagok összemérésekor mindvégig a 3:2:1-es arányt kell szem előtt tartanunk – vagyis 3 rész liszt, 2 rész zsiradék, 1 rész porcukor a tészta alappillére. Omlósan laza, porhanyós szerkezetét a tésztába juttatott nagyobb zsiradékmennyiségnek köszönheti. Ennek a lazítási formának a lényege az, hogy a zsiradékszemcsék beékelődnek a liszt-és cukorszemcsék közé, összetapasztják őket, de egyben el is választják azokat. Így biztosítják a sütés utáni omlós, morzsalékosan laza szerkezetű tésztát. Tehát akkor dolgoztunk jól, ha a süti roppan és valóban omlós, de semmiképp sem porlad szerteszéjjel. :-) Ha jól bánunk vele, nem ugrik össze és nem hólyagosodik fel.

A főbb összetevők mellett persze szerepelnek még egyéb járulékos anyagok: a biológiailag is értékes tojássárgája, egész tojás, tojásfehérje, tej, tejszín, víz, olajos magvak, édes morzsa, kakaópor, őrölt fahéj, citromhéjrsezelék, vaníliás cukor vagy akár vaníliarúd kikapart magjai, sütőporok és só. Lényegében ezen járulékos anyagok fajtája és mennyisége dönti el, hogy milyen omlós tésztafajtát készítünk.

Jellemző az omlós tésztákra, hogy összeállításukkor kevés folyadékot is felhasználunk. Ez lehet a korábban említett tojássárgája, fehérje vagy egész tojás, de én gyakran szoktam könnyíteni a tészta kialakításán egy kevés hideg vízzel is.

Léteznek olcsóbb készítmények, amikor kevesebb zsiradék, több folyadék hozzáadásával készül a tészta. Ez a liszt-és cukorszemcsék összetapadását segíti ugyan, de az omlós szerkezetet nem. Ilyenkor adagolunk a tésztához különböző lazítóanyagokat: Leggyakrabban a CO2 gázt előállító sütőport vagy szódabikarbónát, ritkábban az ammóniagázt is fejlesztő szalalkálit használjuk kémiai lazítóként.

Az omlós tészták térfogata sütés közben kismértékben nő csak meg, állaguk rugalmatlan. Hajlítással, nyomással szemben csökkent ellenállást mutatnak, hajlamosak a szétesésre.

A tésztakészítési művelet alapján az omlós tésztákat két csoportra osztjuk, melyek közül első ízben a gyúrt omlós tésztákéval ismerkedünk meg:

Anyaghányad:

• 450 g liszt
• 250 g vaj vagy margarin
• 50 g sertészsír
• 175 g porcukor
• 3 tojássárgája
• 1/2 vaníliarúd kikapart magjai
• 1/2 citrom reszelt héja

Hála Kati néninek, megvan a tuti biztos omlós tészta recept. A sertészsírt, mint főbb alapanyagot a modern cukrászat már nem alkalmazza, holott régen Nagyikám csak és kizárólag ezzel készítette azokat az emlékezetes lekváros-dióhabos kosárkákat. :-) Noha teljes egészében zsírral dúsítani a tésztát, nyilvánvalóan nem tesz jót a koleszterinnek, mindenképp érdemes belegyúrni egy keveset. Higgyétek el, csodákat tesz!

• Ügyeljünk rá, hogy minél rövidebb ideig gyúrjuk a tésztát!
• Alakítása előtt legalább 30 percre tegyük hűvösre!
• Még jobb, ha előző este begyúrjuk, felhasználás előtt néhány perccel pedig szobahőmérsékleten pihentetjük.
• Egy kisebb súlyú tészta nyújtása sokkal könnyebb munka. Lisztezzünk alá gyakran, és sose teljes erőnkkel nehezedjünk a nyújtófára.

Elsőként a zsiradékot morzsoljuk el a liszttel és a porcukorral, majd a folyékony alapanyagok hozzáadásával gömböccé gyúrjuk. Lehetőleg egy kézzel dolgozzunk, minél gyorsabban. Nagyüzemben egyébként, ha géppel készül, kettős Z-karú fejet használunk.

Linzer sárga linzi tésztából, vastagon dióval

Fajtái:

• sárga linzi tészta – a legismertebb linzi tészta. Készül belőle linzer, de ez az almás vagy meggyes lepény, rákóczi-túrós alapja is.
• barna linzi tészta – olajos magvak hozzáadásával (pl: isler)
• angol linzi tészta – lisztkilogrammonként 10 tojás kikeverünk, tortakarikában enyhén megsütjük, majd szitán áttörve a tésztához adjuk
• fehér linzi tészta – tojássárgája nélkül, fehérjével készül. Kevesebb zsiradék, több folyadék, illetve lazítószer kerül bele.
• kakaós linzi tészta – lisztkilogrammonként 50 g kakaóport kerül a tésztába
• sós linzi tészta – cukrot nem tartalmaz, csak tejszínben elkevert sóval ízesítjük.

No mindegy is, valójában a kosárkák miatt jöttem. Áfonyazselés, étcsokikrémes, némi szederrel bolondítva. Idén lett nagy sláger nálam az áfonya meg a szeder, tényleg remegek értük. Meglepő, de képzeljétek, a legfranyább találkozásomat idén az áfonyával, egy 200 g-os dobozka hozta meg. Egyenest a Tesco-ból! Mézédes volt, hamvas-kövérkés és amolyan igazi áfonyaízű! Az alföldi példányokról sajnos nem mindig lehet ezt elmondani. :-(
Az áfonyazselében kellemesen csalódtam, nem az a gumiízű, zselatinos őrület. És hát ugye áfonyás. =) Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én imádom ezt a gyönyörű harsogó-kék áfonyaszínt.

Hétfőn pedig megérkeztek a kiskrapekok dunakesziről két hosszúúú hétre. Imádom őket. :-))
Íme egy tegnapi pillanatkép Lucacicáról és Ábrándkirályfiról:

Hozzávalók

Na meg üldözött anyukám, egy múltbeli emlékképe is, a Mama alkotta képviselőfánkokról. Valójában igazi rémkép, amint az én drazsépuszilni való nagymamám evőkanállal dobálja a masszát a szépen előkészített tepsire. Mondanom se kell, a kis kalaposok megbosszulták ezt a bánásmódot  – minden alkalommal elterülve, ártatlanul pillogtak vissza rá. :-))

A mai sütőkkel viszont a forrázott tészták készítése egyáltalán nem nagy ördöngösség, egyszerűen be kell tartanunk egy-két írott szabályt, majd bátran feltűrni azt az ingujjat: Elöljáróban annyit, hogy a tészta sajátos elnevezését azért kapta, mert alakítás előtt a nyersanyagok egy részét forrási hőmérsékletre melegítjük. A szakirodalomban égetett tészta néven is ismert, valójában reszteléssel készítjük.

• Fontos a jó sikértulajdonságú liszt használata, ez hozzájárul majd a tészta sütés utáni szép szerkezetéhez, repedezettségéhez.
• A forrázott tészta folyadékban dús, erre a cukrászatban tejet, gyakrabban vizet írnak elő. Ha mégis inkább tejet használnánk, ügyeljünk zsírtartalmára. Ne legyen túlzottan zsíros, a tészta nagyon kényes, minden mennyiség grammra pontosan ki van számolva.
• A tojásban lévő lecitinnek fontos emulgeáló szerepe van, a zsiradékot és vizet 1:1 arányban tartalmazó tésztában.
• Laza szerkezetét a zsiradék (leggyakrabban vaj, repce-vagy napraforgóolaj), a tojás és a jól megválasztott sütési mód adja. Sütés közben a tészta térfogata háromszorosára nő. Ezt a fejlődő gőz-és gázbuborékok, valamint a még meleg, resztelt tésztába belekevert hideg levegő okozza. Hő hatására ugyanis kitágul, ekkor lesz belseje üreges és lyukacsos szerkezetű.

Minél keményebb a tészta, annál üregesebb a belseje, annál nagyobb repedezések keletkeznek a tetején.
A tetszetős sütemény közepesen repedezett.

A forrázott tészta készítése és felhasználása

Hozzávalók 1 nagyobb tepsihez:

• 200 ml víz
• 200 ml olaj
• csipet só, cukor
• 125 g liszt
• 4 tojás

Elkészítése:

1. Az 1:1 arányú zsiradékot  és folyadékot a sóval, cukorral egy nyeles edényben, nyílt lángon fel felforralunk. Ilyen mennyiséggel ez nem több fél percnél.
2. Ezután a forrásban lévő anyaghoz folytonos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet. További hevítés során a tésztát alaposan reszteljük, miközben fakanállal kevergetjük. Ügyeljünk arra, hogy az edény oldalára és aljára rá ne égjen. Nagyjából másfél-2 percig melegítjük, amíg a tészta belseje is forrni kezd.
3. Ekkor egy tálba borítjuk. Ha gond nélkül, egy tömbben esik a tálba, biztosan jól dolgoztunk.
4. Nem forrón, de még melegen, egyenként hozzákeverjük a tojásokat. Általában a gyúrófejes robotgéppel dolgozom bele, de természetesen maradhatunk a klasszikus, fakanalas módszernél. Egy a fontos, hogy jól dolgozzuk ki, mielőtt hozzáadnánk a következőt. A tojások mennyisége függ nagyságuktól (körülbelül 50 g), a liszt minőségétől, a resztelés mértékétől, és attól, hogy keményebb vagy lágyabb tésztát szeretnénk. Mint a kép alatt is olvasható, egy keményebb tészta szerkezete lyukacsosabb, felülete repedezettebb.
5. Félretesszük, míg előkészítjük a sütőlemezt. Vékonyan kiolajozzuk (én egy lap Szilviával szoktam felvinni a zsiradékot, így biztosan mindenhova jut) , majd ugyancsak vékonyan, liszttel behintjük. A tésztát sima-vagy csillagcsöves nyomózsákkal alakítjuk, végül 200°C-os, enyhén gőzös sütőben pirosodásig sütjük (10-12 perc).

Alakításukkor a habzsákot kissé döntve fogjuk, majd kétszer hosszabban megnyomjuk, tetejére kis kunkort hagyunk.

Előforduló hibák és megelőzésük

A tészta összefutott!

Akkor fordul elő, ha a tojásokat nem egyenként adagoljuk a tésztába, vagy nem dolgozzuk ki eléggé, esetleg nincs kellő mennyiségű tojás benne.

A tészta híg, nagyon terül!

Túl sok tojást/folyadékot tettünk bele, vagy nem megfelelően mértük össze az anyaghányadot. Ilyenkor mindig érdemes egy tálkát használni, az összetevők egybeméréséhez. Sose bízz a mérlegedben, különösen, ha az a modern kor vívmánya. ;-))

A tészta alja felhúzódik sütés közben, felülete túlzottan berepedezett!

A sütő hőmérséklete túl forró. Mindig ügyeljünk arra, hogy bár nagyüzemekben 220-230°C-os sütőkben, kemencékben is süthetik, házi körülmények között egészen más körülményekkel kell számolnunk.

A tészta térfogat-növekedése nem megfelelő!

Ennek több oka is lehet. A folyadék és zsiradék nem forrt eléggé, úgy adtuk hozzá a lisztet. Ettől a liszt sikértartalma elcsirizesedik, a resztelés folyamata nem megfelelő.

Előfordulhat az is, hogy túl alacsony hőfokon kezdtük el sütni a tésztát.

Sütés után összeesett a tésztám!

Nem lett a tészta kihúzatva. Érdemes mindig két ütemben sütni: előbb magasabban, majd a végén néhány percre visszavéve, alacsonyabb hőfokon.

Egyszerű vaníliakrémes mini képviselőfánkok, mascarponéval megbolondítva

A recept legkönnyebb pontja – de mégis pótolhatatlan eleme – a töltelék elkészítése. Bent gyakorlaton rengeteg féle készült már, a vendégseregek körében eddig nagy kedvenc volt az erdei gyümölcsös, illetve ananászos változat. Most mégis inkább egy egyszerű, klasszikusnak indult vaníliakrémet szervíroznék. Selymesítve egy kis mascarponéval!

• 1 csomag hidegen kikeverhető krémpor (Aranka)
• 3 dl tej
• 1 vaníliarúd kikapart magjai
• 150 g mascarpone
• 1 dl felvert tejszín
• 5 g zselatin

Később, miután ettem kicsit és pihentem, nem akart szűnni a rosszullét. Már hidegrázásom volt, végtagfájdalmaim meg bőrirritációm… nem is értettem, hogy lehetek beteg, hogy kaphattam el bármit is, ha bent mindig fertőtlenítőszeres kézmosóval dörzsölöm magam. Nem, egy szóval sem mondtam, hogy ez normális lenne.. :-)) Könyörögtem apunak, hogy vegyen nekem Daedalon-t, mert én bizony hányni fogok. És akkor majd túl sokat veszítek a súlyomból, megint nagyon lefogyok és kezdhetek mindent a nulláról. Amikor a kilók csak kínszenvedéssel vánszorogtak feljebb. Szóval bepánikoltam, fantáziáltam már minden szörnyűségről. :-)) Bevettem pár gyogyit hányingerre, lázra, fejfájásra és lám, mintha kiütöttek volna, megkezdtem téli álmomat. Másnap sokkal jobban voltam. Vasárnap már csak hőemelkedésem volt, és picit fájt a fejem… ennek ellenére ma nem mentem dolgozni, inkább beszóltam reggel a Novotelbe.

Ha csak sütünk és én mozgok, abszolút semmi gond a gerincemmel… nem is szoktam így kikészülni, fogalmam sincs mi lelt. Belázasodhat egyáltalán az ember pusztán a kimerültségtől? :-( Remélem nem lesz ez mindig így.. bárcsak szívósabb lennék.

Íme egy előzőnapi dinnyekoktél. Szombaton ennek az adagnak a kétszeresét kellett poharakba tölteni.
Brr, a hideg is kirázott tőle. :-))

Porondon tehát az Iringó-és Sanyiváró desszertem, ami nyári melegben, jóól behűtve igazán szívmelengető. Az olasz ricotta krémessége, a hazai túró intenzív ízével igazán pompás párosítás, úgy hiszem, nem az én fejemből pattanhatott ki először. :-)

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A kelt tésztához:

• 1 csésze tej
• 1 tojás
• 3 ek. olvasztott vaj
• 1 tk. só
• 1 1/2 csésze finomliszt
• 1 1/2 csésze kenyérliszt (BL80)
• 5 ek. barna cukor
• 1 1/2 tk. porélesztő

A töltelékhez:

• 250 g túró
• 250 g ricotta
• 1 csésze barna cukor
• 1 tojás
• 2 ek. búzadara
• 1 szál vanília kikapart magjai
• áfonya-és szedersokaság

Elkészítése

1. A tésztát kenyérsütővel dagasztottam be, majd kelesztettem 1 órát, míg kétszeresére nem dagadt.
2. Ez idő alatt keverjük ki a ricottát a túróval és a cukorral, majd dolgozzuk bele a vaníliakivonatot, a tojást és a búzadarát.
3. Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra.
4. Megkelt tésztánkat borítsuk lisztezett felületre, majd két részre osztva nyújtsuk ~30×25 cm-es téglalapokká.
5. Kenjük meg hosszában az egyes tésztalapok középső harmadát a krémmel. Ügyeljünk arra, hogy mindkét végén hagyjunk szabadon 2 centis csíkot. Halmozzuk a töltelék tetejére a gyümölcsszemeket. A két szélső sávban, egymástól egyenlő távolságra készítsünk 5 ferde bevágást, egészen a töltelékig. Így mindkét oldalon 6 csíkot kapunk. Óvatosan hajtsuk középre ezeket a csíkokat, előbb bal, majd jobb oldalról.
6. Kenjük meg egy tojással, kelesszük további 15 percig, majd újból húzzuk át tojással és toljuk sütőbe 25-30 percre. Ha teteje túlpirulna, alufóliával félidőben fedjük le.

Vettem emellett áfonyát meg szedret is, orosházi Orsi tortájára! :-)) A hétfőgyűlölő csajszi 20. évét töltötte vasárnap, és engem kért fel a torta elkészítésére. Szegénynek nem volt olcsó mulatság, drágán vettem a mascarponét, a marcipánt, ráadásul a pathékorongos hadművelet sem kevés vajat emésztett fel. Az áfonya továbbra is brutáldrága. Kilós kiszerelésben 1600-1800 Ft között mozog, míg egy apró kosárka szeder 300 Ft-ba kerül.

Odafele úton csupa ismerősbe botlottam. A buszúton Csáki Dórával beszélgettünk erről-arról. Ő Iri egyik mindenkori barátnője még az általános suliból, azóta is rendszeresen összejárnak. Különleges ám az ő barátságuk. Jó látni, hosszabb szünetek után is mennyire nyitottak egymás társaságára. Képesek ugyanott ahol abbahagyták, ugyanolyan természetességgel folytatni a beszélgetést…Szeretem őket. Két dolog, ami egyből beugrik Dóráról: Egy közösen megírt költemény.

Dinnye Dóra döngicsél, Betti Bágyadt bakkecske, Iringó csak üldögél, mint a dróton a fecske.

:-D A másik emlék egy szülinapi buli, amikor Dóráék Iringónál aludhattak, és nekem kislányként mindenáron oda kellett tobzódnom a matracommal. Annyira előttem van, ahogy Iri füstölög… és ők is biztos értékelték a jelenetet. Mindenesetre végül nagy elégedettségben, csak velük aludhattam. :-D

Az áfonyaárus bódénál pedig Kottner Viktória tanárnővel váltottam pár szót. Még a Dériben volt magyartanárom (jó ég, hány iskolában fordultam meg…), igazán jól kijöttünk. Egy időben még leveleztünk is, amikor én eljöttem, ő pedig babaváróban volt… Semmit sem változott, ugyanúgy sugárzott. :-)

A tortával egészen elégedett voltam, pedig a 38 fokos konyhában úgy tűnt, minden ellenem játszik. A sírógörcs határán álltam, mikor a tejszín sehogy sem akart felverődni. Ezért aztán kimentem apu csilli műtermébe, bekapcsoltam a klímát, és nagy felszabadultságban ott pöttyöztem össze mindent. :-)))) A torta alapja egy mandulás piskótakorong, 6 tojásból, amit aztán átitattam áfonyalekvárral, hadd szívja meg magát. Erre nyújtottam egy kör marcipánt, majd tetejére mascarponekrémet kanalaztam. Így ismételtem meg a műveletet még kétszer, végül oldalát is bevontam a krémmel. Csokireszelékkel és pathékorongokkal díszítettem, tetejét pedig ezernyi áfonya-és szederszemmel rakodtam tele. Nyamm.

Hogy tetszik a torta? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Ilyen tortáknál sosem tudom, kell-e a recept bárkinek is… Szívesen megírom, ha van rá igény!

Hozzávalók

A piskótához:

• 6 tojás
• 375 g cukor
• 300 ml olaj
• 300 ml tej
• 450 g finomliszt
• 300 g őrölt, pirított mandula
• 18 g sütőpor

A krémhez:

• 500 g mascarpone
• 50 g áfonya
• 1 tábla fehércsoki
• 200 ml tejszín
• 10 g zselatin
• 70 g porcukor
• 1 szál vanília kikapart belseje

A pathékorongok receptjéért ide kattints.

Továbbá szükséged lesz:

• kb 3×4 kanál áfonyalekvárra
• 3×100 g natúr marcipánra
• csokireszelékre
• a bevonáshoz habbá vert tejszínre, amelyet előzőleg zselatinnal keményítesz
• áfonyára és szederre a díszítéshez

Elkészítése

1. A piskótát a szokott módon elkészítjük, teljesen kihűtjük, majd négybe vágjuk.
2. A mascarponekrémhez először az áfonyát, 2 ek. mascarponéval turmixgépben pépesítjük, majd a porcukorral és maradék 400 g-mal jól kikeverjük. A fehér csokit vízgőz felett megolvasztjuk, picit hűlni hagyjuk – szintén a krémbe keverjük.
3. A tejszínt a vaníliamagokkal habbá verjük, a felolvasztott por/lapzselatinnal szilárdítjuk, végül óvatosan az előzőekbe forgatjuk.
4. A marcipántömböket 2 mm vékonyra nyújtjuk, a tortaforma méretére szabjuk, majd sütőpapírra félretesszük.
5. Az első piskótalapot előkészítjük. Rákenünk nagyjából 4 ek. áfonyalekvárt, és az első marcipánkorongot ráillesztjük. A krém 1/3-át erre kenjük, majd befedjük a következő piskótalappal. A műveletsort még kétszer megismételjük.
6. Ha összeállt a tortánk, tejszínhabbal bevonjuk, csokireszelékkel bepanírozzuk és hullámzó csokis csókokkal dekoráljuk. Tetejét szintén tejszínhabbal, valamint friss gyümölccsel – áfonyával és szederrel – díszítjük.

30 éve a szakmában

Eddigi oktatóim úgy 30 éve szakmabeliek. Tamás bácsi a 90-es évek elején vállalkozást indított, cukrászsütemények előállítására és értékesítésére. Eredményeképp, közel tíz évvel később egy cukrászüzem és egy cukrászda boldog tulajdonosává vált, amelyet lányairól keresztelt el. (ADRI, ORSI) Valóban boldog lehetett, mert elmondása szerint az üzlet hamar felvirágzott és hamarosan ők lettek Szeged egyetlen, valamirevaló sütiszállítói.

Vaj vs. Margarin

Az üzlet jól ment, akkoriban még margarin helyett vajjal, növényi tejszín helyett állati eredetűvel dolgoztak, és mégis volt rá igény. A vaj kontra margarin kérdése állandó vitatémává vált, erről egy néhány hónappal ezelőtti sulis érvelésemben, némi kutatómunka után így írtam róla: Mit kenjünk a kenyérre – vajat vagy margarint? Az érvek és ellenérvek sora hosszúra nyúlik, ám egyet leszögezhetünk: Míg a margarint egy 1853-ban fellépő vajhiány eredményezett, addig a vaj egyik legrégebbi tejtermékünknek számít. Már a Biblia elbeszéléseiben is szerepelt, Ábrahám és Dávid történetében egyaránt olvashattunk róla.

Sokan nem különösebben foglalkoznak a témával, holott ezt a termékcsoportot fogyasztani, meglehetősen hétköznapi tett – de számolunk a következményekkel? Vegyük sorra a szempontokat, konkrét tényekkel alátámasztva, és a kérdésben döntsünk magunk!

Egy lényeges különbség rögtön szemet szúr, elég a boltban csak egy pillantást vetni az árcédulára: A margarin lényegesen olcsóbb, ezért a legtöbb magyar vásárló csupán anyagi okokból hajítja kosarába. És a mai világban sajnos efelett sem hunyhatunk szemet. Egy négygyerekes család komoly gondok közepette, aligha képes a témát létfontosságúnak venni. Közben pedig fogalmuk sincs róla, hogy ezzel megalapozzák gyermekeik, néhány év múlva kialakuló kettes típusú cukorbetegségét.
Számukra mi lenne a megoldás? Van különbség margarin és margarin között? Megismerve előállításának módját, összetételét, ráébredünk – csak szakmabeliek számára egyszerű a feladat: A folyékony növényi olajat hidrogénezés segítségével szilárddá teszik, így leginkább egy koleszterinmentes disznózsírra emlékeztet, csak épp annak biológiai értékétől teljesen megfosztva. Vajra emlékeztető sárgás színét is csak festékanyagoknak köszönheti, mintegy biztos álcát remélve.

39 nap után pedig a változás egyértelműen megfigyelhető: Míg a vaj frissességéből, formájából veszített, addig a margarinon nemes egyszerűséggel kicsapódott a festékanyag. Bravó.

Tehát visszatérve a margarinok közötti különbségre, mindez a benne rejlő növényi olajok fajtájától függ. Ami persze a legtöbb esetben nincs is részletesen feltűntetve. Mindegyik növényi olaj különböző hatású, egyik a szervezetben a gyulladásellenes vegyületeket serkenti, másik pedig épphogy előidézi azokat. Ha már mindenképp margarinra kell fanyalodnunk, keressük a repceolajból készülteket.

Egy közismert gyártó pedig előszeretettel hangoztatja szívbarát termékét. Hogy mi igaz ebből? Ezt a kijelentést arra alapozzák, hogy nincs benne koleszterin – ám ez egy nagyon leegyszerűsített megközelítése a fogalomnak. Az eszkimók például rengeteg zsírt fogyasztanak, de mivel bőven kerül halolaj is a szervezetükbe, a vérül alvadási hajlama sokkal kisebb, mint nekünk. Lehet tehát, hogy az én koleszterinszintem a tiéteknél 30%-kal is magasabb, mégis jól elvagyok, mert a vérem alvadékonysága kisebb.

Gyakran látni kórházak folyosóin a “szívbarát” margarint hirdető méretes plakátokat, amit a beteg olykor szentírásnak vesz: Ja, ha a kórház ajánlja, csak jó lehet! Azt hiszem nem kanyarodok el túlzottan a témától, ha a média szerepéről is írok: Hihetetlen mekkora hatalma van, milyen húzóereje, mennyire kihasználják ezt.

A margarinnal szemben a vajat állati zsiradékokból, természetes módon állítják elő. Tejszínből vagy tejfölből készül, ami eredetileg az aludttej felszínén gyűlik össze. A vajkészítés eljárása során a tejszínt köpüléssel választják el az úgynevezett írótól. Vagyis megtalálható benne az összes zsírban oldódó vitamin.

Több fajtáját megkülönböztetjük, legjobb minőségű típusa a márkázott teavaj. Személyes kedvencem a Benefit, amely 82%-os zsírtartamával és édestejszín ízesítésével nálam viszi a pálmát – legalábbis az olcsóbb árkategóriájúak között. Merthogy hallhattunk már a vidéki Írország páratlan esszenciájáról, a zöld ország krémesen lágy vajáról: A Kerrygold 200 g-os csomagjaiért mélyen pénztárcába kell nyúlnunk, 700 Ft-os darabáron hozzák hazánkba. Nem olcsó mulatság ilyesmire költeni, olykor azért mégis érdemes vele megjutalmazni magunkat. Az élmény tízpontos.

A cukrászatban is jelentős a különbség egy vajjal készült édesség és egy margarinnal dúsított, műanyag desszert között. Ott van például a roppanós levelestészta, amely húzómargarinnal készítve egészen más ízélményt nyújt. Bent a Novotelben és szerte az országban is ezt használják az értékesítők. Tény, hogy előállítása könnyebb, gyorsabb és látszatra is kísérteties a hasonlóság, de ez senkit se tévesszen meg. Na meg ott van a leveles tésztánál gazdagabb alapú hajtogatott blundeltészta, amelyből a pékségbeli kakaóscsigák is készülnek. És mint az köztudott, néhányunknak ehhez is van néhány keresetlen szava.

Én azt mondom nem mindegy mit viszünk a szervezetünkbe, ennek hatásai nem most fognak jelentkezni, hanem évek múlva. Jobb esetben csak öregkorunkban, de ilyen mértékű leépülés mellett könnyen lehet, hogy jóval hamarabb. Hogy mit tartamaz az én bevásárló kosaram? Na, VAJon mit?

- Mi az? Habkönnyű, jó a tartása és extra sokáig eláll.
- Látszattejszín, műanyagból

Szemben az ízig-vérig természetes tejszínnel, ott van korunk kétség nélkül stabil, ám annál satnyább kopírozása: A növényi tejszín. Nem is tudom miért hívjuk így, hiszen nemhogy tejszínt, tejet is csak ~30%-ban látott, íze pedig számomra egyáltalán nem hozza az elvártakat. Egy tejszín legyen könnyű, krémes, ne pedig fojtó és hosszú távon holtbiztosan veszélyes.

Az otthoni háztartásokban is megtalálható Hulala “cukrászati hab” futottak még kategóriájú, ízre sem nagy élmény, összetevőit vizsgálva is csak sápítozunk: Víz. Hidrogenizált növényi zsír. Cukor. Tejfehérje. Stabilizátorok – hatféle E-vel.

A Novotelben a spanyol Puratos termékeit használjuk (Whippak, Silpak). Összetevői nagy vonalakban megegyeznek: Víz, hidrogénezett növényi zsír, cukor, stabilizátorok, emulgeálószerek, aromák és színezékek. Vagyis egykutya az összes növényi tejszín, viszont a Puratos a Hulalával szemben szerintem kimondottan finom ízesítésű. Textúrája, tartása pedig valóban elsőrangú. Ha tehetjük azonban, mindig ragaszkodjunk az ősi elvekhez. Használjunk tejszínt, kevés zselatin hozzáadásával. Kati néniék annó 40 dkg tejszínre 10 g zselatinport mértek. Ennek állaga ugyan nem volt olyan masszív, ízvilága viszont egyértelműen páratlan lehetett. :-)

Tündöklő ragyogás, semleges íz minden tortazselé álma

Ismét egy Puratos termék a gyakorlatról, a Miroir tortazselé. Peti szerint Alien filmekben kiváló kellék lehetne, lelki szemei előtt már meg is elevenedett a folyamló Miroir, egyenest egy űrlény gyomrából. :-D A hátoldali útmutató szerint pedig bármilyen mesterséges színezékkel felturbózható.
Hát nem fantörpkus?

Intenzív gyümölcsízesítők: Az eper és barack Coldfil nedű

Ez viszont nagy találmány, őszintén mondom. A Puratos termékeket kíváncsiságból rendszerint átvizsgálom, ebben kellemesen csalódtam. Ami első körben említésre méltó, hogy 70%-os gyümölcstartama van, valamint kizárólag természetes tartósítóanyagokkal javítanak élettartamán. Tartalmaz még vizet, cukrot, glukózt, gyümölcspépet, zselésítő anyagot, és – úgy látszik ez elmaradhatatlan – némi ízfokozó anyagot. Állagát tekintve egy folyékony gél, és fagyikba, krémekbe, sütemények töltelékébe használjuk.

Egy biztos: Kell még időt hagynom magamnak. Lesznek rosszabb, kevésbé jó, de nagyon élvezetes napjaim is… Egyre kell csak felesküdnöm. Kitartani, míg végre minden mozzanata boldogít. Tudjátok én annyi mindent feladtam már, hagytam abba, nem csináltam végig…. Most viszont itt állok tervekkel, célokkal, meg egy lassan két éves bloggal! Hihetetlen, hogy kezdetekben ezzel az egésszel, mennyire mások voltak elképzeléseim. Óriási mákom volt mindvégig, de talán büszke is lehetek magamra. Elvégre mégiscsak nagy utat jártam be két év alatt. Be is tettem az archívumot, hogy ez mindig szem előtt legyen… :-)

Íme egynéhány montázs a hét történéseiről:

Írok néhány szót a Novotelről! Most Kati nénivel csak kettecskén vagyunk, Peti (csoporttársam volt a tíz hét alatt) majd jövőhéten fog becsatlakozni. Nagyon segítőkész, türelmes itt egyébként mindenki, szeretnivaló egy társaság :-) A műhely pici, de igazán otthonos, és legalább munka végén gyorsan kipucolható.  ;-)) Apró minden zug, a rengeteg folyosóval mégis igazi útvesztő számomra.. még most is csomószor rossz helyre megyek be, eltévedek, nem találom a különböző raktárakat meg hűtőket. De mint mondtam, türelmesek. :-))

Nem dolgozom túl sokáig, reggel 6-ra megyek és 1 után már szabadulok is. Mostanában nincs sok rendelés, hamar végzünk vele. Hétfőn hajtogatott vajas tésztát csináltunk húzómargarinnal, megtöltöttük a csokimámoros kosárkákat és begyúrtunk egy adag töpörtyűs pogit mára. Ma amerikai palacsintával kezdtük a napot, aztán a személyzetnek készítettünk somlói galuskát ebédre (juj dejó dolguk van! :-)), végül megsütöttük a pogikat is. Annyira finom lett és a rétegek is gyönyörűen elkülönültek.

Ujuj, nagyon nem forog az agyam, egy órája biztos pötyögök már a semmiről. Helyette inkább itt egy kép a mai alkotásról, holnap délután meg igyekszem pótolni az elmaradt recepteket. Jó éjt! :-)

És utolsó gyakorlatmentes napomon lébecoltam tegnap, teljesen kábán. Rettenetesen izgulok, bár még kicsit tompítja a dolgot az álmosság… Most reggel kakaó a feszkólevezető, tegnap délután meg  egy gigantikus bevásárolás terelte el gondolataimat. Nekem olyan lüke nővéreim vannak… :-)

Ugyanezen okokból sütöttem is, még pénteken. Receptet  hozzá majd este feltöltöm, de annyit elárulok, igazi szezonális, hűsítő nyári kosárkák ezek – az Iritől kapott szülinapos, kerek tartletformámból. Most rohanok is készüldni, gondoljatok rám! :-)

Némi netes olvasgatás után aztán már tökéletesen képben voltam, mi fán is terem a kenyérsütős lekvárbefőzés. Nincs is ennél egyszerűbb, kisebb felületen terpeszkedő, na meg minimális káoszt maga mögött hagyó lekvárbefőzős hadművelet. Közben nem prüszköl, a programidő alatt ezeregy más dologgal is foglalkozhatunk, ráadásul a közhiedelemmel ellenben a kenyérsütők fogyasztása sem kimagaslóan magas.Röviden néhány lépésben így hangzik a projekt: Gyümit tisztít, csumáz, turmixol, majd gépedényt kikap, gyümölcstartalommal megtölt. Program elindul, és nagyjából 1 órával később már lendületesen kanalazhatjuk az édes nedűfolyamot az előkészített üvegekbe.

Teljesen kezdőként rögtön az Oetker, Haas dzsemfixeihez nyúltam. A csomagoláson első ízben egy villámgyors elkészítést ígérnek, kiemelik cukortakarékosságát, na meg hogy édesítőszerrel is könnyedén elkészíthető. Gondolom a kételkedő háziasszony ekkor már a hátoldalt szemléli, az apróbetűs rész után kutatva. Összetevők: fruktóz, zselésítő anyag (pektin, dextróz), étkezési sav, citromsav, tartósítószer és szorbinsav. Az első négy valóban ártalmatlan, a dextróz a szőlőcukornak felel meg, ez még rémlik is az idei élelmiszer ismeret órákról.  Na és mi van a szorbinsavval? Erről mit tudtok, mennyire természetes összetevő? Fórumokon, ismertető oldalakon így fogalmaznak:

A szorbinsav zsírban és vízben oldódik, szinte az egyetlen tartósítószer, amely a szervezet természetes körfolyamataiba bekapcsolódva végül szén-dioxidra és vízre bomlik. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint ártalmatlan, így alkalmazását a világ minden országában engedélyezik. A tartósítóhatáshoz szükséges mennyiségben nem befolyásolja az élelmiszer ízét, ezért sokoldalúan használható.

Igaz ez, kéremszépen?

Hozzávalók

• 1 kg ribiszke, tisztítva
• 35 dkg sárgarépa
• 1 tasak Oetker Szuper 3:1 dzsemfix
• 35 dkg barna cukor/25 ml folyékony édesítőszer

Elkészítése

1. A ribiszkét megmossuk, leszárazzuk, és lemérünk belőle 90 dekát. A sárgarépát megtisztítjuk, megmossuk, és finomra reszeljük.
2. Turmixgépben két részletben pépesítjük, majd egy főzőedénybe öntjük.
3. A dzsemfixet két ek. cukorral elkeverjük, a püréhez adjuk. Állandó kevergetés mellett nagy lángon felforraljuk, a maradék cukrot is hozzáadjuk és 1 órán át főzzük.

Iringó egy naagyon-nagyon finom borsólevest főzött, Sanyi pedig egy épp olyan jó, marhahúsos-gombás pörköltet! A husi puha volt, a nokedli gurulós, az ubi meg ropogott… Jó ég, az az ubi nagyon el lett találva! Rendeltem is Sanyitól egy üveggel, remélem nem felejti el!

Annyira de annyira jól éreztem magamat… Néha nem is kellett több, csak körbepillantanom. Szeretem őket, ahogy vannak.. :-) Az alapzajt persze újfent Gábor adta meg, ott döngicsélt végig, meg tartotta a magasröptű szónoklatokat különféle témákban. :-))) És a gyerkőcök! Botond ábrándkirályfi egyre többet csacsog, Luca az apja lánya, Kolos meg…hát ő továbbra is vonat. :-))))) Mindegyikük külön kis egyéniség. :-)

Tortával is készültem ám, 28. szülinapokra az dukál… :-) Viszont nem vagyok vele valami elégedett, a díszítés szerintem kimondottan unalmasra sikeredett. Pedig tervezgettem én, lett is volna ötlet, de a megvalósítás már elmaradt. Nagyon sietnem kellett, ne tudjátok meg a csokipasztillás díszítésnél hogy remegett a kezem! Olyan rossz volt így kapkodni… :-( Ízvilágára gondolva viszont rögtön feldobódok, nekem nagyon gyerebe volt! :-) Valóban kissé karácsonyias hangulatot hozott a gyömbér, szegfűszeg és fahéj együttese, de egyáltalán nem bántam.. ez a része igazán el volt találva,  igenis illett a délutánunkhoz. Mintha egy pillanatra talán elcsendesült volna minden.. Igen, még Gábor is. :-)

Képek lentebb, torta recept itten:

Hogy tetszik a torta? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A piskótához – 3x kisütni:

• 4 ek vaj
• 4 ek kristálycukor
• 4 ek barna cukor
• 1 tojás
• 125 ml tej
• 1/2 ek citromlé
• 3 ek méz
• 1 bögre félfogós liszt
• 1/2 tk szódabikarbóna
• 2 tk őrölt gyömbér
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 1/4 tk őrölt szerecsendió
• 1/4 tk őrölt szegfűszeg
• csipet só

A krémhez:

• 250 ml narancslé
• 1 csomag tejszínes pudingpor (40 g)
• 4 ek barna cukor
• 1 tk reszelt narancshéj
• 500 g mascarpone
• 1 tábla fehér csoki
• 2 púpozott fakanál tejszínhab

Dolce vita bonbonjaihoz:

• 150 g 70%-os étcsokoládé
• 4 púpozott tk mascarpone
• néhány csepp narancslé
• fél narancs reszelt héja

A bevonáshoz:

• 500 ml tejszín, felverve
• 9 g zselatinpor
• 150 g mandulapehely

Elkészítése

1. A piskótához a tejet fél evőkanál citromlével elkeverjkük, és 5 percig állni hagyjuk. A sütőt 190°C-ra előmelegítjük. A kétféle cukrot a vajjal habosra keverjük, hozzáadjuk előbb a tojást – jól kikeverjük -, majd a tejes-citromleves keveréket. Végül belecsurgatjuk a mézet is.
2. A száraz hozzávalókhoz a lisztet a szódabikarbónával, sóval, és fűszerekkel együtt átszitáljuk. Gyors mozdulatokkal a nedves hozzávalókhoz forgatjuk, majd kikent négyzetes piteformában 30-35 perc alatt készre sütjük. (Nekem elég volt 28 perc)
3. 15 percig hűtjük, majd hűtőrácsra borítjuk. A sütés műveletét megismételjük még kétszer, hogy három piskótalapod kapjunk. (Tipp: Elkészíthetjük egy lappal is, amire aztán mascarpone-s narancskrémet fodrozunk.)
4. A narancskrémhez a narancslé 2/3-át egy lábasban, közepes hőfokon melegíteni kezdjük. 1/3 részét a pudingporral és 4 ek. barna cukorral kikeverjük, majd gyorsan, folytonos kevergetés mellett a forrásban lévő narancsléhez adjuk. Besűrűsítjük, hozzáadjuk a reszelt narancshéjat, majd nejlonfóliával légmentesen lefedjük és félretesszük, míg teljesen kihűl.
5. A fehér csokit vízgőz felett megolvasztjuk – vigyázzunk, könnyed odakaphat! Néhány percig hűlni hagyjuk, majd a mascarpone-hoz keverjük. Előbb a kihűlt narancspudingot, majd a felvert tejszínhabot is apránként hozzáadjuk.
6. Az első piskótalapot narancslével átitatjuk. Ráhalmozzuk a krém felét, majd megismételjük a műveletsort egy következő lappal.
7. A bevonáshoz a tejszínt kemény habbá verjük. 9 g zselatint kevés vízzel feloldunk, néhány percig hűlni hagyjuk, majd a habhoz keverjük. A torta oldalát először vékonyan áthúzzuk habbal, majd csővéggel is díszítjük. Tetejét szintén dekoráljuk, közepét meghintjük mandulaszirommal. A bonbonokat habrózsákba ültetjük.
8. A bonbonokhoz az étcsokit felolvasztjuk, elkeverjük benne a mascarpone-t, végül hozzáadjuk a reszelt narancshéjat is. Bonbonformákba töltjük, és néhány órára hűvösre tesszük.

Főbb alapanyagok: barna cukor, citromlé, étcsoki, fahéj, fehér csoki, félfogós liszt, gyömbér, kristálycukor, mascarpone, méz, narancs, só, szegfűszeg, szeletelt mandula, szerecsendió, szódabikarbóna, tej, tejszín, tejszínes pudingpor, tojás, vaj, zselatin
]]> http://csokipari.hu/2010/07/elvarazsolt-kert-es-iri-nyari-karacsony-hangulatu-tortaja/feed/ 3 http://csokipari.hu/2010/07/aranylo-barackos-labdacsok-dulce-de-leche-martogatossal/ http://csokipari.hu/2010/07/aranylo-barackos-labdacsok-dulce-de-leche-martogatossal/#comments Fri, 02 Jul 2010 07:56:36 +0000 Csenge http://csokipari.hu/?p=3915 Július 12-én kezdem a nyári cukrászgyakorlatot, már mindenütt bizsergek! Tegnap voltam az általános egészségügyi vizsgálaton, amitől pontosan úgy rettegtem, ahogy tudjátok szoktam.. fölös volt, öt perc után már terhükre voltam, szinte kidobtak. :-))) A Novotel háziorvosához küldött Bittay Zsuzsi, aki egy imádnivaló teremtés és az asszisztensek gyöngye. Ő intézte a papírjaimat, kért új időpontot, amikor a tüdőszűrő leletemért csak késve tudtam elmenni, és a konyhát is megmutatta sebtiben. Apró konyha, barátságosnak tűnt! :-)

Szóval a háziorvos hölgyeménynek nagy hangja volt, rögtön meg is ijedtem. Már a gangon hallani lehetett, hát még a váróban… :-)) Aztán behívtak és én megnyugodtam. Szerintem amolyan Julia Child kiállású nőci lehet, nagyobb a hangja, mint a füstje… :-))) Gyorsan elrendezgette a papírokat, lepecsételte, aláírtam és már ott se voltam. Persze azért megnézte a gerincemet. Mondta, hogy ő az eredmények alapján rosszabbra számított. Tény, hogy korábbi leletet vittem, de az utóbbi időben én is érzek egyfajta javulást! Lehet ideje lenne elmenni egy újabb röntgenre? :-)

Mostanában napjában sütök… Mentségemre legyen mondva, csak felkészülök jó munkaerő lévén! :-)) Képzelhetitek, ezt a család mennyire értékeli… :-)) Úgy érzem egyszerűen muszáj átismételnem a  tésztagyakorlatokat! Elméletben tudom én, de nem megy már olyan magától értetődően… nem olyan könnyedek a mozdulataim, mint a sulis gyakorlat végén voltak. :-( Akkor sokkal magabiztosabban, lendületesebben ment… Most megint túlteng bennem a precizitás, borzalmasan irritáló lehet kívülről nézve is… :-)) A blundeltésztát persze imádom, és annyira finom! Belátom, merényletet követtem el ezekkel a labdacsokkal …dehát annyira jóó, úgy passzol ehhez a gazdag tésztához egy halom friss sárgabarack. Mennyire szeretem a sárgabarackot! Régen volt egy kertünk Deszken, teli s tele barackfákkal. Nyáron aztán mindig összegyűlt a csipetcsapat, becuccoltunk azzal a rengeteg kiló barackkal és jól befőztük. Olyan jó hangulatuk volt ezeknek a délutánoknak, még ha óriási munka is állt mögötte… :-)

Csupán friss barack van benne! Tisztán, cukor hozzáadása nélkül. Aki pedig édesebben szereti, nyomkodhatja dulce de leche-be… Meg kell mondjam, az sem rontja el. ;-))

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

• 1 adag blundeltészta
• 500 g tisztított, kimagozott sárgabarack
• másfél tubus sűrített tej

Elkészítése

1. A dulce de leche krémmel kezdjük: A sütőt 220°C-ra előmelegítjük. A tubusos sűrített tejeket két szuflé tálkába töltjük, aluóliával lefedjük és egy kisebb tepsibe rakjuk. Köré vizet öntünk, a szuflé tálkák pereméig. Sütőbe toljuk, nagyjából másfél órára.
2. A blundeltésztát (danish pastry) a korábbiakhoz hasonlóan – kakaós csiga, kápis batyu, fahéjas csiga – elkészítjük. Rá kell szánnunk néhány órát, és tanácsos nyáron a pihentetés idejére hűvösre tenni, legyen az hűtő vagy egy klimatizált szoba. :-)))
3. A barackokat megmossuk, megszárítgatjuk, kimagozzuk, de gombócban hagyjuk.
4. A tésztát 2-3 mm vastag téglalapra nyújtjuk, egy öt centis csíkot derelyevágóval levágunk, félretesszük. A téglalapot gondolatban megfelezzük, s kis közöket kihagyva, egyik felére pakolgatjuk a barackszemeket. Körülötte körben tojásfehérjével lekenjük, ez lesz a mi speckó ragasztónk. :-) A tészta másik felét ráhajtjuk, majd a barackok körül jól lenyomkodjuk. Egy kisebb pogácsaszaggatóval köröket szaggatunk belőle. A félretett tésztadarabból vékony csíkokat vágunk derelyevágóval, ebből készítjük el a labdacs díszét. Keresztmintát ragasztunk a tetejére, majd 1 egész tojással lekenjük. 30-35 perc alatt, 200 °C-ra előmelegített, vízgőzös sütőben aranybarnára sütjük.

Mondjuk mióta cukikellékesbe járok, sokkal jobb áron jutok hozzá. Pontosan nem emlékszem mennyi a kilós kiszerelés – ilyenkor túl sok minden kerül kosárba… :-))) -, de úgy rémlik 2-3 ropi közötti összeg, ami abszolút jó ár! Már múltkor is írtam, ha valakinek szüksége lenne ilyesféle nyalánkságokra, nyugodtan jelezze, én beszerzem. Nem horror árak, múltkor vaníliarúd volt például akcióban (2 db 180 Ft, ha jól rémlik), de tej, étbevonó is 800 ft-ért elcsórható. Itten csekkolható egy részleges árjegyzék is, lehet belőle szemezgetni! :-) Amit én rendszeresen veszek, az a holland kakaópor, különféle színes és natúr Szamos marcipánok, táblázott fondant, szerencsi törökmogyorókrém, dió, törökmogyi, mandula és mák… Illetve itt szoktam venni azokat a csudiklassz, roppanós csokidíszeket is. A postaköltséget viszont nem hiszem, hogy tudnám állni… :-( Érdemes ezért szerintem több tételt összeválogatni, aztán egybe rendelni. Ha lenne rá igény. :-)

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

• 150 ml tejszín
• 100 g barna cukor
• 300 g 70%-os étcsokoládé, apróra vágva
• 15 g holland kakaópor
• 30 g sovány tejpor
• 80 ml barna rum
• fél narancs reszelt héja

Elkészítése

1. A tejszínt és a cukrot óvatosan összeforraljuk. A csokoládét beletesszük, csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a kakaóport, tejport, végüla  rumot és a narancshéjat.
2. Egy kb 10×15 cm-es fémkeretet folpackkal kibélelünk, beleöntjük a csokis masszát és hűtőbe tesszük. Miután keményre dermedt, meleg vízbe mártott késsel tetszőleges szeletekre vágjuk.

Forrás: tv Paprika magazin, 2009 júliusa

Na de ne kanyarodjunk el ennyire a témától, nem is a marcipánnal díszített tortáról hoztam fotót! Mivel csütörtökön jelenésem volt Körsztinnel a plázában – Ezerééves barátság ez, itt is kívánok neki nagyon boldog 18. szülinapot! :-) – nem jutott időm fotót készíteni. Apu hazarohant hát a városból és kattintott helyettem párat, míg mi üdítőkkel meg csipsszel felpakolva, kényelembe helyeztük magunkat a mozi 9-es termében. Az “Utolsó dal” című kasszasikert választottuk, jócsaj Hannah Montana-val a főszerepben. Csúcsszuper egy film, bizton állítom. :-P

A torta… Végre elégedett voltam vele! :-)))) Úgy éreztem, ha vannak is apró hibái, végre szépet és finomat alkottam, mi több: megfeleltem az elképzeléseknek! Az apróbbik ugyanis az 1 éves fiúcskának készült, aki még nem igazán evett tojást, ezért Ági arra kért, piskótáját valami minimál mennyiségű tojásból hozzam össze. A neten böngészve aztán találtam néhány receptet tej-és tojásérzékenyeknek… Elgondolkodtató, mennyien küzdenek ezzel a betegséggel is…. :-( A tej, a tejszín, a vaj, olyan lehetetlennek tűnik nélkülük élni… és olyan szép, ezeket a blogokat anyukák írják más, hasonló cipőben járó anyukáknak. Azon fáradoznak, hogy a beteg gyerkőceiknek ne kelljen nélkülözniük egy tortát a szülinapjukon… Ez engem nagyon is megérintett… Emlékszem még alsós voltam, amikor délután egy apró kislány odajött hozzám a suliban. Éppen az uzsira kapott vajas-mézes kenyeret flamoltam, gondoltam hát elfelezem vele. Az anyukája percek múlva odacsörtetett hozzám és elkezdett kiabálni, hogy a kislánya tejérzékeny, ő nem ehet ilyesmit. Kissé megilletődtem, szerintem nem is igazán értettem. Inkább csöndben vártam tovább apuékra.

Szóval a piskóta tojásmentes, a töltelékből pedig elhagytam a tejet. Almaszeleteket puhítottam meg almalében, majd vaníliás pudingporral sűrűsítettem be. Tettem bele egy ízfokozó vaníliarudat is, nagyon finom lett! A kisült piskótát félbe vágtam, azon egyengettem el a tölteléket. Jó vaskos lett, és olyan szépen kirajzolódtak az almaszeletek! Nem volt szívem bevonni semmivel, így került elő a Bonbonettis dobozka. Azzal rakosgattam körbe, majd hogy a felnőtteknek is élvezhetővé váljon a dolog, nugátkrémes Milka csokit fodroztam a tetejére. A bonbonok belsejébe Ízbolygó almazselés szaloncukra került, ami nagy találmány! :-)

Iringó szerint az egész olyan hatást kelt, mint egy velencei kikötő… Asszem szeretnék egyszer oda is eljutni, mindenképp Iri nénémmel. :-)

Fotó © Az én önzetlen és szeretnivaló édesapum
Dusha Béla fotóművész úr :-)

Hogy tetszik a torta? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

A piskótához:

• 250 ml 100%-os almalé
• 120 g nádcukor
• 1 szál vanília kikapart magjai
• 1/2 citrom lereszelt héja és leve
• 250 g finomliszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 mk. szódabikarbóna
• 6 ek. étolaj

Az almakrémhez:

• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 1/2 szál vaníliarúd kikapart magjai
• 3 ek. barna cukor
• 1 mk. őrölt fahéj
• 300 ml almalé
• 4 nagyobb alma felaprítva

A csokibevonathoz:

• 170 g reszelt, nugátos tejcsokoládé
• 120 g sűrített tej
• 60 g vaj

Továbbá:

• bonbonetti rudak
• Ízbolygó almazselés szaloncukrai bonbonformákba töltve

Elkészítése

1. Egy 20 centis tortaformát kivajazunk, liszttel enyhén behintünk. A sütőt előmelegítjük 200°C-ra.
2. Az almalét a cukorral, a citrommal és a vaníliakivonattal habosra keverjük. A többi száraz hozzávalót elvegyítjük, az almalés keverékhez adjuk, végül belekeverjük a 6 evőkanál étolajat. Állagra teljesen olyan lesz, mint egy kevert tésztáé.
3. A tésztát az előkészített formába simítjuk, majd a forró sütőbe toljuk. 5-8 perc után a hőmérsékletet visszavesszük 180°C-ra és tovább sütjük, kb. 25 percig.
4. Ha a piskótakorong kihűlt, félbevágjuk.
5. Elkészítjük az almatölteléket: A felaprított almát elkeverjük a citrom levével és héjával, néhány percig állni hagyjuk.
6. A pudingport elkeverjük a cukorral, és egy kevés almalével az egészet kikeverjük.
7. A maradék almalét a darabolt almával alacsony lángon összefőzzük, fahéjjal és a vaníliamagokkal ízesítjük. Néhány percig nyugodtan beledobhatjuk a rudakat is, hadd járja át a vanília zamata.
8. Ha félkeményre puhult az alma, a pudingporos keverékkel besűrűsítjük. Teljesen kihűtjük.
9. Az egyik piskótakorongra halmozzuk, majd a másikkal befedjük. Tetejére a nugátos tejcsoki, a cukrozott sűrített tej és a vaj keverékéből készítünk glazúrt (egyszerűen vízgőz fölött alaposan elvegyítjük a hozzávalókat, amit aztán alacsony lángon összeolvasztunk). Egy részét zsákba kanalazzuk, és hagyjuk közepes hőmérsékletűre dermedni, amikor már tudunk vele díszíteni. Ebből csinálunk körbe a szélére fodrokat.
10. Oldalára bonbonettirudakat tapasztunk, az összhatást Ízbolygó almazselés bonbonjaival bolondítjuk. :-)

Igazság szerint az alaprecept egy brutál kanadai csoda – “Pecan Toffee Cake” néven futott a GoodFood egyik 2008-as számában. Amondó vagyok, vegyük szemügyre a receptet, a fölötte lévő fotóval együtt. Alapja a kontinensen őshonos dióféle, a pekándió. Ez a hazainál kicsit zsírosabb, aromásabb, édeskésebb és nekünk minden szempontból drágább csemege. :-) Kilója – még az ebay-en is!!! – 6-7 ezer forintra tehető. Az itteni 200 g-os csomagokról pedig ne is beszéljünk, már 1000 forintért is láttam. Sok, sok, rengeteg, pedig azért kipróbálnám egyszer. Még ha Iringó szerint békaseggre is emlékeztet. :-)))))))
Az eredeti recept szerint 300 g kerülne bele, egy része őrölt formájában, egy része pedig a tetejére, egészben. Csípem én a magvas szeleteket, de szerintem ez picit sok.
A pépesített datolyaszemek nagyon megbolondítják. Eleve nagy datolya rajongó vagyok az adventi csoda óta, ritka klassz összetevő – habár a töménység fokát megint csak egekbe emeli… :-)) De ettől szerintem tekintsünk el, a dati-dió párosítás kimondottan jó húzás!!!

Na de mivel tálalja mindezt a kanadai nép? Naná, hogy a már védjegyükké vált juharszirupban tocsog… és ha mindez nem lenne elég, nem egyenes út a megkínáltak tragikus kimenetelű halálához, még mindig ott figyel be jolly-jokerként: Nini, egy óriásgombóc juharszirupos fagyi a tányér szélén! :-)))))

Így került pekándió helyett magyar dió a tésztájába, tetejére pedig sűrűn meggy szemek, picit tompítva a desszert töménységén. Ebben az összhatásban nagyon is gyerebe volt!

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

Hozzávalók

• 100 g dió, pirítva és megőrölve
• 140 g pépesített datolya
• 200 g puha vaj
• 200 g barna cukor
• 1 tk. fahéj
• 4 nagy tojás
• 140 g félfogós liszt

Elkészítése

1. A diót megpirítjuk, majd aprítógépben finomra őröljük.
2. A datolyát kimagozzuk, egy kisebb edénybe tesszük annyi vízzel, hogy épp ellepje. Főzzük, míg teljesen megpuhul, majd hűtsük ki. Pépesítsük turmixgépben.
3. Melegítsük elő a sütőt 160 fokra. Egy 20 centis formát vajazzunk ki és liszttel hintsünk be.
4. A vajat a cukorral keverjük krémesre, adjuk hozzá a datolyapépet, az őrölt diót, egy csipet sót, végül a tojásokat egyenként. Mindegyikkel külön-külön keverjük ki.
5. A lisztet keverjük el a fahéjjal, majd óvatosan forgassuk a nedves hozzávalókhoz.
6. Süssük 40 percig, majd emeljük fel 200°C-ra további 5 percig. Akkor jó, ha a beleszúrt fogpiszkálóra már nem ragad tészta.

No de egy hölgyeményt sem szeretnék elriasztani – beszéljünk inkább a hüvelygombáról. :-P A legszebb ebben az egészben egyébként, hogy apukámmal megint több időt töltünk együtt, beszélgetünk, latolgatunk, este nyolckor a tévé elé csoportosulunk. Anyu is, csak másnapi vigaszként le kell játszanom a Barátok Közt elszalasztott részét :-)))))))

Szóval ilyesféle estékre sütöttem Madeleine-t. A sütemény egy varázslat, olyan hosszan, kellemesen bizserget… és története is szívmelengető. Kis nyomozás után a következőkre bukkantam:

Lescsinszki Szaniszló a 18. században két ízben is Lengyelország királya volt, második uralkodásának 1736-ban lett vége. A trónról letaszított uralkodó Franciaországba emigrált, ahol kárpótlásképpen megkapta Lotaringia hercegségét, és Nancy városába költözött. Egy alkalommal épp hatalmas vacsorát készült rendezni, ám főszakácsa és cukrászmestere összevitatkozott a fogásokon. Végül a cukrász szó nélkül otthagyta a kastélyt. Szaniszló főherceg kellemetlen helyzetbe került, hiszen nem fordult még elő olyan, hogy a fogások között ne szerepelne desszert. Végül főlakája, Maurice tanácsára az egyik szobalányt kérték fel a sütemény elkészítésére.

A fiatal cseléd nagymamája receptjét felhasználva különleges falatokat kreált a lakomára. A herceg és a vendégek annyira elégedettek voltak a lány munkájával, hogy Szaniszló magához hívatta, és gratulált neki. Amikor azonban a desszert neve után érdeklődött, a szolgálólány megszeppent, mivel a recept mellett nem állt semmilyen név. A herceg megkérdezte a fiatal lány nevét, és elismeréseként róla keresztelte el az azóta is híres Madeleine süteményt.

Az alapreceptből kiindulva számtalan változatát kóstolhattuk már, vagy ha mégsem, biztos szerettünk volna beosonni néhány blogíró madeleine illatú konyhájába :-)) Ott vannak például Reni káprázatos zöldjei matcha teával, mintegy igazi kagylómásolatként, vagy épp Varga Gábor mandulásai, még folyamatábrákkal is illusztrálva… Piszke pedig  abszolút az én szájízem szerint sütötte őket, kókuszosan, eperszósszal melléje.. :-) De nem kell messzire mennünk egy sós nassolnivalóért sem, Édes és Keserű parmezános-rozmaringos madeleinejei láttán tuti megkordul a gyomrunk. Vigyázat, a madeleine túlzott fogyasztása szeretettúltengéssel jár! :-)

Én magam az egyik kedvenc sztracsatellás csokimmal oltottam be, majd ebbe is mártottam végüket. Hát brutál jó lett, imádom!

Hogy tetszik a recept? – Note: There is a rating embedded within this post, please visit this post to rate it.

“A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez, megremegtem, mert úgy éreztem, hogy rendkívüli dolog történik bennem. Bűvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerű káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem, s mint hogyha csak megtöltött volna valami értékes eszenciával: jobban mondva, az eszencia nem bennem volt, én voltam az.”
Marcel Proust – Az eltűnt idő nyomában
Gyergyai Albert fordításában

Hozzávalók

A tésztához:

• 90 g vaj
• 110 g finomliszt
• 25 g holland kakaópor
• 110 g kristálycukor
• 3 nagyobb tojás
• 1 tk méz
• 50 g sztracsatellás csokoládé
• 1 marék krokant

A bevonáshoz:

• 50 g sztracsatellás csokoládé

Elkészítése

1. A formákat előkészítjük: Vajjal vékonyan kikenünk 12 kagyló bemélyedéssel ellátott sütőformát. Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra.
2. Olvasszuk fel a vajat egy kis lábasban, amíg pirulni kezd. Húzzuk félre, majd néhány perc múlva adjuk hozzá az apróra darabolt csokoládét.
3. Szitáljuk át együtt a lisztet a kakaóporral.
4. A tojásokat egy nagyobb tálban a cukorral keverjük ki krémesre. Dolgozzuk össze a vajas csokoládé felével, majd finoman forgassuk a masszába a lisztes keveréket. Végül adjuk hozzá a maradék csokoládét.
5. Adagoljunk 1-1 tk-nyi masszát a mélyedésekbe, és süssük két felvonásban, 10 percig, míg tetejük enyhén ruganyos lesz.