Sütimizéria

Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

           

Torta délutánra: Nyári almás-mandulaszirmos nemakármi

2011. július 28. csütörtök | 09:31 - 3 hozzászólás

Szóval ő lenne az. Délutáni teához/nagy pohár tejhez, netán édesítetlen tejszínhabbal  jól megpúpozva. Hangzatos, nemde? És persze ne felejtsük el jófajta (nem vicc, a minőség tényleg számít!) juharszirupban picit megfürdetni. Mert az tényleg kell neki, hogy ordítson róla Az angol!

Nem is értem mi a probléma az angol konyhával. Vagy legalábbis az én gyomromra ezek a sütik abszolút vidáman hatnak, olajillatú sültkrumpli-halommal pedig még nem volt dolgom. Sütifronton mindenképp harmonizálnak az ízek, kellemes melaszos az aromájuk, egyszerűen lelkiismeret furdalás nélkül rejted el magadnak az uccsó szeletet. Emlékeztet a tavalyi kedvencemre is – éppen olyan magas, tömény piskótatorony, de semmiképp sem fullasztó összképpel.

És hát nyári almából készült, amiért meg tudok bolondulni! Most van szezonja, csöpp kis formás példányokkal. Együltében eltűntetek hármat-négyet. :-) Savanykás, szúrós ízvilága pedig egyik almapéldányhoz sem fogható, holott én  majdhogynem az összeset ismerem, szeretem. Egyedül Anyu kedvencétől, a kásás belű Starkingtól kapok hideglelést. :-) Mennyivel jobbak a téli hónapok testesebb fajtái! Édes Golden, sűrű Granny, fényes Idared – mikor mit kíván az ember. Sajnos a június-július holtidény, amikor a többségnek már leáldozik és szép sorjában kezdenek el belülről rohadni. :-( Nem hiába, ősszel jön majd az igazi dömping, de olyankor aztán bármilyen mennyiségben, mindenhogy hasznosítva!

Ezért érdemes most pindurikból, esetleg Summerredből, Jonatánból válogatni. Az egészséges alma feszes, fényes, illatos. Nem puha, egyáltalán nem nyomódik meg. Szóval jó a fizikuma és kész. :-) Élettani hatása igen említésre méltó – majd írok róla valamiféle tanulmányt, ha szeptembertől megint iskolapadba ülök és lesznek egészségtanóráim! -, ami leginkább nyers valójában érvényesül.

Ma viszont inkább süssük meg!

Lorraine Pascale receptje, aki az egykor sikeres modell-karrierjét feladta, s hivatalosan is behódolt sütési szenvedélyének. :-) És milyen jól tette, ő csakugyan kivirult a cukrászlétben! Most tanfolyamokat tart, meg London belvárosában cukrászdát csinosítgat, amit ráadásul Ella kislányáról nevezett el. Receptkönyvet írt és adott el, s még BBC sorozata is van. Ennek a szép mosolyú leányzónak. :-) Bár őszintén szólva ebből egyet sem láttam. Esetleg tud róla valaki, valamit? Lehetséges belepillantani Magyarhonból?

Hozzávalók

A tésztához (18 entis formába, 8-10 személynek):

190 g vaj
40 g kristálycukor
4 nyári alma (télen 2 nagyobb) meghámozva, cikkekre vágva, citrom levével kicsit megspriccelve
1 tk. őrölt fahéj
1 tk. frissen reszelt szerecsendió
1 tk. őrölt gyömbér
220 g muscovado nádcukor (lágy, világosbarna)
2 nagy tojás, könnyedén felverve
1/2 rúd vanília vagy vaníliakivonat
220 g finomliszt
1+1/2 tk. sütőpor

A szervírozáshoz:

egy bögre tej
vagy felvert, édesítetlen tejszín (ne legyen édes, így is tömör-gyönyör a torta!)
esetleg egy fekete tea
jó minőségű juharszirup, módjával :-)

Elkészítése

1. Melegítsük elő a sütőt 160°C-ra. Vékonyan vajazzunk ki egy 18 centis sütőformát, majd liszttel hintsük be. Tegyük félre.
2. A vajból 40 g-ot csipkedjünk le, s dobáljuk egy nagy teflonserpenyőbe. Szórjuk meg a kristálycukorral, és kezdjük el melegíteni. Időnként megkeverve karamellizáljuk. Amikor borostyán színe lesz, adjuk hozzá a meghámozott almaszeleteket. Ízesítsük a fűszerekkel, és pároljuk további 5 percig. Hűtsük ki.
3. Ezalatt a nádcukrot a vajjal keverjük habosra (2-3 perc), majd adjuk hozzá egyenként a tojásokat is. Külön-külön jól keverjük ki. Mehet bele a vaníliarúd kikapart belseje is, végül a száraz hozzávalók (átszitált-sütőporos liszt). Dolgozzuk ki a tésztát, végül forgassuk bele az karamelles almaszeleteket is. Halmozzuk az egészet az előkészített kapcsos formába. Tetejét szórjuk meg pirult mandulaszirommal, és toljuk sütőbe 40-50 percre.

Főbb alapanyagok: fahéj, gyömbér, juharszirup, mandula, nyári alma, szerecsendió

Publikálta: Csenge Kategória: piskóta, tepsis, torta 3 hozzászólás » | 568 olvasás

A nem elfeledett körtés-diómorzsás süti

2010. szeptember 12. vasárnap | 06:18 - 7 hozzászólás

Annyira finomak a körték mostanság! Mézédes és lédús és illatos, nem úgy mint a Novotelbeli, gyümölcssaliba feldarabolt egyedek. Persze akkor még nyár volt.

Ez a sütemény, hogy is mondjam… ne szépítsünk, nem egy diétás darab. Valójában ő lenne Az Ok, amiért a fogyókúra bedöglik. Elnapolódik… már a gondolata is elillan! :-) Ráadásul ezek az őszi ízárnyalatok, a dió-fahéj-körte együttese… Nagyon szeretem, belop egyfajta ünnepi hangulatot a konyhába. Tudjátok, én már október környékén Karácsonyra készülök, már aggatnám az égősort. :-))) Amint kicsit jobban lehűl, nincs mese…egyszerűen benne van a levegőben, jobb ha hagyod magad sodródni.

A tésztája nem az a fojtós, száraz piskótakocka. Lágy, puha, tömény. :-)) Az összes íz egyszerre van jelen, amit  a vajon megforgatott-karamellizált körtefalatok csak tovább bolondítanak. A diómorzsa pedig egyfajta meglepetést tartogat; pörkölt diós és jó vaskos, akár őszi éjszakákon egy meleg dunyha. :-) Az egészben talán ez a kedvencem.

Hogy tetszik a recept? – (3 szavazat, átlaga: 5.00)
 Loading ...

Hozzávalók

A karamellizált-vajas körtéhez:

• 1 ek. vaj
• 1 ek. lágy, sötétbarna nádcukor
• 2 db lédús, puha körte

A tésztához:

• 100 g vaj
• 2 tojás
• 175 g lágy, sötétbarna nádcukor
• 1 szál vaníliarúd kikapart belseje
• 200 g finomliszt
• 1 tk. sütőpor
• 1 csipet só
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 100 ml natúr joghurt

A diómorzsához:

• 30 g finomliszt
• 85 g demerara nádcukor
• 1/2 tk. őrölt fahéj
• 50 g hideg vaj
• 4 ek. dió

Elkészítése

1. A karamellizált körtekockák elkészítésével kezdjük: A körtét félbevágjuk, magházát eltávolítjuk, majd közepes, 1.5 centis kockákra daraboljuk. A vajat a cukorral egy teflonserpenyőben felhevítjük, majd amikor elkezd karamellizálódni, a körtefalatokat is beleborítjuk. Megforgatjuk, néhány percig pároljuk, hagyjuk az ízeket összeérni. Félrehúzzuk, kihűtjük.
2. A diómorzsához a lisztet a fahéjjal és a cukorral elkeverjük, majd a vajdarabkákat hozzáadva, morzsás állagú keveréket készítünk. A diót felaprítjuk, serpenyőben kissé megpörköljük – nem kell sokáig, a sütőben lesz még ideje pirulni. Miután teljesen kihűlt, hozzáadjuk a morzsás keverékhez. Hűtőbe tesszük, míg a tészát elkészítjük.
   A sütőt 180°C-ra előmelegítjük.
3. A vajat a cukorral habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojásokat és a vaníliamagokat. Néhány perc alatt jól kikeverjük.
4. Külön tálban a lisztet a fahéjjal, a sütőporral és a sóval együtt átszitáljuk.
5. Felváltva a masszába forgatjuk előbb a száraz hozzávalókat és a joghurtot, majd a karamellizált körtedarabokat, végül sütőpapírral bélelt, 20 centis formába kanalazzuk. Rászórjuk a diómorzsát, és sütőbe toljuk 50-55 percre. A formában hagyjuk kihűlni.

Főbb alapanyagok: dió, fahéj, finomliszt, joghurt, körte, nádcukor, só, sütőpor, tojás, vaj, vaníliarúd

Publikálta: Csenge Kategória: ÉDES SÜTIK, piskóta 7 hozzászólás » | 1,594 olvasás

« Korábbi bejegyzések