

Sütimizéria
Csokiparány Csenge csivitel, édesről meg sósról.

Zabbantanivaló zabkekszek, melaszosan. Tejcsokisan. Kókuszosan!
2010. augusztus 31. kedd | 21:19 - 10 hozzászólás
Vannak illatok, amelyek megmosolyogtatnak. Mások megmelengetik minden porcikámat, felhőtlenné téve az egész napomat. Legyen az bármilyen borongós. Egy süti utolsó sütőben töltött percei önmagban is feldobják az embert – ahogy az illatok átjárják az egész lakást, otthonhangulatot teremtve… még az ablak alatt elhaladó szomszéd is lassít a tempón, hátha így eszünkbe jut beengedni egy szeletre. Csokis brownie-k, a marlenka nyers tésztája, a kunkori végű vaníliarudak… Azok a fahéjas-aszalt szilvás kockák vagy épp egy frissensült péksütemény illata! Emlékszem rájuk, még most is a fejemben kavarognak. Vajon ők idézik elő ezt a fatális nagy ködöt olykor odabent? :-)))
És ott az aranyló nádcukor. Nem tévesztendő össze a Koronás aranybarna cukorral, ami semmiben sem különbözik fehér bőrű rokonától; egyszerűen hozzáadott melasszal pofátlanul megfestik. A nádcukor ezzel szemben frissen aratott, valódi cukornádból készült egzotikum, Dél-Amerika izgalmas tájairól. Teljesen bódító hatású, sütés előtt gyakran elidőzőm a nyitott zacskó aromafelhője felett. :-)) Abszolút megnyílik előttem az Új Világ. Szerencsére itthon is kezd beleégni a köztudatba, egészségügyi hátteréről is csupa-csupa pozitívumot olvashatunk.
Nem mellesleg, némi zabpehellyel és kókusszal bolondítva, az egyik legkapósabb aprósüteményt készíthetjük el belőle. Két doboz – három nap alatt. Egyszerűen csak nyomuk veszett:
A nádszárak összezúzása során fennmaradó, természetes melasztartalom kölcsönzi a nádcukor különös ízvilágát, jellegzetes, aranyló színét. A hazánkban is elhíresült fajták közül, én most Demerara-t használtam. Ez lenne az arany középút – a Turbinado-nál jóval finomabb szemcséjű, de nem is porfinomságú, mint a Muscovado.
Hozzávalók
- 260 g finomliszt
- 1 tk. sütőpor
- csipet só
- 200 g zabpehely
- 100 g kókuszreszelék
- 2 nagyobb tojás
- 150 g kristálycukor
- 150 g demerara nádcukor
- 250 g vaj
- 120 g tejcsoki, finoman felaprítva
- néhány csepp kókuszaroma
Elkészítése
- A sütőt 180 fokra előmelegítjük, két tepsit kibélelünk sütőpapírral.
- A finomlisztet a sütőporral és a sóval átszitáljuk. A kókuszt finomra daráljuk a zabpehellyel úgy, hogy néhány nagyobb darab azért maradjon benne, majd a finomra vagdalt tejcsokival a lisztes keverékhez adjuk.
- A vajat a kétféle cukorral, robotgéppel közepes fokozaton, néhány perc alatt habosra keverjük. A tojásokat egyenként hozzáadjuk, külön-külön jól kikeverjük. Néhány csepp kókuszaromával pluszban ízesíthetjük még.
- A száraz hozzávalókat a vajas masszába keverjük, és teáskanálnyi adagokat szaggatunk belőle az előkészített sütőlemezekre. Sütőbe toljuk 10-12 percre, amíg érezhetően keményedik és aljuk picit megpirul.
- A kekszeket néhány percig még a sütőlemezen hagyjuk, majd ropogtathatjuk is.
*** Figyelem! Ezt a kekszet nem szabad lefedni, szobahőmérsékleten fogja megszívni magát, akár a klasszikus háztartási kekszek.
Főbb alapanyagok: finomliszt, kókuszaroma, kókuszreszelék, kristálycukor, nádcukor, só, sütőpor, tejcsoki, tojás, vaj, zabpehely
Publikálta: Csenge
Kategória: aprósütemény, ÉDES SÜTIK
10 hozzászólás » | 1,185 olvasás
Megállni tilos: Snickers házi közegben :-)
2010. január 31. vasárnap | 15:33 - 10 hozzászólás
Bővül a házi készítésű csokik köre, ííí, tök jó! :-) Ugye Bounty-val kezdtem a sort még tavaly, amit múlthéten a szívdobogtató Twix rudacskákkal folytattam, most hétvégén pedig a Snickers házi változatát igyekeztem reprodukálni… Jelentem, az egész házat intenzív mogyorókrém illat lengi be, és már fáj a gyomrom a sok nyalakodástól. :-)) Voltak aggodalmaim. Több külföldi blogot átfutottam, ötleteket merítettem, de sajnos legtöbbször már a hozzávalók összetételénél elakadtam. Ilyen alapanyag volt például a “pillecukor krém“, amit könnyedén leemelhetnénk a polcról, csak egy amerikai diszkontba kellene beszabadulnunk. :-)) Persze bizonyára ezt is elő lehetne állítani házi közegben, de gondolom legtöbbünknél szempont egy tempósabb elkészítési mód, meg hogy a végösszeg lehetőleg ne haladja meg egy karton Snickers árát… :-))
Azt sem szerettem volna, ha a karamellréteg kemény lesz. A Snickers ugyan nyúlánkabb, ragacsosabb a Twixnél, de szerintem senkinek sem hiányzik egy extra időpont fogászatra! :-)) Így maradtam a dulce de leche krémalapnál, feltuningolva a Snickersre jellemző összetevőkkel!
Ha összességében nézzük – márpedig úgy a legjobb falni – szerintem egyben van! Persze van még mit finomítani rajta, de engem emlékeztet a bolti változatára, és a tejszínes krémalap is hozta a megálmodottat. Pedig attól aztán tartottam!
Hogy tetszik a recept? –
Hozzávalók
A tejszínes krémalaphoz:
- 250 ml tejszín
- 1 vaníliarúd szőröstül-bőröstül
- 200 g fehér csoki
- 1 púpos tk. földimogyikrém (a krémesebből)
- 150 g tejpor (sovány vagy zsíros)
A karamellkrémhez:
- 1 konzerv sűrített tej (400 ml)
- 2 púpos ek. földimogyikrém (a darabosabból)
- fél csésze aprított, sózott, pörkölt földimogyoró
A bevonáshoz: 200 g tejcsoki + 2 ek. olaj
Elkészítése
- A tejszínt a felhasított vaníliarúddal felfőzzük, majd “kérgével” együtt félretesszük, hogy jól átjárja a vanília zamata.
- Ezalatt a fehér csokit óvatosan felolvasztjuk, majd – a vaníliarúdak eltávolítása után – a tejszínnel elegyítjük.
- Apránként hozzáadjuk a tejport, a törökmogyikrémet és egy sütőpapírral bélelt, 23×23-as tepsibe tapigatjuk. Néhány órára (vagy akár egy éjszakára) hűtőbe tesszük.
- Közben elkészítjük a karamelltölteléket: A szokott módon, pár óra alatt aranybarnára karamellizáljuk a sűrített tejet, majd kihűtjük.
- A törökmogyikrémet megolvasztjuk, homogénre keverjük a dulce de leche-vel, végül beleforgatjuk a sózott mogyidarabkákat is.
- Rákanalazzuk a tejszínes krémalapra, és visszatesszük hűtőbe. Egészen meg fog dermedni a karamellkrém is, könnyebben vágható lesz, mint a Twix volt.
- Csokival bevonjuk, majd tetejére késsel, elnagyolt mintákat karcolunk.
Végül pedig Rúzsa Magdi napokban megjelent dala… Imádom ezt a csajt! 
Publikálta: Csenge
Kategória: aprósütemény, bonbon, ÉDES SÜTIK
10 hozzászólás » | 4,431 olvasás





(20 szavazat, átlaga: 4.20)





gyógyulj meg hamar! *fingers cros... 




Tudni mindig könnyebb, de kimondani...az a nehéz.