Csokiparány blogja

Huh, ez még belefért így a nap indulása előtt. Feltétlenül pótolnom kellett ugyanis a tegnap esti Barátok Közt epizódot, merthogy a korábbiakhoz hasonlóan, nagyon eseménydús volt. Már a rendőr sztriptíz is tízpontos volt, magasan vert mondjuk egy True Blood epizódot…. ;-))) de most, hogy Igaziak is csatlakoztak a lagzihoz… hát, nem volt mindennapi momentum, annál azért picit szellősebben paszírozzák forgatókönyvbe. :-P

Ééés most, hogy túltettem magam a történteken, ajánlanék egy reggelilehetőséget! Vagy uzsinak valót. Délután ugyanis igyekszem beiktatni egy tejterméket, kedvencem a Danone sárgabarackos jogója.  Azt kanalazgatom sűrűbben, pláne, hogy mostanság +15 g-ot is csempésztek a pohárkákba. De mindenképp ejtenem kell néhány szót Gabika isteni kaukázusi kefirjéről is, merthogy nem véletlenül ezzel fogyasztandók tömegével a zabkekszek! Nem különösebben szeretem a kefireket, de ez tényleg messze jobb a boltinál. Gabika oltja be, majd készíti el gondosan… Remélem egyszer megtanít rá – természetesen lekvárjai és padlizsánkrémjei mellett!

Szóval a zabkekszek. A zabpehelyhet kevés dologban viselem el – rozsos párnáááán imádom :-))) -, pedig igenigen jót tesz az emberi szervezetnek. Ilyenkor télen, “fűtőhatása” miatt különösen ajánlott a fogyasztása. Emellett kiváló szénhidrátforrás, gazdag rostokban és ásványi anyagokban, valamint fehérjékben. Csak sajnos több mint valószínű, hogy nem állok neki csillogó szemekkel zabkását falatozni. Viszont aprósütiben tuti nyerő! Emlékezzünk csak a tavaly Húsvéttájt legyártott Ribizlis-zabpelyhes kockákra, vagy épp Kicsi Vú űbermenő Kuszedlijeire.

Kefir/Jogó mellé kiváló harapnivaló, ahogy egyszerre roppan és szinte elolvad a szájban. És még némileg egészségeset is fogyasztunk. :-) (Ha nem vesszük olyan görcsösen figyelembe a benne rejlő csokihegyet, a sok-sok cukrot és vajat… ) Nem-nem, most határozottan jót teszünk magunkkal! :-))

Hozzávalók (4 tepsihez)

• 300 g finomliszt
• 180 g süthető étcsoki lencse, apróra vágva
• 150 g aszalt gyümi vegyesen – én most körtét és sárga barackot daraboltam bele
• 100 g pörkölt dió, apróra vágva
• 1 tk. sütőpor
• 1 tk. szódabikarbóna
• csipet só
• 250 g vaj
• 200 g fehér kristálycuki
• 200 g barnacuki
• 2 nagy tojás
• 1 tk vaníliaeszencia
• 375 g zabpehely

Sütés után, még forrón lekentem Gabika sárgabari lekvárával

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 180°C-ra, és béleljünk ki sütőpapírral néhány nagyobb tepsit.
2. Szitáljuk át a lisztet a sütőporral, szódabikarbónával és egy csipet sóval, egy közepes méretű tálba. Tegyük félre.
3. Egy nagy keverőtálban (tényleg legyen nagy, brutális a mennyiség!!!) keverjük habosra a vajat a kétféle cukorral, majd egyenként adjuk hozzá a tojásokat. Külön-külön keverjük ki velük. Ízesítsük vaníliaeszenciával. Adagoljuk a masszáhpz a lisztes keveréket, és cipeljük magunk mellé a zabpelyhet is.
4. Ugyanúgy apránként szórjuk a masszába, jól keverjük ki vele.
5. Váltsunk kézi erőre! :-) Gyúrjuk a masszához a csokidarabkákat, az aszalt gyümiket, végül a diót.
6. Formázzunk a masszából dió nagyságú golyóbisokat, pakoljuk az előkészített tepsire, egymástól 5 cm távolságra. Megdagadnak ugyanis.
7. Süssük kb 10-12 percig, amíg aranybarna színt kapnak, de nem teljesen kemények.
8. Vegyük ki, kenjük le sárgabarack lekvárral, és hagyjuk tepsiben még 10 percig.
9. Utána megehetjük.

Minden hétre jut egy ilyen. Múlt csütörtökön a fahéjas-aszalt szivás márványozott kockákkal, azelőtt pedig meggyes-kakaós kevert omlóssal próbáltuk kihúzni hétvégéig. Nem is mehetne másképp, olyan nehéz elviselni ezeket a nyirkos, szélfúvós napokat. :-( Egy a gyógyír erre: búfelejtő csokoládé, lehetőleg minél nagyobb mennyiségben! :-) Mellészegődött most két érett banán is, mint a téli hónapok jóravaló vitaminbombája. Némi diótömeget is beleforgattam, egy lehelletnyivel megemelve a kalóriaszintet. :-)))

Szóval be vagyunk biztosítva a hidegek ellen. Szendrei Éva tanárnővel is értekeztünk erről tegnap, nagy komolysággal. :-)) Ő például dió mellett csokipasztillát, mazsolát, de még zselés golyóbisokat is csempész a tésztájába. Utóbbit persze csak ha egymagában van, merthogy azt csak ő szereti. :-)))) Tuti tippek ezek!

Hogy tetszik a recept? – (3 szavazat, átlaga: 4.33)
 Loading ...

Hozzávalók

• 225 g finomliszt
• 20 g holland kakaópor
• csipet só
• 1 tk. sütőpor
• 3 tojás, habosra felverve
• 2 nagyobbacska, érett banán
• 180 g jó minőségű étcsoki
• 180 g vaj
• 250 g barna nádcukor
• 100 g durvára darabolt dió

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 170°C-ra, és béleljünk ki sütőpapírral egy 30×22-es tepsit.
2. Szitáljuk össze a lisztet, a kakaóporral és a sütőporral, és hintsünk hozzá egy csipet sót is. Tegyük félre.
3. Egy lábasban olvasszuk fel a csokoládét a vajjal és a barnacukorral, éppen forrásnak induló vízfürdőben.
4. Vegyük le a tűzhelyről, forgassuk bele a durvára vagdalt diót, a felvert tojást és a villával összetördelt banánt.
5. Dolgozzuk a masszához a lisztes keveréket, majd símítsuk el egyenletesen az előkészített tepsiben.
6. Süssük 20-25 percig, amíg a teteje tapintásra szilárd lesz. Ne süssük át túlzottan!
7. Hagyjuk kihűlni a tepsiben. Vagy legalább próbáljuk meg.

Pénteken ismét Ildiékkel plázacicáskodtam, és újfent beültünk mozizni is! Úgy fest, sikerül mindig ráhibáznunk a “kasszasikerekre”, avagy más néven Z-kategóriás gyöngyszemekre. Egy bizti: Hozta a korstílus élethű hangulatát, mert igazi másfélórás kínzóeszközt dobtak piacra, csekély 11 és fél milliós költségvetésből. Persze euróban – szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai a filmdráma. Az egész számomra egy katyvasz volt, ahogy a tényszerű történelmi szálakat összeeresztették a legendával. Nagy misztikum, de tessenek megnézni maguk is. Persze Anna Friel nagyszerűt alakított, és a kamerázó-görkorizó-hegyről_leugró szuperfeltaláló szerzetesek is mosolyra derítettek alkalmasint. Ildinek állítólag egy könnycsepp is legurult az uccsó produkciójukban.

Kaptam egy növényt ajiba, amit locsolni kell! :-)))) Szerelempáfrány helyett mini tuja, tavasszal ki kéne ültetni a kertbe! Csak ki ne harapja egy macska. Tegnap már meg is öntöztem egy kupica vízzel, és duruzsoltam is neki pár kedves szót. :-)

Magam pedig kekszekkel színesítettem az estét, bár igazán tejjel jó ez a nyalánkság! Ripsz-ropsz megvan, nincs is vele sok gond, csak egy pöttyös bögrét és egy literes tejet kell szerválni, mártogatós gyanánt. :-) Mozi után felugrottunk Gabikához, ott folytattuk a csivitelést. Annyira jó volt, úgy hiányoznak…… de legközelebb inkább teaházba megyünk. :-)))))

Hozzávalók két tepsi sütihez

• 60 g puha vaj
• 1 bögre barnacukor
• 2 tojás
• 1 narancs reszelt héja
• másfél bögre liszt
• 2 tk. sütőpor
• 1 bögre kókuszreszelék
• csipet só
• vaníliás porcukor a hempergetéshez

Elkészítése

1. Egy nagyobb tálban keverjük habosra a vajat a cukorral, a tojásokkal és a reszelt narancshéjjal.
2. A lisztet szitáljuk át, adjuk hozzá a sütőport és a sót, majd apránként dolgozzuk a vajas keverékbe.
3. Keverjük bele a kókuszreszeléket is.
4. Lefedve tegyük a masszát 1 órára hűtőbe, majd formáljunk belőle kisebb gömböket és hempergessük meg vaníliás porcukorban.
5. Melegítsük elő a sütőt 150°C-ra. Egymástól 5 cm-es távolságra – jól átalakulnak majd.. :-) – helyezzük őket, sütőpapírral bélelt tepsire. Süssük 15-20 percig, míg a szélük aranysárga lesz, és kókuszillat lengi be a házat. :-)

Tároljuk hűvös, száraz helyen, fénytől védve! Mondjuk dobozban.
Bár úgyis elfogy.

Sötét középkorom eledele… :-)) Régebben, amikor nagyon magam alatt voltam, mindig csokit ettem. Akár Gombóc Artúrnál, nálam is felváltotta a főétkezéseket – reggel mindig azzal kezdtem a napot, csak hogy jól induljon… Olyan buta voltam. De magányos és szomorú is egyszerre, ez meg némi támaszt nyújtott. Egy darabig.
Mostanában már nem eszem csokit. Nem-nem, félreértés ne essék, a csokoládéért - mint ördögi összetevőért :-)) - egy sütiben például megvadulok! Viszont venni egy twixet, 3bitet, marsot vagy épp snickerst a boltban… az fájó dolog. A csokievés “rituáléja” rendít meg leginkább, azthiszem. Eszembe jut, ahogy azokban az időkben izgatottan hámoztam le a csomagolást, lassan ettem, hogy tovább járjon át a melengető érzés, és olykor bevillan az is, ahogy rátaláltam egy-egy üres papírra, elszórtan a holmijaim között.

Házi körülmények között azonban más elkészíteni egy ilyen finomságot! Magaménak érzem, egy újabb süteménynek, kihívásnak, ami számomra oly nagy boldogság. :-) Amelyet étkezések után fogyasztunk családi körben, jóízűen falatozva, s közben jóízűen nevetve!
Sokat foglalatoskodtam vele, hogy a megfodrozott karamellréteg a tetején, az eredeti hatást keltse… :-)) Itthon nagyon kapkodós volt, fotóra is már csak pár rudacska maradt. Isteni finom! A dulce de leche karamellkrém lágyan fodrozódik, a tésztája omlósabb, mint a boltié, a tejcsokis nyakonöntésnek hála pedig: egy az egyben Twix!
…csak fájó emlékek nélkül. :-)

Hozzávalók

A kekszalaphoz:

• 3/4 csésze szobahőmérsékletű vaj
• 1/4 csésze barnacukor
• 1 vaníliarúd/1 tk vaníliaesszencia
• csipet só
• másfél csésze finomliszt
• 1 púpozott ek mascarpone
• 1 tojás sárgája

A karamellkrémhez (dulce de leche):

• 1 konzerv/4 tubus sűrített tej (Markomilket használtam)

A bevonathoz:

• 200 g tejcsoki
• 2 ek olaj

Elkészítése

1. A sűrített tejet egy lábosba helyezzük, felöntjük vízzel, majd alacsony lángon másfél-két órán át főzzük.
2. Ezalatt elkészítjük a kekszrétegünket: A vajat kihabosítjuk a cukorral, hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart belsejét illetve a sót, majd apránként hozzászitáljuk a lisztet is.
3. Morzsalékos állagot kell kapnunk, amit most egy kis megmaradt krémsajttal lazítottam, de tökéletes erre a tejföl is! Egy tojást is beledobok, ezzel növelve biológiai és élvezeti értékét ;-))
4. 180 °C-ra előmelegített sütőben, 20-25 perc alatt aranysárgára sütjük. Hagyjuk hűlni.
5. Közben elkészült a sűrített tejünk is. A vizet leöntjük róla, a konzervet pedig teljesen kihűtjük. Felnyitása után aranyszerű, pudingszerű állagot kell kapnunk.
6. A tésztánk tetejére kanalazzuk (nyugalom, néhány kanállal jut a bendőbe is…), majd hűtőbe tesszük.
7. Másnap, vagy néhány órával később csíkokra vágjuk, és bevonjuk csokival. Tetejére csíkokat fröcskölünk, maximááálisan twixhatást keltve! ;-))

Január, február… Itt a nyár! :-)) Tudom, kinnt dúlnak a mínuszok, és erősen is havzik - tegnap például egy könnyed séta után hosszú percekig vártam, hogy kiengedjen az orrom. És a felmerülő kérdésre a válaszom Igen, tudom hogy nagyon nagy és azért fagy le minden alkalommal. ;-)) Szóval mindezek ellenére: A tavaszváró kekszvirágok már nyílnak!  Nem tudom mi van velem, ünnepek elmúltával rögtön a jó időt várom, és bosszúsan szemlélem az eget a Nap után kutatva… Persze én már októberben lázasan készülődtem Karácsonyra, szóval gondolom némi időzavarral küszködök :-))))

Apu legutóbbi könyvbemutatóján ettünk ilyen fincsi kekszeket, dióhabos halmocskákkal a közepükben. Gábor elég feltűnően tobzódott az aprósütis tálca körül, és rögtön a lelkemre is kötötte, hogy otthon készítsek majd ilyent. Mihamarabb persze. …Háát, az ügy még picit váratott magára! :-))) No azért nem hagytam dióhab nélkül a családot - ha emlékeztek, azon a hétvégén kockáztam fel a dióhabos-szilvalekváros pitecsodát!

A maradékot tegnap lelejmolta a Dusha-Kiss család.
És szerintem már ők sem tudnak megkínálni titeket… :-)))

Hozzávalók

A tésztához:

• 225 g finomliszt
• 2 ek. kukoricaliszt
• 1 mk. sütőpor
• 2 ek. vaníliás pudinpor
• 110 g porcukor
• 90 g vaj
• 3 ek. sárgabari lekvár
• 1 tojás sárgája

A dióhabhoz:

• 3 tojásfehérje
• 120 g barnacukor
• 120 g darált dió

A tetejére: durvára darabolt dió

Elkészítése

1. A tészta száraz hozzávalóit (kétféle liszt, sütőpor, pudingpor, porcukor) egy nagyobb tálkába szitáljuk.
2. Elmorzsoljuk benne a vajat, rákanalazzuk a lekvárt és hozzáadjuk a tojássárgáját is.
3. Gyors mozdulatokkal lágy tésztát gyúrunk, majd hűtőbe tesszül fél órára.
4. Két nejlonfólia között, nagyjából 3 mm vastagra nyújtjuk a tésztát, és egy kisebb formával virágokat szaggatunk belőle.
5. A sütőt előmelegítjük 160°C-ra.
6. A dióhabhoz felverjük a fehérjéket, és apránként hozzáadjuk előbb a barnacukrot, majd a darált diót.
7. Símacsöves habzsákba kanalazzuk, és mindegyik keksz tetejére halmocskákat nyomunk. (Nyugodtan vehetjük dudoribbra a figurát, sütés után úgyis picit visszalappadnak.)
8. Tetejüket durvára vágott diószemmekkel díszítjük, és 10-12 perc alatt aranybarnára sütjük.