5*-os Tiramisu, a “párjanincs” – kávélikőrös piskótával

2012. január 4. szerda | 14:37 | 7 hozzászólás

Oké, szóval Tiramisu. Ki ne szeretné Olaszország klasszikus krémkülönlegességét, és melyik családanyának ne lenne tarsolyában egy jól bevált recept, férjuruk kényeztetésére? A Tiramisu örök, a Tiramisu visszautasíthatatlan, mert olyan nincs, hogy még épp ne férne be. Minden körülmény között szorítunk neki helyet, és nem is véletlen örvend ekkora népszerűségnek!  Ez a csupakrém csoda ugyanis megérdemelten hódított világot, s bár sűrűn látni merész újításokat – legyen szó ízvilágról vagy formáról -, azért a klasszikus verzió legtöbbeknél már tuti befutó biztos pont. Persze nincs ezekkel a megmozdulásokkal semmi baj. Egyszerűen azt kell figyelembe venni és elfogadni, hogy a Tiramisut jól ismerik és szeretik, járjunk bármely pontján a Földnek. Éppen ezért csak óvatosan feszegessük azokat a határokat! Kigolyózott vagy pohárba rétegezett öccseire viszont én abszolút vevő tudok lenni, akárcsak az energialöketmentes, gyerekbarát verzsönre. :-)

No de ne szaladjunk ennyire előre. Itt van például rögtön München (az időtálló példa), térképén több kékellő ponttal, egy vidám sütizőre mutatva. Tudjátok, aminek falaiból intenzív süteményillat árad, és még vasárnap is kint lóg ajtaján a nyitva tábla. Úgy ám, Rischart, már megint. Most a Nr. 1, hatalmas adag Tiramisujukkal. A képes illusztrációra itt alattam most bukkantam a telefonomon, de roppantmód idepasszol, Anyu először a méretes habverőn botránkozott meg… biztosan elképzelt alatta elfakasztva. :-)

Hihetetlen, de a képeken mindig sikerül megtalálni a legidiótább pózt, valami ultradebil vigyorral. Nem nőies, nem csábító, max aranyos, mint egy tízéves….
Tehát a Rischartbeli Tiramisu csakugyan kelendő, és én azt mondom, a Tiramisu mindig jó egyfajta mércének is. Költséges alapanyagokkal, izgalmas aromájú likőrrel, ami helyett nem löttyinthetsz csak úgy Tesco gazdaságos, “Matróz ízű (Most komolyan?!!?) szeszesitalt”. A Rischartban azért láttuk miként keverik be ezeket a krémeket. Nem volt bennük hiba. Kiváló összetétel, és szintén a klasszikus utat járja – fekete espresso-val, jóféle mascarponéval, tojással meg valódi tejszínnel. Vagy amikor babapiskótát sorakoztattunk a fémkeretekbe, rögtön egy kartonnal indítottunk, és el is fogyott. Hogy megéri-e a 3.10€-et… Döntsön róla a pénztárcánk, meg az égető igény kulináris utazásra! :-) Mindenesetre mennyiségeken tényleg nem spórolnak, úgy az itthoni fejadag háromszorosa lehet!

Miután kigyönyörködtük magunkat ebben a lélegzetelállító, fejedelmi tortalapátban, vegyük is használatba. :-)  Ünnepi desszertnek készítettem, szeletbe, két réteg kávélikőrös piskótalap közé. Én rettenetesen tésztás tudok lenni, habos-krémes pártiak megfordíthatják az arányokat. :-) Ez egyébként amolyan köztes megoldás, Rischartból elcsent praktikák nyomán: ott mindig így bántak a vastag piskótákkal – előbb mélyen felszántották, majd töményen átitatták különféle likőrökkel. Locsolásra fel!

Hozzávalók

A kávélikőrös piskótához:

300 g finomliszt
100 ml csokoládélikőr
2 tk. sütőpor
300 g kristálycukor
120 g étcsokoládé (60%-tól a csillagos ég :))
120 ml étolaj
80 ml víz
2 ek. instant kávé
6 nagy tojás, szétválasztva
1/2 tk. só
kávélikőr

1. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra.
2. A lisztet a sütőporral és a cukorral elvegyítjük, félretesszük.
3. Az instant kávét forró vízben feloldjuk.
4. Az étcsokoládét vékony szeletekre vágjuk, s vízfürdőben az olajjal, a csokoládélikőrrel és a kávéporos vízzel együtt összemelegítjük, amíg teljesen homogén nem lesz.
5. Vegyük le a tűzről, hagyjuk néhány percet hűlni, majd adjuk hozzá előbb a tojássárgájákat, aztán a lisztes keveréket.
6. Verjük a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá. Forgassuk a csokoládés keverékhez, és öntsük az egészet két darab 20×15 centis formába. Süssük 20-25 percig.
7. Irdaljuk be a piskótát, ha kihűlt egy tésztahengerrel, majd vastagon  itassuk át kávélikőrrel. Jól nyomkodjuk bele, tegyük félre. Készítsük el ez idő alatt a krémet:

A krémhez:

8 zselatinlap
6 tojássárgája
60 g cukor
8 ek. friss feketekávé
4 ek. kávélikőr
500 g mascarpone
8 ek. méz
400 ml tejszín

1. A zselatint hideg vízbe áztatjuk.
2. Vízfürdőben felverjük a tojássárgát a cukorral, feloldjuk benne a zselatint, majd kiemeljük az edényt a forró vízből. Hozzáadjuk a kávét és a likőrt, és kihűlésig kevergetjük.
3. A mézet a mascarponéval eldolgozzuk, és a tojáskrémhez adjuk. Végül beleforgatjuk a kemény habbá vert tejszínhabot is. Legalább 2 órára hűtőbe tesszük.

Továbbá:

14 db babapiskóta
2 dl erős espresso
2 ek. porcukor

A ganache-hoz:

100 g felaprított étcsokoládé (70%)
100 ml tejszín
pici, csillagfejű csővég a díszítéshez

Összeállítása

1. Az egyik likőrös piskótalapot elővesszük, rárétegezzük a krém felét.
2. A babapiskótát a porcukorral elkevert feketekávéban megáztatjuk, és a krémbe nyomkodjuk. Ráhalmozzuk a maradék krémet, végül befedjük a másik piskótalappal.
3. A ganache-hoz a tejszínt egy kis lábasban felforraljuk, és az apróra darabolt étcsokira öntjük. Folyamatosan kevergetve homogénre dolgozzuk, habzsákból nyomható állagúra hűtjük. Díszítéshez csillagfejű csővéget használunk, azzal húzunk csíkokat a torta tetejére, de természetesen lazán el is kenhetjük rajta késsel a krémet.

 

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: gasztrotéma, karácsony, tepsis, torta 7 hozzászólás » | 744 olvasás

2011 meggyűrt lapjai

2012. január 2. hétfő | 07:08 | 6 hozzászólás

Annyi mindent mondanék 2011-ről, és mégis olyan nehéz megszólalni. Hát még írni róla..

Ahogy Nagyi mondaná, a 11-el osztható évek mindig keserűséget hoznak – be is igazolódott, mert Nagyikának mindig igaza van. Sok mindent éltünk meg a családdal, már megint annyi mindent! Akkor mégis hogy üresedhettünk ki így, hogy távolodhattunk el egymástól ennyire? Mert ez történt, vagy legalábbis ezen az úton járunk… mindig voltak hullámvölgyeink – mint mindenki életében -, de az elmúlt időszakban csak úgy jött a baj. Szinte egymást érintve.

A blogom, ami annyi. de annyi örömöt, színt és hálát hozott a mindennapokba – most poros-kopott a fedele és megfakult. Kicsit talán elárvultunk, mindketten. Eddig ismertem a vágyaimat, voltak céljaim, de megint megtorpantam. Nem azonnal történt, és sok minden hatással volt rám. A Nagyi, München, Dóráék különköltözése, beilleszkedés az új munkahelyemen, szorongások, őrlődések, bizarr gondolatok… Egy helyen, ahol napi 8 órát tölt az ember, ahova még télidős koromsötétben, 5.40-re jár be és ahonnan csak a szürkületben lép ki, meglehetősen szürkén.. :-) Visszagonolva, nem is jutott idő itthoni feltöltődésre. Az elmúlt hét, mintha csak hajnali gyomoridegekből és csonka éjszakákból állt volna.

És itt van az utóbbi néhány nap fizikai kiszolgáltatottsága. Mind-mind elbizonytalanítottak, a már így is bizonytalan lebegésemben. Na ja, hulla a víz felszínén. :-) Három napja itthon fekszem a gerincemmel, mert önfejű módon sikerült megint elhanyagolnom a gyógytornát. Persze ez így lesarkosított, ennyire azért nem egyszerű. De tény, hogy sokszor megesett már, próbáltam betuszkolni a bajt valami szemmel láthatatlan, de betonbiztos fal mögé. Tudjátok, amolyan “ha nem beszélünk róla, nincs is” alapon. De tessék, most itt állok 20 éves fejjel, egy leginkább műtétre alkalmas gerinccel, meg a berepedezett lelkemmel. Hogyan tovább? Ahogy a felülvizsgálaton is megmondták két éve; ilyen teherbírással, izmokkal soha, sehol nem kaphatok a szakmámban munkát.

Jól belecsaptam az új évbe, már megint beterítve titeket a saját problémáinkkal… Ne haragudjatok! És még csak Boldog Karácsonyt sem kívántam Nektek…. Mindenkinek békésen telt, volt kapkodás hagyományőrző fejvesztettséggel? :-) Itthon természetesen az sem maradhatott el, de hála Istennek, végül minden dísz felkerült a fára (még a gigászi plasztikszaloncukrok is, Anyu nagy örömére…), nem akármilyen szentestei vacsorával megtetőzve. Szerencsésen elkészült az eltervezett süteménysokadalom a házsorköszöntőnkre is. Kicsit ugyan lepukkant voltam a vadító öltözetemben, nagyjából 10 perc alatt raktam helyre a félrecsúszott sminkemet.. Viszont még így is bezsebeltem egy csomó dicséretet, elcsíptem jóízű hümmögéseket néhány elvonuló *rózsaszín* makaronfelleg után.. :-) Miközben Török barátnéimmel, Timivel meg tündéranyukájával, együtt zsongtunk cukrásztémákban. :-) Szép emlék, tényleg.

És hogy mik készültek? Íme, A Lista

Málnazselés-nugátos trüffelcsúcsok
Piszke-féle makik rózsaszínen, csokifóliával
Diós és csokis marlenka
Zserbótöltelékes / nugátkrémes puszedlik
Porhanyós fajta, legtutibb hókifli a Forrásbeli receptgyűjteményből
Fahéjas csillag, München-módra :-)
Mogyorós-pisztáciás csókok fehér csokiganache-al

Hókifli

Hozzávalók:

750 g liszt
75 g porcukor
250 g zsír
250 g Rama margarin
1 kis pohár tejföl (~180 g)
100 ml teljes tej
40 g élesztő
1 csipet só
tölteléknek dió/mák/hitlerszalonna/szilva vagy baracklekvár, amit csak szeretnél

Elkészítése:

1. Késes robotgéppel a lisztet az apróra kockázott margarinnal és zsírral porhanyósra keverjük, vagyis ne legyenek benne nagyobb zsiradékdarabok. Hozzáadjuk az egyéb járulékos anyagokat, és gyors mozdulatokkal meggyúrjuk a tésztát. Kerekre gömbölyítve, majd fóliába csomagolva hideg helyen pihentetjük fél órát.
2. A tésztát kettéosztjuk, 3-4 mm vastagra nyújtjuk, majd köröket szaggatunk belőle. Egyik felére teáskanálnyi adagokat halmozunk a töltelékből, majd kifli formára igazítjuk. Sütőlemezre sorakoztatva, 180°C-os sütőben kábé 20 perc alatt aranysárgára sütjük. Ne hagyjuk megpirulni, kiszáradni a kiflikéket, állaga így marad igazán porhanyós, akár hetekre.
3. Még forrón vaníliás porcukorban meghempergetjük, majd ha kihűlt, jól lefóliázva/fémdobozba pakolva tároljuk.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK, énblog, karácsony 6 hozzászólás » | 423 olvasás

Karácsonyi elmaradhatatlan: Zimtsterne – die besten! :-)

2011. december 23. péntek | 06:13 | 7 hozzászólás

Kicsit meg vannak csúszva a dolgaink. Részemről – belegondolni is szégyenletes -, csak a héten vehette kezdetét az igazán nagy süticunami, és sajnos még most sem tiszta minden részlet. Ilyenkor szokott eluralkodni a Dusha-féle őskáosz a csöpp konyhánkban, oly mértékű rombolással, hogy az eltervezett mindössze 30%-át viszem csak véghez..

A Zimtsterne már biztos kelléke a szentestei házsorköszöntőnknek. Hurrá, már lapul valami a fémdobozban, csak nem koplal majd a szomszédsereg! :-) Ez a prímán roppanós fahéjas keksz, tükörsima cukormázzal ugyanis kiváló eltarthatóságában, ráadásul a tésztaveszteségen sem kell bosszankodnunk, merthogy olyanja nincs. A maradék mindig visszagyúrható, íze ezerízű – épp amilyen olajos magot dolgozunk az alapba. Már Münchenben megigézett az apró ötágú, habár abban az időben kissé túladagoltatták velünk a dolgot. Ha jól emlékszem, Noémi egy ízben 223 darab kiszúrt sajátjáról tudósított..! Ezalatt természetesen én büszkén viseltem homlokomon a “tudatlanság-áldás” jelmondatot.

A napokban egyébként megjelent egy hangulatos videó a Richartbeli életről (és vele együtt csúnya elhalálozásaim rémképeivel, amikor belibbent rajta Franciska.. Ehe ehe ;-), iszonyú jó érzés volt ismét végigbandukolni a hatalmas termeken. Így megszépült volna minden? Nem kicsit visszavágyódom, ez a dolgozói légkör olyan barátságossá vált, miután “beilleszkedtem”, kicsit kibékültem magammal. Nahát, két hónap után hiányzik a hely! Teljesen fellelkesülve mutogattam Anyunak, milyen részlegeken tüsténkedtünk például Potterrel vagy Sookie-val. “Sookie” egyébként a pék különítménynél rajta is van a videón, nézzétek meg magatok, mennyire hasonlít a True Blood vámpírszerelmes lányára.

Érdemes egy pillantást vetni rá (39 perces, de durva!), nem akármilyen ez a kezdés a riporter bájos szerencsétlenkedésével. Oh, néha mintha magamat látnám. :-)))) A 18. percben épp a Zimtsterne alapon ügyködnek, a 21.-ben pedig lelkesen szurkálnak a már megszáradt lapból. A csajszit, aki felvilágosított a kiszúró agyafúrt működéséről (később beszereztem ilyet, baromi jó) meg is szólaltatják. :-)

Hozzávalók

A tésztához:

400 g őrölt olajos mag (mandula, törökmogyoró, dió, vagy ezek elegye)
3 tk. fahéj
2 M-es fehérje
1 csipet só
100 g porcukor
1 tk. vaníliapaszta/20 g házi vaníliás cukor

A mázhoz:

1 M-es fehérje
~200 g porcukor, porfinomságúra tovább őrölve
1 tk. citromlé/ecet

Elkészítése

1. A magőrleményt a porcukorral és a fahéjjal összevegyítjük, félretesszük.
2. A fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, hozzáadjuk a vaníliapasztát és az egészet a száraz keverékre kaparjuk. Egy habkártyával/falapáttal/fakanállal összeforgatjuk a hozzávalókat, majd fóliába csomagolva minimum 2 órát, de akár egy éjszakát pihentetjük a hűtőben.
3. Másnapra összeérnek a hozzávalók, színe is kicsit sötétebbre vált. Kivesszük a tésztát, és mandulalisztes deszkán átgyúrjuk kicsit. Két folpack között 1 cm vastagra nyújhtjuk.
4. Elkészítjük a mázat: A fehérjéhez a porcukrot apránként hozzáadagoljuk, ezt célszerű egy apró szemcséjű szitán hozzászitálni. Végül a citromlével ízesítjük, és a kinyújtott tésztánkra kanalazzuk. Legjobb a sűrűn folyó, de tényleg folyó állag! Meg fog szilárdulni, amikor pihentetjük szobahőmin, emiatt nem kell tartanunk. Viszont így picit megszívja a tésztát, nem fog kiszáradni, szóval csúcs szuper lesz. Kenőkéssel elterítjük a mázat. Érdemes a folpackot eltávolítani róla alulról is, és inkább átcsúsztatni egy sütőpapírra. Így könnyedén le tudjuk rázogatni kicsit, hogy szépen, egyenletesen terüljön a máz. Félretesszük pihenni, úgy nagyjából fél órára. Ekkorra széle kissé megdermed, de nem szilárdult vissza teljesen.
5. Egy edénykében vizet melegítünk, és előkapjuk a Bäko márkájú kiszúrónkat (baromi jó termékek, az egész Rischart ilyen eszközökkel volt felszerelve). Forró vízbe mártjuk, majd elkezdjük kiszúrogatni a csillagokat. A máz egyenletes, alatta a tészta puha – tökéletes!
6. 120°C-os sütőben 10-15 perc alatt készre sütjük, ez sütőfüggő is. Ekkor a tésztaalap még kissé puha, de már átsült, tetején a máz pedig hófehér maradt. Nem szabad megpirulnia!

Megjegyzés: Hetekig eltartható, egy jól záródó dobozban vagy fóliába alaposan beburkolva!

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: aprósütemény 7 hozzászólás » | 385 olvasás

Karácsonyi inspiráció-buborék + vaníliapaszta, vaníliarúd olcsón!

2011. december 9. péntek | 09:01 | 5 hozzászólás

Új recept hiányában – nyugalom, tartogatok azért még meglepetéseket, éppen a hétvégére terveztem nagy aprósütis dömpinget – az eddigi gyűjteményből emelnék ki párat. Sokat idén is megsütök belőle, ugyanis mi vagyunk sorosak a karácsonyi házsorköszöntőben… :-) A körítés a kis “aprósüti-szelvényeken” többnyire új lesz, érdemes ezeket az ajánlójat átbogarászni azért. Figyelem, durván karácsonyízűek, és még addiktívebbek lesznek!

Szeretetpuszedlik, több ízben	Szeretetpuszedlik marcipános-narancsos, illetve diópralinés ízvilággal – müncheni mintára. A Rischartba ugyanis már október közepén megérkezett egy futószalagos gép, ami alatt ezek a parányi puszedlifélgömbök áteresztve, csokoládébevonatot kaptak. Talpukra pedig egy cégjelzéstetkót (mintha nem tudná az ember, ha jót falatozott süteményből, az csakis a Rischartból gyühetett). Úgy képzeljétek el, hogy mikor a berendezés másik végén felbukkantak, a csokibevonat már gyönyörű matt fényűre szilárdult. Nekünk már csak rakodni kellett ládákba, többszázadmagukkal együtt. ;-) Lényeg a lényeg, a marcipános narancstölteléket onnan csentem el. Fenomén egy ízvilág!
Mogyorós-étcsokis havas csúcsok	Egy az egyben olyan íze van, mint a kakaós Győri Édes keksznek. Ezen meg is lepődtem. Roppanós és omlós, a hamisítatlan és csupa nagy betűs keksz állag, tetején hósipkával, valami ízes német fehér csokiból. Szóval szeretjük, nálam idén abszolút befutó és egyedülálló favorit.
Mandulás-mézes szarvacskák	Finom porhanyós, és mézes, a pörkölt mandula jól kiérződik! Nagyon is illik tetejibe egy vaskos csokibevonat, de ha másra gondoltunk csokibevonatot fahéjas kristálycukorban meghempergetni őket.
Mézes-mandulás kocka	Erre a csudisütire – a többi karácsonyi mézessel szemben – nem kell hosszú napokat várnunk, míg élvezhetőre puhul. Ellenkezőleg, melegében vajpuha, csak a napok előrehaladtával kezd száradni. Érdemes ezért fémdobozban tárolni, de még jobb egy csokoládés vaskos burok köré. Élvezeti értéke így garantáltan kitart az ünnep végéig!
Égetett cukros puszedli	“Elhatároztam, hogy megsütöm Nagyi receptjét, amit Karácsony környékén írt le nekem. Annyi élmény, emlék fűződik hozzá. A hosszú szobában voltak elrejtve, az ajtó melletti szekrénykében. Ahogy indult elővenni, még parányi termete alatt is recsegett az öreg fa. Akkor előkerült a mély fémdoboz, s közben csillogott a szemem. Emlékszem, szinte torkomban éreztem a szívdobogásom, olyan izgatottan vártam a titkot. Levette a fedelét, és megcsapott az a varázslatos karamellás-fahéjas illat. Égetett cukros puszedlik voltak, képtelenség összetéveszteni bármi mással. :-) Lapult ott kakaós és mézes is, de ez volt mind közül a legkülönlegesebb, a legfinomabb. És tegnap amikor beleharaptam a sajátjaimba, ugyanúgy éreztem. Egyszerre az izgalmat, és a melengető érzést – pont olyan lett, mint az övé…. Sűrű, vajpuha tészta, az égetett cukor fűszeres aromájával.” Ez lesz az első Karácsonyunk Nagyi nélkül. Érezni is, hogy nincs itt.
Narancsos keksz, pisztáciakrémmel	Nagyon csippantom ezt a kekszet! Akár egy héttel korábban be lehet gyúrni, addigra hűtőben is jól összeérnek ezek a citrusos ízek. Könnyen kezelhető tészta, egy irtó klassz ízvilággal. Pisztáciás krémmel (horrorára miatt csak smaragdkrémként emlegetem) pedig valami igazi csoda.
Gyömbéres szivecskék	“Itten tobzódnának az újabb aprósütemények. Most egy arany gyöngysorral próbálok túladni rajtuk… ;-)) No persze nem hiszem, hogy nagyon tukmálgatnom kéne, ugyanis káprázatos az ízvilága. Hihetetlen miféle aromát ad neki a kandírozott gyömbér, a különféle fűszerek és a kókuszreszelék. Tökéletes párosítás, csak valahogy mindig elpárolog… “
Drazsépuszi	Nincs Karácsony Drazsépuszik nélkül. És mint az idén kiderült, nyár sem múlhat el úgy. Egyedüli buktató a dologban, hogy maximum egy hétig marad friss, még fémdobozos betonbiztonságos tárolás mellett is. Ahogy akkoriban emlegettem, “frissen sülve igazán töménnyé tette a rengeteg kókusz, másnapra ez számomra határozottan enyhült, kiérződött a többi ördögi összetevő is. Külön-külön celofánba burkolva nagyszerű ajándék lehet az ünnepekre!” Fenntartom!
Mogyorós-pisztáciás habcsókok, fehércsoki mousse-al	Látjátok a képet? Szinte megelevenedik előttünk Karácsony másnapja; bent a konyhában még álmoskásan, a Szenteste csomagbontós izgalmai után, egy bögre forró kapucsínót megmarkolva ülünk le Családi körben.. Miközben halovány napsütés melengeti arcunkat. Tudjátok, amitől szikrázóan szokott csillogni a hó odakinn. És hogy kik ők, akik talán még emlékezetesebbé teszik a reggelt? Pörkölt mogyorós habcsókok, fehér csokimousse-al összetapasztva, majd pisztáciában jól meghempergetve. Maga a tüneményesség, itthon bolondulunk az efféle finomságokért. :-) Másnapra már egészen megszívják magukat a töltelékkel, ami a napok előrehaladtával csak még inkább ellágyul, szinte eggyé válnak. A tejszín ne tévesszen meg senkit, nem fog megromlani. Forralt formájában egy jó hónapig kihúzza. Persze akkorra úgy sem marad belőle semmi. :-)
Mogyorós dán vajas keksz	Karácsonyfát enélkül ne is hozzanak az angyalkák! Ez a karika ugyanis dekorációnak sem utolsó, főleg nem Gabika fáján, aki beléjük van habarodva. Kis klasszikus, igazi omlós, most épp pörkölt mogyorós! Ha másért nem is, a hangulatos fémdobozok miatt biztos beruháztunk már egy-egy végeláthatatlan mélységű dán kekszre. És akkor bizony tudjuk, milyen finomak is. Január meg úgyis csendes hónap, akkor mehetünk elvonóra mogyorós vajaskarika-függőknek!
Vörösbársony labdacsok	Tökéletes ajándék a konyhából, afféle örök barátoknak. :-) A posztban egyébként elsősorban a csokoládétemperálásról regélek. Ez a tükörsima, matt fényű, macerás bevonó elkészítési módja, de egyszer mindenképp érdemes kipróbálni. Megdöbbenünk, mennyire jó cucc. :-) Házi közegben is tökéletesen megvalósítható, méregdrága márványasztal sem szükséges hozzá – bár meg kell hagyni, segítségével az elbíbelődési időtartam lényegesen lerövidül -, egyszerűen a hőfokokra kell odakoncentrálni, türelmesen várakozni, pontosan betartani minden időt. Good luck!
Karamellás-magvas bolyhocskák	Nem csak a virító díszek miatt van karácsonyi beütése ennek a sütinek. A karamell nálam alapjáraton dísze az ünnepnek. Van egy hagyomány nálunk, Szenteste a terített vacsora előtt egy-egy gerezd almát, narancsot és darab diót osztunk szét egymás között. Ez a családi együttlétünket, az egymáshoz tartozást jelképezi. Az olajos magtöretburokkal ez az aprósüti ezt idézi számomra… Sajnos idén kicsit félek a pillanattól.
Diós marlenka, az elmaradhatatlan	“Nem az süteményféle, amihez csak úgy az idő elütésére fog hozzá az ember  – bár ha van fölös belőle, egyértelműen a legjobb, amit tehetsz vele. Erre igenis rá kell készülni! Nemcsak anyagiakkal és szabadidővel, de lélekben is. Persze a göröngyös út ellenére is imádom minden mozzanatát, még ha közben gyakoriak is az érzelmi kitörések. Bizony, általában nagy szitkozódások és kétségek közepette készül a remekmű, de így van ez jól. Egyébként sem közvetlenül a vendégsereg érkezése előtt kell akcióznunk, a tökéletes sütemény érdekében néhány nappal korábban kell megcélozni a konyhát. Igazi megmérettetés, felér egy lelki gyakorlattal; de a zárókép majd tényleg mindent kárpótol. Csak a munkafolyamat alatt pateroljuk el a családot. Nem, még annál is messzebbre.” Eltarthatósági ideje amúgy egy hónap, vagyis akár ma neki lehet látni. Az ünnepre jól megszívja magát, már-már lehetetlen felismerni melyik volt egykor tésztalap, melyik karamellkrém. Idehaza ezt az állapotot még nem sikerült megtapasztalnunk, és gyanítom soha nem is fogjuk. ;-)
Dióhabos-szilvalekváros pitecsoda	…amolyan békebeli-nagymamásan, a hagyományos ízek kedvelőinek! :-) A pitetészta már önmagában is jelenség, elképesztő milyen ízessé, milyen gazdaggá teszi a sok tojássárgája! És akkor a tömény, vaskos dióhabról, no meg az alatta húzódó csípős, beregi szilvalekvárról még nem is beszéltünk… …De azthiszem nem is kell, beszél ez önmagáért! :-)
Kagylólak - belga csokikrémdesszert	Kitűnő desszert lehet belőle Szentestére! Az elgondolás egy Potter adaptáció nyomán született meg: Kagylólak a hetedik kötet egyik kulcshelyszíne, egy meleg otthon, sötét időkben is biztonságos menedék. Remélem ezt sugallta a süti is, én amolyan romantikus “kettecskéndesszertnek” címkézném. :-) Tészta gyanánt csakis az omlós, mascarponés-vajas jöhetett szóba, nem mellesleg tök dekoratív is lett! A nugátkrém pedig Isten ajándéka, én mondom… Nem volt abban olyan nagy tudomány, mégis a belga csokik ízvilágát juttatta eszembe, és akkor már megérte, hát nem? Hát de! Tessenek csomagolni, mert Kagylólak immáron kiadó: Becuccolás kizárólag édesszájúaknak, roppanós zsírtészta no meg mogyorónugát szívlelőknek! :-)
A kávékrémes, francia ihletésű torta	Vállalkozó szelleműeknek – fodrozódó csokihullámmal a tetején, krokanttal az oldalán. Na meg extravagáns csokicsipsszel, fekete trüffelgolyóbisokkal ráadásként. Bon apetit!

Illetve! Fiúk-lányok, még kapható vaníliapaszta (2500 Ft egy üvegcse), vaníliarúd (3000 Ft 10 dkg) a szegedi cukrászkellékesben! Akit érdekel a dolog, még be tudok neki szerezni hét elején, egy elsőbbségi csomaggal oda is ér hétfőn! Jelezzétek a kommentekben, ha van rá igény!

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: ajánló, aprósütemény, egyebek 5 hozzászólás » | 772 olvasás

Advent I – Csend a szívekben

2011. november 27. vasárnap | 21:10 | 9 hozzászólás

“De jó volna szállni, fel a magas égbe,
Horizonton ülni csodás messzeségbe.
Pillangószárnyakkal virágra repülni,
Illatos nektártól, vágytól szenderülni.

Jó volna evezni álmok tengerében,
Ringatózni lassan élet tenyerében.
Hableány képében mély tengerfenéken,
Jó volna lebegni, úszni szép reményen.

Úsztam a tengerbe, repültem kék égbe,
Vágyódtam cifra rét titkos rejtekébe.
Gyorsan visszatértem, nem élhetek máshol,
Otthon lágy melege, mindig elvarázsol!”

Horváth Piroska: Jó volna…

Olvassa, akinek szól. Hallja meg legbelül, hogy végre Lásson. Itt ülünk meredten, távolodva Szavaktól – értetlenül, megrendülve, kiüresedve. És néha csak zokogunk. Érzékennyel a jobbunkon, de eggyé válva Erőssel is. Egyre csöndesebb lesz minden, elhalványul messziségben. Ki Ő és kik vagyunk mi? Hova haladunk és mivé leszünk? Túl sok a terhünk, csak el ne fáradjunk az út alatt.

Szürke Advent, széthasít szívet, s lelket. Rájöttem: Ez még ismeretlen.

***

Nem mondhatok többet, talán ez is sok volt. De muszáj valamennyire kiírnom magamból, mert egyszerűen felemészt. Képtelen vagyok boldog dolgokra összpontosítani, holott Advent van, ami egyben az év legkedvesebb időszaka számomra.. De most vakon tapogatózunk, s mind keresztülmegyünk rajta, egyikünket sem kímél. Valaki meg fog sérülni, és én nem tudom hogy óvhatnám meg. Most látom csak milyen kicsi, mennyire kevés vagyok még ehhez, kicsit talán az Élethez. Remélem a következő heteket, hónapokat átvészeljük valahogy….

Pedig itt ez a puszedli is, csöppnyi kis boldogságfalatjaim. Bár jobbá tehetném velük a világot! Emlékszem milyen kiegyensúlyozott voltam, amikor készültek. Tele zsongással, ötletekkel, tervekkel az ünnepekre.. Most pedig? Megint megtörténik, mintha mindent az elejéről kellene kezdenem. Ez már jól megy végül is, az újraépítkezés.

Készült marcipántöltelékes, illetve diópralinés csokipuszedli. Mindkettő isteni finom volt, Nagyika pirított cukorborsói mellett ott várakoznak már a fémdobozkákban.

Hozzávalók

A puszedlitésztához:

125 g vaj
125 g akácméz
3 tojássárgája
2-3 tk. mézeskalács fűszerkeverék (házi vagy bolti)
150 g porcukor
450 g finomliszt
6 g sütőpor
50 g keserű kakaópor (holland)
1 narancs reszelt héja + felének a leve
4 ek. tejföl

A narancsos marcipántöltelékhez:

200 g mandulaliszt (finom porrá őrölt szeletelt mandula)
150 g porcukor
50 g kandírozott narancskocka
100 ml vodka
narancslekvár

A zserbótöltelékhez:

150 g pörkölt dió
250 g kristálycukor
10 g folyékony glükóz
1 ek. sárgabaracklekvár
100 g aszalt sárgabarack, előző este rumban megáztatva
2 ek. rum
2-3 darab porrá őrölt mézeskalács

Az étcsokoládéglazúrhoz:

250 ml tejszín
1 ek. vaníliapaszta
1 tk. gyömbérszirup
250 g étcsokoládé (70%)
20 g vaj

+ 100g csokitejbevonó 1 ek. olajjal elkeverve

Díszítésnek:

100 g tejcsokoládé
1 ek. olaj

Elkészítése

1. A puszedlitésztát egy nappal korábban begyúrjuk, érdemes ekkor beáztatni az aszalt gyümölcsöket is (marcipánosnál a narancsot vodkába, barackot a rumba): A vajat és a mézet egy lábasban (vízgőz fölött) megolvasztjuk, kissé hűlni hagyjuk, majd hozzáadjuk a tojások sárgáit. A porcukrot a liszttel, kakaóporral, sütőporral, fűszerkeverékkel egy tálba szitáljuk, végül  tejföllel és a mézes keverékkel kissé nedves tésztára gömbölyítjük. Hűtőbe tesszük egy éjszakára.
2. Másnap elkészítjük  töltelékeket: A marcipánoshoz a mandulalisztet a porcukorral, a leszűrt narancskockákkal és annyi lekvárral összedolgozzuk, hogy kissé nedves, ugyanakkor formázható masszát kapjunk. Letakarva 30 percre hűtőbe tesszük.
3. A zserbótöltelékeshez a pörkölt diót apróra zúzzuk. A cukor felét (rézbevonatú) serpenyőben megpirítjuk, hozzádjuk a másik felét, majd tovább melegítjük, míg teljesen felolvad. Szirup állgú lesz, és sötétebb színű, de nekünk ez teljesen ideális. A glükózt mikróbn megmelegítjük és folytonos kevergetés mellett a sziruphoz adjuk. Ezután belekeverjük az apróra vagdalt diót és olajozott lemezen elterítjük. Teljesen kihűtjük, majd aprítóban paszta állagúvá törjük-zúzzuk. Hozzáadjuk a többi hozzávalót, munka előtt pedig még 30 percet pihentetjük hűtőben.
4. A puszedlitésztából pici gömböket szaggatunk, közepükbe a kétféle töltelékből egy golyóbist rejtünk. 180°C-ra előmelegített sütőben 10-12 percig sütjük, míg mézillatúak lesznek és aljuk kissé megpirul. :)
5. A glazúrhoz a csokoládét finomra szeljük, a tejszínt a vaníliapasztával és a gyömbérsziruppal együtt tűzhelyen vagy mikróban felforraljuk, majd a csokoládéra öntjük. 30 másodpercig állni hagyjuk, utána kézi habverővel elkeverjük. Egy mélyebb mérőpohárba érdemes átönteni, így könnyedén ki tudjuk mártani a puszedliket. Megfürösztjük, majd sütőpapíros lemezre sorakoztatjuk mindet. Hűtőben dermesztjük, végül a tetejébe csoki(tej)bevonóval csíkokat húzunk díszítésképp.

» Nem tartoznak cimkék a bejegyzéshez.

Publikálta: Csenge Kategória: egyebek 9 hozzászólás » | 1,291 olvasás

Korábbi bejegyzések Újabb bejegyzések