Sütimizéria

Ez valami mesés volt! Mivel csütörtökön nem tett nyomottá túl sok tanulnivaló, volt időm egy kis sütögetésre. (Minden alkalmat meg kell ragadni!) Valami gyorsat, de ízvilágában és kinézetében vagányat szerettem volna alkotni, így esett a választás egy rég kinézett cupcake receptre, a 6Bittersweets blogon. Először készítettem cupcake-et, mely leginkább talán egy muffinhoz hasonlítható, csak épp jobb! :-) Magyar megfelelője nem ismert, esetleg az angolok által sűrűbben használt “fairy cake” – tündértorta elnevezéssel illethetnénk. Nagyon is találó rá, főleg ha valami igazán színes krémréteg csücsül a tetején. :-)

A Cupcake egyébként nem mai csirke, történelme hosszú évekre nyúlik vissza. Az első receptre egy 19. századbeli szakácskönyvben bukkantak, azóta pedig óriási kultusza lett. Amerikában boltok specializálódtak kimondottan erre, és milliónyi variációja fellelhető interneten is: töménytelen édesektől kezdve a könnyedebbekig.

A csumig-vajkrémes változataival egészen biztos nem békülnék ki, tortákban sem szeretem túlzottan ezt a súlyos töltelékfélét, esetleg ha vékonyabb rétegben húzódik (de ez rájuk nem túl jellemző.. :-))) vagy csupa csokis. Igen, azthiszem csokival minden kiküszöbölhető.
Így hát első próbálkozásként egy formabontó tiramisuval próbálkoztam. Egy éjszakát hűtőben hagytam állni, hogy a kávés öntettel jól megszívja magát a piskóta, és az ízek összeérjenek. Másnap aztán vittem belőle suliba is (Hihetetlen, de koronája megúszta az egy órás utat! :-)), és segítségével új barátokat vettem magamnak. :-D Ha már mostanában úgyis megcsappant a számuk. ;-))) Itthon a maradék pedig villámgyorsan elpárolgott. Anyu, Apu és a műtermünkön dolgozó munkások hamar elvetették gondját, pedig reménykedtem b

enne, hogy itthon várni fog rám még egy. :-)) Ilyenkor egy a megoldás, duplázni kell az adagot. Jöjjön hát a recept, piciny módosításokkal, de előbb néhány szót angolul róla. (Tuti lesz benne hiba. :-))

—

I didn’t have a lot of homework on Thursday, so… I had to bake! :-) An important advice: Seize the opportunity, when you can! :-) I wanted to bake a quickly, but delicious and a look well dessert. However in total, it wasn’t too quickly. :-D But it was really-really yummy! I found this recipe on one of my favorite foreign blog, called 6bittersweets.com. That girl is so brilliant! I already saved some of her recipes, mostly her cupcake recipes! My family loved it, I had to bake again, few days ago.

» Egyszerű recept a siker alapja:
Vaníliás muffin

Hozzávalók: 6 ek szobahőmérsékletű vaj (110 g), 3/4 csésze barnacukor, 1 nagyobb tojás, 1 + 1/4 csésze finomliszt, 1 + 1/4 tk. sütőpor, 1 rúd vanília belseje, csipet só, 1/2 csésze + 2 ek. cukrozatlan sűrített tej
Elkészítése: Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra. Szitáljuk össze a lisztet, a sütőport és a sőt egy kisebb tálkába. Egy másik, nagyobb méretű tálban néhány perc alatt keverjük krémesre a puha vajat a cukorral, majd adjuk hozzá a tojást és a vaníliakivonatot. Öntsük bele a tejet, végül a száraz hozzávalókat és süssük 15-18 percig, míg a beleszúrt fogpiszkálóra már nem ragad tészta.

» Sűrű és krémes, mégsem tömény:
Mascarpone töltelék

Hozzávalók: 170 g mascarpone, 3 ek. tejszín, 1 ek. kávélikőr, 1/2 tk. vaníliaeszencia, 2 ek. Fahéj és Feta görög mézéből :-)) (a lényeg, hogy sűrűbb legyen)
Elkészítése: Keverjük ki krémesre a mascarponét és a tejszínt, édesítsük mézzel, majd keverjük hozzá a kávélikőrt és a vaníliaeszenciát is.

» A kávé dob fel igazán:
Kávé öntet, kávé likőrrel

Hozzávalók: 1 nagy ek. instant kávépor, 1/2 csésze víz, 3 ek. cukor, 2 ek. kávélikőr
Elkészítése: A vizet a cukorral felforraljuk, majd feloldjuk benne a kávéport. Kihűtjük, csak aztán keverjük hozzá a kávélikőrt.

A cupcake összeállítása: Miután megsütöttük és kihűtöttük a muffinokat, közepüket kivájjuk. Én egy habrolócsőt használtam, egész élesnek bizonyult. :-)) Utána süteményecsettel, az öntettel szépen befestjük a mélyedéseket, a maradékot apránként eloszlatjuk az aljában. Végül jöhet a töltelék. Nagyjából másfél tk-nyi fér mindegyik mélyedésbe. Nyugodtan tölthetjük színig, hűtéskor teljesen meg fog dermedni. Tetejére díszítésként zselatinnal összedolgozott tejszínhabot nyomtam, csillagcsöves habzsákból. Csokikávészem híján most csak egy csokipötty jutott mindegyikre, valamint instant kávépor.

Bővül a házi készítésű csokik köre, ííí, tök jó! :-) Ugye Bounty-val kezdtem a sort még tavaly, amit múlthéten a szívdobogtató Twix rudacskákkal folytattam, most hétvégén pedig a Snickers házi változatát igyekeztem reprodukálni…  Jelentem, az egész házat intenzív mogyorókrém illat lengi be, és már fáj a gyomrom a sok nyalakodástól. :-)) Voltak aggodalmaim. Több külföldi blogot átfutottam, ötleteket merítettem, de sajnos legtöbbször már a hozzávalók összetételénél elakadtam. Ilyen alapanyag volt például a “pillecukor krém“, amit könnyedén leemelhetnénk a polcról, csak egy amerikai diszkontba kellene beszabadulnunk. :-)) Persze bizonyára ezt is elő lehetne állítani házi közegben, de gondolom legtöbbünknél szempont egy tempósabb elkészítési mód, meg hogy a végösszeg lehetőleg ne haladja meg egy karton Snickers árát… :-)) 

Azt sem szerettem volna, ha a karamellréteg kemény lesz. A Snickers ugyan nyúlánkabb, ragacsosabb a Twixnél, de szerintem senkinek sem hiányzik egy extra időpont fogászatra! :-)) Így maradtam a dulce de leche krémalapnál, feltuningolva a Snickersre jellemző összetevőkkel!

Ha összességében nézzük – márpedig úgy a legjobb falni – szerintem egyben van! Persze van még mit finomítani rajta, de engem emlékeztet a bolti változatára, és a tejszínes krémalap is hozta a megálmodottat. Pedig attól aztán tartottam!

Hogy tetszik a recept? – (12 szavazat, átlaga: 4.42)
 Loading ...  

Hozzávalók

A tejszínes krémalaphoz:

• 250 ml tejszín
• 1 vaníliarúd szőröstül-bőröstül
• 200 g fehér csoki
• 1 púpos tk. földimogyikrém (a krémesebből)
• 150 g tejpor (sovány vagy zsíros)

A karamellkrémhez:

• 1 konzerv sűrített tej (400 ml)
• 2 púpos ek. földimogyikrém (a darabosabból)
• fél csésze aprított, sózott, pörkölt földimogyoró

A bevonáshoz: 200 g tejcsoki + 2 ek. olaj

Elkészítése

1. A tejszínt a felhasított vaníliarúddal felfőzzük, majd “kérgével” együtt félretesszük, hogy jól átjárja a vanília zamata.
2. Ezalatt a fehér csokit óvatosan felolvasztjuk, majd – a vaníliarúdak eltávolítása után – a tejszínnel elegyítjük.
3. Apránként hozzáadjuk a tejport, a törökmogyikrémet és egy sütőpapírral bélelt, 23×23-as tepsibe tapigatjuk. Néhány órára (vagy akár egy éjszakára) hűtőbe tesszük.
4. Közben elkészítjük a karamelltölteléket: A szokott módon, pár óra alatt aranybarnára karamellizáljuk a sűrített tejet, majd kihűtjük.
5. A törökmogyikrémet megolvasztjuk, homogénre keverjük a dulce de leche-vel, végül beleforgatjuk a sózott mogyidarabkákat is.
6. Rákanalazzuk a tejszínes krémalapra, és visszatesszük hűtőbe. Egészen meg fog dermedni a karamellkrém is, könnyebben vágható lesz, mint a Twix volt.
7. Csokival bevonjuk, majd tetejére késsel, elnagyolt mintákat karcolunk.

Végül pedig Rúzsa Magdi napokban megjelent dala… Imádom ezt a csajt!

Sötét középkorom eledele… :-)) Régebben, amikor nagyon magam alatt voltam, mindig csokit ettem. Akár Gombóc Artúrnál, nálam is felváltotta a főétkezéseket – reggel mindig azzal kezdtem a napot, csak hogy jól induljon… Olyan buta voltam. De magányos és szomorú is egyszerre, ez meg némi támaszt nyújtott. Egy darabig.
Mostanában már nem eszem csokit. Nem-nem, félreértés ne essék, a csokoládéért - mint ördögi összetevőért :-)) - egy sütiben például megvadulok! Viszont venni egy twixet, 3bitet, marsot vagy épp snickerst a boltban… az fájó dolog. A csokievés “rituáléja” rendít meg leginkább, azthiszem. Eszembe jut, ahogy azokban az időkben izgatottan hámoztam le a csomagolást, lassan ettem, hogy tovább járjon át a melengető érzés, és olykor bevillan az is, ahogy rátaláltam egy-egy üres papírra, elszórtan a holmijaim között.

Házi körülmények között azonban más elkészíteni egy ilyen finomságot! Magaménak érzem, egy újabb süteménynek, kihívásnak, ami számomra oly nagy boldogság. :-) Amelyet étkezések után fogyasztunk családi körben, jóízűen falatozva, s közben jóízűen nevetve!
Sokat foglalatoskodtam vele, hogy a megfodrozott karamellréteg a tetején, az eredeti hatást keltse… :-)) Itthon nagyon kapkodós volt, fotóra is már csak pár rudacska maradt. Isteni finom! A dulce de leche karamellkrém lágyan fodrozódik, a tésztája omlósabb, mint a boltié, a tejcsokis nyakonöntésnek hála pedig: egy az egyben Twix!
…csak fájó emlékek nélkül. :-)

Hozzávalók

A kekszalaphoz:

• 3/4 csésze szobahőmérsékletű vaj
• 1/4 csésze barnacukor
• 1 vaníliarúd/1 tk vaníliaesszencia
• csipet só
• másfél csésze finomliszt
• 1 púpozott ek mascarpone
• 1 tojás sárgája

A karamellkrémhez (dulce de leche):

• 1 konzerv/4 tubus sűrített tej (Markomilket használtam)

A bevonathoz:

• 200 g tejcsoki
• 2 ek olaj

Elkészítése

1. A sűrített tejet egy lábosba helyezzük, felöntjük vízzel, majd alacsony lángon másfél-két órán át főzzük.
2. Ezalatt elkészítjük a kekszrétegünket: A vajat kihabosítjuk a cukorral, hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart belsejét illetve a sót, majd apránként hozzászitáljuk a lisztet is.
3. Morzsalékos állagot kell kapnunk, amit most egy kis megmaradt krémsajttal lazítottam, de tökéletes erre a tejföl is! Egy tojást is beledobok, ezzel növelve biológiai és élvezeti értékét ;-))
4. 180 °C-ra előmelegített sütőben, 20-25 perc alatt aranysárgára sütjük. Hagyjuk hűlni.
5. Közben elkészült a sűrített tejünk is. A vizet leöntjük róla, a konzervet pedig teljesen kihűtjük. Felnyitása után aranyszerű, pudingszerű állagot kell kapnunk.
6. A tésztánk tetejére kanalazzuk (nyugalom, néhány kanállal jut a bendőbe is…), majd hűtőbe tesszük.
7. Másnap, vagy néhány órával később csíkokra vágjuk, és bevonjuk csokival. Tetejére csíkokat fröcskölünk, maximááálisan twixhatást keltve! ;-))

Volt málnatorta - jött, látott és győzött, mondjuk nem akármilyen áron! :-D Már pénteken körbejártam a várost, hátha mellém szegődik egy doboz friss málna, de mindenütt azt a választ kaptam, hogy már leérett. Na nemár, előző délután még sütöttem egy adagból…! Nem maradt más, mint hazakullogni a tikkasztó melegben.
Másnap aztán apuval, újult erővel kinéztünk a piacra. Hihetetlen ami ott elénk tárult…Óriási élet, tömött sorokkal, és szemet kápráztató áruval…nem is tudom mikor láttam utoljára ilyen szépnek, rögtön Anna Olson szerepjátékba kezdtem. :-D Végül jól megpakolva, négy doboz málnával a hónom alatt huppantam be a kocsiba. A hátsó ülésen meg 30 dkg áfonya pihent. Vigyoroghatnékom volt, és nem akart abbamaradni.

Különösen délután dobódtam fel, amikor tortamajszolás közben körbenéztem. Leírhatatlan érzés látni, milyen szeretettel, hosszan falatoznak…

Aztán szóbakerültek a cukrászdák is, az ott kapható tortacsodákkal. Apu szerint elvesztek belőlük a hagyományos ízek. Hiába más a nevük, ha szinte egyforma ízélményt nyújtanak, szemben a házi édességekkel.
Szegeden talán Z. Nagy Bálint hagyatéka őrzi azt a pluszt, ami a jólmenő cukikból hiányzik… Házias ízek, természetes alapanyagokkal. És mégsem a leglátogatottabb cukrászda, pedig ugyanúgy ott lenne a helye, Szeged legszebb sétányán.

Hozzávalók

A tésztához:

• 4 tojás
• 250 g kristálycukor
• 30 dkg finomliszt
• 4 ek. cukrozatlan, holland kakaópor
• 1 csomag sütőpor
• 200 ml tej
• 200 ml olaj

A csokis vajkrémtöltelékhez:

• fél liter tej
• 1 csomag csokis pudingpor
• 250 g vaj vagy margarin
• 100 g porcukor

A csokibevonó glazúrhoz:

• 340 g étcsoki
• 120 g cukrozott sűrített tej
• 60 g vaj

Összeállításához, a díszítéshez:

• málnalekvár
• krokant
• 250 g friss málnaszem

Elkészítése

1. Vajjal kikenünk és liszttel behintünk egy 22 cm átmérőjű tortaformát. A sütőt 200 fokra előmelegítjük.
2. A tészta hozzávalóiból piskótalapot sütünk: A tojásokat a cukorral egy közepes méretű tálban, 2-3 perc alatt robotgéppel, sűrű krémmé keverjük. Hozzáadjuk az olajjal homogénre kevert tejet, majd beleforgatjuk a száraz hozzávalókat. A tésztát a formába kanalazzuk, és 40 percig sütjük (légkeverésessel 180°C), míg a teteje enyhén megpirul.
3. A töltelékhez a pudingot a tejjel, a csomagoláson olvasható utasítások szerint elkészítjük, majd teljesen kihűtjük.
4. A porcukrot a puha vajjal krémesre keverjük, majd a szobahőmérsékletű pudingot kanalanként hozzávegyítjük a masszához.
5. Ezután a tésztát óvatosan 3 lapra vágjuk, és megkenjük őket málnalekvárral. Az első korongra kanalazzuk a csokis vajkrém felét, majd ráborítjuk a második tésztakorongot. Másik oldalát is ízesítjük málnalekvárral, majd újabb adag csokis töltelékkel borítjuk be. Erre kerül az utolsó tésztalap. Hűtőbe tesszük egy órára, amíg a töltelék lehül és kicsit megszívja magát.
6. Elkészítjük a glazúrt: A darabokra tördelt csokit, a vajat vagy margarint és a sűrített tejet együtt, vízgőz fölött felolvasztjuk. Még melegen bevonjuk vele a tortát, majd krokanttal díszítjük.
7. A maradék glazúrt csillagcsöves nyomózsákba kanalazzuk, krémrózsákkal díszítjük a torta tetejét, a középső, üresen fennmaradó felületre pedig friss málnaszemeket ültetünk. Tálalásig tegyük hűtőbe.