Minden hétre jut egy ilyen. Múlt csütörtökön a fahéjas-aszalt szivás márványozott kockákkal, azelőtt pedig meggyes-kakaós kevert omlóssal próbáltuk kihúzni hétvégéig. Nem is mehetne másképp, olyan nehéz elviselni ezeket a nyirkos, szélfúvós napokat. :-( Egy a gyógyír erre: búfelejtő csokoládé, lehetőleg minél nagyobb mennyiségben! :-) Mellészegődött most két érett banán is, mint a téli hónapok jóravaló vitaminbombája. Némi diótömeget is beleforgattam, egy lehelletnyivel megemelve a kalóriaszintet. :-)))
Szóval be vagyunk biztosítva a hidegek ellen. Szendrei Éva tanárnővel is értekeztünk erről tegnap, nagy komolysággal. :-)) Ő például dió mellett csokipasztillát, mazsolát, de még zselés golyóbisokat is csempész a tésztájába. Utóbbit persze csak ha egymagában van, merthogy azt csak ő szereti. :-)))) Tuti tippek ezek!
Hogy tetszik a recept? – (3 szavazat, átlaga: 4.33) Loading ...
Hozzávalók
225 g finomliszt
20 g holland kakaópor
csipet só
1 tk. sütőpor
3 tojás, habosra felverve
2 nagyobbacska, érett banán
180 g jó minőségű étcsoki
180 g vaj
250 g barna nádcukor
100 g durvára darabolt dió
Elkészítése
Melegítsük elő a sütőt 170°C-ra, és béleljünk ki sütőpapírral egy 30×22-es tepsit.
Szitáljuk össze a lisztet, a kakaóporral és a sütőporral, és hintsünk hozzá egy csipet sót is. Tegyük félre.
Egy lábasban olvasszuk fel a csokoládét a vajjal és a barnacukorral, éppen forrásnak induló vízfürdőben.
Vegyük le a tűzhelyről, forgassuk bele a durvára vagdalt diót, a felvert tojást és a villával összetördelt banánt.
Dolgozzuk a masszához a lisztes keveréket, majd símítsuk el egyenletesen az előkészített tepsiben.
Süssük 20-25 percig, amíg a teteje tapintásra szilárd lesz. Ne süssük át túlzottan!
Hagyjuk kihűlni a tepsiben. Vagy legalább próbáljuk meg.
Úgy adódott, hogy ma elmarad a dupla olasz órám, szóval gondoltam lesz időm mesélni picit az elmúlt napok történéseiről. 2-án megtartották a szülői értekezletet, ahol többek között kiosztották az első éves cukrászeredményünket is! :-)
Amiiiiit – dobpergés pampamparapampam – sikeresen zártam, így érettségi után 3 év helyett mindössze kettőt kell teljesítenem a szakmai címig!!! :-)))))) Meglepően szép eredménnyel zártam, holott azt reméltem, az uccsó produktumommal épphogy a hármas szintet súrolom majd. Foghatjuk azt a kudarcot külső tényezőkre, de a vizsgamunkám végeredményben akkor sem sikerült. Mondhatni egy kalap sz*r volt, és ezt csak alátámasztja a tény, miszerint másnap bedarálták kókuszgolyónak… :-)))) Nem érdemeltem még ötöst, hiszen nem is vagyok minden területen “példás”! Még. Remélem fejlődni fogok. :-) Rengeteget kell tanulnom, gyakorolnom, hogy ne rettenjek meg egy anyaghányados laptól. Hogy kiegyensúlyozottá, magabiztossá és éretté váljak minden területen. :-) De elégedett lehetek azthiszem.
Az egyes tantárgyaknak a szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített súlya van a modulokon belül. Ez alapján számítottak súlyozott átlagot, majd írták át osztályzatra. Váltottunk pár szót erről tegnap az osztályfőnökömmel. Mondta, hogy ez amolyan többnapos, jócskán szürkületbenyúló program volt a tanárok számára. Szegények…
“A szakközépiskolai tanulók esetében a modulok sikeres teljesítése a beszámíthatóság feltétele, a szakképző évfolyamokon tanulók esetében pedig a továbbhaladásé, illetve a tandíjmentességé.” Kishíján tandíjmentes lettem, de végül mégsem jött össze. A törin múlt minden, levehettem volna apu válláról egy plusz terhet… Legalábbis fél évre biztos. Mínusz 38 000 Ft… :-(
Végül egy táblázattal zárták a tájékoztatót, ebből lehet kiböngészgetni az eredményeimet! :-) A Vega jegyre nem vagyok valami büszke, de egyben nagy kérdőjel is számomra a dolog. A tíz hét alatt becsúszott ugyan egy rosszabb jegy, de a többi dolgozatot 80-100%-osra írtam meg. És mégis, a szintvizsgás eredményem kettes lett!? Nagyon bosszant a dolog, mert meg sem mutatták nekünk, nem is tudom mit rontottam el… Ráadásul annyira előttem van, boldog voltam amikor végeztem a feladatsorral. Úgy éreztem jól sikerült, és többen hasonló eredményeket kaptak a számolásokra! Egyszerűen nem értem…
Hááát akkor ünnepeljünk! Hoztam sütit is, merthát mégicsak úgy tuti a buli. És ez valami igazán nagyon jó sütemény! Ha lesz cukrászdám, helyet kap benne, a Meggyes-kakaós kevert omlóssal együtt. :-)) Hasonló kaliberű süti, tésztáját a mascarpone és vaj keveréke teszi krémessé! Ezt a puhaságát pedig sokáig megőrzi, pár nap elteltével is méltán helyet kap egy bögre tej mellett. A fahéjas-kakaós összhatást csak a benne rejlő aszalt szilva-darabkákkal lehet űberelni, de azokkal nagyon! :-) Mint egy formabontott szilvásgombóc, csak méég extravagánsabb ízvilággal! :-)))
Végezetül pedig szeretnék gratulálni Márk barátomnak, aki kereken 80 ponttal zárta a központi felvételit! :-) Pedig azt harsogták a hírekben, hogy messze a legbrutálisabb feladatsort okoskodták össze. Kívánok neki sok sikert az elitgimiben! :-)))
Hogy tetszik a recept? – (3 szavazat, átlaga: 5) Loading ...
Hozzávalók
350 g finomliszt
2 ek. őrölt fahéj
másfél tk. sütőpor
400 g kristálycukor
2 ek. keserű kakaópor
250 g vaj
250 g mascarpone
2 tk. vaníliaeszencia
4 tojás
70 g süthető csokipasztilla (55-60%-os)
csipet só
1 bögre aszalt szilva, felaprítva
Elkészítése
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, és béleljünk ki sütőpapírral egy 30×22-es, téglalap alakú tepsit.
Szitáljuk át együtt a lisztet, a sütőport és a sót egy közepes méretű tálba.
Egy másik, kisebb tálkában keverjünk össze 100 g cukrot a fahéjjal és a kakaóporral. Tegyük félre.
A vajat keverjük habosra a mascarponéval, a maradék cukorral, és a vaníliaeszenciával, majd egyenként adjuk hozzá a tojásokat – keverjük ki jól.
Vegyítsük össze a lisztes keverékkel, végül az apró csokipasztillákkal.
A tészta felét terítsük el a tepsiben, szórjuk meg a fahéjas-kakaós-cukros keverék felével, és dobáljuk rá az aszalt szilva darabkákat is. Fedjük be a maradék tésztamasszával, újból hintsük meg a fahéjas keverékkel, és egy éles késsel márványozzuk meg a tetejét.
Toljuk sütőbe, és süssük nagyjából 40 percig, Hagyjuk kihűlni a tepsiben.
Itt a hétvéége és lezártuk a “félévet” is. Úgyhogy én most jól megpihentem! :-)) Nem lett ugyan 4,5-ös tandíjmentes átlagom, de úgy érzem ennél többet nem is tudnék, és nem is szeretnék kipréselni magamból. Egyedül a töriért fáj a szívem, azért viszont roppantmód! A véksőkig tepertem, erre tessék… :-( Nem érzem jogosnak amit hozzám vágtak, a többi jegyemet elnézve semmi baj a tanulási módszeremmel! Más felől nem esik jól az embernek, ha az egész munkáját alázzák porig, mondván más tantárgyakból azért volt könnyebb jó jegyet szerezni, mert nem tették elég magasra a lécet. Na persze! Ott a binyonyíték, a korábbi hónapokhoz képest töredék-időt töltöttem a konyhában, és helyette inkább a töri könyv fölé görnyedtem… Szóval nagyon elszomorított a dolog. De év végéig van még idő, csak azért is bizonyítani fogok! :-)
Anyu viszont tündéri volt, vígasztalásképp kaptunk egy kis lóvét! Dusha-Kiss “stylist” Babszi meg én. :-))) Úgyhogy annak rendje-módja szerint beszabadultunk a plázába, és jól kivásároltuk magunkat! Ilyenkor persze amit kézhez kapunk, el is költjük az utolsó fillérig. Rettenetes alakok vagyunk, és annyira szégyelljük magunkaaat… :-))))
Gábor pedig egész héten hisztizett, amiért nem volt semmi édesség. Ilyenkor kaptuk elő a jóó kis Lidl-s háztartási kekszet, azt majszoltunk esténként. De aztán egyszercsak – érthetetlen okokból - az is kifordult a szánkból. :-))) Így jött hát az ötlet, hogy “kakaós-meggyes kevert omlóst” fogok sütni, a pékségbeli csodasüti mintájára. Merthogy azzal szoros barátságot kötöttünk ám, az első harapás után kipécéztem magamnak. Szerencsésen sikerült is hoznia azt az ízvilágot! Sűrű állagú és omlós, szinte elolvad a szájban. Na meg azok a pöttöm meggyszemek…….!
Nem volt persze mindig így. Régen libabőrös lettem, ha egy édességben valamiféle gyümölcs tartózkodott többedmagával - ilyen volt elsősorban a mazsola, meg a meggy is - utóbbi láttán viszont mostanában felcsillan a szemem! A mazsola pedig manapság nem trendi, csak Kiss Tamás eszi, majd erőlteti bele mindenbe. Meg mindenkibe. :-))
Jaj még valami! …Olyan szép fények voltak tegnap reggel, annyira várom a napsütést!
Hozzávalók egy 23-as, négyzetes tepsihez
A meggyes mascarponekrémhez:
90 g lágy krémsajt (mascarpone)
1/4 bögre cukor
1 tojás
fél tk. vaníliakivonat
1 bögre jól lecsepegtetett meggy
A kakaós tésztamasszához:
120 g olvasztott vaj
1/3-ad bögre cukrozatlan kakaópor
2 tojás
1 bögre cukor
1 tk. vaníliakivonat
1 tk. rum
fél bögre finomliszt
fél tk. sütőpor
csipet só
Elkészítése
A meggyes mascarponekrémmel kezdjük: Egy kis tálban mixerrel, közepes fokozaton, alaposan dolgozzuk össze a krémsajtot és a cukrot.
Adjuk hozzá a tojást, a vaníliakivonatot és a rumot. Addig keverjük, hogy híg krémet kapjunk.
Végül dolgozzukele a meggyet is. Tegyük félre.
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, és béleljünk ki sütőpapírral egy 23×23-as, négyzetes tepsit.
Most hozzálátunk a kakaós tészta-alapaunkhoz: Egy kis tálkában dolgozzuk össze a vajat és a kakaóport.
Egy másik tálban verjük fehéredésig a tojásokat, majd apránként dolgozzuk hozzá előbb a cukrot, majd a vaníliakivonatot és a rumot.
Keverjük össze a lisztet, a sütőport és a sót, adjuk a tojásos keverékhez, majd tegyük hozzá a vajas kakaót is. Alaposan dolgozzuk össze.
Öntsük a tésztamasszát a tepsibe, de hagyjunk meg belőle néhány evőkanálnyit a tetejére.
Ezután osszuk el rajta a meggyes tölteléket, majd a megmaradt kakaós masszát kanalazzuk rá, halmonként. Egy kés segítségével keverjük kicsit a töltelékbe, így lesz márványozott a teteje.
Süssük 35-40 percig, vagy amíg a tészta nem kezd elválni a tepsi falától.
Hííí dejóó, újabb rendelés! Egy-egy ilyen hétvégén teljesen feltöltődöm, tegnapi feldobottságomban kolibritempóban repdestem. Most épp a kis szomszéd Attilának készült Thomas torta, 3. szülinapjára. - Istenem, tündéri volt miközben anyukájával a részleteket egyeztettük. Ment nagyban a produkciózás, pont mint Lucacicánál, ha vendég jár a háznál. :-)))) Valószínű legalább az összes játékával feltűnt a konyhaasztal mögött. :-)) Egyébként nehogy azt higgyétek, hogy csak retengrossz fiúk vesznek meg ezen hasznos mozdonyokért… Luca is folyton ezt skubizza – persze szigorúan csak Eperke után! ;-)
Csokitortát szerettek volna, marcipándísszel a közepén, egyéb apróságokkal körberakodva. Vacilláltam, hogy az Eperketortához hasonlóan síkban ábrázoljam Thomast, vagy végre szánjam rá magam és ugorjak neki térben! Bár abban maradtunk lapra nyújtom, végül csak belevágtam! :-) Elvégre fejlődnöm kell és valljuk be, így a kicsik is jobban értékelik. Emellett szerintem sokkal dekoratívabb volt, ráadásul megemelte az amúgy alacsony tortámat. El is voltam kenődve a betöltés napján, olyan kis semmilyennek tűnt. Aztán ahogy felkerült a tükörsíma glazúr, a tejcsokiszivek és tallérok, végül körbe a bonbonok, összeállt a kép. Egyszerűen rendben volt így, nem kellett nagyobb. Ügyeltem arra is, hogy ne legyen túl nehéz, túl vajas a krém, nehogy megfeküdje itt az aprónépek gyomrát. :-)) Nem kentem túl vastagon, és a piskótalapok is jó vékonyra lettek vágva.
Apuék este zsidó vacsoraestre voltak hivatalosak. Képzeljétek, megjelent 4. könyve, most a szegedi hitközségről Élő Zsinagóga címmel! Annyira büszke vagyok rá, ismét lélegzetelállítót alkotott!
A kajákok persze nagyszerűek és egyben rengetegen voltak, melyeket Hanságis pincértanoncok tálaltak. Hajj de megy a hírünk! ;-)) Összefutottak Oláh Zsuzsival is, – Attila anyukájának a tesója – elmesélte mekkora sikert aratott a torta. A Ferrero Rocher nugátbonbonokért verekedtek, az egészet pillanatok alatt szétkapták. :-)))) Nagyon helyes!
3 rudacska durvára reszelt, csokival bevont bonbonetti (vagy egyszerű nápolyiostya)
13 g grillázs vagy készen vásárolt törökmogyis krokant
Elkészítése
Vajjal kikenünk és liszttel behintünk egy 22 cm átmérőjű tortaformát. A sütőt 200 fokra előmelegítjük.
A tészta hozzávalóiból piskótalapot sütünk: A tojásokat a cukorral egy közepes méretű tálban, 2-3 perc alatt robotgéppel, sűrű krémmé keverjük. Hozzáadjuk az olajjal homogénre kevert tejet, majd beleforgatjuk a száraz hozzávalókat. A tésztát a formába kanalazzuk, és 40 percig sütjük (légkeverésessel 180°C), míg a teteje enyhén megpirul.
A töltelékhez a pudingot a tejjel, a csomagoláson olvasható utasítások szerint – tehát tetszőleges mennyiségű cukorral - elkészítjük, majd teljesen kihűtjük.
A porcukrot a puha vajjal krémesre keverjük, majd a szobahőmérsékletű pudingot kanalanként hozzávegyítjük a masszához.
Ezután a tésztát óvatosan 3 lapra vágjuk, a csokis vajkrémet megfelezzük, majd a tésztakorongokra halmozzuk. Hűtőbe tesszük egy órára – még jobb egy éjszakára -, amíg a töltelék lehül és kicsit megszívja magát.
Elkészítjük a glazúrt: A darabokra tördelt csokit, a vajat és a sűrített tejet együtt, vízgőz fölött felolvasztjuk. Még melegen bevonjuk vele a tortát. Gyorsan dermed, ezért sebesen kell vele dolgozni. Gyönyörű fénye lesz!
A maradék glazúrt csillagcsöves nyomózsákba kanalazzuk, krémrózsákkal díszítjük a torta tetejét, közepükbe egy-egy Ferrero Rocher bonbont paterolunk. Tálalásig tegyük hűtőbe.
5 dkg törökmogyorót – de diót vagy mandulát is lehet használni – alacsony lángon megpörkölünk. A hosszabb ideig pörkölt olajos magvaknak erőteljesebb, aromásabb íze lesz. Aprítóval ledaráljuk, majd hozzászitálunk 5 dkg porcukrot. Végül ugyanennyi olvasztott tejcsokit, és egy nagy kanál mogyorókrémet (én Szerencsit használtam) a mandulás cukorhoz keverve addig gyúrunk, míg homogén masszát nem kapunk. Személy szerint, ha törökmogyorós nugátot készítek, mindig a Milka Noisette tábláscsokit használom, ilyenkor összhatásban mégnagyobbat üt a mogyorókrém íze. Mmm!
Miközben a nugát hűl, folyamatosan dermed, így még melegen érdemes óvatosan hozzádolgozni a reszelt bonbonetti rudakat, illetve a mogyorógrillázst.
Grillázs
Lekenünk oljajjal egy sütőlemezt, amire majd az elkészült grillázst öntjük. Nyújtófával gorombára törjük a mogyorót. Alapos keverés mellett a cukrot egy száraz és tiszta edényben megolvasztjuk, majd beleszórjuk és gyorsan elkeverjük a magvakat. A kész masszát kiöntjük a leolajozott sütőlemezre, elterítjük rajta és megvárjuk míg teljesen kihül.
Másnéven a “bolti” kakaós csiga. No persze így nem teljesen igaz, hiszen bármikor beletrafálhatunk egy jópár napos, puskaporízű változatába, ami ki sem látszik a porcukorból – én is eltakarnám, alig van benne kakaó. :-P A zacsis termékekről nem is beszélve. Előcsomagolt péksütik? Na nemár! Legutóbb a Sparban vettem, hát az sem mostanában történt. Szerencsére Mariannal – akivel általánosban gyakran kullogtunk együtt suliba – hamar megtaláltuk a tutit és kizárólag pékségben vettünk uzsinak valót.
A jó blundeltésztiből készült csiga gazdag, leveles szerkezetű, és korántsem száraz. Befelé haladva egyrecsak megáztatja a keserédes kakaó és a tej keveréke. Mennyire szívmelengető tud lenni, amikor már csak a közepe, a legcsokisabb rész bepuszilandó! :-) S bár idáig jobbszeretem a Maci-féle tekercseket, egy pihe-puha kelt tésztából, jó tömötten kesernyés kakaóval, mostanra mellészegődött ez a kiadás is - eloszlatva az összes kételyemet a leveles tésztákból készült csigákról. Bár minden napom így indulna… Boldogsághormonokban túltengve! :-)))
Hogy tetszik a recept? – (11 szavazat, átlaga: 5) Loading ...
Hozzávalók
A tésztához:
50 dkg finomliszt
30 dkg vaj
5 dkg kristálycukor
250-300 ml tej
2 dkg élesztő
1 dkg só
2 tojássárgája
A töltelékhez:
5-8 dkg vaj
8-10 dkg holland kakaópor
ízlés szerint kristálycukor: érdemes kóstolgatni, ki-mennyire szereti kesernyésen
néhány csepp tej
A kenéshez, tálaláshoz:
vaníliakivonat és tej keveréke
vaníliás porcukor a hintéshez
Elkészítése
Hajtogatott élesztős tésztát készítünk, kicsit másképp, mint a Croassiant tésztát. Ezt például majd bátrabban lisztezhetjük. A vaj 90%-át (27 dkg) a liszt 10%-val (5 dkg) összegyúrjuk. Akkor jó a vaj, ha már picit puhult szobahőmérsékleten, de még könnyedén gyúrható. Egy sütőpapíron téglalapra igazítjuk. Legyen azért vastagsága, ez lesz ugyanis a vaj, amit a tésztába csomagolunk majd. Félretesszük. Ilyenkor télen nyugodtan maradhat kinnt, míg nyáron érdemes hűtőbe tenni.
A maradék lisztet – tehát 90%-át – a fennmaradó vajjal – 10% - elmorzsoljuk.
A tejet meglangyosítjuk, majd belőle egy keveset egy kisebb tálkába öntünk. Belemorzsoljuk az élesztőt, és néhány percig állni hagyjuk, míg felfut.
A liszt közepébe mélyedést készítünk. Köré szórjuk a sót, közepibe pedig beleöntjük a felfuttatott élesztőt, a cukrot, a maradék tejet és a tojásokat. Összeállítjuk, majd munkaasztalra borítjuk, és kevés liszttel időnként megszórva rugalmas tésztává gyúrjuk. 20-25 percig dagasztjuk, de lényegében akkor jó, ha elválik az asztal felületétől. Vaaagy, dolgozhatunk kenyérsütővel! :-D Ezután 20-30 percig letakarva, meleg helyen pihentetjük.
A tésztát enyhén lisztezett felületre borítjuk, sarkosra igazítjuk és picit lelapítgatjuk. Ehhez nem kell nyújtófát használnunk. Ráborítjuk a liszttel kidolgozott vadarabunkat, majd a tészta széleit kicsit kihúzogatva ráhajtjuk - tehát beburkoljuk. Megfordítjuk, és kicsit ismét nyomkodunk a tésztán – így a vaj egyenletesen terül el a tésztában.
Most visszafordítjuk, hogy a hajtás látszódjon. Elkezdjük nyújtani – legjobb vastag nyújtófával. Törekedjünk arra, hogy minél kevesebb mozdulattal, minél vékonyabbra nyújtsuk a tésztát. Ez hozzájárul ugyanis szép leveles szerkezetéhez. Ügyeljünk arra is, hogy mindig kerüljön friss liszt a tészta alá. Tekerjük nyújtófára, és az elöregedettet lisztet söpörjük ki alóla. Ezalatt a tészta is pihen, könnyebben nyújthatóvá válik.
Ha kellő vékonyságú lett, szimpla hajtást végzünk: Gondolatban három részre osztjuk, a bal szélt középre hajtjuk, a jobboldalit pedig erre hajtjuk. Újból vékonyra nyújtjuk, majd dupla hajtás következik: Most négy résztre osztjuk, két szélét középre hajtjuk, majd egymásra borítjuk. Közben felületéről söpörjük le gondosan a lisztet, nehogy kirepedezzen a tészta.
20-25 percig szobahőmérsékleten pihentetjük, majd ismét elvégezzük a szimpla, illetve a dupla hajtást. Utána pedig pihentetünk – mostmár utoljára. :-)
A sütőt 200°C-ra előmelegítjük. Alulra egy tálba vizet ktöltünk, a sütőnek ugyanis enyhén gőzösnek kell lennie.
A kész tésztát 6-8 mm vastagra nyújtjuk. Felületét krémszerű vajjal megkenjük, és ráborítjuk a kakaóporos tölteléket. Kezünkkel felfogva kevés tejet csepegtetünk felületére, majd szorosan felcsavarjuk. A tésztát húzogatjuk, hogy sülés közben biztos ne nyíljon ki a tekercs. Szakmailag 10 centi átmérőjűnek kell lenni, de esetünkben az roppant vaskos lett volna. Én most kisebbre hagytam. Másfél-2 centis szeletekre vágjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsire dobjuk. Darázsfészket formálunk, (közepét meghagyjuk magasabbra, oldalát lelapítgatjuk) lelógó végét alá hajtjuk.
Meleg helyen, néhány percig kelni hagyjuk. A tésztánk akkor jó, ha puha, laza.
Előmelegített sütőbe toljuk, nagyjából 20 percre. Akkor jó, ha oldala aranysárgás, állaga pedig még picit puha. Fog szilárdulni, mihelyst hűlni kezd. Kikapjuk, és ecsettel jól lekenjük a vaníliás-tejes keverékkel. A porcukorral meghintve tálaljuk.
Imádok sütni, olykor meg főzni. 18 éves korom ellenére szabadidőm jelentős részét a konyhában töltöm, barátkozom az újszerű ízekkel. Szenvedélyem 2008-ban keződödött, az alapokat nyáriszünetben sajátítottam el - persze tempómon van még mit csiszolni! :-))) A család meglehetősen nagy, így akadnak éhes szájak: Anyu a töménytelenédes, apu flódni-párti, Gabika nagynénim a 2/3 hab - 1/3 tészta híve, Dóra nővérkém és népes családja az aprósütikért rajong, míg Babszi és Gábor sógor szíve a sós sütik felé húz. Iringó pedig mindent szeret, amiben a málna előkelő helyen szerepel. És én…? Csokholista vagyok. Már kibékültem ezzel a függőséggel. :-))))
Most 2009-et írunk, és boldog vagyok. Még sosem voltam ennyire az. Visszatekintve az elmúlt évünkre, arra, amit a családdal átétlünk... Mostmár hiszem, hogy meg kellett történnie. Ha nem maradtam volna ki egy évet a suliból, ha nem edződöm meg testileg és főként lelkileg, sosem szántam volna rá magamat ekkora változásra. Köszönöm az Istennek, hogy fogta a kezem és vezetett. Hogy megtaláljam a saját utamat. Biztosan szelíden mosolygott, amikor a vasárnapi miséken imádkozáskor - hát hogy is mondjam - gyakran kerültem előtérbe :-))) Jól van na... :-)
Szeptembertől végre cukrásztanonc leszek...! És milyen jó ezt kimondani...
- Saját fényképezőgép – pampararam...tudom én, csak hát.. ez úgy valamiért mégis kikívánkozott belőlem...
- ételfilcek a Bakay Nándor utcáról, gitterrács mert az naaagyon fontos, állítható fémkeret, meg valami vaskosabb, görgős nyújtófa, kerek bonbonforma - hát igen, folyton ezek a fránya cukikellékek, ezért a pont velejárója egy újabb szégyenlős smiley lesz: Nem is tudok másban gondolkodni, pedig lassan nem férnek hova.
- cupcake sapi, mert az annyira trendi!
- dekordolgok ételfotóhoz...? :-) anyagdarabok, tányérkák és tálalók, vagy csak egyszerű kiegészítő cuccosok!
- könyvek: külföldi receptkönyvek, no meg a Twilight Saga - Eclipse