Sütimizéria

Mindig pánikoltam ettől a süteménytől. Hálát adtam az égnek, hogy anno, bent a gyakorlaton csak diós pozsonyi kiflikkel kellett elboldogulnom, miközben Viviék vért izzadtak velem szemben. Első alkalommal, 30 tojásból, mindössze egy fakanállal és a jószerencsével. Hát nem leányálom.

Na meg üldözött anyukám, egy múltbeli emlékképe is, a Mama alkotta képviselőfánkokról. Valójában igazi rémkép, amint az én drazsépuszilni való nagymamám evőkanállal dobálja a masszát a szépen előkészített tepsire. Mondanom se kell, a kis kalaposok megbosszulták ezt a bánásmódot  – minden alkalommal elterülve, ártatlanul pillogtak vissza rá. :-))

A mai sütőkkel viszont a forrázott tészták készítése egyáltalán nem nagy ördöngösség, egyszerűen be kell tartanunk egy-két írott szabályt, majd bátran feltűrni azt az ingujjat: Elöljáróban annyit, hogy a tészta sajátos elnevezését azért kapta, mert alakítás előtt a nyersanyagok egy részét forrási hőmérsékletre melegítjük. A szakirodalomban égetett tészta néven is ismert, valójában reszteléssel készítjük.

• Fontos a jó sikértulajdonságú liszt használata, ez hozzájárul majd a tészta sütés utáni szép szerkezetéhez, repedezettségéhez.
• A forrázott tészta folyadékban dús, erre a cukrászatban tejet, gyakrabban vizet írnak elő. Ha mégis inkább tejet használnánk, ügyeljünk zsírtartalmára. Ne legyen túlzottan zsíros, a tészta nagyon kényes, minden mennyiség grammra pontosan ki van számolva.
• A tojásban lévő lecitinnek fontos emulgeáló szerepe van, a zsiradékot és vizet 1:1 arányban tartalmazó tésztában.
• Laza szerkezetét a zsiradék (leggyakrabban vaj, repce-vagy napraforgóolaj), a tojás és a jól megválasztott sütési mód adja. Sütés közben a tészta térfogata háromszorosára nő. Ezt a fejlődő gőz-és gázbuborékok, valamint a még meleg, resztelt tésztába belekevert hideg levegő okozza. Hő hatására ugyanis kitágul, ekkor lesz belseje üreges és lyukacsos szerkezetű.

Minél keményebb a tészta, annál üregesebb a belseje, annál nagyobb repedezések keletkeznek a tetején.
A tetszetős sütemény közepesen repedezett.

A forrázott tészta készítése és felhasználása

Hozzávalók 1 nagyobb tepsihez:

• 200 ml víz
• 200 ml olaj
• csipet só, cukor
• 125 g liszt
• 4 tojás

Elkészítése:

1. Az 1:1 arányú zsiradékot  és folyadékot a sóval, cukorral egy nyeles edényben, nyílt lángon fel felforralunk. Ilyen mennyiséggel ez nem több fél percnél.
2. Ezután a forrásban lévő anyaghoz folytonos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet. További hevítés során a tésztát alaposan reszteljük, miközben fakanállal kevergetjük. Ügyeljünk arra, hogy az edény oldalára és aljára rá ne égjen. Nagyjából másfél-2 percig melegítjük, amíg a tészta belseje is forrni kezd.
3. Ekkor egy tálba borítjuk. Ha gond nélkül, egy tömbben esik a tálba, biztosan jól dolgoztunk.
4. Nem forrón, de még melegen, egyenként hozzákeverjük a tojásokat. Általában a gyúrófejes robotgéppel dolgozom bele, de természetesen maradhatunk a klasszikus, fakanalas módszernél. Egy a fontos, hogy jól dolgozzuk ki, mielőtt hozzáadnánk a következőt. A tojások mennyisége függ nagyságuktól (körülbelül 50 g), a liszt minőségétől, a resztelés mértékétől, és attól, hogy keményebb vagy lágyabb tésztát szeretnénk. Mint a kép alatt is olvasható, egy keményebb tészta szerkezete lyukacsosabb, felülete repedezettebb.
5. Félretesszük, míg előkészítjük a sütőlemezt. Vékonyan kiolajozzuk (én egy lap Szilviával szoktam felvinni a zsiradékot, így biztosan mindenhova jut) , majd ugyancsak vékonyan, liszttel behintjük. A tésztát sima-vagy csillagcsöves nyomózsákkal alakítjuk, végül 200°C-os, enyhén gőzös sütőben pirosodásig sütjük (10-12 perc).

Alakításukkor a habzsákot kissé döntve fogjuk, majd kétszer hosszabban megnyomjuk, tetejére kis kunkort hagyunk.

Előforduló hibák és megelőzésük

A tészta összefutott!

Akkor fordul elő, ha a tojásokat nem egyenként adagoljuk a tésztába, vagy nem dolgozzuk ki eléggé, esetleg nincs kellő mennyiségű tojás benne.

A tészta híg, nagyon terül!

Túl sok tojást/folyadékot tettünk bele, vagy nem megfelelően mértük össze az anyaghányadot. Ilyenkor mindig érdemes egy tálkát használni, az összetevők egybeméréséhez. Sose bízz a mérlegedben, különösen, ha az a modern kor vívmánya. ;-))

A tészta alja felhúzódik sütés közben, felülete túlzottan berepedezett!

A sütő hőmérséklete túl forró. Mindig ügyeljünk arra, hogy bár nagyüzemekben 220-230°C-os sütőkben, kemencékben is süthetik, házi körülmények között egészen más körülményekkel kell számolnunk.

A tészta térfogat-növekedése nem megfelelő!

Ennek több oka is lehet. A folyadék és zsiradék nem forrt eléggé, úgy adtuk hozzá a lisztet. Ettől a liszt sikértartalma elcsirizesedik, a resztelés folyamata nem megfelelő.

Előfordulhat az is, hogy túl alacsony hőfokon kezdtük el sütni a tésztát.

Sütés után összeesett a tésztám!

Nem lett a tészta kihúzatva. Érdemes mindig két ütemben sütni: előbb magasabban, majd a végén néhány percre visszavéve, alacsonyabb hőfokon.

Egyszerű vaníliakrémes mini képviselőfánkok, mascarponéval megbolondítva

A recept legkönnyebb pontja – de mégis pótolhatatlan eleme – a töltelék elkészítése. Bent gyakorlaton rengeteg féle készült már, a vendégseregek körében eddig nagy kedvenc volt az erdei gyümölcsös, illetve ananászos változat. Most mégis inkább egy egyszerű, klasszikusnak indult vaníliakrémet szervíroznék. Selymesítve egy kis mascarponéval!

• 1 csomag hidegen kikeverhető krémpor (Aranka)
• 3 dl tej
• 1 vaníliarúd kikapart magjai
• 150 g mascarpone
• 1 dl felvert tejszín
• 5 g zselatin

Mi az? Sárga vagy görög, kerekded és rengeteg van belőle? Dinnyegolyó, dinnyegolyó, tobzódó dinnyegolyósokaság. Valaha szerettem a görögdinnyét, de úgy tűnik az érzés ezzel tova is libbent. Szombaton egy esti 170 fős hepajra kellett pohárdesszertet tálalnunk. Dinnyegolyókból, persze magok nélkül. Egyedül csináltuk Kati nénivel, merthogy Petinek a konyhán kellett besegítenie az esküvői előkészületekben. Rettenetesen elfáradtam, már akkor éreztem, hogy valami nem stimmel. A sok egy helyben toporgástól teljesen kifulladt a gerincem, türelmetlen és ingerült voltam…  Végén már nagyon irritáló lehettem, az egész átcsapott abba a bizonyos csúfos szenvelgésbe, amiért Dóra gyakran SZFCS-nek becéz. (Szenvelgő Fetrengő Csenge) :-)) De annyira kiborulok az ilyen feladatoktól, akár egy monoton diákmunka, nem is eshetne távolabb a cukrászattól. :-( Valahogy azért mégis időben végeztünk, a hóvégi leltár után pedig Kati néni elengedett. Hazafelé aztán valami végleg elpattanhatott bennem, mert szörnyű rosszullét tört rám.. Először csak azt éreztem, hogy nem bírok felkelni a buszmegálló padjáról. Aznap akkor ültem először hosszabb ideig, 8 órát jóformán végigállva golyóztunk. Aztán ahogy buszra szálltam, mintha végleg kifolyt volna belőlem az erő. Már imádkoztam, hogy Istenem, bárcsak felhívna Apu, mert én biztosan össze fogok csuklani a tűző napon szombat délután, a teljesen elnéptelenedett utcán… :-(( Szédültem, hányingerem volt, egy-egy pillanatra el is sötétült minden, és a háromperces séta hazafelé olyan végtelennek tűnt. Aztán mégis otthon voltam. Anyu a gépnél ült, én meg csak lerogytam rá és sírni kezdtem. Tök fura, mintha nem is lettem voltam magamnál.

Később, miután ettem kicsit és pihentem, nem akart szűnni a rosszullét. Már hidegrázásom volt, végtagfájdalmaim meg bőrirritációm… nem is értettem, hogy lehetek beteg, hogy kaphattam el bármit is, ha bent mindig fertőtlenítőszeres kézmosóval dörzsölöm magam. Nem, egy szóval sem mondtam, hogy ez normális lenne.. :-)) Könyörögtem apunak, hogy vegyen nekem Daedalon-t, mert én bizony hányni fogok. És akkor majd túl sokat veszítek a súlyomból, megint nagyon lefogyok és kezdhetek mindent a nulláról. Amikor a kilók csak kínszenvedéssel vánszorogtak feljebb. Szóval bepánikoltam, fantáziáltam már minden szörnyűségről. :-)) Bevettem pár gyogyit hányingerre, lázra, fejfájásra és lám, mintha kiütöttek volna, megkezdtem téli álmomat. Másnap sokkal jobban voltam. Vasárnap már csak hőemelkedésem volt, és picit fájt a fejem… ennek ellenére ma nem mentem dolgozni, inkább beszóltam reggel a Novotelbe.

Ha csak sütünk és én mozgok, abszolút semmi gond a gerincemmel… nem is szoktam így kikészülni, fogalmam sincs mi lelt. Belázasodhat egyáltalán az ember pusztán a kimerültségtől? :-( Remélem nem lesz ez mindig így.. bárcsak szívósabb lennék.

Íme egy előzőnapi dinnyekoktél. Szombaton ennek az adagnak a kétszeresét kellett poharakba tölteni.
Brr, a hideg is kirázott tőle. :-))

Amióta nem értekezem igazán a külvilággal, nem is nagyon tudom megterem-e még piacokon az áfonya és a szeder. Általában délutánonként fáradtan lábszétvetve elterpeszkedem a kanapén, aztán sokkal később – némi időzavarral küszködve – arra ébredek, hogy Iringóék hada jött meg a nyaralásból és csiripelnek a fülembe.

Porondon tehát az Iringó-és Sanyiváró desszertem, ami nyári melegben, jóól behűtve igazán szívmelengető. Az olasz ricotta krémessége, a hazai túró intenzív ízével igazán pompás párosítás, úgy hiszem, nem az én fejemből pattanhatott ki először. :-)

Hogy tetszik a recept? – (4 szavazat, átlaga: 4)
 Loading ...

Hozzávalók

A kelt tésztához:

• 1 csésze tej
• 1 tojás
• 3 ek. olvasztott vaj
• 1 tk. só
• 1 1/2 csésze finomliszt
• 1 1/2 csésze kenyérliszt (BL80)
• 5 ek. barna cukor
• 1 1/2 tk. porélesztő

A töltelékhez:

• 250 g túró
• 250 g ricotta
• 1 csésze barna cukor
• 1 tojás
• 2 ek. búzadara
• 1 szál vanília kikapart magjai
• áfonya-és szedersokaság

Elkészítése

1. A tésztát kenyérsütővel dagasztottam be, majd kelesztettem 1 órát, míg kétszeresére nem dagadt.
2. Ez idő alatt keverjük ki a ricottát a túróval és a cukorral, majd dolgozzuk bele a vaníliakivonatot, a tojást és a búzadarát.
3. Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra.
4. Megkelt tésztánkat borítsuk lisztezett felületre, majd két részre osztva nyújtsuk ~30×25 cm-es téglalapokká.
5. Kenjük meg hosszában az egyes tésztalapok középső harmadát a krémmel. Ügyeljünk arra, hogy mindkét végén hagyjunk szabadon 2 centis csíkot. Halmozzuk a töltelék tetejére a gyümölcsszemeket. A két szélső sávban, egymástól egyenlő távolságra készítsünk 5 ferde bevágást, egészen a töltelékig. Így mindkét oldalon 6 csíkot kapunk. Óvatosan hajtsuk középre ezeket a csíkokat, előbb bal, majd jobb oldalról.
6. Kenjük meg egy tojással, kelesszük további 15 percig, majd újból húzzuk át tojással és toljuk sütőbe 25-30 percre. Ha teteje túlpirulna, alufóliával félidőben fedjük le.

Ma szabadnapos vagyok! Úgy terveztem délelőtt kiugrom a piacra, de jelenlegi állapotomat tekintve… lesz abból dél is.  Remélem még kapok valami gyümifélét, jó volna sütni egyet délután. Hétvégén is jártam kint, akkor isteni, mézédes sárgabarackot vettem, majd főztem be aszalt sárgabarackszemekkel vegyítve. Nem bírtuk ki, a héten már ki is bontottunk egy üvegcsével. Ajjaj, majd a téli zimankóban jól hoppon maradunk..

Vettem emellett áfonyát meg szedret is, orosházi Orsi tortájára! :-)) A hétfőgyűlölő csajszi 20. évét töltötte vasárnap, és engem kért fel a torta elkészítésére. Szegénynek nem volt olcsó mulatság, drágán vettem a mascarponét, a marcipánt, ráadásul a pathékorongos hadművelet sem kevés vajat emésztett fel. Az áfonya továbbra is brutáldrága. Kilós kiszerelésben 1600-1800 Ft között mozog, míg egy apró kosárka szeder 300 Ft-ba kerül.

Odafele úton csupa ismerősbe botlottam. A buszúton Csáki Dórával beszélgettünk erről-arról. Ő Iri egyik mindenkori barátnője még az általános suliból, azóta is rendszeresen összejárnak. Különleges ám az ő barátságuk. Jó látni, hosszabb szünetek után is mennyire nyitottak egymás társaságára. Képesek ugyanott ahol abbahagyták, ugyanolyan természetességgel folytatni a beszélgetést…Szeretem őket. Két dolog, ami egyből beugrik Dóráról: Egy közösen megírt költemény.

Dinnye Dóra döngicsél, Betti Bágyadt bakkecske, Iringó csak üldögél, mint a dróton a fecske.

:-D A másik emlék egy szülinapi buli, amikor Dóráék Iringónál aludhattak, és nekem kislányként mindenáron oda kellett tobzódnom a matracommal. Annyira előttem van, ahogy Iri füstölög… és ők is biztos értékelték a jelenetet. Mindenesetre végül nagy elégedettségben, csak velük aludhattam. :-D

Az áfonyaárus bódénál pedig Kottner Viktória tanárnővel váltottam pár szót. Még a Dériben volt magyartanárom (jó ég, hány iskolában fordultam meg…), igazán jól kijöttünk. Egy időben még leveleztünk is, amikor én eljöttem, ő pedig babaváróban volt… Semmit sem változott, ugyanúgy sugárzott. :-)

A tortával egészen elégedett voltam, pedig a 38 fokos konyhában úgy tűnt, minden ellenem játszik. A sírógörcs határán álltam, mikor a tejszín sehogy sem akart felverődni. Ezért aztán kimentem apu csilli műtermébe, bekapcsoltam a klímát, és nagy felszabadultságban ott pöttyöztem össze mindent. :-)))) A torta alapja egy mandulás piskótakorong, 6 tojásból, amit aztán átitattam áfonyalekvárral, hadd szívja meg magát. Erre nyújtottam egy kör marcipánt, majd tetejére mascarponekrémet kanalaztam. Így ismételtem meg a műveletet még kétszer, végül oldalát is bevontam a krémmel. Csokireszelékkel és pathékorongokkal díszítettem, tetejét pedig ezernyi áfonya-és szederszemmel rakodtam tele. Nyamm.

Hogy tetszik a torta? – (27 szavazat, átlaga: 4.85)
 Loading ...

Ilyen tortáknál sosem tudom, kell-e a recept bárkinek is… Szívesen megírom, ha van rá igény!

Hozzávalók

A piskótához:

• 6 tojás
• 375 g cukor
• 300 ml olaj
• 300 ml tej
• 450 g finomliszt
• 300 g őrölt, pirított mandula
• 18 g sütőpor

A krémhez:

• 500 g mascarpone
• 50 g áfonya
• 1 tábla fehércsoki
• 200 ml tejszín
• 10 g zselatin
• 70 g porcukor
• 1 szál vanília kikapart belseje

A pathékorongok receptjéért ide kattints.

Továbbá szükséged lesz:

• kb 3×4 kanál áfonyalekvárra
• 3×100 g natúr marcipánra
• csokireszelékre
• a bevonáshoz habbá vert tejszínre, amelyet előzőleg zselatinnal keményítesz
• áfonyára és szederre a díszítéshez

Elkészítése

1. A piskótát a szokott módon elkészítjük, teljesen kihűtjük, majd négybe vágjuk.
2. A mascarponekrémhez először az áfonyát, 2 ek. mascarponéval turmixgépben pépesítjük, majd a porcukorral és maradék 400 g-mal jól kikeverjük. A fehér csokit vízgőz felett megolvasztjuk, picit hűlni hagyjuk – szintén a krémbe keverjük.
3. A tejszínt a vaníliamagokkal habbá verjük, a felolvasztott por/lapzselatinnal szilárdítjuk, végül óvatosan az előzőekbe forgatjuk.
4. A marcipántömböket 2 mm vékonyra nyújtjuk, a tortaforma méretére szabjuk, majd sütőpapírra félretesszük.
5. Az első piskótalapot előkészítjük. Rákenünk nagyjából 4 ek. áfonyalekvárt, és az első marcipánkorongot ráillesztjük. A krém 1/3-át erre kenjük, majd befedjük a következő piskótalappal. A műveletsort még kétszer megismételjük.
6. Ha összeállt a tortánk, tejszínhabbal bevonjuk, csokireszelékkel bepanírozzuk és hullámzó csokis csókokkal dekoráljuk. Tetejét szintén tejszínhabbal, valamint friss gyümölccsel – áfonyával és szederrel – díszítjük.

Amióta megjelent a piacon az előállítást segítő és eltarthatóság élettartalmát lényegesen megnyújtó műanyag tucatáru, a cukrászat 180 fokos fordulatot vett. Egyre többet beszélünk róla, és bizonyos termékeket, összetételüket a hétköznapi emberek is sokkal kritikusabban szemlélik. Szösszenetnyi irományommal az átváltozásról és okáról elmélkedek.

30 éve a szakmában

Eddigi oktatóim úgy 30 éve szakmabeliek. Tamás bácsi a 90-es évek elején vállalkozást indított, cukrászsütemények előállítására és értékesítésére. Eredményeképp, közel tíz évvel később egy cukrászüzem és egy cukrászda boldog tulajdonosává vált, amelyet lányairól keresztelt el. (ADRI, ORSI) Valóban boldog lehetett, mert elmondása szerint az üzlet hamar felvirágzott és hamarosan ők lettek Szeged egyetlen, valamirevaló sütiszállítói.

Vaj vs. Margarin

Az üzlet jól ment, akkoriban még margarin helyett vajjal, növényi tejszín helyett állati eredetűvel dolgoztak, és mégis volt rá igény. A vaj kontra margarin kérdése állandó vitatémává vált, erről egy néhány hónappal ezelőtti sulis érvelésemben, némi kutatómunka után így írtam róla: Mit kenjünk a kenyérre – vajat vagy margarint? Az érvek és ellenérvek sora hosszúra nyúlik, ám egyet leszögezhetünk: Míg a margarint egy 1853-ban fellépő vajhiány eredményezett, addig a vaj egyik legrégebbi tejtermékünknek számít. Már a Biblia elbeszéléseiben is szerepelt, Ábrahám és Dávid történetében egyaránt olvashattunk róla.

Sokan nem különösebben foglalkoznak a témával, holott ezt a termékcsoportot fogyasztani, meglehetősen hétköznapi tett – de számolunk a következményekkel? Vegyük sorra a szempontokat, konkrét tényekkel alátámasztva, és a kérdésben döntsünk magunk!

Egy lényeges különbség rögtön szemet szúr, elég a boltban csak egy pillantást vetni az árcédulára: A margarin lényegesen olcsóbb, ezért a legtöbb magyar vásárló csupán anyagi okokból hajítja kosarába. És a mai világban sajnos efelett sem hunyhatunk szemet. Egy négygyerekes család komoly gondok közepette, aligha képes a témát létfontosságúnak venni. Közben pedig fogalmuk sincs róla, hogy ezzel megalapozzák gyermekeik, néhány év múlva kialakuló kettes típusú cukorbetegségét.
Számukra mi lenne a megoldás? Van különbség margarin és margarin között? Megismerve előállításának módját, összetételét, ráébredünk – csak szakmabeliek számára egyszerű a feladat: A folyékony növényi olajat hidrogénezés segítségével szilárddá teszik, így leginkább egy koleszterinmentes disznózsírra emlékeztet, csak épp annak biológiai értékétől teljesen megfosztva. Vajra emlékeztető sárgás színét is csak festékanyagoknak köszönheti, mintegy biztos álcát remélve.

39 nap után pedig a változás egyértelműen megfigyelhető: Míg a vaj frissességéből, formájából veszített, addig a margarinon nemes egyszerűséggel kicsapódott a festékanyag. Bravó.

Tehát visszatérve a margarinok közötti különbségre, mindez a benne rejlő növényi olajok fajtájától függ. Ami persze a legtöbb esetben nincs is részletesen feltűntetve. Mindegyik növényi olaj különböző hatású, egyik a szervezetben a gyulladásellenes vegyületeket serkenti, másik pedig épphogy előidézi azokat. Ha már mindenképp margarinra kell fanyalodnunk, keressük a repceolajból készülteket.

Egy közismert gyártó pedig előszeretettel hangoztatja szívbarát termékét. Hogy mi igaz ebből? Ezt a kijelentést arra alapozzák, hogy nincs benne koleszterin – ám ez egy nagyon leegyszerűsített megközelítése a fogalomnak. Az eszkimók például rengeteg zsírt fogyasztanak, de mivel bőven kerül halolaj is a szervezetükbe, a vérül alvadási hajlama sokkal kisebb, mint nekünk. Lehet tehát, hogy az én koleszterinszintem a tiéteknél 30%-kal is magasabb, mégis jól elvagyok, mert a vérem alvadékonysága kisebb.

Gyakran látni kórházak folyosóin a “szívbarát” margarint hirdető méretes plakátokat, amit a beteg olykor szentírásnak vesz: Ja, ha a kórház ajánlja, csak jó lehet! Azt hiszem nem kanyarodok el túlzottan a témától, ha a média szerepéről is írok: Hihetetlen mekkora hatalma van, milyen húzóereje, mennyire kihasználják ezt.

A margarinnal szemben a vajat állati zsiradékokból, természetes módon állítják elő. Tejszínből vagy tejfölből készül, ami eredetileg az aludttej felszínén gyűlik össze. A vajkészítés eljárása során a tejszínt köpüléssel választják el az úgynevezett írótól. Vagyis megtalálható benne az összes zsírban oldódó vitamin.

Több fajtáját megkülönböztetjük, legjobb minőségű típusa a márkázott teavaj. Személyes kedvencem a Benefit, amely 82%-os zsírtartamával és édestejszín ízesítésével nálam viszi a pálmát – legalábbis az olcsóbb árkategóriájúak között. Merthogy hallhattunk már a vidéki Írország páratlan esszenciájáról, a zöld ország krémesen lágy vajáról: A Kerrygold 200 g-os csomagjaiért mélyen pénztárcába kell nyúlnunk, 700 Ft-os darabáron hozzák hazánkba. Nem olcsó mulatság ilyesmire költeni, olykor azért mégis érdemes vele megjutalmazni magunkat. Az élmény tízpontos.

A cukrászatban is jelentős a különbség egy vajjal készült édesség és egy margarinnal dúsított, műanyag desszert között. Ott van például a roppanós levelestészta, amely húzómargarinnal készítve egészen más ízélményt nyújt. Bent a Novotelben és szerte az országban is ezt használják az értékesítők. Tény, hogy előállítása könnyebb, gyorsabb és látszatra is kísérteties a hasonlóság, de ez senkit se tévesszen meg. Na meg ott van a leveles tésztánál gazdagabb alapú hajtogatott blundeltészta, amelyből a pékségbeli kakaóscsigák is készülnek. És mint az köztudott, néhányunknak ehhez is van néhány keresetlen szava.

Én azt mondom nem mindegy mit viszünk a szervezetünkbe, ennek hatásai nem most fognak jelentkezni, hanem évek múlva. Jobb esetben csak öregkorunkban, de ilyen mértékű leépülés mellett könnyen lehet, hogy jóval hamarabb. Hogy mit tartamaz az én bevásárló kosaram? Na, VAJon mit?

- Mi az? Habkönnyű, jó a tartása és extra sokáig eláll.
- Látszattejszín, műanyagból

Szemben az ízig-vérig természetes tejszínnel, ott van korunk kétség nélkül stabil, ám annál satnyább kopírozása: A növényi tejszín. Nem is tudom miért hívjuk így, hiszen nemhogy tejszínt, tejet is csak ~30%-ban látott, íze pedig számomra egyáltalán nem hozza az elvártakat. Egy tejszín legyen könnyű, krémes, ne pedig fojtó és hosszú távon holtbiztosan veszélyes.

Az otthoni háztartásokban is megtalálható Hulala “cukrászati hab” futottak még kategóriájú, ízre sem nagy élmény, összetevőit vizsgálva is csak sápítozunk: Víz. Hidrogenizált növényi zsír. Cukor. Tejfehérje. Stabilizátorok – hatféle E-vel.

A Novotelben a spanyol Puratos termékeit használjuk (Whippak, Silpak). Összetevői nagy vonalakban megegyeznek: Víz, hidrogénezett növényi zsír, cukor, stabilizátorok, emulgeálószerek, aromák és színezékek. Vagyis egykutya az összes növényi tejszín, viszont a Puratos a Hulalával szemben szerintem kimondottan finom ízesítésű. Textúrája, tartása pedig valóban elsőrangú. Ha tehetjük azonban, mindig ragaszkodjunk az ősi elvekhez. Használjunk tejszínt, kevés zselatin hozzáadásával. Kati néniék annó 40 dkg tejszínre 10 g zselatinport mértek. Ennek állaga ugyan nem volt olyan masszív, ízvilága viszont egyértelműen páratlan lehetett. :-)

Tündöklő ragyogás, semleges íz minden tortazselé álma

Ismét egy Puratos termék a gyakorlatról, a Miroir tortazselé. Peti szerint Alien filmekben kiváló kellék lehetne, lelki szemei előtt már meg is elevenedett a folyamló Miroir, egyenest egy űrlény gyomrából. :-D A hátoldali útmutató szerint pedig bármilyen mesterséges színezékkel felturbózható.
Hát nem fantörpkus?

Intenzív gyümölcsízesítők: Az eper és barack Coldfil nedű

Ez viszont nagy találmány, őszintén mondom. A Puratos termékeket kíváncsiságból rendszerint átvizsgálom, ebben kellemesen csalódtam. Ami első körben említésre méltó, hogy 70%-os gyümölcstartama van, valamint kizárólag természetes tartósítóanyagokkal javítanak élettartamán. Tartalmaz még vizet, cukrot, glukózt, gyümölcspépet, zselésítő anyagot, és – úgy látszik ez elmaradhatatlan – némi ízfokozó anyagot. Állagát tekintve egy folyékony gél, és fagyikba, krémekbe, sütemények töltelékébe használjuk.