Sütimizéria

Június – kinntüklős esték, sulivég és szánsájn… roskadozó asztalok friss gyümivel megrakodva. Úgy rémlett legalábbis, erről szól a nyár első hónapja, és így nézne ki a másik kettő is. Helyette mint egy őszi napon, bent kucorgok, a forró teámba görcsösen kapaszkodva. A Tisza is egyre magasabb, marha ijesztő… Állítólag hamarosan tetőzik, de vasárnap még hét lépcsőfok volt a lejárónál, tegnap meg már csak kettő. Ha tartja a tempót, mi lesz Holnapután? Hehe, ez jó kis film, anyuval nagyon szeretjük. Igen, még a végére bedobott farkasokat is, a nagybetűs túúúúúlzás jegyében. :-))))

Mindenesetre, mire a Tisza feltehetőleg kiárad, mi már árkon-bokron túl leszünk. Egy olyan városba menekülünk, ahol meg a Duna fenyeget. :-)) Viccet félretéve, szombatig Pesten leszek. Jó néhány hónapja már annak, hogy Alíz felkeresett egy egészen hihetetlen kéréssel: Régóta olvassa már a blogomat és szeret is engem, épp ezért örülne neki, ha én – elsőéves cukrásztanonc – ügyetlenkednék az esküvői tortájukkal.. :-))) Lehet kicsit másképp fogalmazott. Vajon megretten egy hangyányit, ha ilyen összegezést lát…vagy bízik bennem? Asszem én nem bízok magamban, és már pillangók repdesnek a gyomromban.. És úristen, holnap már meg kell csinálnom! Ami abszolút pozitívum viszont, hogy a Sommer cukiban lesz lehetőségem ügyködni és segítséget kérni, ha nagy a baj. Merthogy Sommer András úr, a cukrászda  feje, nagyon szívesen biztosítja nekem az alapanyagok egy részét, egy zugot az elkészítésre, sőt még egy tündérke feleséget is, ha elakadnék! :-) Ezeket leírva máris kevésbé remegek. 8-)

Tegnap anyu is beszélt vele telefonon:
- És akkor a díszítés mikor lenne megoldható?
- Csütörtökön a lánya betöltené a tortákat, be is vonná mindet, úgy kerülnének hűtőbe. Másnap aztán három perc alatt feldíszítené friss gyümölccsel.
- Hogy mennyi idő alatt? – és ekkor anyukám fejében lejátszódott egy-egy emlék Csenge tortadíszítési műveleteiről. És hogy az egyáltalán nem három perc lesz, a precíz tötyögésével inkább harminchárom. :-)))))))))))))) Remélem nyári gyakszin tanulok egy kis gyorsaságot, félő itten és most nagyon leszerepelek majd. Csoda, hogy eddig a tortáim nem konyultak le, amennyi ideig szobahőmérsékleten voltak…

Hoztam búcsúzóul egy receptet! :-) Felhőszelet, ami számomra az IGAZI nyarakat és együttléteket idézi. Emlékszem, amint beleharaptam, mondtam anyunak mennyire kellemes érzetem van, pontosan mégsem tudtam megmondani mitől… Mert már olyan régen ettem felhőszeletet. Régen Gabika csinálta, nyaranta friss gyümölcsből. Amikor még minden pénteken együtt lehettünk, úgy igazán együtt… Az egyetemről jövő megfáradt Dórával, a mosolygós fekete Babszikával és dinnye Iringóval. Mennyi minden megváltozott, bárcsak tovább lehettem volna a részese… olyan nagyon rövid idő, amit a testvéreimmel töltöttem. Most pedig, folyton szóba kerül milyen jó nekem, amiért egykeként tengődhetek, mindent megkaphatok… Hát, bár ne így lenne. :-)

Hogy tetszik a recept? – (1 szavazat, átlaga: 5)
 Loading ...

Tudom, tudom… Gabika ismét forgatni fogja a szemét, merthogy ő nem is így csinálta, még receptben is eltér a dolog… :-))) De hidd el Gabika, ez pont olyan volt! És szeretném elkérni a Te receptedet is, azt a kakaós-meggyes fajtát… azt mindenkinek meg kell ismerni.

Hozzávalók

• friss eper, lecsumázva, megmosva
• 4 tojás
• 150 g porcukor
• 100 g szeletelt mandula, megpirítva, megőrölve
• 150 g finomliszt
• 6 g sütőpor
• 1 ek. vaj
• vaníliás cukor

Elkészítése

1. Három tojássárgáját a cukorral habosra keverjük.
2. Hozzáadjuk az őrölt mandulát, majd tovább keverjük.
3. A fehérjéből kemény habot verünk, hozzáadunk 2 dkg porcukrot, és még egyszer alaposan felverjük. A habba beleforgatjuk a lisztet, a sütőport, majd finoman hozzáadjuk a sárgájákhoz.
4. Egy tepsit kivajazunk, behintjük liszttel, a masszát belekanalazzuk. Tetejére ezernyi eperszemeket szórunk.
5. A tésztát sütőbe toljuk, lassú tűzön aranysárgára sütjük. Szeletelés után házi vaníliás cukorral meghintjük. :-)

Kívánjatok ma-holnapra egy kalappal! :-))

Újfent kókuszosak, de még mindig elfogynak. Habár szerintem, most hétvégén a többség eltűntetéséről én gondoskodtam. :-)) Legutóbbi próbálkozásomhoz hasonlóan, itt is a kókusz dominál, ám teljesen más típusú finomságról kell most beszéljek! Ezzel az egyszerre fanyar és édes, gyümölcsös krémmel szívta meg magát a tészta, így az egész kicsit lágyabb lett, mint elődje volt. Nagy szerepet játszott ott is a pudingkrém, de nagyon ügyelni kellett az arányokra, nehogy fullasztó legyen a végkifejlet. Itt azthiszem sikerült kiküszöbölni ezt a problémát, abszolút légiessé vált az egész. Tejszínhabrózsával együtt meg pláne! :-)

Pedig nagy félelmem volt a benne reljő citrusféle, az ananász. Mindig is ódzkodtam tőle, valahogy túl távoli az íze. Nem tudom mi az oka, de most nagyon ízlett, a helyén volt minden. Lehet ez is tipikusan az a gyümi, amihez fel kell nőni…? Vagy talán a Briannel kötött életreszóló barátságom szerettette meg velem..? :-))) Akárhogy is, most nagyon büszke rám. ;-) Tény, hogy nem is érződik ki olyan intenzíven, épp csak amennyire szükséges.

Szóval franya egy süti, mindenképp tessenek elkészíteni! Merthogy méregdrága pomeló nélkül is nekiállhatunk, egyszerűen helyettesítsük más egzotikummal!

Hozzávalók

A tésztához:

• 500 g finomliszt
• 12 g sütőpor
• 120 g porcukor
• 370 g vaj
• 6 tojássárgája

A töltelékhez:

• 3 tojás
• 100 g kristálycukor
• 75 g kókuszreszelék
• 225 ml kókusz tej
• 100 ml jó zsíros tejszín
• 1 lime reszelt héja, leve
• másfél bögrényi felaprított ananász és pomelo

A tetejére:

• 300 ml tejszín
• 2 ek. kristálycukor
• 10 g házi vaníliás cukor
• 3 lapzselatin
• 4 ek. ananászlé
• kókuszreszelék

Elkészítése

1. A tészta alapanyagaiból, a szokott módon pitetésztát gyúrunk. Hűtőbe tesszük néhány órára, vagy akár egy éjszakára.
2. 2-3 mm vastagra nyújtjuk, a kosárkaformákat kibéleljük vele, majd 190°C-ra előmelegített sütőben 10 perc alatt vakon elősütjük. 
3. A töltelékhez a tojásokat a cukorral habosra keverjük, beleforgatjuk a többi hozzávalót, majd hozzáadjuk az apróra vagdalt gyümölcsféléket is.
4. A kosárkákat peremükig töltjük, a sütő hőmérsékletét visszavesszük 170°C-ra, majd visszatoljuk őket 20-25 percre. Akkor jó, ha tetejük enyhén pirulni kezd. Teljesen kihűtjük.
5. Díszítésként a tejszínt a kétféle cukorral kemény habbá verjük, majd a feloldott lapzselatint kevés ananászlével együtt a habba keverjük. Csillagcsöves nyomózsákból krémrózsákkal díszítjük, végül kókuszreszelékkel meghintjük.

Haj-jaj, most aztán rettenetesen félek. Már csak másfél hetem maradt mindenre! Ajándékokkal botrányosan állok – nincs meg mindenkinek a családból, és a gasztroajándékaimnak is postázásra kész állapotban kéne lenniük… nagyjából egy hete! :’-(( Rettenetesen szétszórt vagyok, elfelejtettem bérletet venni és jól megbűntettek a buszon… Ráadásul iszonyú milyen ára van a tízhetes álom-gyakorlatunknak! Most kell bepótolnunk az anyagot általános tantárgyakból, mivel igazgatónőnk – no meg a felsőbb irányítás is – ragaszkodik a félévi záráshoz. Minden tantárgyból három jegy, öt hét alatt. Szóval be vagyunk táblázva, minden áldott nap dolgozatot írunk. De legnehezebben azt viselem, hogy nem jut elég időm sütésre! :’-((

Sanyarú a sorsom mondhatni,  de akadnak derűs napok is - hadd vetkzőzzem hát le “SzenvelgőFetrengőCsenge” énemet! :-))
Egyre szépül például az otthonunk, sorra kerülnek fel a karácsonyi dekorációk, hála anyukámnak. Igazán jó érzés hazaesni egy nehéz nap után, és gyönyörködni a hópihedíszített nappaliablakban! :-)
Aztán ott vannak a hajnali misék Apuval… ez igazán boldoggá tesz! Velejárója persze, hogy mostmár inkább hasonlítok egy lajhárra. Egy boldog, kiegyensúlyozott, de rettentő lomha lajhárra. :-)))))  Mivel egy egész óra áll rendelkezésünkre roráte után sulikezdésig, végre van időm beszélgetnünk… csivitelünk meg mókázunk, máskor meg nagyokat veszekszünk. :-))

Hétvégén pedig volt hópihefüggöny, láttátok?! :-)))) Feltétlenül sütnöm kellett. Megrohamoztam hát a félkész állapotú konyhánkat - mikor fesse ki Apu, ha nem most… :-))))) – köténybe bújtam, és hozzáláttam az angyalkák kedvenc csemegéihez:

Törökmogyis-nutellás nass

Hozzávalók

A tésztához:

• 300 g finomliszt
• 200 g vaj
• 10 g házi vaníliás cukor
• 75 g porcukor
• csipet só
• másfél tk. mézeskalács fűszerkeverék
• csipet őrölt szegfűszeg
• csipet őrölt kardamom
• pici tej (nagyjából 1 ek.)
• 1 tojássárgája

A “töltelékhez”:

• 50 g törökmogyoró
• 50 g törökmogyi krokant
• 50 g barnacukor
• 3 ek. nutella
• narancs vagy sárgabaracklekvár

Elkészítése

1. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, a kétféle cukrot, a sót és a fűszereket hozzáadjuk. Középre kis mélyedést készítünk, beleöntjük a tejet, majd rádobjuk a tojássárgáját is.
2. Gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát, és két órára hűtőbe tesszük.
3. A sütőt előmelegítjük 200°C-ra, egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, és a mogyorót apróra daráljuk.
4. Kis lángon karamellizáljuk a barnacukrot, hozzáadjuk a nutellát, majd a mogyoróféléket. Ne ijedjünk meg, hogy összekapja, végeredményben amolyan morzsalékos állagú keveréket kell kapnunk.
5. Kikapjuk a tésztánkat, félbevágjuk, és mindkét darabot 3-5 mm vastagra nyújtjuk. A lekvárral vékonyan megkenjük, megszórjuk a mogyikeverékkel, majd ráhelyezzünk a másik lapot. Előzőleg ezt is ízesítsük lekvárral. Jól nyomkodjuk rá, majd vágjunk belőle ~2×8 centis téglalapocskákat. Csavarjuk meg, és helyezzük a sütőlemezre.
6. Süssük 15-20 percig, majd kapjuk ki. Még forrón kenjük meg lekvárral, és tegyük hűtőrácsra.

Fenyőmagos-diós lapocskák

Hozzávalók

A tésztához:

• 300 g puha vaj
• 150 g cukor
• 2 csipet só
• 2 tojássárgája
• 350 g finomliszt
• 50 g őrölt fenyőmag
• 100 g őrölt dió

A díszítéshez: 100 g étcsoki + 1 ek. olaj, 100 g tejcsoki

Elkészítése

1. A vajat habosra kikavarjuk a cukorral és a sóval. Rendre beledolgozzuk a tojássárgájákat.
2. Hozzáadjuk az átszitált lisztet, az őrölt fenyőmagot és diót.
3. Kézzel gyorsan meggyúrjuk a tésztát, golyót formálunk belőle és fóliába csomagolva, hűtőbe tesszük 2 órára.
4. A sütőt előmelegítjük 190 fokra, és kibélelünk sütőpapírral egy tepsit.
5. Lisztezett munkafelületen a tésztából 3-5 mm vastagságú lapot nyújtunk, majd csíkocskákra vágjuk. Tetejét fenyőmaggal díszítjük, vagy üresen hagyjuk.
6. Kb. 12 percig sütjük, míg a magok enyhén megpirulnak.

Tegnap este Gabikánál Mikulásoztunk! A cipellőinkre Lucának volt gondja, nagy fontoskodva rendezgette őket szép sorjában - egyenest a bejárat elé, inkább úttorlasz gyanánt. :-))) A háttérben meg ment a susmus, huncut settenkedés, és cipőtömködés hangosan zörgő csomagokkal. Olyannira jól sikerült a figyelemelterelés, hogy Luca hosszú percekig inkább bennt játszott. Amikor aztán megkértük dobja ki az összegyűlt szemetet, végre nekiiramodott. :-))) Milyen fura, néhány éve még én voltam kicsi. Mondjuk nehezebb eset lehettem, én csak a harmadik köröm után vettem észre a pirosló csomagokat. :-))))

Luca odáig volt a rongybabáért! Annyira édeset sikerült választanunk a karácsonyi soron, akár a legkisebbik juhászlegény egy népmeséből - szinte érezni a ruhácskáján a hamuban sült pogi illatát! :-))) Gábor előtt valószínű nem ez a jelenet elevenedett fel. Ő azon dolgozott nagyban, hogy Luca Palira keresztelje a mikrofonfrizurás kiscsávót. Nem akárkire, Balázs Palira. :-)))) Tündéri képek készültek, muszáj lesz elcsórnom néhányat Babszitól. Kapott egy takarítószettet is! :-)) Jaj, az a poroló rengeteg sok szemetet csinál! :-))) De Luca lelkesen porolt mindent, útját csak az alálibbenő tolláradat követte. :-))))

És íme, az én ajándékom Mikulásra! Úgy tűnik nem igazán tudok mostanában elvonatkoztatni a magvaktól. Megvadulunk érte csak úgy natúrban is, igen sűrűn markolunk szemezgetünk a zacsiból, csak úgy finom úrilányok módjára. Ez már egyébként a harmadik kilós kiszerelés, mondván a karácsonyi sütikbe jó lesz. Jó ám! :-)))

Szóval ezen magvak egy részét forgattam vajas karamellkrémbe, majd bolondítottam meg kukoricapehellyel. Nem véletlen ám az aranytallér-jelenség, Szent Miklós püspök történetét próbáltam a sütibe csempészni. Isteni összhatás, lehetlen a megállni egy csík után. A tésztája is omlós és porhanyós, némi fahéjjal és házi vanilincukorral fűszerezve!

Hozzávalók

A tésztához:

• 130 g vaj
• 130 g barnacukor
• 10 g házi vaníliás cukor
• 2 tojás
• 300 g finomliszt
• 1 tk. sütőpor
• 1 mk. fahéj

A töltelékhez:

• 250 g vaj
• 20 g vaníliás cukor
• 150 g barnacukor
• 150 g őrölt mandula, törökmogyoró és dió keveréke
• 50 g durvára vágott mandula
• 50 g durvára vágott törökmogyi
• 100 g durvára vágott dió
• 50 g kukoricapehely + egy marokkal a tetejére
• ~100 g eperlekvár

Elkészítése

1. A tésztához a finomlisztet, a fahéjat és a sütőport egy tálba szitáljuk. Elmorzsoljuk benne a vajat, majd hozzáadjuk a kétféle cukrot és a tojásokat. Gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát, és 1 órára hűtőbe tesszük.
2. Ezalatt előkészítjük a magvakat. A darálnivalókat válogatás után egy kisebb teflonedényben, olaj hozzáadása nélkül megpörköljük, majd aprítógépbe dobjuk. A többit durvára vágjuk, félretesszük.
3. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Kinyújtjuk a tésztánkat, sütőpapírral bélelt tepsibe nyomkodjuk, és megkenjük lekvárral.
4. Egy kisebb edényben megolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a vaníliás, illetve barnacukrot. Hozzáadunk 4 kanál vizet, felforraljuk, majd belekeverjük a dióféléket és a kukoricapelyhet. Röviden elmélázunk azon, milyen finom is az illata.
5. Rákanalazzuk a tésztánkra, és sütőbe toljuk 20 percre. Kikapjuk, egy marék kukoricapehellyel meghintjük, és visszatoljuk még 5-10 percre. Nem gond, ha még picit remegős a karamellréteg, hűlés közben folyamatosan dermedni fog.

Néhány fotó tegnapról:

Hiába túrták fel a Széchenyi teret, már nem okozott gondot bejutni a Kerek Perecbe. Életerősen vettem az akadályokat, hiszen ekkorra kialakult bennem a “Kakaós falatkák” iránti függőség. Ha ettetek még finomabb kakaós kiflikét….! Ez a top termékük, megélnének belőle, ha csak ezt árusítanák. :-)) A fogyasztása is igazi rituálé: Zacsicsörgés, megrögzött majszolás, majd egy meglepett kérdés, miszerint hova tűnt az a 20 deka 2 perc alatt. :-D Már regéltem róluk korábban, próbálkoztam is lekoppintani, de sajnos közelében sem járt az ottani finomságnak. Kizárólag a tésztája passzolt.
A hétvégén újabb próbálkozás következett, ez már közelebb áll az igazsághoz! ;-) Sebestyén Zoltánné receptjéből indultam ki, majd változtattam keveset. Egyszerre keserű a holland kakaóportól, és édeskés a vaníliás öntettől. Fantörpikus cucc.

Fotók: én
Hogy tetszik a recept? – (3 szavazat, átlaga: 5)
 Loading ...

Hozzávalók /3 tepsi kiflikéhez/

A tésztához:

• 50 dkg liszt
• 300 ml tej
• 3 dkg élesztő
• 150 ml étolaj
• 1 tk. barnacukor
• 1 tk. só

A töltelékhez:

• 1 kocka (250 g) puha vaj vagy margarin
• 2 púpos ek. holland kakaópor
• 5 púpos ek. kristálycukor
• 1 mk. fahéj
• rum, ízlés szerint

A locsoláshoz:

• 100 ml tej
• fél csomag vaníliás cukor
• 1 ek. puha vaj

Elkészítése

1. A tésztát kenyérsütőgépben dagasztottam, majd kelesztettem duplájára. Általános irányelv szerint alulra kerül a folyadék, a vaj, a só és a cukor. Erre halmozzuk a lisztet, majd tetejére morzsoljuk az élesztőt. Tészta programon elindítjuk, nagyjából 120 percet vesz igénybe.Gép nélkül az élesztőt langyos tejben, 1 tk. cukorral fölfuttatjuk, majd a tészta hozzávalóival jól kidolgozzuk. A lágy tésztát meleg helyen letakarva 1 órát kelesztjük, míg duplájára nem kel.
2. Ezalatt elkészítjük a tölteléket: A puha vajba vagy margarinba belekeverjük az előzőleg kakaóporral elvegyített kriástálycukrot, majd fahéjjal ízesítjük.
3. A megkelt tésztát 6 részre osztjuk. Az első cipót kerekre nyújtjuk és a csokikrém 1/3 részét a tésztakorongra kenjük. Kinyújtunk egy másik cipót, ráterítjük az előzőre, majd óvatosan átsodorjuk.
4. 16 cikkre vágjuk és feltekerjük, végül a kiflikéket sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük. Nálam pontosan elfértek. :-)
5. Tojássárgájával megkenjük, és 175 fokra előmelegített sütőben, 20 perc alatt aranysárgára sütjük. Miután kivettük, meglöttyintjük – ne sajnáljuk tőle :-)) – a tej-vaj-vaníliás cukor keverékével. Ugyanígy járunk el a másik 4 cipóval is.
   Tudom, tudom, nehéz várni míg kihül, de óvatosan a kelt tésztákkal – jól belekelhet a gyomrunkba! ;-)

Balra Keserédes kiflikéim, jobbra Kakaós falatkák a Kerek Perecből. Bárkinek, bármi ötlet? ;-)